Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-12 / 60. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 12. Közélet 5 Bugár Béla szeretné az ősszel létrejövő kormány programjába foglalni a Benes-dekrétumok ügyét Dobbal nem lehet verebet fogni A washingtoni tárgyalókör- útról nemrég hazatért Bugár Béla szeretné a választások után létrejövő koalíció kor­mányprogramjába beiktatni a Benes-dekrétumok követ­kezményeinek felszámolá­sát. Az MKP elnöke - termé­szetesen - olyan kormányra gondol, amelynek nem lesz része Vladimír Meciar nép­pártja. JUHÁSZ LÁSZLÓ Nem a Magyar Koalíció Pártja fedezte fel újra a Benes-dek­rétumok darázsfészkét, amibe most mégis kénytelen volt bele­nyúlni. Ón a közszolgálati tele­vízióban azt nyilatkozta, hogy az MKP a választások után meg akarja nyitni az elnöki rendele­tek témáját. Hogyan akarják megközelíteni ezt a kérdést a vá­lasztások után? Ne haragudjon, de ezt nem a sajtó­val fogom először közölni. Egy biz­tos, dobbal nem lehet verebet fog­ni. Ágyúval ugyan lehet rá lőni, de nem biztos, hogy eltalálod, ráadá­sul elriasztod a többit is. A mostani amerikai utunknak is az a tapasz­talata, hogy a Benes-dekrétumok megszüntetése kifejezetten masz- szív falba ütközne. Lehetséges, hogy elkerülte a nézők figyelmét, de a televízióban Mikulás Dzu- rinda is azt nyilatkozta: ha az elnö­ki dekrétumok Szlovákia állam­polgárainak egy részére - tehát a magyarokra - negatív hatással vannak, akkor ezekről lehet be­szélni. Ezt persze nem magától ta­lálta ki, nem esett le hirtelenjében a tantusz. Előbb el kellett neki ma­gyarázni, hogy nem minden dek­rétumról van szó. A 143-ból körül­belül négynek a hatásai máig is érezhetők. A szlovákiai magyarok nem részesülhettek különféle kár­pótlásokban, mert annak idején a Benes-dekrétumokra hivatkozva vették el a vagyonukat. A megol­dásra különböző lehetőségek van­nak. Nem hiszem, hogy szerencsés lenne ezeket most nyilvánosságra hozni, a miniszterelnök azonban nem zárkózott el ettől a témától. » A szlovákiai ma­gyarok nem része­sülhettek különféle kárpótlásokban, mert annak idején a Benes- dekrétumokra hivat­kozva vették el > a vagyonukat. ^ Csupán egy dolog elől zárkózik el, ez pedig az elnöki dekrétumok megszüntetése. Ami persze nem is lenne reális. Ebben a politikai közegben nem. Miért, történelmi szempontból az? A cseh és a szlovák politikusok is arra hivatkoznak, hogy a Benes- dekrétumok alapozták meg az ak­- Azzal, hogy a kormányban voltunk, sikerült megvalósítanunk olyan dolgokat is, melyeket ellenzéki pozícióból nem sikerülhetett volna (Somogyi Tibor felvétele) kori csehszlovák államot. Ebben igazuk van, hiszen a dekrétumok­kal annak idején hivatalokat, mi­nisztériumokat is létrehoztak. Tehát en bloc az egész jogsza­bálycsomagot eltörölni... ...lehetetlen. Óriási a félelem, hogy az elnöki dekrétumok eltör­lése a határok megváltoztatásához vezetne. Tudjuk, milyen reakció­kat vált ki nálunk már az autonó­mia puszta említése is. Holott az önkormányzat is egy bizonyos szintű autonómia, és az egyete­meknek is autonómiájuk van, de ha ezt egy kisebbségi hozza fel, ab­ban a pillanatban általában el is kezdik tölteni a fegyvert. Puskaporos lesz a helyzet a par­lamenti választások után is. Biz­tos, hogy az lesz a legmegfele­lőbb pillanat, hogy az MKP elő­hozza a Benes-dekrétumok kér­dését? Jogos az észrevétel, de akkor ilyen alapon az elnöki dekrétumok okozta problémák kezelésére soha nem lesz Szlovákiában megfelelő időpont. Lehet, hogy amikor mi már nem fogunk élni, lesz majd er­re megfelelő politikai közeg. Ha Szlovákia 2004-ben vagy valami­vel később bekerül az Európai Uni­óba, akkor az uniós törvényhozás keretén belül kell megoldani eze­ket a kérdéseket. Létezik ugyanis az Európa Tanácsnak egy ajánlása, hogy Szlovákia távolítsa el jog­rendjéből a kollektív bűnösség el­vén alapuló törvényeket. Ha ezt nem tesszük meg az EU-felvételig, akkor mikor? A Benes-dekrétumok szóba ke­rültek az MKP küldöttségének amerikai tárgyalásain is. Meny­nyire látják át Washingtonban az itteni történéseket, politikai csatározásokat, a dekrétumok vagy a magyar státustörvény kérdését? A Nemzetbiztonsági Hivatal, a kül­ügyminisztérium és a Helsinki Bi­zottság tisztségviselői nagyon fel­készültek voltak. Célirányos kér­dések hangzottak el, azt is tudták, ki, mikor, hogyan szavazott a par­lamentben. Nagyon figyelnek Szlovákiára. Mi általában azokat a képviselőket kerestük meg, akik a kongresszus külügyi bizottsága körül dolgoznak, tehát hathatnak az egész folyamatra. Egyikük Tom Lantos, a befolyá­sos, magyar származású képvi­selő. Mi volt a hozadéka a vele folytatott tárgyalásnak? Ő is elmondta, hogy Szlovákia fi­gyelemreméltó eredményeket ért eí a NATO-csatlakozásra való fel­készülés folyamatában. De arra is figyelmeztetett, hogy nagyon fon­tos az őszi választások kimenete­le. Mindenki megnyugvással fo­gadta, hogy szerintünk is létre le­het hozni olyan kormányt, amely széles spektrumú lesz, és ugyan bonyolult helyzet elé állít bennün­ket, de a HZDS nem lesz a tagja. Tom Lantos is elmondta, hogy a prágai NATO-csúccsal nem ér vé­get semmi. Beindul a ratifikációs folyamat, és - ahogy azt az egyik tárgyalópartnerünk elmondta - az Egyesült Államokban akár más­fél-két évig is eltarthat, amíg a prágai döntést ratifikálják. Addig nekünk még lesz tennivalónk, és egy nagyon stabil kormányt kell fönntartani. Nagyon bonyolult helyzet várható, hiszen valamen­nyi párt úgy akar belépni a kor­mányba, hogy saját elképzeléseit is bevigye a koalícióba. A létrejövő kormánykoalíció már nem enged­het meg magának olyasmit, amit például nemrég nekünk meg kel­lett tennünk, hogy az egyik koalí­ciós párt blokkolja a költségvetési törvény elfogadását, mert a part­nereink nem voltak hajlandók biz­tosítani, hogy a kisebbségi kultú­rákra szánt pénzt valóban a ki­sebbségek kapják. Ezek a tapasz­talatok egy nagyon precízen meg­fogalmazott, és évekre lebontott kormányprogram megfogalmazá­sát teszik szükségessé. A televízióban elhangzott kije­lentésének számomra az volt az olvasata, hogy az MKP az ősszel létrejövő koalíció kormányprog­ramjába szeretné foglalni a Benesi-dekrétumok kérdésének megoldását. Természetesen. A Benes-dekré­tumok által okozott probléma ke­zelését igenis szeretnénk belefog­lalni a kormányprogramba. Az elmúlt koalíciós évek azt bi­zonyították, hogy a kormány­program Szlovákiában nem so­kat ér. Még egy olyanban sem, amelynek nem része Meciar néppártja vagy a nemzetiek. Igen, de azt látni kell, hogy ezt a négy évet nem eredménytelenül zárjuk le. A Kisebbségi vagy Regio­nális Nyelvek Európai Chartája például olyan dokumentum, \\ Óriási a félelem, r hogy az elnöki dek­rétumok eltörlése a ha­tárok megváltozta- . . tásához vezetne. \> amely akkor is érvényben lesz, ha mi már nem leszünk kormányon. Vannak tehát eredményeink. Biz­tos, hogy a száz százalékból mi sem értünk el kilencvenet vagy nyolcvanat, de azzal, hogy ott vol­tunk, sikerült megvalósítanunk olyan dolgokat is, melyeket ellen­zéki pozícióból nem sikerülhetett volna. A legnagyobb gondunk az volt, hogy nem tudtuk törvénnyel biztosítani bizonyos intézmények jogi és anyagi hátterét. Pedig ezt megengedte volna a parlamenti matematika. igen, de ilyenek voltak a koalíciós partnereink. Ha már a törvények megszava­zásánál és a matematikánál tar­tunk, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a választások után Meciar HZDS-e akár ötven képviselői mandátumhoz is jut­hat. Márpedig akkor a parla­ment kétharmados többséggel képtelen lesz elfogadni a törvé­nyeket. Ennek a veszélye sajnos fennáll. Az országos választókerület miatt lehet annyi pozsonyi lakhelyű honatya a parlamentben. Ki képviseli a régiókat? Lesz-e kampány a kereskedelmi médiákban? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A választójogi törvény módosítását kéri több civil szerve­zet, mert szerintük a jelenleg érvé­nyes változat nem biztosítja a par­lamenti választások nyugodt lefo­lyását. Az alkotmánybíróság hatá­rozata alapján ugyan a parlament megszüntette azt a rendelkezést, mely tiltotta a politikai kampányt az elektronikus hírközlő eszközök­ben, de az akkori módosítás nem határozta meg a politikai reklám szabályait. Emiatt továbbra is tilos ezekben a médiumokban a politi­kai pártok népszerűsítése, mert a kereskedelmi rádiók és televíziók sugárzását szabályozó törvény tilt­ja ezt, amennyiben más törvény nem teszi lehetővé. Ezen szabályo­zás tette lehetetlenné a politikai reklámot a megyei választások ide­jén is, aminek következtében ka­tasztrofálisan alacsony volt a rész­vételi arány. A kereskedelmi televí­ziók és rádiók társulása ezért tá­mogatja Alexander Slafkovsky (DS) javaslatát, mely Peter Kresák (SDK) módosításával kiegészítve szabályozná ezt a területet. Ha a parlament nem fogadná el ezt a ja­vaslatot, a médiumok képviselői készek az alkotmánybírósághoz fordulni a sugárzást szabályozó törvény politikai reklámot tiltó ren­delkezése miatt. A taláros testület nagy valószínűséggel újra kimond­ja majd, hogy a politikai reklám til­tása alkotmányellenes, és ebben az esetben a rádiók és televíziók a ma­guk alkotta szabályok szerint sugá­rozhatnak majd politikai kampány­műsorokat, mondta Daniel Forgác, a Polgári Szem képviselője. Ez a megoldás sem a legjobb, mivel szintén aránytalanságot eredmé­nyezhet a választási kampány so­rán. Juraj Mesík, a civü szervezetek nevében a választójogi törvény leg­nagyobb hibájának azt nevezte, hogy az egész ország egy válasz- tókerületetbe tartozik. Mesík sze­rint ennek köszönhető, hogy a par­lamenti képviselők többsége po­zsonyi lakos, ami a többi régió fej­lődésére negatív hatással van. Bárdos Gyula (MKP) ugyan nem tartja jónak a választójogi törvényt, de módosításával szerinte elkésett a koalíció. „Az MKP közvetlenül az 1998-as választások után felvetette egy széles módosítás lehetőségét, de akkor ezt koalíciós partnereink elvetették. A koalíciós tanács úgy döntött, már nem módosítjuk ezt a törvényt, és az MKP ehhez tartja magát”, mondta a képviselő, (lpj) RÖVIDEN Emelte árait a Slovnaft Pozsony. A Slovnaft töltőállomásain mától az összes üzemanyag li­terenkénti ára 90 fillérrel emelkedik. Egy-egy liter üzemanyagért fajtánként a következő összegeket fizetjük majd: Normal 91 - 29,30 korona, Normal 91 Uni - 29,70 korona, Super 95 - 29,70 ko­rona, Super Plus 98 - 32 korona. A motorolaj literje mától 28 koro­nába kerül. A részvénytársaság a Brent-olaj hordónkénti világpiaci árának növekedésével és a korona dollárral szembeni megerősödé­sével indokolja az emelést. (SITA) A Hamzík-Koncos paktum vége Besztercebánya. Pavol Hamzíkot, az SOP elnökét felháborította, hogy Pavel Koncos baloldali pártvezér nyilvánosságra hozta, müyen helyeket kér az SOP az SDE listáján. Hamzíkék minden negyedik helyre tartottak igényt. Az SOP elnöke közölte, nem vállalhatja, hogy pártjából egyedül csak ő kerülhessen választható helyre az SDE listá­ján, mert az egész pártért felel. Hamzík szerint az SOP nincs ráutal­va arra, hogy csak az SDL-el tovább keresse az együttműködés lehe­tőségét, de Koncossal még tisztázni akarja a kiszivárogtatást. (SITA) Fico parlamenti vitát akar az SPP-ről Pozsony. A Szlovák Gázművek privatizációjáról kezdeményez vitát a ma kezdődő parlamenti ülésszakon Robert Fico. A Smer elnöke szeretné, ha a képviselők olyan határozatot fogadnának el a magánosításról, amelyet a kabinet sem hagyhatna figyelmen kívül. Kormánykörökhöz közeli értesülések alapján a parlament csak ak­kor állíthatja le a privatizációt, ha megvonja a bizalmat a Dzurinda-kormánytól. Az SDE korábban jelezte, ha nem sikerül megemeltetni az SPP 49 százalékos részvénycsomagjának vétel­árát, támogatják Fico indítványát. (TASR) Veszélyben a villamos művek eladása Pozsony. A kormány gazdasági tanácsának tegnapi döntése értel­mében csak április végéig kell beterjeszteni a Szlovák Villamos Mű­vek (SE) magánosításának tervezetét. Ivan Miklós gazdasági mi­niszterelnök-helyettes szerint július-augusztus derekán még elvileg ki lehetne választani a befektetőt, a közelgő választások miatt azonban fennáll a veszélye annak, hogy az SE magánosítása politi­kai harc tárgyává válik. (SITA) Csak az egészségét védte a szerv? Pozsony. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) követeli Ivan Simko bel­ügyminiszter, ne fogadja el annak a belső ellenőrzésnek az eredmé­nyét, amelyet a Denisa Havrl’ová roma újságírónőtől egészségügyi igazolványt követelő rendőr ügyében rendeltek el. Ugyanis az ellen­őrzés is ugyanarra a megállapításra jutott, mint az azóta már tisztsé­géből menesztett Jozef Vojdula eperjesi kerületi rendőrfőkapitány: beosztottja csak az egészségét védte. Frantisek Sebej, a párt alelnöke szerint a rendőr súlyosan megsértette az újságírót, ezért minden le­hetséges eszközzel el kell érni a felelősségre vonását. (SITA) Elnapolták a holt lelkek ügyét Pozsony. Ügyészi fellebbezés miatt tegnap meghatározatlan időre elnapolták az ún. holt lelkek ügyét. Ivan Lexa, a titkosszolgálat (SIS) volt igazgatója három beosztottja közreműködésével 1995 és 1997 között 12 nem létező személyt vett fel a SIS-hez, s az ő bérük­ből és jutalmaikból a négy vádlott közel négymillió koronára tett szert. A zárt ajtók mögött folyó tegnapi ülésen az ügyész először azzal állt elő, hogy a bíróság nem kérte egyes dokumentumok tit­kosítási fokának megváltoztatását. A bírónő szerint a bíróság erre nem köteles. Ezután a pozsonyi kerületi ügyész a bírónővel tör­vényt ülő bírót elfogultsággal vádolta meg, amiért részt vett Ivan Lexa szabadlábra helyezésében. A kerületi ügyész panasztételéről csak a Legfelsőbb Bíróság dönthet, ezért kellett meghatározatlan időre elnapolni a tárgyalást. (TASR) A világhálón az előcsatlakozási alapok Pozsony. A kormány tegnaptól a www.government.gov.sk/cerpa- nie honlapon hozzáférhetővé tette az Európai Unió előcsatlakozási alapjaival kapcsolatos információkat. Az érdeklődők a PHARE, ISPÁ, SAPARD, továbbá a határ menti együttműködéssel és a kiskö­zösségek programjaival kapcsolatos alapok pályázati feltételeiről, részletkérdéseiről szerezhetnek tudomást. Hamarosan elkészül az az útmutató is, amely megkönnyíti a pályázást, s a közeljövőben a benyújtott igénylések elbírálásáról is folyamatosan tájékoztat majd az oldal. A rendszeresen frissítendő adatbázis Ivan Miklós gazdasá­gi miniszterelnök-helyettes szerint meghaladja a többi uniós tagje­lölt állam hasonló internetes oldalainak színvonalát. (TASR) Eduard Kukán Brüsszelben Pozsony. Az uniós jogharmonizáció terén elért hazai eredményekről és az Európai Bizottság legutóbbi jelentésében megfogalmazott poli­tikai és gazdasági elvárások teljesítéséről tárgyal ma Brüsszelben az Európai Unió képviselőivel Eduard Kukán külügyminiszter. (SITA) Újfajta érettségi a 2004/2005-ös tanévtől Pozsony. Az új érettségiztetési rendszer a 2004/2005-ös tanévtől lép életbe - döntötte el az. oktatási minisztérium. Az érettséginek két, egy belső és egy külső része is lesz. Már az első évben is szá­molnak azzal, hogy angolból, németből és matematikából lesz kül­ső rész is. Hogy az iskolák zökkenőmentesebben térhessenek át az új rendszerre, a tárca 1999-től egyes tantárgyakból folyamatosan felméri a diákok tudását, pontosabban azt, mennyire felel meg a tudásszintjük a központi elvárásoknak. (SITA) Felújítják a lévai zsinagógát Léva. A19. század közepén épült helyi zsinagóga felújítását tervezi a város önkormányzata. Áz szakrális épületen hosszú évek óta nem vé­geztek semmiféle karbantartási és állagmegőrzési munkálatot, ezért a felújítás milliókat igényel. A zsinagóga statikai biztosítására csak idén 3,5 millió koronát kell fordítania a városnak. A szükséges pénz­összeg egy részét az önkormányzat állami dotációkból, különféle ala­pok támogatásából és önkéntes adományokból szeretné biztosítani. A Pro Slovakia állami alaptól Léva 3,5 milliót kér a felújításra. (TASR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents