Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-12 / 60. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 12. FÓKUSZBAN: A ROMA GYEREKEK OKTATÁSA Intézményi keretek között kell biztosítani a romák műveltségi és képzettségi színvonalának növekedését A roma gyerekek problémái nem genetikai eredetűek Felzárkóztatás a távoli j övőben (Illusztrációs felvétel) A roma nemzetiségűek társa­dalmi felzárkóztatását csu­pán nagyon távoli lehetőség­ként kezelhetjük egészen ad­dig, míg nem oldjuk meg a ro­ma gyerekek oktatásának problémáit. A roma kisebbség ügyének felkarolását minde­nekelőtt a gyerekek oktatásá­nak minőségi javítása jelent­hetné. RÁCZ VINCE A romák életminőségének javítása és egyben a társadalmi megítélésük is számos tényező függvénye. Az eu­rópai államok többségében a köz­vetlen környezetük elutasítja a ro­mákat. Rengeteg gondot jelentenek a romákkal kapcsolatban gyakran hangoztatott előítéletek. Társadal­mi felzárkóztatásuk mindenekelőtt az oktatás minőségétől függ. A ro­mák műveltségi és képzettségi szín­vonalának emelése érdekében fon­tos volna, ha az oktatási rendszer fi­gyelembe venné a roma etnikum ál­talános jellemzőit és sajátosságait, valamint a pedagógiai munka tar­talmában, formájában és módszere­iben is igazodna a roma gyerekek képességeihez. Ezt a célt azonban csak hosszú távon lehet elérni, szo­ros társadalmi együttműködésre van szükség ahhoz, hogy megvaló­suljon a romák felzárkóztatása. Ép­pen ezért oktatásügyi szakemberek és kisebbségkutatók részvételével az oktatásügyi minisztérium kidol­gozott egy, a roma származású gye­rekek hathatósabb oktatását és ne­velését célul kitűző tervezetet. A ter­vezet a szlovákiai iskolarendszer je­lenlegi helyzetét, az iskolák szemé­lyi állományát, kapacitásának lehe­tőségeit veszi alapul. A koncepció teljes egészében tiszteletben tarija az emberi és az állampolgári jogo­kat, valamint a gyermekek nemzet­közi dokumentumokban foglalt jo­gait. A tervezet kidolgozói figyelem­be vették a Milénium projektet is, mely a szlovákiai oktatás hosszú tá­vú fejlesztését célozta meg. A szakemberek szerint intézményi keretek között kell biztosítani a ro­mák műveltségi és képzettségi szín­vonalának növekedését. Ezzel pár­huzamosan fontos volna elérni, hogy javuljon a romák művelődés­hez fűződő viszonya, és a roma szü­lők ösztönözzék gyerekeiket a tanu­lásra. A tervezet megalkotói lépés­ről lépésre vélik megvalósíthatónak ezt a célt. A siker elérése érdekében több tényezőt is figyelembe kell venni, egyebek mellett a roma nem­zetiségű diákok személyes adottsá­gait, egyéni képességeit, az inger- szegény családi és azt az ösztönző­leg kevéssé ható szűkebb társadalmi közeget, melyben élnek. Legfonto­sabb cél tehát csökkenteni az őket körülvevő közeg negatív befolyását, és eltávolítani a tanulás során fellé­pő nyelvi és kommunikációs zavaro­kat. A konkrét célok sorában a kö­vetkezőket fogalmazza meg a kon­cepció: növelni kell az óvodába járó roma gyerekek számát, a közokta­tásról szóló új törvénynek rendel­keznie kell az alapiskolák nulladik osztályainak beindításáról, vala­mint a roma nemzetiségű pedagó­gusi asszisztensek feladatköréről. A tanárok tapasztalataira és pedagó­giai kutatások eredményeire ala­pozva javítani kell az oktatási és ne­velési folyamat minőségén, biztosí­tani kell a romák folytonos képzésé­nek feltételeit, szoros együttműkö­dést kell kialakítani at egyes állami és közszolgálati intézmények, a nemzetközi szervezetek, valamint a harmadik oldal képviselői között. Nincs anyagi fedezet az előkészítő osztályra, ezért kénytelenek készségfejlesztő órákon pótolni a hiányt Szimőn megszűnt a nulladik osztály ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A szimői Jedlik Ányos Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskola egyike volt azoknak az alapiskoláknak Szlová­kiában, ahol úgynevezett nulladik osztályt nyitottak a roma nemzeti­ségű gyerekeknek. Akkoriban az is­kolának ez a döntése rendkívül po­zitív visszhangot váltott ki a roma szülők körében. Anyagi fedezet hí­ján azonban Szimőn ebben a tanév­ben már nem nyitottak nulladik osz­tályt. Balogh Kálmán, a szimői alapiskola igazgatója elmondta, a nulladik osztály megszüntetésével mind a pedagógusokra, mind a roma gye­rekekre több feladat hárul, ugyanis az első osztályos tananyag elsajátí­tása bizonyos alapvető ismeretek és készségek hiányában rengeteg ne­hézséggel jár. Sok esetben nyelvi problémákkal küszködnek a szimői roma nemzetiségű elsősök, mivel otthon elsősorban az anyanyelvűket használják. A megfelelő szintű nyelvtudás hiánya pedig magától értetődően megnehezíti a tanulás és természetesen a tanítás folyama­tát is. A nulladik osztály működteté­se több szempontból is hasznos volt, egyrészt segítette a gyerekek szocia­lizációját, másrészt hozzájárult nyelvi problémáik leküzdéséhez. - fűzte hozzá az alapiskola igazgató­ja. Nemcsak a gyerekek tanulását, hanem a pedagógusok munkáját is megkönnyítette azáltal, hogy az el­ső osztályos tananyagot részeire bontva tulajdonképpen két tanév le­forgása alatt sajátíthatták el a tanu­lók. Mivel a hagyományos oktatási rendszerben kevesebb idő jut az elő­írt tananyag átvételére, gyakran előfordul, hogy a kis elsős nem ta­nul meg tökéletesen írni és olvasni. A gyerekeknek ezeket a hiányossá­gait a szimői alapiskolában ez év márciusától készségfejlesztő órákon próbálják bepótolni. A tervek sze­rint heti két órában foglalkoznának a tanítási órák után azokkal a diá­kokkal, akik számára gondot jelent az írás és az olvasás. A nulladik osztály megszüntetése egyéb hátrányokkal járt. Mivel a ro­ma gyerekek jelentős hányada nem jár óvodába, általában híján marad­nak mindazon nevelésnek és iskolai életre való felkészítésnek, melyet az óvoda biztosíthatna számukra. Ezek a gyerekek nem eléggé felkészültek arra, hogy maradéktalanul eleget tegyenek az iskolai követelmények­nek. Éppen ezért gyakran az alapis­kola pedagógusára hárul az óvónő feladatainak elvégzése is. Ezek a többletfeladatok pedig megnehezí­tik a tanítók munkáját, (rv) Nincs törvény az évfolyamra Az iskolákban a nulladik évfolyam beindításával meg akarták és akarják oldani a gyerekek felvételét és felkészítését az alsó tagozatra. Ezek az előkészítők egyelőre csupán kísérleti jelleggel működnek, fő­ként olyan településeken, ahol az átlagtól eltérően nagyobb számban élnek romák. Mivel a hatályban lévő közoktatási törvény nem ren­delkezik az ilyenfajta előkészítőkről, jelenleg csak az oktatásügyi mi­nisztériummal kötött szerződésük alapján nyithatnak az egyes alap­iskolák alsó tagozatuk részeként nulladik osztályt. A készülő közok­tatási törvény a tervek szerint már jogi szabályozás alá vonná a nul­ladik osztályok működtetését. Mi okozza a gondokat? ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Az iskolaköteles korba lépő gyere­kek egy része alacsony kulturális és szociális színvonalon élő család­ból érkezik. Az ilyen családokban általában nem biztosítottak a fel­tételei a gyermek korának megfe­lelő értelmi, érzelmi és testi fejlő­désének. Emiatt sokszor leküzdhe- tetlennek tűnő akadály keletkezik a gyerek valós képességei és az is­kolai követelményrendszer között. Ilyen hátrányos helyzetű családok, illetve gyerekek körében nagyon sok a roma nemzetiségű. Ezen gye­rekek esetében a megszokottól el­térő pedagógusi munkára van szükség. A tanároknak szem előtt tartva az oktatás folyamatosságát, munkájuk során figyelembe kell venniük az érintett gyerekek korlá­tozott képességeit. A roma nemzetiségű gyerekek nagy részének iskolai sikertelen­ségét tehát főként a szülői támo­gatás és gondoskodás hiánya okozza, valamint az, hogy eseten­ként nyelvi problémákkal küsz­ködnek. Az iskola tanítási nyelve ezeknek a tanulóknak idegen. Nincs olyan szintű nyelvtudásuk, amely lehetővé tenné, hogy meg­felelően eleget tegyenek az iskola által támasztott követelmények­nek. Mivel az iskolaköteles korba lépő roma gyerekek döntő többsé­ge a közvetlen családi környezet­ből kerül az iskolapadba, elsősor­ban a roma szülők nevelési szoká­saival magyarázhatjuk a gyerekek kezdeti és bizonyos mértékben a későbbi iskolai sikertelenségét is. A család ugyanis elsősorban érték- közvetítő szerepet tölt be a gyer­mek fejlődése során. A családi környezet nagy mértékben befo­lyásolja a gyermek életének ké­sőbbi alakulását, aki számára a vi­lágot kezdetben a családtagok, fő­ként a szülők személye jelenti. Az olyan családi környezet, amely nem hat ösztönzőleg, vagy csak kevéssé a gyermek értelmi, érzel­mi és erkölcsi fejlődésére, nem já­rul hozzá az iskolai tanuláshoz szükséges szint eléréséhez. A szü­lők azzal, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a gyermekük neve­lésére, a későbbi iskolai sikerte­lenségnek is okozóivá válnak. Az otthoni nevelés hiánya, illetve a nem megfelelő, eredményeikben kifogásolható nevelési módszerek negatív beavatkozásnak minősül­nek és nagyon sokat rontanak a gyermek későbbi esélyein. Nem fejlődnek a képességei, a normális körülmények között élő iskolatár­saival szemben jelentős hátrányba kerül. Az elmondottakból kivilág­lik, hogy a diákok nem feltétlenül személyes adottságaik miatt érnek el rossz tanulmányi eredménye­ket, tanulási nehézségeiket okoz­hatja otthoni elhanyagolásuk is. Szükséges azonban leszögezni, a roma nemzetiségű gyerekek isko­lai problémáit nem genetikai, ha­nem döntő többségben külső té­nyezők okozzák: például a szociá­lisan hátrányos helyzet, melyben élni kényszerülnek, a szüleik által alkalmazott elégtelen nevelési módszerek, a családi gondoskodás hiánya, (érvé) Szelőcén el sem indították a nulladik évfolyamot Alig ösztönzik a roma származású gyerekeket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szelőcei Osztényi Leander Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában szintén rendkívül magas a roma nemzetiségű tanulók aránya. Vad- kerty László, az iskola igazgatója elmondta, vannak osztályaik, ahol az 50%-ot is meghaladja a roma ta­nítványok aránya, sőt olyan is van, amelybe kizárólag roma gyerekek járnak. Noha számuk indokolttá tenné a nulladik osztály beindítá­sát, ez ideig mégsem bővítették az alapiskola alsó tagozatát kiegészítő évfolyammal. Az igazgató mind­amellett szükségesnek tartaná a roma nemzetiségű gyerekek nulla­dik osztályos felkészítését. Azért is fontos lenne, fűzte hozzá Vadkerty, mert ezen gyerekek többségét nem íratják be a szülei óvodába. Az óvo­dai nevelés hiánya pedig jelentő­sen megnehezíti az első osztályban tanító pedagógusok munkáját, ugyanis a tananyag átadásán kívül a gyermekek szocializációjának elősegítésében lényegesen több fel­adat hárul rájuk. A szimői magyar tannyelvű alapiskolától eltérően a szelőcei magyar iskolában a roma nemzetiségű diákok nem küszköd­nek nyelvi problémákkal, jól beszé­lik a tanítás nyelvét, a magyart. Eb­ben természetesen közrejátszhat az is, hogy a roma gyerekek szülei többségükben szintén magyar tan­nyelvű iskolába jártak. A rosszabb tanulmányi eredményeket felmu­tató roma gyerekekkel a tanterven kívül heti egy-egy órában külön foglalkoznak az alapiskola pedagó­gusai. A tapasztalatok alapján szükség van az ilyen kiegészítő órákra, ugyanis a roma családok többségében csak kevéssé vagy egyáltalán nem ösztönzik a gyere­keket a tanulásra. Téves képet ala­kítanánk ki azonban, ha minden roma nemzetiségű diákról azt fel­tételeznénk, hogy rossz tanuló. A szelőcei alapiskola roma tanítvá­nyai közül többen is részt vettek már különféle tanulmányi verse­nyeken, ahol jó eredményeket ér­tek el. (rv) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÖBBNYIRE NAPSÜTÉS, 13-17 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.13-kor - nyugszik 17.51-kor. A Hold kel 06.05-kor - nyugszik 16.06-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 330, apad( Medve: 210, apad( Komárom: 295, apad( Párkány: 220, apad. Derült lesz az ég­bolt, szinte sehol sem kell csapa­dékra számítani. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 13 és 17, a magasabban fek­vő hegyvidéki területeken 8 fok kö­rüli lesz. Éjszaka 2 és mínusz 2, északon pedig mínusz 4 fok körüli értékeket mutat majd a hőmérő. Holnap sem lesznek felhők az égen, a völgyekben hajnalban köd kép­ződhet. Nappal 14 és 18 fokra me­legszik fel a levegő, éjszaka pedig 4 és 0 fok közötti hőmérséldetekre számíthatunk. Csütörtökön is a ma­ihoz és a holnapihoz hasonló, az év­szakhoz képest meleg idő várható. ORVOSAAETEOROLOGIA Az időjárás ked­vezően, sőt ser­kentőleg hat szer­vezetünkre. Nö­vekszik szellemi és fizikai teherbí­rásunk, javul az összpontosító­készségünk és a reflexeink is gyor­sabbak lesznek. A szív- és érrend­szeri megbetegedésekben szenve­dőknél ennek ellenére sem árt az óvatosabb terhelés; az orvosi elő­írások feltétlen betartása is javal­lott. Az alacsonyabb vérnyomású- aknál előfordulhat migrénes ere­detű fejfájás, s az ezt kísérő kisebb- nagyobb szédülés. Holnap a mai­hoz hasonló, alapvetően kedvező hatása lehet az időjárásnak. Holnap DIGTTÄLIA ~Ih»iH Alimra ♦ SMS-mester és zenegép - Nokia 5510 ♦ Körkép az első Sony-Ericsson készülékekről ♦ Netfüggő tinédzserek

Next

/
Thumbnails
Contents