Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-11 / 59. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 11. Közélet 5 Ján Fűzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke szerint Szlovákia közömbös a határon túli szlovákokkal Más-más a törvények filozófiája A január óta hatályos magyar státustörvénynek Szlovákiában is van „megfelelője”. Ján Fuzikkal, a magyar- országi Országos Szlovák Önkormányzat elnökével a két törvényről beszélgettünk. FÁBIÁN ÉVA Ön szerint mi a különbség a két jogszabály között? Lényeges különbségek vannak a két törvény között. Már a megnevezés is másfajta filozófiát hirdet. A státustörvényben nemzeti összefogásról, a szomszédos államokban élő magyarság megtartásáról van szó. Ez nemes cél, de ez a törvény nem vonatkozik az összes határon túli magyarra. Ezzel szemben a határon túli szlovákokról szóló törvény az összes külhoni szlovákra vonatkozik, nem célja a nemzetiség megtartása, de Szlovákia területén bizonyos kedvezményeket biztosít. A határon túli szlovákokról szóló törvény azonban például engedélyezi az ingatlanvásárlást Szlovákia területén. Ez a magyarországi szlovákokat nem érinti: nem akarnak ott ingatlant vásárolni, a restitúció nem érinti őket, mert mi 300 évvel ezelőtt jöttünk ide. Ez inkább az emigrációban élőket érinti. A nyu» Magyarországról r körülbelül hatva- nan igényelték a szlovák igazolványt. « gáti szlovákoktól hallottuk, hogy bár a törvény engedélyezi az ingatlanvásárlást, de a „helyszínen” kiderül, ez nem is olyan egyszerű. Nem állíthatunk csak úgy be, hogy vennék egy házat. Egy szlovák állampolgár számára sem egyszerű az ingatlanvásárlás. De a külföldiek számára deviza- és egyéb előírások is nehezítik a vásárlást. A gyakorlatban nem valósítható meg, ezért a nyugati szlovákok indítványozták a törvény módosítását. Magyarországon egyrészt a diákok körében észlelhető érdeklődés a szlovák igazolvány iránt (nem kell meghosszabbítaniuk a tartózkodási engedélyt), másrészt az idősek között, akiket az utazási kedvezmények érdekelnek. Nyugdíjasoknak 50%- os kedvezmény jár, 70 év felettieknek ingyenes az utazás. Nem csak „filozófiai” különbség it, így azt sem tudjuk, nőtt-e a magyarországi szlovákok száma a tíz évvel ezelőtti 10 ezerhez képest. Az elmúlt hónapokban nagy indulatokat váltott ki a magyar státustörvény. Hogyan reagálnak rá a magyarországi szlovákok? Érdekes, hogy a nagy visszhang miatt nőtt a magyarországi érdeklődés a szlovák igazolványok iránt. Fontos momentum az is, hogy míg a szlovák igazolvány visszavonásig érvényes, addig a magyar igazolványt - 18 és 60 éves kor között - ötévenként meg kell újíttatni. Nem tudom, ez érinti-e a magyar- országi szlovákságot, inkább pozitívumként könyvelhető el. Ismerek olyan embereket, akiknek az a véleményük, hogy egy szlovákiai hivatal ne döntsön az ó nemzetiségükről. Véleményem szerint a magyarországi szlovákság ebben a kérdésben más hozzáállással találkozik. Talán ez is lehet a gyér érdeklődés oka. Tehát a magyar státustörvény ebben az értelemben pozitív? Ebből a szempontból nem akarom összehasonlítani a két törvényt. Magyarországon más a hozzáállás. Inkább azt sajnáljuk, hogy a SS A szlovák társada- r lom közömbös. Minden bizonnyal megvannak a maga > > gondjai. \\ szlovák közéletben nem rezonál a határon túliak kérdése. Nem jelenik meg a köztudatban, nincs iránta érdeklődés. A szlovák társadalom közömbös. Minden bizonnyal megvannak a maga gondjai. Politikai szinten eljutott a kérdés odáig, hogy 1999-ben a szlovák parlament deklarálta, hogy a határon túli szlovákok a szlovák nemzeti kultúra részét képezik, tagjai a szlovák nemzetnek. A kisebbség- védelem szempontjából gyakorlatilag elvesztegettük az elmúlt évet. A folyamat a Szlovák Állandó Értekezlet megalakulásával kezdődött, majd folytatódott a határon túli szlovákok kormánybiztosi hivatalának létrehozásával. Tavaly egyrészt meg akarták szüntetni ezeket, másrészt szét akarták osztani a feladatokat a reszortok között. Örvendetes, hogy ez nem történt meg. Sajnáljuk, és mi - magyarországi szlovákok - érezzük a leginkább a különbséget: az egyik oldalon Magyarország „gondoskodása” a szomszédos országokban élő magyarokról, és érezzük a másik oldalt is. van a két törvény között. A jogszabály szerint határon túli szlovák az, akit a törvény annak ítél. Ennek több kritériuma van: vagy az igénylő ősei harmadíziglen szlovák nemzetiségűek voltak, és ezt dokumentumokkal tudja bizonyítani, vagy legalább két igazolványtulajdonos igazolja a nemzetiségét. Dé itt főleg a távolabb élő szlovákokról van szó. Határon túli szlovák szervezet is igazolhatja, hogy az igénylő kötődik a kultúrához és bírja a nyelvet. Ezzel szemben a státustörvény szerint magyar az, aki magyarnak vallja magát. Ez a szabad identitásválasztás, amit a magyarországi nemzetiségi törvény is tartalmaz. Továbbá, míg a magyar igazolvány tulajdonosának hozzátartozói is igényelhetnek úgynevezett hozzátartozói igazolványt, addig a határon túli szlovákok csak szlovák igazolványt válthatnak ki. Ezzel is összefüggésbe hozható a tény, hogy kevesebb az érdeklődő a szlovák igazolvány iránt, mint a magyar iránt, amelyet csak néhány hete kezdtek kiadni. Tény azonban, hogy a magyarországi érdeklődés rendkívül gyér. Hány igénylő volt Magyarországról? 1997 óta, amióta a határon túli szlovákokról szóló törvény hatályos, az egész világból közel nyolcezer igénylő volt. Megközelítőleg 2-2 ezer Romániából és a Vajdaságból, 1500 Ukrajnából, Magyar- országról körülbelül hatvanan igényelték a szlovák igazolványt. Ha összehasonlítjuk a romániai szlovákokat, akik 20 ezren vannak, és a magyarországiakat, ahol becslések szerint 100 ezer szlovák él, ez a különbség óriási. Bár az előbbiek esetében erős a szociális motiváció is, mégis a különbség talán az identitástudatban van. Amely a magyarországi szlovákoknál nem olyan erős, mint a romániaiaknál. Igen. Ha regionális szempontból nézzük: elvileg az Alföldön kétszer annyi szlovák él, mint Romániában - ha azt vesszük alapul, hogy a magyarországi szlovákság fele az Alföldön él. Ráadásul ugyanaz a vonal, ugyanis Nagylakot a tót- komlósiak alapították. Az első világháború után nagy törés következett be az identitástudatban. Ugyanis feltételezem, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején ugyanazok a hatások érték az embereket. De a rendszerváltás után identitáserősödésről beszélünk, mégis kevesen igénylik a szlovák igazolványt. Mitől lehet ez? Egyelőre még csak feltételezzük, hogy legalábbis az aktivitás növekedett. Nem vagyok abban biztos, hogy az identitás is erősödött. A kutatók szerint a magyarországi szlovákok körében a regionális identitás nőtt. Ez nemzetiségünk szórványos elhelyezkedésével is magyarázható. Még nem ismerjük az elmúlt évi népszámlálás adata„Ismerek’olyan embereket, akiknek az a véleményük, hogy egy szlovákiai hivatal ne döntsön az ő nemzetiségükről" (Imrich Fuhl felvétele) „Halál a nagyszombatiakra!" - kiabálták a szurkolók Tyúk mint harci eszköz Nem tudnak megegyezni Bonyodalmak a baloldalon Pozsony/Bolesov. Nem folyik zökkenőmentesen a baloldali pártok egyesülése, amivel azt akarják elérni, hogy legalább néhányuk bekerüljön a parlamentbe. Pavel Koncos (SDL) kijelentette, az SOP feltételei elfogadhatatlanok számukra, ezért nem, tárgyalnak tovább. Az SOP 1:4 arányban kért volna helyeket az SDL listáján, az első tíz között legalább két helyre tartott igényt. Hamzík szerint az SOP tovább tárgyal az SDSS, a Weiss-féle SDA és a zöldek képviselőivel a választási együttműködésről. Az SDSS viszont már biztosan az SDL listáján indul, egy képviselőjük az első nyolc hely valamelyikére kerül. Az SDL nem hívja vissza Peter Weisst a parlament külügyi bizottságának éléről. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Szlovák Kommunista Párt (KSS) egyedül indul harcba a baloldali érzelmű választókért. (TASR, SITA) TASR-HÍR Nagyszombat/Pozsony. A rendőrség információi szerint valószínűleg előre megbeszélt „párbaj” eredménye volt a szombati verekedés a nagyszombati és a nyitrai szurkolók között. A nyitraiak már jóval a két város másodosztályú futballcsapatának mérkőzése előtt megtámadtak néhány gyanútlan járókelőt Nagyszombatban, deszkákkal fenyegették őket, utcakövekkel dobálóztak, és azt kiabálták, „Halál a nagyszombatiakra!”. A rendőrségi egységeket megerősítették, és a két ellenfél szurkolótáborát a rohamrendőrség egységei távoltartották egymástól. A fiatalok azonban mobiltelefonon újabb találkozókban egyeztek meg. A helyi sportcsarnok mellett, a mérkőzés előtt zajlott le a legjelentősebb „ütközet”, melyen a két szurkolótábor mintegy 50 tagja vett részt. Mindkét fél jól felkészült a küzdelemre, a rendőrök több „harci eszközt” elkoboztak, köztük egy kalapácsot és néhány tyúkot is. Ezeket a nyitrai szurkolók hozták magukkal, és a mérkőzés közben akarták a pályára engedni őket. A verekedésben több mint húszán könnyebben, egy galgóci férfi pedig súlyosan megsérült. A férfit valószínűleg kockakővel dobták fejbe; állapota súlyos, a nagyszombati kórház baleseti sebészetéről már átszállították Pozsonyba. A személyazonosságát még nem sikerült megállapítani, mivel iratokat nem találtak nála, az egyik rendőr azonban egy galgóci ismerősét véli felfedezni benne. A városi rendőrség utcai kamerákkal készített felvételei és a mérkőzés során készült videofelvétel alapján a rendőrség letartóztatta a verekedések három legaktívabb résztvevőjét, akik ellen testi sértés vádjával indul eljárás, mondta Peter Pleva, a belügyminisztérium szóvivője. Küenc fiatalt rendbontással vádolnak. Hajlanak a magánosításra Több pénzért adná az SPP-t a baloldal Hlava. A Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) hajlandó támogatni a Szlovák Gázművek magánosítását, ha annak feltételei kedvezőek lesznek Szlovákia számára, jelentette ki Pavel Koncos pártelnök az SDL országos tanácsának ülését követően. A vállalat 49 százalékos részvény- csomagjának eladásáért felkínált 130 milliárd koronát azonban kevésnek tartja a pártelnök, a baloldal 170 és 200 milliárd korona közötti összeget tartana reálisnak. Pavel Koncos szerint az gázművek (SPP) megvételére jelentkezett, három cégből álló konzorcium képviselőivel nem a gázművek privatizációs tanácsadónak, hanem a magánosítást jóváhagyó bizottságnak kellene tárgyalnia. (SITA) RÖVIDEN Egy hét a fajgyűlölet ellen Pozsony. Szlovákia 105 települése kapcsolódik majd be az Európai Fajgyűlölet Elleni Hét rendezvényeibe, mely idén a március 18-24-i hétre esik. Ennek keretében több mint 50 kulturális rendezvényre - előadásokra, irodalmi estekre, koncertekre - kerül sor. Az egyik legjelentősebb koncert Pozsonyban lesz; ezen elhangzik majd a több mint 20 előadó közös dala Színes a világunk címmel. A rendezvény- sorozatban, melynek védnöke az Emberek a fajgyűlölet ellen szervezet, 111 iskola vesz részt. (TASR) Az SDKÚ kizárná a félreszavazókat Pozsony. Az SDKÚ újra felszólította parlamenti képviselőit, hogy ne támogassák a képviselők jelenlegi kedvezményeit növelő, vagy új juttatásokat bevezető törvényjavaslatokat. „A felszólítás be nem tartását a párt szabályzatának súlyos megsértéseként értékeljük majd, mely akár a képviselő kizárását is jelentheti” - mondta Ivan Simko párttitkár. A párt elnöksége már másodszor hozott ilyen határozatot, ám az elsőnek kevés foganatja volt, mivel nem tartalmazott szankciókat, tette hozzá Simko. (TASR) MSZP-SDSS tárgyalás a státustörvényről Pozsony. A Benes-dekrétumokról és a magyarországi kedvezménytörvényről is tárgyalnak majd szerdai találkozójuk során a magyar- országi MSZP és az SDSS képviselői, mondta a szociáldemokrata párt szóvivője, Rastislav Blasko. A dunaszerdahelyi találkozón az MSZP részéről Lendvai Ildikó és Szabó Vilmos vesz részt. Szabó Vilmos enyhíteni próbálta az Orbán Viktor kijelentéseit követően a két ország között kialakult feszültséget azzal, hogy kezdeményezte a V4 országaira kiterjedő jóakarat-látogatás megszervezését. Javaslatát a Fidesz elutasította. (SITA) Egyre több a magyar turista Szlovákiában Budapest. A magyar turisták száma Szlovákiában 2001 első kilenc hónapjában elérte a 60 ezret, ami 20 százalékkal több mint 2000 hasonló időszakában. Ezzel a magyar turisták a negyedik helyet foglalják el, a csehek, lengyelek és németek mögött. A leglátogatottabb régió a Magas-Tátra, mondta Zsiga Andrea a budapesti turisztikai kiállítás szlovák pavilonjának védnöke, aki szerint Közép-Szlovákia hegyvidékei is vonzóak lehetnek a magyar turisták számára. (TASR) Kukant nem zavarja a NATO véleménye Pozsony. Eduard Kukán nem tartja a szlovák belügyekbe való beavatkozásnak azt, ha a NATO tagországok képviselői elmondják véleményüket Meciarról. A külügyminiszter egyben visszautasította azt a vádat, hogy az utóbbi hetekben megjelent vélemények a kormánykoalíció „megrendelésére” készültek. „Nem azt diktálják, hogyan szavazzon a szlovák választópolgár, csak tudatják vele, hogy mi lehet választásának következménye” - mondta a Twist rádió Párbaj vagy párbeszéd című műsorában Kukán. (TASR) Macejko magamutogató - mondta Mesík Besztercebánya. Magamutogatás egy jelentéktelen eseményen - így kommentálta a Harmadik Szektor Grémiuma (G3S) Jozef Macejko részvételét egy besztercebányai vasúti felüljáró átadásánál. Juraj Mesík, a G3S képviselője szerint a közlekedésügyi miniszter így próbálja leplezni azt, hogy tárcája nem tett semmit Közép-Szlovákia lakosaiért. Mesík szerint az autópálya északi nyomvonalának építése 100 milliárddal kerül többe, mintha azt délen vezetnék. (TASR) Lerövidítenék a választási időszakot Pozsony. Újra foglalkozik majd most következő ülésszakán a parlament a választási időszak lerövidítésével. Jirko Malchárek (ANO) és Robert Fico (Smer) ugyanis törvényjavaslatot dolgozott ki, mely szerint a parlamenti választásokat nem ősszel, hanem júliusban kellene megtartani. A beterjesztett alkotmánytörvény-javaslat célja szerintük a jelenlegi politikai válság megoldása, ám időhiány miatt már nem valószínű, hogy érdemben foglalkozik vele a parlament. (SITA) A padlóra került Horizont Slovakia és B.M.G. Invest pórul járt ügyfelei újabb nagygyűlésen találkoztak Kassán. Holnap délben a pozsonyi parlament előtt lesz a következő megmozdulás. (TASR-felvétel)
