Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-08 / 57. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 8. FÓKUSZBAN: AZ INFOTÖRVÉNY 3 Demokratikus az infotörvény, a hivatalnokok számára éppen ezért nagyon kellemetlen lehet Elfogadták, aztán kifogásolták Az ügyfélért bármit - de nem nálunk (Képarchívum) Pozsony. Alig több mint egy éve, 2001. január 1-jén lépett életbe a 211/2000 Z.z. törvény az információkhoz való szabad hozzáférésről, ismertebb nevén az infotörvény. Már az elfogadásakor is ellentétes érzelmeket váltott ki, hatályba lépését követően pedig még több ellenfelet szerzett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Azok, akik inkább csak nyűgnek érzik, hogy a közvélemény, a polgárok ellenőrizhetik közpénzekből fizetett munkájukat most korlátozni akarják a hatályát. A törvény lényege, hogy minden, ami az állami és közszférában (minisztériumok, közigazgatási hivatalok, állami kulturális és oktatási intézmények, polgármesteri hivatalok, állami és községi vállalatok) történik, és nem szerepel az államtitok védelméről szóló törvényben, az nyilvános, és az állampolgár kérésére a hivatal köteles tájékoztatást adni róla. Megerősíti ezzel a közvélemény, a polgárok ellenőrzési lehetőségét az állami és közhivatalok felett, betekintést enged a hivatalok munkájába, megtudható, hogy mire költi el befizetett adónkat az állam és az önkormányzatok. Elméletben ugyan már korábban is létezett a hivataloknak ez a kötelessége, de nem volt szabály, mely kötelezte volna őket ennek a végrehajtására, vagy a tájékoztatás elmulasztása esetén nem kellett büntetésre számítaniuk. Milyen változást hozott a törvény elfogadása? Ma érvényes változatát a civil szervezetek hangos kampányának nyomása alatt fogadta el 2000. májusában a parlament. A szavazásról szinte teljes egészében hiányzott az ellenzék (a HZDS képviselői közül senki sem vett részt az ülésen), a 86 jelen levő képviselő közül azonban 80 igennel szavazott. Senki sem volt ellene, tehát elmondható, hogy a törvény a kormánykoalíció egészének beleegyezésével született meg. Alapvetően változott meg a törvény elfogadásával az állam és az állampolgár viszonya: az állampolgár már nem csak a választott képviselőin keresztül ellenőrizhette a közpénzen fenntartott hivatalokat, hanem közvetlen kérdéseire is választ kaphatott. Mi történt az egy év alatt, ami any- nyira felbosszantotta a törvény hatálya alá tartozó egyes intézmények képviselőit, hogy ilyen jelentős korlátozásokat tartalmazó módosítást késztettek elő? A választ könnyen megtalálhatjuk a módosítás figyelmes átolvasásakor. A civil szervezetek által kifogásolt egyes módosításokból nyilvánvaló, hogy hivatalnokaink az elmúlt egy év alatt felismerték, túl sok betekintést engedtek meghitt hivatali titkaikba, a vastag falak, a zárt ajtók már nem nyújtanak számukra elég biztonságot, hirtelen üvegkalitkában találták magukat. • Kikerülne a törvény hatálya alól többek között maga a parlament, az alkotmánybíróság, az ügyészség, a köztársasági elnök hivatala, és paradox módon a nemrég létrehozott, az állampolgárokat közvetlenül szolgáló ombudsman hivatala is. A módosítás előkészítői feltételezhetően úgy gondolják, hogy a polgárok túl sokat kérdeztek, amivel csak homokot szórtak a fenti intézmények olajozottan működő fogaskerekei közé. Vagy olyan dolgokat akartak megtudni, amelyek az intézmények mindent jobban tudó alkalmazottai szerint nem rájuk tartoznak. A hivatalok munkájának közvélemény általi ellenőrzésére mért következő súlyos csapást az a javaslat jelenti, mely szerint a közigazgatási eljárásokról csak azok befejezése után kérhető információ. Ezáltal nehezebbé válik az állampolgárok beavatkozása a hivatal döntéselőkészítő folyamatába, és már csak a kész határozatról kaphatunk tájékoztatást. Nem kérhető majd információ arról, milyen új középületeket tervez az önkormányzat, vagy hogy a szomszédos telken óvoda, bevásárlóközpont vagy éppen benzinkút épül. Azt pedig már mindenki ismeri, hogy egy meghozott döntést milyen nehéz megváltoztatni. Ha a törvénymódosítással kapcsolatos többi kifogástól akár el is tekintünk, a fentiekből is nyilvánvaló, hogy az infotörvény alaposan megmozgatta közhivatalaink állóvizét és éreztette a bennük dolgozókkal, hogy kinek tartoznak felelősséggel. Ez volt a törvény célja, és ezért akarják megváltoztatni az oktatási minisztérium által gesztorált törvénymódosítással saját kényelmük és előjogaik védelmének érdekekében az adóinkból fizetett hivatalnokaink. Az sem lehet véletlen, hogy a javaslat a baloldal érdekszférájába tartozó oktatási tárcán belül készült, hiszen az infotörvény éppen a kommunista rendszerben az államhatalom és a polgárok közé épített falból bontott le néhány téglát. (Ipj) Milan Ftácnik hét ballépése Vladimír Pirosík és Tomás Kamenec, a Jó információs törvényért kezdeményezésbe tömörülő polgári szervezetek jogi képviselői hét pontban fogalmazták meg, miért nem tartják elfogadhatónak az oktatási miniszter által kidolgozott infotörvény-módosítást: 1. Szűkülne az infotörvény hatálya alá tartozó intézmények köre. 2. A jogszabály hatáskörébe tartozó intézményeknek csak a gazdálkodásukkal kapcsolatos információkat lenne kötelességük nyilvánosságra hozni. 3. A polgárok nem férhetnének hozzá a befejezetlen államigazgatási eljárás dokumentumaihoz. 4. Telefonon nem lehetne információt kérni. 5. Az információt igényelő kérvényre a hivatal 10 helyett 15 napon belül válaszolna. 6. A hivatalnok, akitől az információt kérjük, titoktartási kötelezettségre hivatkozva elutasíthatná a polgárok kérelmét. 7. Mérsékelnék az infotörvény megsértése miatt kiszabható szankciókat. (A Vladimír Pirosíkkal készült interjú az 5. oldalon olvasható.) (sza) Szóljunk bele! Vitáznának a tárcával Mintegy 600 polgár támogatta aláírásával az infotörvény tervezett módosításával kapcsolatos, a Jó infotörvényért polgári kezdeményezés által megfogalmazott kifogásokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a civil szféra jogászaival ún. egyeztetési eljárás fog lezajlani. Minden jogszabály, mielőtt a törvény-előkészítő tanácsba, majd a kormányba kerül, átesik a tárcaközi és az interneten zajló nyilvános véleményezésen. Az előterjesztőnek ezt figyelembe kell vennie, vita esetén a kormány dönt. Bárki megfogalmazhatja észrevételét. A Jó infotörvényért kezdeményezésnek sikerült összegyűjtenie 600 aláírást, és ha sor kerül rá, a polgárok nevében Vladimír Pirosík, Tomás Kamenec és Peter Wilfling jogászok ütköztetik majd érveiket az oktatási tárcával, (sza) Ki a hibás? Vélemény is, meg nem is Nem bocsátotta tárcaközi véleményezésre az oktatásügyi minisztérium az infotörvény módosító tervezetét - közölte Michaela Bolecková szóvivő. A tervezet a kormány honlapján a tárcaközi véleményezésre szánt dokumentumok között szerepelt, a hírügynökségek is megerősítették, hogy március végéig lehet megtenni az anyaggal kapcsolatos észrevételeket. Juraj Janik, az oktatási tárca személyzeti és szervezési osztályvezetője szerint eredetileg a nyilvános vitára bocsátott dokumentumok közé szánták, tévedésből került más dossziéba, ám amikor észrevették, kiküszöbölték a hibát. „Egyelőre csak munkaváltozat létezik’ - erősítette meg Bolecková. Mivel számos bírálat érkezett, Ftácnik tegnapra munkatárgyalást hívott össze, hogy megvitassák a civil szféra észrevételeit, (sza, s) EGY FELMÉRÉS TANULSÁGAI A Polgár és Demokrácia Alapítvány tavaly ősszel megvalósított egy széleskörű felmérést, melynek keretében az infotörvényben foglaltak megvalósulásának mértékét és módját vizsgálták. Előre kiválasztott államigazgatási szerveket kerestek meg a felmérésben résztvevő önkéntesek, és egyszerű állampolgárokként feltett kérdéseikre kapott válaszok alapján értékelték az adott intézmény hozzáállását az infotörvény megvalósításához. Az alábbiakban a felmérés általános eredményeiből készült válogatást olvashatják: A felmérés általános tapasztalatai: Az intézmények többsége az információszolgáltatást belső szabályok alapján valósítja meg, ami a törvény alkalmazására való felkészültségüket igazolja. A belső szabályzat elkészülte azt mutatja, hogy készek betartani a törvény előírásait. A kérvények benyújtásakor kért illetékek általában alacsonyak, többnyire csak az információ-hordozó árát kérik el a kérvényezőtől. Egy A4-es fénymásolat ára 60 fillértől 3 koronáig terjedt, néhány intézmény bizonyos határig ingyen biztosítja a kért információt. Egyes intézmények teljesen ingyen állnak a polgárok szolgálatára, az e-mail-on érkezett kérdésekre adott válaszok minden esetben ingyenesek voltak. Az információra irányuló kérvények száma jelentősen alacsonyabb a vártnál. Az egyes minisztériumokhoz az első három hónapban átlagosan 150 kérvény érkezett, a legkevesebb 21, a legtöbb 640 kérvény volt. Semmiképpen nem beszélhetünk a központi államigazgatási szervek túlterheltségéről. Pozitív tapasztalatok: Az információszolgáltatás szintje a központi államigazgatási szervekben viszonylag jó, a válaszok általában a törvényben meghatározott időn belül megérkeztek. A felelős hivatalnokok általában készségesek voltak, ám a kérdések ismétlésével, még ha ez az általuk adott információ hiányossága miatt is történt, előzékenységük csökkent. Negatív tapasztalatok: Az intézmények saját indíttatásból kiadott információs anyagai szegényesek, a törvény által előírt hirdetőtábláik nem tartalmazzák a kötelező információkat. Az összetettebb kérdésekre érkező válaszok gyakran hiányosak. Az intézmények a létezésük céljára vonatkozó kérdésekre gyakran nem tudnak válaszolni. A költségvetésükről adott információk általában érthetetlenek az egyszerű állampolgárok számára, nem tudható meg belőlük, hogy az intézmény mire mennyit költött. ELGONDOLKODTATÓ ESETEK ♦ Egyes önkormányzatok általános érvényű helyi rendeletekkel próbálták szűkíteni a hozzáférhető információk körét, próbálták megkerülni az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényt. Például Eperjesen, Topolcsányban, Poprád- remetén elfogadtak ilyen rendeletet, Szencen csak tárgyaltak róla. ♦ Problémát okozott, hogy a kért adatokért, dokumentumokért mennyit fizessenek a polgárok. A rendelet általánosan fogalmaz, csak a fénymásolási, nyomtatási és postaköltségeket, a floppyk árát lehet elkérni. A legolcsóbban - 60 fillérért - a pénzügyminisztériumban fénymásolnak, míg a számvevőszék 16,70-et számláz egy-egy oldalért. Egy község polgármestere 700 koronás költséget állapított meg, amit azzal magyarázott, hogy elromlott a községi fénymásoló, saját autóját használva elment a legközelebbi városba, ott fénymásoltatott, és felszámolta az autó használati költségeit, az útidíjat, és a benzint is. ♦ Pozsonyban az e-mailen postázott információkért 3 koronát kellett fizetni. Azaz miután e- mailben kévényezte valaki az információt, a hivatal visszaírt, hogy ezért és a másik levélért, melyben majd az adatokat postázzák, a hivatalban fizessen hat koronát. Tehát el kellett sétálni a hivatalba, hogy a portán felállított pörsölybe a kérelmező bedodja az összeget. (Később rájöttek, ha valaki így is, úgy is elmegy a hivatalba, akkor már személyesen is kikérheti az adatokat, és megspórol egy kis aprót.) ♦ Kassán egy úr a norvégiai fúrótornyokról kért információkat, mert szándékában állt ott dolgozni, és a kérelmezőnek postázott válaszban megadták a norvég nagykövetség telefonszámát. ♦ Egy másik, szintén kassai személy elveszett kutyája iránt érdeklődött, és a kassai önkormányzat egyik felelősségteljes alkalmazottja körbetelefonálta a város valamennyi állatmenhelyét. (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉG, 10-15 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 06.21-kor - nyugszik 17.45-kor. A Hold kel 03.43-kor - nyugszik 11.54-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 370, apad; Medve: 250, apad; Komárom 335, apad; Párkány: 265, apad. Az ország nagy részén borult lesz az ég, csak délen számíthatunk közepes felhőzetre. Csapadék jobbára csak északon várható, a magasabb hegyvidéki területeken havazás is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 13, északon 5 fok körül alakul. Éjszaka 4 és 0, északon -2 fok körüli értékeket mutat majd a hőmérő higanyszála. Szombaton változóan felhős lesz az égbolt, a nappali hőmérséklet 10 és 15 fokra is felszökhet, éjszaka maradnak a 4 és 0 fok körüli értékek. Vasárnapra megnövekszik a felhőzet, számos helyen kialakulhat zápor, zivatar. A mai időjárás kevésbé viselheti meg a szervezetünket. Az érzékenyebbeknél is ritkábban fordulhat elő fejfájás, depresszió. A szívós érrendszeri megbetegedések: ben szenvedőkre is kímélőleg hat a mai időjárás. A mozgásszervi és reumatikus panaszokkal küszködök azonban nem éreznek változást. Különösen a magas vérnyo- másúaknak ajánlott az orvosi előírások betartása. A szellemi és fizikai teherbírásunk megfelelő, negatív hatás nem várható. Holnap a maihoz képest is kedvezőbb hatásra lehet számítani. Holnap CSALÁDI KCfe NÍTVtai MAOAZIN ♦ Egy közép-európai lány New Yorkban ♦ Böjtmástól pünkösdig ♦ A bőr mindenre reagál
