Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-01 / 51. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 1.

Beszélgetés

Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szerint a

szlovákok hűbéri hozományként kezelnék a szlovákiai magyarságot is, és megsértődtek, hogy Budapest odafigyel erre a közösségre

Visszafogottan reagálni a nacionalista hastáncra

„A szlovákiai magyarság jelenlegi állapotában nem versenyképes közösség"

Tegnap szerkesztőségünk vendége volt Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, aki az interneten másfél órán át válaszolt olvasóink kérdéseire. A beszélgetés teljes szövege a www.ujszo.com címen található, az alábbiakban a kérdésekből és a válaszokból válogatunk.

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Tisztelt Csáky úr! A jelenlegi hecckampány a koalíciós és ellenzéki pártok részéről (státustörvény, dekrétumok) tekinthe- tő-e a választási harcok kezdetének, és inkább új választók szerzése a célja, vagy a sovinizmusnak mint a közeljövő hivatalos politikája legalizálásának va- gyunk-e szemtanúi? (emő )

A szlovák pártok jelenlegi viselkedése egyértelműen az előrehozott választási kampány jeleit viseli magán, szerintem messze elhibázott az a mód, ahogyan a kedvezménytörvényhez viszonyulnak. Az igazi demokrata soha nem léphet túl bizonyos határokon, mert akkor már kétségbe vonható a demokratikus volta. Úgy gondolom, az MKP-nak visszafogottan kell reagálnia a jelenlegi nacionalista hastáncokra.

A kérdésem a magyarigazolványokkal kapcsolatos. Nem tudom elképzelni, hogy a szlovák politikusok miért nem értik meg, hogy miről is szól a státustörvény. (Vagy nagyon is jól tudják, és tovább látnak mint mi, egyszerű polgárok?). Ön mint kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes, miért nem védi meg a szlovákiai magyarok igazát és javát, és nem oktatja ki a státustörvény ellenzőit? Elvégre van Szlovákiának is státustörvénye, külföldön a diákoknak kollégiumot építenek, miközben Pozsonyban a legújabb intemátus is 25-30 éves, nincs elég szálláshely, így a pozsonyi diákok kénytelenek fe- ketézni. (egy fiatal)

A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos, eltúlzott szlovák reakciók nem elsősorban a törvény tartalmára reagálnak, e megnyüvánulásoknak elsősorban pszichikai okai vannak. A szlovákság sok mindent ingyen kapott meg történelme folyamán, a jelek szerint a szlovákiai magyarságot is szeretnék hűbéri hozományként kezelni, és megsértődtek, hogy Budapest odafigyel erre a közösségre is. Úgy gondolom, Szlovákiában is mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy egy nyitott Európában nem lehet nemzetállami határok között gondolkodni, a szlovákiai magyarok Pozsony mellett Brüsszelre is, Washingtonra is, Budapestre is oda fognak figyelni.

Az MKP négy évvel ezelőtt a miniszteri bársonyszékeit a felvidéki magyarsággal fizettette ki, a Benes-dekrétumok és a Jókai Egyetem borítékolásával, majd ezt még szégyenletes módon megtoldotta az emlékezetes ud- vardi színjátékon - egyesek szerint elsősorban az Ön ripacsko- dásának köszönhetően - a magyar megye feladásával! Vajon az őszi választások után miről készülnek még az MKP csúcsvezetői lemondani a nevünkben, a megkérdezésünk nélkül? (maximus)

Az Ön kérdéséből az a felvetés adódhatna, hogy ha az MKP nem lépett volna be a kormányba, akkor most lenne egyetemünk, és előrelépés történt volna a Benes-dekrétumok kérdésében. Úgy gondolom, ez nem igaz, az MKP minden irányban korrekt politikát folytat, a jelenlegi és a következő ciklusban is programjának megfelelően jár el. Idén szeptember végén Önt és minden választót megkérdezünk arról, mely politikai erőket és mely személyiségeket óhajtja támogatni.

Nem érzi úgy, hogy az MKP vezetői túlságosan elkötelezték ma-, gukat a Fidesz választási kampányában, amelyben Duray Miklós legalább annyit szerepel, mint a magyarországi párt vezetői? Bu- gár Béla is csak ennek a pártnak a kongresszusán vett részt. Mi a véleménye erről? (Kiss János, Pozsony)

Nem tartom helyesnek, ha a határon túli magyarok képviselői aktív szereplőivé válnak a magyarországi választási kampánynak.

Tisztelt miniszterelnök-helyettes úr! Tételesen bebizonyítható, hogy az MKP nem informálta megfelelő módon az európai jelentéstevőket és intézményeket a felvidéki magyarok valós helyzetéről. Mi ennek az oka? Valóban

az a véleménye, hogy Szlovákia EU-tagsága a szlovákiai magyar közösség tartós fejődését biztosítani fogja? Miért nem ismeri a felvidéki magyar közösség a Szlovákiáról szóló EU országjelentést, legalább azt a keveset belőle, ahol róluk lenne szó? Miért nem hozzáférhető a, Szlovákia által is ratifikált kisebbségi és regionális nyelvi charta, magyar és roma nyelven is? Ha tévednék szeretném tudni, hogy hol elérhető ez a dokumentum? (Nádas- di István)

Attól tartok, hogy Önnek nincsenek pontos információi a felvetett kérdésekről. Az MKP korrekt módon tájékoztatta partnereit a szlovákiai magyar közösség helyzetéről, erről írásos dokumentumokkal tudok szolgálni. Magam 1996-ban írtam Magyarok Szlovákiában címmel egy összefoglaló tanulmányt helyzetünkről, ez magyarul és angolul is megjelent. Szomorúan állapítom meg, hogy legszorgalmasabb olvasója Dusán Slobodník, volt HZDS- képviselő volt. Szívesen küldök Önnek belőle egy példányt. Az EU országjelentése egy komoly könyv- nyi terjedelmű, megtalálható a kormány internetes honlapján. A kisebbségi chartát az Új Szó 2001. június 22-én közölte.

Tisztelt miniszterelnök-helyettes úr! Miért nincsen szó a Szlovákiáról szóló európai uniós ra- portokban a benesi dekrétumokról? Miért nem tájékoztatták a megfelelő embereket? (B. Nagy, Ajnácskő)

Az Európa Parlament külügyi bizottsága szakértői csoportot hozott létre a kérdés megvizsgálására. Az MKP egyértelműen megfogalmazza álláspontját ebben a kérdésben is. Szeretnék visszautalni arra, hogy a Magyarok Szlovákiában című kiadvány szakmaüag sokkal pontosabban elemzi ezt a kérdést, mint a jelenlegi vitákhoz hozzászólók.

Ha az MKP együttműködik az Európa Parlamenttel, akkor vajon miért készülhetett Szlovákiáról olyan téves országjelentés? (xy) Megítélésem szerint Szlovákiáról viszonylag korrekt országértékelés született. Ha olyan elemeket hiányol, amelyeket szívesen láma benne, az még nem azt jelenti, hogy az egész országjelentés téves. Az elmúlt napok történései is azt mutatták, hogy az EP külügyi bizottsága nagyon pontos információkkal bír.

Hogyan fogalmazná meg mindazt, amit a magyar kisebbség az EU-tagságtól politikai, gazdasági és kulturális téren elvár, illetve elvárhat? Mi az, amit Ön szerint ez a kisebbség és Szlovákia az EU-nak nyújtani tud, hiszen a tagság az adok-kapok elvén alapul? (monique)

A szlovákiai magyar közösség az EU-tagságtól civilizált problémakezelést, gazdasági és szellemi fel- emelkedést és Magyarország erőteljesebb kisugárzó segítségét várhatja. Ehhez azonban belül is változnunk kell, jobban fel kell készülnünk azokra a kihívásokra, amelyek az EU-ban várnak bennünket. A szlovákiai magyar közösség jelenlegi állapotában nem versenyképes közösség, legalábbis az EU állapotát figyelembe véve.

Európa egyre inkább szuprana- cionális struktúrákban gondolkozik, ill. egy ún. európai identitástudat kialakításán munkálkodik. Mennyire van esélyünk az EU-n belül a Közép-Kelet-Európá- ra jellemző nemzeti és nemzetiségi tudattal? (monique)

Kitűnő kérdés, több időt igényelne a megválaszolása. Március 5-én, kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián tartok erről a témáról előadást. Úgy gondolom, Európának egységesülnie kell azokon a területeken, ahol ezt a globalizáció kikényszeríti. Ilyenek a gazdaságpolitika, a pénzügyek, sót a külpolitika is. A nemzeti közösségeknek viszont meg kell tartaniuk

kulturális és nyelvi sokszínűségüket, ezt teszi az európaiakat kreatívabbá, és ez biztosította Európa hegemóniáját az elmúlt évszázadokban. Ebben a folyamatban a szlovákiai magyar közösségnek is meg kell találnia a helyét.

Egyre többen gondolják úgy, hogy a BMG Invest és a többi hasonló ügy, a jelenlegi Dzurinda-, tehát MKP-s kormánykoalíció lelkén is szárad. Amíg ugyanis egy kezdő kisvállalkozót akár évente többször is ellenőriznek és lehetőség szerint szankcionálnak, addig a BMG-t lehet, hogy egyszer sem ellenőrizték. Sokak szerint azért nem, mert van egy-két koalíciós politikus, képviselő, aki a zsíros jövedelmeit két-három évig a BMG-ben forgatta 40%-os kamattal, zavartalanul, amolyan „kéz kezet piszkít” alapon, és aztán a kellő időben kimentette, még a csőd, na meg a választások előtt. Mi erről a véleménye? (maximus)

Nem tartozom azok közé, akik úgy gondolják, a kormány vétlen a befektetési alapok csődjében. Úgy gondolom, a pénzügyi rendőrségnek, a bankfelügyeletnek és a pénzügyminisztériumnak korábban kellett volna lépnie. A kérdés azonban nem egyszerű, ha bárki valakinek kölcsön ad ezer koronát olyan ígérettel, hogy a hónap végén 1500 koronát kap vissza, saját magának is meg kell kérdeznie, reális és korrekt-e az ilyen üzlet. Az sem mellékes, tiszta pénzről van-e szó egy ilyen ügyletben. A magam részéről nem tudok arról, hogy létezik akár egy koalíciós politikus is, aki hasznot húzott volna az Ön által jelölt folyamatokból. A rendőrség és az ügyészség vizsgálja az ügyet, megígérem Önnek, ha bármely politikus neve felmerül e kérdés kapcsán, én azt nyilvánosságra hozom, akkor is, ha titkosítják az anyagot.

A Dzurinda-kormány a befektetési társaságok megkárosítottjai iránti cinizmusával a HZDS kezére játssza a választási csata aduászát! Ha ugyanis Meciar lesz az, aki megígéri a kártalanítást (ami - ismetjük el - nem is lenne olyan nagy gond), akkor akár a 40%-os győzelmet is megszerezheti, mert az emberek hinni fognak neki! Idegesíti-e most ez az MKP-t, vagy már teljes gőzzel a HZDS-MKP- KDH koalícióra készülnek? (maximus)

Számomra elképzelhetetlen a HZDS-MKP-KDH koalíció kialakulása, nem hiszem, hogy Meciar úr megígér bármiféle kártalanítást. Inkább azt ajánlanám szíves figyelmébe, hogy a volt szóvivője jelen pillanatban az egyik befektetési társaság szóvivője is. A befektetési társaságok 1996-97-ben kezdték el tevékenységüket, a jelenlegi kormány bármilyen lépése idő előtti csődjüket okozhatta volna. Ez ismét csak negatív reakciókat váltott volna ki a polgárokból, s a kormány lett volna okolható a bukásukért. Nagyon sajnálom azokat a hiszékeny polgárokat, akik ilyen nehéz helyzetbe kerültek, és egyetértek Önnel abban, hogy a kérdésnek komoly politikai vonzata is van. A kormány mindent megtesz azért, hogy a befektetési alapok megmaradt anyagából kárpótolhatóak legyenek a kárvallottak, de nem tudunk egyetérteni azzal, hogy mások inkorrekt játékait az összes adófizetővel fizettessük meg.

Tényleg folyik valamilyen egyezkedés az MKP és a HZDS között? (Cartman)

Semmilyen egyezkedés nem folyt és nem folyik. A megyei parlamentekben tevékenykedő képviselőinknek azt ajánlottuk, hogy a saját illetékességi körükben a régió érdekében próbáljanak meg elfogadható együttműködést kialakítani a HZDS által jelölt megyei főnökökkel is. Ennek azonban nincs kihatása a központi politikára, a HZDS számunkra továbbra is megbízhatatlan és elfogadhatatlan partner.

Mi a helyzet a Bugár-Csáky ellentéttel? Elismeri, hogy van önök között súrlódás? Szeretne az MKP elnöke lenni, illetve elvállalná ezt a posztot? (kalapos)

Nincs ilyen ellentét, néhány nem elsőrangúan fontos kérdésben bizonyos esetekben eltérő nézetet vallottunk. Én azt szeretném, ha az MKP európai mércével mérve is modem párttá válna.

Az MKP politikusai a felvidéki magyarság körében már egy jó ideje élvezik az „egypártrend- szer” minden előnyét. Sajnos az egypártrendszer elvén működő, parancsuralmi rendszerekre jellemző szimptómák már egyre markánsabban kirajzolódnak, nemcsak az MKP pártpolitikájában, az egyes politikusok és MKP szimpatizánsok viselkedésében, hanem már a közélet más területein is. (pl. iskolaigazgatók kinevezése, oktatásügy stb) Mi erről a véleménye? (maximus)

A kisebbségi egypártrendszemek kétségkívül vannak előnyei és hátrányai is. Úgy gondolom, az MKP- nak nyitott pártként kell működnie, garantálnia kell az eszmék és az egyéniségek szabad versenyét, a bezártság és a kabinetpolitika komoly veszélyeket rejt magában. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a szlovákiai magyar társadalom nagyon elkényel- mesedett, a legtöbb problémájának megoldását csak a politikától vátja. A dvü társadalom ellenőrzése és egyenrangú partneri viselkedése lehet az az- ellensúly, amely az egypárti bezárkózást kiegyensúlyozhatja.

Szlovákiában miért nem vetődött fel a drogtörvény módosítása? liberálisabb jogszabály kellene... (speed)

A kábítószertörvénnyel kapcsolatban a miniszterek tanácsában sokat vitatkoztunk, nem látunk okot a törvény liberalizálására. Hollandiában is, ahol egy nagyon liberális gyakorlat van érvényben, erősödnek azok a hangok, amelyek megkérdőjelezik eme út helyességét. A szakértők azt mondják, hogy az ún. könnyű drogok felhasználása az első lépés a pokolba vezető úton, s az orvosok a legveszélyesebbnek azt a momentumot tartják, hogy az ember az ún. könnyű drogok hatása alatt könnyebben hoz átgondolatlan döntéseket. A szlovák kábítószertörvény megfelel az Európai Unió elvárásainak.

Kap-e pénzt és mikor a Bátor- keszi Alapiskola a tornaterem felújítására? (Novák F.)

Kérvényük a pénzügyminisztériumban van, március végéig az iskola megkapja a támogatást. Ez egy olyan konkrét példa, amelyhez hasonlót több tucatot említhetnék, s amely az MKP parlamenti képviselőinek ügyességét dicséri.

Mi a véleménye az homoszexuálisok regisztrált partnerségéről? Mikor tartja valószínűnek egy üyen jogszabály hazai megszületését? (ano)

A szlovákiai társadalom erősen konzervatív beállítottságú, idén biztosan nem fogadnak el ilyen törvényt. Úgy gondolom, az elkövetkező négyéves ciklusban fokozatosan az EU normarendjéhez fognak alkalmazkodni.

Tisztelt Csáky úr! A kérdésem nem a politikához kötődik. Úgy tudom, Önnek csak lányai vannak. Nem zavarta sosem a nőuralom a családban? (tóm)

Nem zavart, örülök annak, hogy a családomban érvényesül az úgynevezett oidipus-komplexus, tehát a lányaim kényeztetnek engem. Biztosítom azonban Önt arról, hogy a családban egyértelműen én hordom a nadrágot.

Van valami elképzelése, mit fog csinálni a szeptemberi választások után? Indul a képviselőségért? Ha igen, a képviselőség mellett mire szeretne összpontosítani? (kamikaze)

Nagyon pontos elképzelésem van arról, hogy az MKP-nak mit kellene tennie októberben és mit nem szabad megtennie. Ami a saját személyemet illeti, amennyiben a párt országos tanácsa indít képviselőjelöltként, a felkérést elvállalom.

„A kisebbségi egypártrendszemek vannak előnyei és hátrányai is"

(Somogyi Tibor felvételei)