Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-07 / 32. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 7. FÓKUSZBAN: FÓRUM A KÖZOKTATÁSRÓL A korábbi viták és szakmai tárgyalások nem eredményeztek hathatós változásokat a magyar közoktatásban Vizsgálni kell az állami, a magán- és egyházi óvodákat is Alapos kutatásra van szükség Folytatódó munkálatok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kedden a pozsonyi Helytar­tói palotában szakemberek részvételével tartottak ta­nácskozást a szlovákiai ma­gyar közoktatás jelenéről és jövőjéről. A fórumon egye­bek mellett elhangzott, egy alapos kutatómunkára épü­lő tanulmány elkészítése le­hetne az első lépés a hazai magyar közoktatás reformja érdekében. A dolgozat fel­térképezné a meglévő prob­lémákat és felvázolná a le­hetséges kitörési pontokat. RÁCZ VINCE A témáról az ötlet gazdáját, A. Sza­bó Lászlót, az oktatásügyi minisz­térium nemzetiségi főosztályának vezetőjét kérdeztük. A tervek szerint mikor kezdenék el a szlovákiai magyar közokta­tás jövőjére vonatkozó, konkrét javaslatokat tartalmazó tanul­mány elkészítését? Én akár már a mai nap is hozzálát­nék a feladathoz, de ez természe­tesen nem csak rajtam múlik. A ko­rábbi dolgozatomat, melyet a ta­nácskozáson vázlatos formájában ismertettem a jelenlévőkkel, illet­ve melyet bárki előzőleg áttanul­mányozhatott, időközben folytat­tam. Ebben a dolgozatban, mely a Vázlatos helyzetkép a szlováldai magyar közoktatásról címet kapta, említést tettem arról a tényről, hogy már jelenleg is léteznek szlo­vákiai magyar tanítási nyelvű ok­tatási intézmények adatait összesí­tő statisztikák. Az egyes községek­re lebontva rendelkezünk adatok­kal arról, hogy például melyik te­lepülésen van magyar iskola, me­lyik településen csak szlovák, a gyerekek hány százaléka jár az egyikbe, illetve a másikba. Tehát az eddigi kutatásaimra épülő dol­gozatomban is található már szá­mos olyan elem, amely egy későb­bi, a tanácskozáson vázolt repre­zentatív kutatás alapját képezheti. Úgy gondolom, hogy a bemutatott dolgozat alapot szolgáltathat egy nagyobb ívű, minden tekintetben alapos kutatásokra épülő tanul­mány munkálatai számára. Honnan lesz mindezekre pénz? (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A tanácskozáson Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes és Szigeti László oktatásügyi államtitkár ígéretet tettek arra, hogy megpróbálják előteremteni a szükséges pénzt a kutatómunkához és a tanulmány elkészítéséhez. Az anyagi támoga­tás feltétlenül szükséges, ha azt akaijuk, hogy valóban színvonalas tanulmány készüljön. Részemről tehát nincs akadálya, és ahogy el­mondtam a beszámolómban is, én csak a kutatási munkálatok irányát próbáltam megszabni, a további munkához társak kellenek. A konkrét feladat elvégzéséhez ter­mészetesen különböző szakembe­rekre van szükség, elsősorban pe­dagógusokra, szociológusokra, pszichológusokra és oktatáspoliti­kusokra számítunk. Fontos, hogy a kutatások intézményes hátterét is biztosítani tudjuk. A politikai helyzet kedvezőtlen alakulása esetén hogyan tudják majd az elképzeléseiket megva­lósítani? A politikai viszonyok megváltozá­sa természetesen fenyeget, éppen ezért talán azt is mondhatnánk, hogy kicsit későn született meg ez az elképzelés, későn próbálko­zunk valamivel. Ennek ellenére azt hiszem, szükség van a hazai magyar közoktatás jövőjével fog­lalkozó tanulmány elkészítésére és a keddi vitafórumhoz hasonló jellegű tanácskozásokra. A koráb­bi viták és szakmai tárgyalások sajnos nem eredményeztek hatha­tós változásokat a magyar közok­tatásban. Bízom benne, ez alka­lommal a hazai oktatásügyi szak­emberek valóban képesek lesznek a reform érdekében cselekedni. Abban is reménykedem, hogy az eredmények mielőbbi felmutatása érdekében rendelkezésünkre bo­csátják majd a szükséges pénzt is a munkálatokhoz. Mikorra várhatók az első ered­mények? Az első lépéseket még az idén meg kell tennünk. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy azok a munkálatok, melyeket kutatási tervként felvá­zoltam, több évet vesznek majd igénybe. Az alapos kutatás idő­igényes feladat. Rövid távon egyébként nem számíthatunk lát­ványos eredményekre. A kedden megtartott szakmai ta­nácskozáson, mely a szlovákiai ma­gyar közoktatás jelenlegi és jövő­beli helyzetével foglalkozott, az ok­tatásügyben dolgozó szakemberek egyebek mellett egy a közeljövő­ben elkészítendő tanulmány ötle­tét is felvetették. A tanulmány min­den korábbi felmérésnél és dolgo­zatnál részletesebben tárgyalná a hazai magyar oktatásügy kérdése­it, melyekre egyúttal hathatós vála­szokkal is szolgálna. A rengeteg ap­ró részterületre kiterjedő kutató­munkát igénylő dokumentum ösz- szeállításakor számos szempontot ajánlottak figyelembe venni a je­lenlévő szakemberek. Egyebek mellett hangsúlyozták, elengedhe­tetlen a szlovákiai magyarság számarányainak vizsgálata, a lét­számfogyatkozás okainak feltérké­pezése. A tanulmány tervek szerint kellő figyelmet szentelne az utóbbi évtized törvényalkotási folyamatá­ban végbement változásoknak és azok kézzelfogható eredményei­nek az oktatási rendszerben. A. Szabó László, a nemzetiségi főosz­tály vezetője szerint azt is fontos lenne megvizsgálni, hogy milyen törvények, illetve milyen törvény- módosítások születtek az eltelt idő­szakban, és azok milyen módon be­folyásolták az oktatási rendszer nemzetiségi szegmensét. Nagyon lényeges, mondta, hogy megszaba­duljunk végre az önáltatástól és kritikus tükröt tartsunk magunk elé, csak ez segítheti elő továbbha­ladásunkat. A kutatás eredménye­képpen a törvénykezési és irányítá­si folyamatok összefoglalása mel­lett a közoktatás finanszírozási vál­tozásairól is egy átfogó helyzetje­lentés születhetne, amely a változó körülményekre való tekintettel nagyban segíthetné a helyi önkor­mányzatok tevékenységét, oktatási döntéseinek előkészítését. A tanul­mányjelentős részét tenné ki az is­kolahálózat utóbbi tíz évben végbe­ment változásainak összehasonlító elemzése, amelynek fókuszában a különböző szintű oktatási intézmé­nyek helyzete, illetve lehetőségei és adottságai állnának. A szakembe­reknek különös tekintettel kell len­niük az olyan járásokra és települé­sekre, ahol a tanulók létszámát fi­gyelembe véve az utóbbi évtized­ben jelentős visszaesés tapasztalha­tó. Vizsgálat tárgyát képezné továb­bá a közoktatási intézmények inf­rastrukturális helyzete, felszerelt­sége és ellátottsága, mely a színvo­nalas és minőségi oktatás alapvető függvénye. A kutatásnak ki kell ter­jednie az állami, a magán- és egy­házi óvodákra, valamint kisiskolák­ra is. A tanulmányban ugyanilyen meghatározó szerepet kaphatna a magyar nemzetiségű pedagógusok helyzetének elemzése, a pedagó­gusképzés és továbbképzés kérdé­Lényeges, hogy meg­szabaduljunk végre az önáltatástól. sének megválaszolása. A szakem­berek fontosnak tartják a szlovákiai magyar közoktatás anyaországbeli vonatkozásainak vizsgálatát és fel- térképezését, valamint azoknak a koordinációs lehetőségeknek a ki­aknázását, amelyek részei lehetnek a kapcsolatok jövőbeni alakításá­nak. Az értekezés felvázolná továb­bá a szlovákiai magyar közoktatás jövőképét, megvilágítaná és értel­mezné az egyes kitörési pontokat. A. Szabó László a tanácskozáson ki­jelentette, hogy kívánatos lenne szakítani azzal a gyakorlattal, amely csak a gondok kórképét vá­zolja, a terápia eszközeit kevésbé vagy egyáltalán nem. (érvé) Alapiskolák Szlovákiában Év Iskolák száma Ebből magyar tannyelvű Közös igazgatású Összesen 1995 2485 276 31 307 1996 2493 273 32 305 1997 2482 274 30 304 1998 2484 273 30 303 1999 2471 273 28 301 2000 2447 271 29 300 Gimnáziumok Szlovákiában Év Iskolák száma Ebből magyar tannyelvű Közös igazgatású Összesen 1995 190 14 8 22 1996 196 14 8 22 1997 198 14 8 22 1998 205 14 8 22 1999 209 15 8 23 2000 212 16 8 24 Alapiskolások száma Év Tanulók száma Magyar osztályba jár Közös igazgatásúba Összesen 1995 661 082 42 409 3125 45 534 1996 644 902 41 729 2826 44 555 1997 645 941 41 224 2075 43 929 1998 647 877 40 756 2766 43 522 1999 4392 2000 4675 Gimnazisták száma Év Tanulók száma Magyar osztályba jár Közös igazgatásúba Összesen 1995 76 380 3436 1460 4896 1996 79 376 3477 1437 4914 1997 80 116 3397 1386 4783 1998 80 669 3312 1368 4680 1999 76 662 4392 2000 80 615 Forrás: az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztálya 4675 VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS; BORULT IDŐ, 0-5 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.14-kor - nyugszik 16.59-kor. A Hold kel 03.47-kor - nyugszik 12.20-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 355, változadan; Medve: 225, apad; Komárom: 310, apad; Párkány: 245, apad. ORVOSMETEOROLOGIA Ausztria felől hi­degfront érkezik hozzánk. Több­nyire felhős, bo­rult idő, az ala­csonyabban fek­vő helyeken köd, a hegyvidékeken hóesés várható. A délutáni órák­ban nyugaton felszakadozik a fel­hőzet. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 0 és 5 fok, délnyugaton 7 fok körül valószínű. Az éjszaka folyamán hideg lesz, gyakran fagypont alá süllyed a hőmérő hi­ganyszála. A ködös területeken sí­kosak és csúszósak lesznek az utak. Holnap is folytatódik a kö­dös, borult idő, jelentős változás nem várható. A mozgásszervi és a reumatikus megbetegedések­ben szenvedőkre hat a legkedvezőt­lenebbül az időjá­rás. A szív- és érrendszeri, valamint légúti panaszokkal és emésztési za­varokkal küszködök egészségi álla­pota is rosszabbodhat. Lassabban reagálunk a környezeti ingerekre, a szokásosnál hamarabb fáradunk el, idegesebbek, ingerlékenyebbek le­hetünk, gyakrabban fordulhat elő fejfájás. Csökken az összpontosító­készségünk, kisebb testi és szellemi teljesítményre lehetünk képesek. Holnap a mainál némileg kedve­zőbb hatással lehet ránk az időjárás. Holnap ♦ Az ember idővel visszatér a régi ízekhez ♦ Gyermekkorom ízvilága ♦ Emlékezetes lakomák

Next

/
Thumbnails
Contents