Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-06 / 31. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 6. Digitália 11 Anarchista szövegeket helyezett el a site-okon Nem árt, ha tekintettel vagyunk az emberi érintkezési és kommunikációs szabályokra Géppisztollyal a hackerre NETVILÁG FBI nagy szabású fegyveres akció során otthonában ütött rajta egy számítógépes visszaéléssel gya­núsított 18 éves amerikai fiatalon. A Los Angelesben élő Sherman Martin Austin letartóztatása után elismerte az ellene felhozott váda­kat. Eszerint Austin 1999-től kezd­ve több honlapot tört fel, az eredeti tartalom helyett anarchista szöve­geket helyezve el. Ezzel párhuza­mosan Austin saját, a www.raiset- hefist.com cím alatt található hon­lapján hasonló szövegeket, például házi bombagyártásra vonatkozó re­cepteket helyezett el. Az FBI január 24-én tartóztatta le a hackert, látványos razzia keretében. Austin édesanyjának házát fegyve­res, golyóálló mellénybe öltözött ügynökök vették körbe, az éppen al­vó fiatalt egy családtagja ébresztette fel, Austint ezután a ház elhagyásá­ra szólították fel. A hatóságok lefog­lalták a házban található számítás- technikai eszközöket és politikai tartalmú könyveket. Matthew McLaughlin, az Szövetségi Nyomo­zóiroda Los Angeles-i irodájának képviselője elismerte: valóban akci­ófilmekre emlékeztető rajtaütés tör­tént. Ám hozzátette, hogy a razziát végrehajtó ügynököknek minden eshetőségre fel kellett készülniük. Végül is Los Angelesben vagyunk - hangsúlyozta McLaughlin. Az Egyesült Államokban a szeptem­ber 11-iki terrorcselekmények után elfogadott Patriot Act elnevezésű törvény kiszélesíti a végrehajtó ha­tóságok jogkörét a terroristagyanús személyek elleni vizsgálatok során. A Bush elnök által 2001. október 26-án aláírt jogszabály online vo­natkozásai lehetővé teszik a gyanú­sítottak email-forgalmának figyelé­sét, illetve az internetes keresőkbe írt nem kívánatos kulcsszavak fel­bukkanása esetén a riasztást. Az amerikai állam védelmét erősítő Patriot Act szerint az internet-szol­gáltatók felhasználóik számos ada­tát „önkéntesen”, bírósági végzés nélkül átadhatják a hatóságoknak. Az Austin elleni akcióval kapcsola­tosan az FBI képviselője hangsú­lyozza, hogy az internet sokak szó­csöve lehet, azonban az államis­ágot támadó üzenetek nem enged- hetőek meg. A Google szerverei több, korábban Austin által elhe­lyezett szövegeket tartalmazó we- boldalt indexeltek és tároltak. Az oldalakon elhelyezett szövegek az „új világrend” közeledtére emlé­keztetnek, „ébredésre” és a globa­lizáció elleni küzdelemre szólíta­nak fel. Austin szerint tettei kizá­rólag a „társadalmi igazságtalan­ságok” orvoslására kívánták fel­hívni a figyelmet, [origo] Oroszországban tovább korlátoznák a világhálót Központosított internet? NETVILÁG orosz belügymi­nisztérium pén­teken cáfolta azokat a sajtó- értesüléseket, amelyek szerint a tárca az intemethasználók teljes ellenőrzést kívánná megvalósítani. A minisztérium nyilatkozata egye­nesen abszurdnak minősítette a No- vije Izvesztyija információit. A lap ugyanis arról számolt be pénteki számában, hogy már februárban az orosz törvényhozás elé kerülhet a belügyminisztérium által kidolgo­zott jogszabály, amely a világháló orosz használóinak megregulázását célozza. A Novije Izvesztyija szerint az illetékesek mind nemzet-, mind pedig közbiztonsági szempontból ily módon akatják csökkenteni an­nak lehetőségét, hogy az internetet bűncselekmények elkövetéséhez használják. Miután Oroszország szerepel a pénzmosás ellen nem kel­lő hatékonysággal fellépő államok feketelistáján, a hatóságok vissza akarják szorítani az ilyen szándékú internetes pénzügyi tranzakciókat is. A lap értesülése szerint a belügy­minisztérium javaslata értelmében rendőrségi engedély kellene ahhoz, hogy valaki modemet vásárolhas­son vagy számítógépét csadakoztat- hassa a világhálóhoz, a szolgálta­tóknak pedig tájékoztatniuk kellene a hatóságokat előfizetőik számáról. Az állítólagos jogszabálytervezet bi­zonyos illetéket is előirányoz, ame­lyet az internetezőknek az állam számára kellene megfizetniük. Oroszországban jelenleg a 144 mil­liós lakosság 1-2 százalékának van internet-hozzáférése, de becslések szerint számuk a következő 10 év­ben 26 millióra nő. (MTI) Fórumok a neten NETVILÁG internet szabad világ, hiszen a virtuális való­ságban valóban nincs felettes szerv. A szabad­sággal azonban tudni kell élni. A legtöbben értik ezt: nem véleüen, hogy a levelezőlisták, fórumok, cse­vegőszobák túlnyomó többsége mo- deráladan. Van, ahol erre külön felhívják a fi­gyelmet, például a Tilos rádió chat- roomjánál (tilos.hu/chat/in- dex.html): „Moderálás nincs, úgy­hogy moderáljátok magatokat és egymást. Kellemes csevegést!” A Vikk.net e-könyvkiadó levelezőlis­tájánál ( www.vikk.net/kike­let/vikknet/beleszol.shtml) is ott az információ: „A lista önmoderált. Ez­zel együtt a leendő és mostam tagja­itól is azt kérjük, hogy az alapvető emberi érintkezési és kommuniká­ciós szabályokra legyenek tekintet­tel, a toleranciát, az együttműkö­dést, adott esetekben pedig az ön­mérsékletet tartsák szem előtt.” Amikor kitör a „fiamé" A moderálatían virtuális közössé­gekben azonban időnként előfordul a netes szlenggel csak „f!ame”-ként emlegetett jelenség, amikor is elsza­badulnak az indulatok, a személyes­kedések elmennek a durva anyázá­sig, az alpári hangú minősítésekig. Nem csoda, hogy a sértegetések tö­mege után a netezők némelyike így kiált fel: „Jó lenne már egy moderá­tor!” S tényleg az a tapasztalat, hogy ezek a negatívumok valóban elül­döznek jó pár embert: vannak, akik inkább távoznak egy virtuális cso­portból, semhogy tovább olvassák az alpári hangvételű eszmecseréket. Mindez természetesen felveti a mo­derálás létjogosultságát. A szükséges rossz? „Az egész moderálósdit szükséges rossznak tartom, ezért vállaltam el ezt a háládan szerepet. Ebben az esetben úgy érzem, ténylegesen szentesid a cél az eszközt” - véli egy moderátor. Általános elvárás min­denütt, hogy csak az adott témával foglalkozzanak a virtuális közössé­gek tagjai. A Szólásszabadság, sajtószabadság, cenzúra, moderálás című fórum egyik írás szerzője úgy véli: “Senki sem köteles fórumot fenntartani po­tenciális beszélgetők számára. Ha ezt mégis megteszi, szabadon meg­választhatja, hogy milyen vélemé­nyek terjesztésére vállalkozik, és milyenekére nem. Ezzel kapcsolat­ban csak arra köteles vigyázni, hogy ne terjesszen valódanságot. Ha szempont a beszélgetés színvonalá­nak, illetve kívánt tematikájának megőrzése, akkor cenzort (a bekül­dött üzenetek megjelenítés előtti el­lenőrzésére) vagy moderátort (a nem kívánt üzenetek utólagos kiszűrésére) lehet megbízni a tartal­mi és formai felügyelettel.” A moderálás pillérei A felesleges súrlódásokat elkerü­lendő a moderálás főbb szempont­jait a moderált levelezőlistákon, fó­rumokon, virtuális csevegőkben mindenképpen érdemes közzéten­ni, és ezt a működtetők meg is te­szik. A moderálás alappillérei az íradan erkölcsi szabályok és a kultu­rált vita alapszabályai éppúgy, mint az úgynevezet netücett, illetve más tiltások és bizonyos jogszabályok. A legtöbb helyen tilos a direkt keres­kedelmi reklám vagy az azt sugalló információ közzététele. Célszerű a személyes nézeteltéréseket magán- levelezésben egyeztetni, és adott esetben magát a végeredményt kö­zölni a virtuális csoport tagjaival. A rosszindulatú hozzászólásokat min­denütt nemkívánatosnak tartják. A moderátor személyisége Minthogy a cenzúrázás/moderálás szükségképpen szubjektív jellegű, ezért a cenzor, illetve a moderátor személye döntően befolyásolhatja egy beszélgetőfórum milyenségét. Akárki nem lehet moderátor, ez bi­zonyos. A tevékenység technikai kérdéseket is felvet, hiszen vagy előzetesen kell átnézni a hozzá­szólásokat, majd továbbítani azo­kat, vagy utólag szükséges a törlés, de az adminisztrációs teendők könnyen és gyorsan elsajátíthatók bárki által. Más a helyzet a mode­rálás emberi oldalával. Ezt a mun­kát csak higgadt, toleráns szemé­lyek végezhetik igazán jól, s olya­nok, akik hatékonyan tudnak kom­munikálni, jó a problémamegoldó­képességük, s legfőképpen nem él­nek vissza a hatalmukkal. A leglé­nyegesebb szempont azonban az, hogy a moderátor tevékenységét saját véleményétől elvonatkoztat­va végzi. A beérkezett hozzászó­lást egészében elfogadja vagy el­utasítja, annak szövegében változ­tatásokat, törléseket nem végez. Az elutasítás tényéről, annak indo­kairól értesítést küld a hozzászóló­nak. A hozzászólás közlésének elu­tasítása a honlapot fenntartó szer­kesztőség döntésének minősül, így azzal kapcsolatban további kérdé­sekre, észrevételekre általában nem kíván reagálni. Az interneten a moderátorok sza­bályoznak, és bizonyos mértékig lassítanak: az olvasók érdekében nem engedik a helyzetek elmér­gesedését, miközben ők is éppúgy emberismeretet tanulnak, kom­munikációs alapokat gyakorol­nak, mint a virtuális közösségek tagjai, ( www.prim.hu ) Moderátorok mondják „A legfontosabb elv, hogy a beszélgetést nem szabad akadályoz­ni... Állandóan figyeljük a fórumokat, és ahol a szabályokba üt­köző hozzászólást látunk, töröljük, a visszaesőket pedig letiltjuk. Gyakori moderálnivalónk a durva személyeskedés, a kocsmai stílu­sú káromkodás, a gyűlölködés és a fajgyűlölet szítása. A regisztrált tagok nagy része tisztában van a moderálás szükségességével, és tudja, hogy elsősorban az ő érdekükben csináljuk.” „A jó moderátornak fát lehet vágni a hátán. A nyugalom nagyon fontos tulajdonság, mert amikor kitörlik az ember cikkét, min­denkiben ágaskodik a kiskakas. Ilyenkor teljesen céltalan egy moderátorral vitatkozni, felelősségre vonni, vagy magyarázatot követelni. Mivel fizetség nélkül a szabadidőnket áldozzuk fel az olvasók szolgálatára, és legjobb tudásunknak megfelelően látjuk el a feladatot, már csak önvédelemből is elengedjük a fülünk mellett az agresszív stílusú támadásokat, és az ilyesmire nem re­agálunk. Szerencsére ritkán kell alkalmazni a végső fegyvert: a listáról való kizárást. Ha nagy néha mégis szükséges példát sta­tuálni, azt a lista nyilvánossága előtt tesszük meg, például abban az esetben, amikor valaki kigyűjti a címeket a levelezőlistáink­ról, és spamet, kéretlen reklámot küld rengeteg embernek.” „A névtelenség néhány, amúgy talán normális emberből is a leg­rosszabb jellemvonásokat hozhatja ki. Hihetetlenül durva, kegyet­len lesz, ocsmányságokat ír. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekről legyünk híresek, a különösen durva hozzászólásokat tehát moderáljuk. Ám ezt könnyen el lehet kerülni: abból kell kiin­dulni, hogy az ember ne tegyen, ne írjon olyat, amit magának nem kívánna. ” A napokban felbukkant Myparty vírus a második Januári víruskörkép VÍRUS-HÍR Sophos biztonsági cég toplistáján vezet a tavaly erős évet záró Badtrans. A Myparty néhány nap alatt a második helyre vere- kedte fel magát. Az amerikai Sophoshoz érkező bejelentések szerint 2002 első négy hetében tarolt a tavaly decemberben viharos gyor­sasággal ter­jedő Badtrans- B variáns: az esetek 61 szá­zalékában er­ről a nagy múlttal ren­delkező vírus­ról érkezett bejelentés. A többiek mesz- sze lemaradva követik: a Sophos ügyfe­lei második legnagyobb gyakori­sággal a nemrégiben megjelent Myparty felbukkanását jelezték (4,3 százalék), míg 2001 egyik „sztárja”, a Nimda-A még mindig az ötödik, míg ennek egyik válto­zata a lista tizedik helyére került (Nimda-D, 1 százalék). A Sophos január során 792 új vírus, illetve vírusverzió felbukkanását re­gisztrálta. (origo) Le a pornóoldalakkal! Kötelező pornószűrőt? A német CDU/CSU szándékai szerint az országban a számí­tógéphasználókat kötelezni fogják, hogy különleges szűróprogramot telepítsenek a gépükre. A pártszövetség szövetségi parlamenti frakci­ójának szóvivője, Norbert Ge­is (CSU) a Bild am Sonntag- nak nyilatkozva kijelentette, hamarosan előzetes törvé­nyességi vizsgálatnak vetnek alá egy törvényjavaslatot, amely mindenki számára kö­telezővé tenné a Cyber Senti­nel szűrőprogram telepítését. Rainer Wendt, a német rendőrszakszervezet orszá­gos elnökhelyettese szintén a kezdeményezés mellé állt. A lap beszámolója szerint Wendt a Cyber Sentinel tele-' pítését követelte a német egyetemeken, iskolákban és vállalatoknál. (APA) VÍRUS TOP 10 - JANUÁR 1. W32/Badtrans-B (Badtrans-változat) 61.1% 2. W32/MyParty-A (My Party) 4.3% 3. W32/Magistr-B (Magistr-változat) 3.6% 4. W32/Sircam-A (Sircam) 2.9% 5. W32/Nimda-A (Nimda) 2.3% 6. W32/Maldal-G (Maldal-változat) 1.6% 7. W32/Magistr-A (Magistr) 1.4% 8. W32/Gokar-A (Gokar) 1.3% 8. W32/Klez-E (Klez változat) 1.3% 10. W32/Nimda-D (Nimda-változat) 1.0% HÍREK Pénz az öngyilkos támogatásáért Öngyilkosságot követett el egy beteg ír asszony, amelyhez az interneten keresztül kért és ka­pott segítséget. A január utolsó napjaiban hétvégén holtan ta­lált középkorú nő fején mű­anyag zacskó volt, mely alá egy gázcsapra csatlakoztatott csö­vet vezetett. Az áldozat elekt­ronikus levelezéséből kiderült, hogy egy, az eutanáziát támo­gató amerikai szervezet két tagja segítette a beteg nőt tette elkövetésében - nem minden érdek nélkül. Az áldozat 4 ezer fontot fizetett ki a két segítőjé­nek. Az ír asszonynak küldött elektronikus leveleikben több­féle, kíméletes és gyors mód­szert ajánlottak az öngyilkos­sághoz. Az Ananova szerint az asszony a dublini repülőtéren találkozott is két „segítőjével”, s a magazin valószínűsíti, hogy ott kapta tőlük a gázra köthető csövet, majd átadta nekik a 4 ezer fontot. Az ír rendőrség a repülőtéri kamerák felvételeit vizsgálja az ügyet, (a) Világháborús plakátok a neten „Szállj be a játékba!”- szólít fel az első világháborúban való részvételre egy online törté­nelmi plakátkollekció egyik da­rabja. A minnesotai egyetem jelenleg is fejlesztés alatt álló weboldala ( http://digi­tal.lib.umn.edu/warpos- ters/warpost.html) a tízes és a negyvenes évek utcai kampá­nyainak hangulatába enged betekintést. A honlapon eddig közel száz, korabeli plakát beszkennelt verziója található, a létrehozók közleménye sze­rint a kollekció bővülése folya­matos, a site elkészültére közel 6000 plakát kerül majd fel. Az eddig kikerült anyag kategóri­ákra osztva böngészhető, rövi­desen kulcsszavas kereső is rendelkezésre áll majd. (o) A brit háztartások fele online Bár a nagy-britanniai háztar­tások közel ötven százaléka rendelkezik internet-elérés­sel, ennek csupán elenyésző része szélessávú kapcsolat. A brit telekommunikációs fel­ügyeleti szerv, az Oftel közle­ménye szerint a szigetország otthoni internet-penetrációja egy év alatt 50 százalékkal növekedett, így jelenleg mint­egy 11 millió háztartás kap­csolódhat a hálóra. Ez az ösz- szes otthon közel felét érinti. A felmérésből az is kiderül, hogy a kapcsolatok minősége meglehetősen elavultnak mondható: legtöbben még mindig hagyományos dial-up kapcsolattal rendelkeznek, a szélessávú elérés mindössze 1 százalékos arányt ér el. (MTI) EZT RÖGZÍTSD! Kuss!!!!!!!!!!!! Csak lökd a sódert, mert rövid a szalag.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents