Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-06 / 31. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 6. FÓKUSZBAN: AZ ÚJ MUNKATÖRVÉNYKÖNYV 3 A módosított munkatörvénykönyv rugalmatlanná teheti a munkaerőpiacot, és szinte csak a munkáltatót védi Növekedhet a munkanélküliség Az új munkatörvénykönyv már életbe lépése előtt nagy vihart kavart. Valószínűleg még hatályba lépése, április elseje előtt módosítja is a parlament. LAJOS P. JÁNOS A tavaly júliusban elfogadott törvény tartalmát leginkább a jobboldali pártok és a későn ébredt munkáltatók szövetsége bírálja. Szerintük a törvény túlságosan erős védelmet biztosít a munkavállalóknak, merevvé, rugalmatlanná teszi a munkaerőpiacot, és ennek következtében növelheti a mukanélküli- séget. A törvény bizonyos rendelkezései ellen tiltakoznak az egészségügyben, az oktatásügyben, a kultúra területén dolgozók is, főleg a színészek. A jogszabályt továbbra is védik elkészítői, a munka-, szociális és családügyi minisztérium és a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ). Ók európai szintű törvénynek tartják az új jogi normát, mely ugyan jobban védi a dolgozót, mint az amerikai jogszabályok, de arra hivatkoznak, hogy az európai szabályozás e tekintetben mindig „szociálisan” érzékenyebb volt. Egyik legerősebb érvük az, hogy a törvény több mint öt éven át készült - kidolgozását még az előző kormány kezdte el -, és elfogadását nagyon részletes egyeztetési folyamat előzte meg. „Szerintem ez volt a leghosszadal- masabb és legrészletesebb egyeztetés, melyet ez a kormánykoalíció végrehajtott. Ismételten visszatértünk az egyes fejezetekhez, annak is tanúja voltam, hogy azok a javaslatok, melyeket egyes kormánytagok támogattak, ám a kormány elvetette őket, újra felbukkantak a parlamenti vitában. A szakszervezetek és a munkaadók is egyetértettek a módosítással” - mondja Bauer Edit, a minisztérium államtitkára. Bár az MKP által delegált politikus kiállt a törvény mellett, pártja is csatlakozott a törvénymódosítást követelő pártokhoz. Még lenne mit javítani a törvényen A törvénnyel valóban egyetértett a munkaadók szövetsége is, amelynek elnöke 2000. szeptember 9.-én írt alá közös nyilatkozatot a KOZ elnökével, melyben megegyeztek a munkatörvénykönyv utolsó vitás pontjaiban is. Megegyezésüket a kormány tiszteletben tartotta, és belefoglalta a törvénybe. A törvény közelgő hatálybalépése - főleg a 48 órában meghatározott munkahét és az éves 150 túlóra - az egészségügyben váltotta ki a legnagyobb elégededenséget. A kórházak attól félnek, hogy nem tudják majd biztosítani a folyamatos, 24 órás szolgálatot, ugyanis nincs elég megfelelő képesítésű orvosuk, akik válthatnák egymást. Az eddigi rendszer legalább részben biztosította az orvosok és nővérek számára a kielégítő honoráriumot is, mivel a sok túlóra után járó munkadíj jól kiegészítette a különben sanyarú állami fizetést. Az orvosok ennek köszönhetően akár 28-73 ezer korona bruttó fizetést is hazavihettek. A törvény- könyv védelmezői azt állítják, hogy éppen az egészségügyben kellene komolyan venni a törvény munkaidőt szabályozó részeit, mivel a fáradt orvosnak is vállalnia kell a felelősséget a rábízott életért. Az orvosok azzal védekeznek, hogy a szolgálat - főleg az éjszakai - legnagyobb része várakozással telik, amikor kipihenheti magát a szolgálatos. A törvénynek ez a része mindenképpen nehéz helyzetbe sodorja a kisebb kórházak nagy részét, ahol különben is kevés a több szakorvosi vizsgával rendelkező orvos. A törvény okozta bércsökkenés megakadályozására valószínűleg újra bevezetik majd a régi, személyi értékelési rendszert, mondta Roman Kovác egészségügyi miniszter. Az egyetemi oktatóknak a több, teljes munkaidős állás vállalásának betiltása okoz majd gondot. Ez veszélybe sodorhatja az új szakok akkreditálását, és a régiek megszűnéséhez vezethet, mivel az akkreditálásához meghatározott akadémiai titulussal - professzor, docens - rendelkező oktatók kellenek. Gyakori, hogy egy professzor több egyetemen is vállalja az adott szak oktatását, ez azonban azzal jár, hogy minden egyetemen teljes állású alkalmazottként kell dolgoznia. Az újonnan alakult egyetemek némelyikét az összeomlás fenyegeti. „Ha az akkreditációs szabályok vagy a munkatörvénykönyv nem változik, bezárhatjuk kapuinkat” - véli Vojtech Didi, a besztercebányai Művészeti Akadémia rektora. A Szlovák Rektori Konferencia legalább heti hatvanórás munkaidőt követel, egyrészt a fenti indoklással, másrészt mivel az egyetemi oktatóknak a gyakorlati élettel is kapcsolatban kell lenniük. Ez vonatkozik szinte valamennyi egyetemre, a gépészmérnökként oktatóra éppúgy, mint a gyakorló rendezőként a Színművészeti Főiskolán tanító docensre. Iveta Radicová független szakértő: ,A szociális minisztérium munkatörvénykönyvet kidolgozó képviselői a munkahét 48 órában megszabott felső határáról szóló paragrafust a 93/104/EC számú európai uniós irányelvével indokolják, melynek 6. cikkelye valóban tartalmaz ilyen megszorítást. Azonban ugyanennek a dokumentumnak a 17. cikkelye lehetővé teszi az EU-tagországok számára, hogy kivételt tegyenek azon - főleg vezető, menedzseri beosztású - alkalmazottak esetében, akiknek a munkaideje köteden, vagy maguk az alkalmazottak határozhatják meg azt. A18. cikkely még tovább megy: megengedi a tagországoknak, hogy figyelmen kívül hagyják a 6. cikkelyt abban az esetben, ha biztosítani tudják, hogy a munkaadó csak akkor kérhesse alkalmazottait a heti negyvennyolc órán felüli túlórára, ha azok ebbe előre beleegyeztek. Az EU-s irányelv szerint nem érheti munkahelyén semmilyen hátrány azt az alkalmazottat, aki megtagadja a heti 48 órán felüli túlórák ledolgozását”. MEGKÉRDEZTÜK Kolár Pétert, a kassai Thália Színház igazgatóját Az új munkatörvénykönyv egyik rendelkezése szerint a mindenkinek járó heti két szabadnap egyikének mindenképp hétvégére kell esnie. Ebből következően a színházak, melyek általában szombaton és vasárnap is játszanak elesnek az egyik leglátogatottabb munkanapjuktól. Hogyan hat ez a rendelkezés a TháÜára? A nagyobb színházaknak is problémát okoz, de az kis, tájoló színház, mint a Thália, még nagyobb gondban lesz. Mivel mi hétvégén általában falvakban vagy kisvárosokban lépünk fel, a törvény ezen részének alkalmazása azt jelenti, hogy Kassán kívüli előadásainknak szinte felét le kell mondani. Az előadások számát Kassán ugyan tudjuk növelni a hétköznapokon, de vidékre sokkal ritkábban látogathatunk majd el. A munkatörvénykönyv veszélybe sodorta a színházi évad szokásos beosztását és az ebből következő mintegy kéthónapos nyári szünetet is. így van. Mivel a színházak az egész világon a kötelezően ledolgozott hétvégéket azzal egyenlítik ki, hogy hétfőn nem dolgoznak, a szokásos 4-5 hét szabadsághoz még két-három hét pluszpihenőt nyújtanak az alkalmazottaiknak. így jön össze a nyári 6-7 hetes szabadság. Az új törvény szerint ezt sem tehetjük meg, ezért a 2-3 hetes szabadság után behívjuk a színészeket, de mivel előadások nem lesznek, legfeljebb kártyázhatnak a színházban. dpj) A törvény leginkább bírált rendelkezései ♦ megszűnt a megegyezés alapján történő munkavégzés intézménye ♦ az alkalmazott évente legfeljebb 150 túlórát vállalhat (a munkahivatal kivételesen 300 órát is jóváhagyhat) ♦ az alkalmazott az összes munkajogi viszony esetében legtöbb 48 órát dolgozhat hetente ♦ a házastársak nem alkalmazhatják egymást EGY TÖRVÉNY ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Munkaidő Hetente legfeljebb 48 órát dolgozhatunk, viszont annál a cégnél, mely az alkalmazott fő jövedelem- és megélhetési forrásának számít, a munkavállaló legfeljebb 40 órát dolgozhat hetente. Egy személynek évente 150 túlórája lehet, illetve a munkavállaló és a munkaügyi hivatal beleegyezése alapján ez kivételes esetben 300 óra lehet. Mostanáig egy személy több vállalatnál is dolgozhatott, miközben a munkaidőt senki nem figyelte. Általában az állami cégek kértek engedélyt a túlórák számának növelésére. A munkáltatók szerint az emberek nem azért vállalnak több helyen munkát, mert szeretnek dolgozni, hanem hogy meg tudjanak élni. Az új munkatörvénykönyv ezt lehetetlenné teszi. A megegyezések megszüntetése Megszűnik a munkavégzésről szóló megegyezések intézménye, az alkalmazott elbocsátása után a helyére hat hónapig nem lehet új embert felvenni, alkalmazotti tanácsokat kell létrehozni. A gyakorlatban ez például azt eredményezi majd, hogy a megegyezés alapján dolgozó takarítónőknek rövidített munkaidőről szóló szerződés alapján kell dolgozniuk, ami a cégnek ráfizetéses lesz, mert több járulékot kell majd fizetnie egy ilyen alkalmazott után. A nyugdíjasok szerződése lejár, és valószínűleg ezentúl nem fogják majd őket alkalmazni. Több lesz a papírmunka A munkaszerződéseket a jogszabály hatályba lépésétől számított egy hónapon belül át kell írni, ami rengeteg papírmunkával jár. A szerződésbe kell ugyanis foglalni a fizetést és a szabadnapok számát. Idáig a fizetést nem a szerződés, hanem úgynevezett fizetési határozat szabályozta. A vasútnál például körülbelül negyvenezren dolgoznak, és egy hónap leforgása alatt kell mindenki szerződését módosítani. Minden nagyobb vállalatnak hasonló gondja lesz. Fizetésmódosítás A fizetés emelésébe és csökkentésébe ezentúl az alkalmazottnak írásban kell beleegyeznie. Ha egy pozsonyi székhelyű cég Kassán működtet irodákat, a fizetésmódosításba való írásos beleegyezést postázni kell a központba. Ha a központ jóváhagyja, a módosított munkaszerződést ismét postára adják, ezt az alkalmazott aláírja, és az egyik példányt visz- szaküldi a központba. A legjobban a szlovák posta jár. Alkalmazotti tanácsok Ahol nem működik a szakszervezet, ott alkalmazotti tanácsot kell kialakítani. Ez bár csak tanácsadó testület, a munkaadónak kötelessége létrehoznia, mindenről értesítenie kell a tanácsot, mely gyakorlatilag nem befolyásolhatja a vállalatot, (ú) Erdélyi Géza püspök szerint abszurd a törvény Lelketlen rendelkezések ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „A hozzá nem értés netovábbja” - minősítette lapunknak az új munkatörvénykönyvet Erdélyi Géza református püspök. Az új norma szerint legalább az egyik munkaszüneti napnak hétvégére kell esnie, eszerint vagy szombaton vagy vasárnap az egyházban dolgozóknak is munkaszüneti napot kell beiktatniuk, és a templomokat is „be kell zárni.” Nehéz minősíteni, ha ennyire világi a világ, és ha valaki ennyire nem érzékeli a szentet, az élet lényegét - mondta Erdélyi, akinek a munkaszüneti napot az istentisztelet teszi ünneppé, szerinte azt nem lehet a bányai, a gyári vagy egyéb fizikai munkához hasonlítani. „Abszurd hozzáállás, ha a hétvégi istentiszteletet valaki egyszerű munkának nevezi. Nekem az ünnep nem attól ünnep, hogy a díványon heverek egész nap és vakarom a hasamat, hanem ünnepi dolgokat, szent cselekedeteket végzek. A hétvége és a munkaszüneti nap is ettől válik ünneppé. Jézus is azt mondta: nem az ember van a szombatért, hanem a szombat van az emberért. Ha a munkatörvénykönyv az ember érdekét szolgálja - márpedig kinek az érdekeit szolgálja egy törvény -, akkor nem lenne szabad úgy tenni, mintha a földgolyón nem léteznének keresztények, és lelki szükségleteiket figyelmen kívül hagyva hozzanak törvényeket” - tette hozzá a püspök, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS; KÖDÖS IDŐ, 3-11 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.15-kor - nyugszik 16.57-kor. A Hold kel 02.38-kor - nyugszik 11.42-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 355, apad; Medve: 250, árad; Komárom: 340, árad; Párkány: 270, apad. A mai nap folyamán változóan felhős, ködös idő várható. Az alacsonyabban fekvő területeken egész nap nem száll fel a köd. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7-11 fok, a ködös területeken 3 fok körül alakul. Az éjszaka folyamán kissé megélénkül a déli szél, ködös, hűvös idő valószínű. Éjjel -2, -6 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. Az elkövetkező napokban a Kárpát-medencébe beáramló hidegfront hatására hűvösebb idő lesz. A meteorológiai intézet előrejelzése szerint eső, a hegyekben havazás várható. Az időjárás leginkább a szív- és érrendszeri, illetve a légúti megbetegedésekben szenvedőket viseli meg. Gyakoribb lehet a fejfájás, emésztési zavarokkal küszködhetünk, s a megszokottnál erősebben fájhatnak a régebbi sebek hegei és az ízületek. Lassabban reagálunk környezetünk ingereire, könnyebben vehet erőt rajtunk fáradtság, hirtelen válhatunk idegessé, gyakrabban gyötörhet bennünket fejfájás. A lassuló reakcióink miatt növekszik a balesetveszély is. Holnap a maihoz hasonló hatásokra számíthatunk. Holnap 'füll OLÍMPJl ♦ „Drámai négy nap vár ránk” ♦ A legjobbak nyomába eredt ♦ A XIX. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK MŰSORA uuintaiMin » r %'v-v- ■■ -V s .. , , V vV (TASR-felvétel)
