Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-05 / 30. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 5. Újabb csecsen támadás? Groznij. Nagy erőkkel, mintegy háromszáz katona és több helikopter bevetésével kutatnak az orosz hatóságok a ha- tárérség egyik Mi-24-es helikoptere után, amellyel elézé nap szakadt meg a kapcsolat a Csecsenföld légterében. Az eltűnt légi jármű vasárnap beteg határőröket szállított volna az Észak-oszétiai Vlagyi- kavkaz kórházába, de a rossz időjárás miatt a Mi-24-essel a csecsen főváros melletti Hankala térségében vasárnap délután megszakadt a rádiókapcsolat. (MTI) Románia lobbizzon a NATO-ért New York. A NATO-tagállam- ok között jelenleg nincs egyetértés abban, hogy Romániát a szövetség novemberi csúcsértekezletén felkérjék-e a csatlakozásra - derült ki Adrian Nastase román miniszterelnök New York-ban tett nyilatkozataiból. Nastase annak szükségességét hangsúlyozta, hogy országa kezdjen erőteljes és hatékony lobbizásba NATO- felvétele érdekében. Elismerte, hogy a korrupció kérdése napirenden szerepelt, amikor egy héttel ezelőtt az amerikai külügyminisztérium álláspontjáról tájékoztatta őt Michael Guest bukaresti nagykövet. Ezen a találkozón az amerikai diplomata kifejtette, hogy Romániában és más tagjelölt országokban azért létezik a korrupció, mert nem tettek meg minden szükséges lépést ellene. (MTI) Elhunyt Rapcsák András Hódmezővásárhely. A fide- szes országgyűlési képviselő halálát a klinikai tünetek alapján minden valószínűséggel tüdőembólia okozta - közölte tegnap Hamvas Ödön, a vasárnap éjjel elhunyt hódmezővásárhelyi polgármester kezelőorvosa. Az 59. évében elhunyt Rapcsák Andrást a hódmezővásárhelyi önkormányzat saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. A polgármesteri teendőket az önkormányzati törvény értelmében az alpolgármester, Almási István látja el az őszi helyhatósági választásokig. (MTI) Tüdőembólia okozta halálát (Képarchívum) Kész az Elf-ügy peranyaga Párizs. Több mint hét évi nyomozás után elkészült az Elf-Aquitaine egykori francia állami olajvállalat 3 milliárd frankos korrupciós ügyének vizsgálati anyaga, s a francia közélet 42 prominens személyiségének postázták tegnap a bűnvádi eljárás megindításának lehetőségéről tájékoztató hivatalos levelet. A legmagasabb rangú francia gyanúsítottja Charles Pasqua, az 1999-ben alakult Tömörülés Franciaországért jobboldali párt elnöke, aki korábban kétszer is belügyminiszter volt. (MTI) Mazari-Sarif külterületén három napon át dörögtek a fegyverek Visszaadják a rakétákat Kabul/Washington. Az átmeneti afgán kormány visszaszolgáltat több tucat Stinger rakétát az Egyesült Államoknak, ezzel segítve az egyik legfőbb washingtoni cél megvalósulását, hogy a légvédelmi fegyverek ne kerüljenek rossz kezekbe. MTI-HÍREK A géppuskák maradnak. A Kabultól 100 kilométerre délre lévő Gar- dezban ez a pastu katona is az északi és a déli, szemben álló fegyveresek békekötésére vár. (Reuters-felvétel) A vállról indítható rakétákat az 1980-as években a szovjetek ellen harcoló afgán ellenállóknak szállította az Egyesült Államok, a szétosztott Stingerek pontos számáról nem hoztak nyilvánosságra adatokat. Afganisztánban olyan híresztelések kaptak lábra, hogy iráni és amerikai tisztségviselők az utóbbi néhány évben versengve fizettek készpénzben hatalmas összegeket a rakétákért. A szóbeszéd szerint 100 ezer dollárt is megadtak egy Stingerért, ez azonban nem nyert hivatalos megerősítést a Reuters jelentése szerint. A Stingerek visszaadásáról szóló egyezségről tegnap tájékoztatta a brit hírügynökséget egy névtelenül nyilatkozó kabuli biztonsági forrás, aki jelen volt a megállapodás létrejöttekor. A Mazari-Sarifban torzsal- kodó hadurak ugyanakkor megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy bizottságot az észak-afganisztáni város demilitarizálására, az ENSZ felügyelete mellett. A Hizb-i-Vahdat párt illetékese tegnap közölte, hogy Abdul Rasid Dosztum üzbég tábornok és vetély- társa, Usztad Atta Mohammad tá- dzsik parancsnok úgy döntött: a város feletti ellenőrzést egy, a biztonságra felügyelő bizottságra bízzák, amelyet a Hizb-i-Vahdat fog irányítani. A bizottság 200-200 fegyverest fogad fel rendőrnek - mindegyik érdekelt csoportból - a közbiztonság helyreállítására. Mazari-Sarif külterületén három napon át dörögtek a fegyverek a két ellentábor összecsapásaiban. A harcokban - amelyek a város visszafoglalása, november óta a legsúlyosabbak voltak - több mint 40 fegyveres esett el. A vasárnap nyélbe ütött egyezség szerint az ösz- szes nehézgépfegyvert, harckocsit és páncélozott szállító járművet kivonják a városból egy ENSZ-megfi- gyeló ellenőrzése alatt, aki rendszeresen közvetíteni fog a viszálykodó felek között. A Hizb-i-Vahdat, a Dosztum vezette Nemzeti Iszlám Mozgalom és a tádzsik parancsnok által irányított Iszlám Társaság egyaránt az Északi Szövetséghez tartozik. A szovjet csapatok 1989-es kivonulása óta először tárgyal Afganisztánban magas rangú moszkvai vezető: Igor Ivanov orosz külügyminiszter tegnap érkezett Kabulba, ahol Hamid Karcaival, az afgán átmeneti kormány vezetőjével és az ideiglenes afgán adminisztráció több vezetőjével találkozott. Irán cáfolja az al-Kaida tagjainak jelenlétét Teherán. Az iráni kormány tegnap óva ültette az Egyesült Államokat attól, hogy megtámadja a közel-keleti országot. A külügyi szóvivő reményét fejezte ki, hogy „az amerikaiak nem fognak ilyen nagy hibát elkövetni”, és cáfolta, hogy az al-Kaida terrorhálózat tagjai tartózkodnának az iszlám köztársaságban. Az amerikai védelmi miniszter vasárnap azt állította, hogy Afganisztánból menekült tálibok és al- kaidások menedékre leltek Iránban. Donald Rumsfeld szemére vetette Iránnak, hogy nem telepített csapatokat Afganisztánnal közös határára, hogy megakadályozza a harcosok menekülését. (MTI) Egyes nyomozók szerint a rendőrségnek fogalma sincs, kik tartják fogva Pearlt, és hol Még mindig keresik az újságírót MTI-HÍR Iszlámábád. A pakisztáni hatóságok kettőzött erővel dolgoznak a január 23-án elrabolt amerikai újságíró, Dániel Pearl felkutatásán, miután megállapítást nyert, hogy mégsem a tudósító holttestét találták meg Karacsi egyik külvárosában. Pearl azután tűnt el, hogy az indiai Bombayből, ahol irodája volt, a pakisztáni Karacsiba utazott egy szélsőséges muszlim vezetővel - Mubarak Áli Sah Gilani sejkkel - készítendő interjú reményében. A hatóságok feltételezik, hogy már a találkozó ígérete is az elrablói által állított csapda volt. Gilanit január 30-án letartóztatták, de egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy valóban van köze a The Wall Street Journal dél-ázsiai irodavezetőjének elrablásához. A pakisztáni nyomozók kiterjesztették kutatásukat a 12 milliós nagyváros határain kívülre - az ország minden tartományára -, valamint a politikai indíttatású szélsőséges csoportokon túl a „hagyományos” bűnbandákra is. Egy, az emberrablások felderítésében nagy tapasztalatokkal rendelkező civü szervezet szakértője szerint azonban nem valószínű, hogy egyszerűen váltságdíjért rabolták volna el az amerikait, mert - idézi a szakértőt az AP - Pearl elrablását azoknál sokkal gondosabban szervezték meg, és más körülmények között hajtották végre. A nyomozás egyik fő célja most annak az Arif néven ismert férfinak a felkutatása, aki több adat szerint a közvetítő szerepét játszotta Pearl és Gilani találkozójának megszervezésekor - írta az AP. A pakisztáni kormány azt állítja, hogy a nyomozás halad előre, és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is elismerően szólt az iszlámábádi vezetés együttműködési készségéről. Azonban az ügyről név nélkül nyilatkozó nyomozók szerint a rendőrségnek fogalma sincs, kik tartják fogva Pearlt, és hol. Elfogadták a hatáskörök visszaszolgáltatását Vajdasági autonómia MTI-HÍR Belgrád. Nyolcnapos vita után a szerbiai parlament elfogadta a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot. A köztársasági parlamentben 118-an szavaztak a törvény mellett, 72-en ellenezték, 42-en tartózkodtak. A jogszabály a jelenleg hatályos szerbiai alkotmány keretein belül 24 államigazgatási területen adja vissza a Vajdaságnak azokat a jogköröket, amelyeket a milo- sevicsi rendszerben vettek el a tarto- mánytól.A vajdasági törvényhozás által a szerb parlament elé terjesztett törvénycsomag részben hatályon kívül helyez mintegy 70 köz- társasági jogszabályt. A vajdasági politikusok szerint a törvény csak részben adja vissza a tartományi hatásköröket, s a tényleges autonómiát csak egy európai mércével mérve is elfogadható köztársasági alkotmány adná vissza. Izraeli helikoptert láttak a merénylet előtt Autórobbanás Gázában MTI-HÍR Gáza. Izraeli rakéta végzett tegnap a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (FDLP) elnevezésű szervezet négy tagjával. A robbanásnak eddig három áldozatát azonosították. A gépkocsi a palesztin biztonsági szolgálat egyik őrhelye közelében robbant fel, az AFP szerint még mindig nem lehet tudni, hogy mi okozta. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet ugyanakkor az izraeli megszállókat tette felelőssé a palesztin nemzeti ellenállás brigádjai négy tagjának meggyilkolásáért. Szemtanúk a körzet felett egy izraeli helikoptert láttak közvetlenül a robbanás előtt. A Najef Havatme vezette, damaszkuszi székhelyű Népi Front Palesztina Felszabadításáért ellenzi a megbékélést Izraellel. Az izraeli hadsereg szóvivőjének nem volt tudomása a történtekről. Az izraeli rádió beszámolt a robbanásról, közölve: „baleset történt”, amely megölt négy palesztin aktivistát, köztük a palesztin biztonsági szolgálat két tagját. A gépkocsi teljesen kiégett, a robbanás helyén egy géppisztolyt találtak - jelentette a rádió. Katonaszökevények öltek meg négy embert Deszantos ámokfutás MTI-HÍR Moszkva. Négy embert - köztük két rendőrt - megölt, ötöt pedig megsebesített menekülés közben két, egységétől megszökött deszantos tegnap Oroszországban. Az eset alig néhány nappal azután történt, hogy Csukcsföldön, az orosz Távol-Kelet északkeleti csücskében két határőr - ugyancsak szökés közben - négy tisztet lőtt agyon. A 20 éves őrmester, és a vele egyidős közlegény tegnap hajnalban szökött meg uljanovszki egységétől. A szökevények egy katonai terepjárón menekültek el, Kalasnyikov géppisztolyaikkal és nagy mennyiségű lőszerrel. A katonák Tatárföld irányába hajtottak, amikor közlekedési rendőrök - a beérkezett riasztás után - megpróbálták megállítani őket. A katonák tüzet nyitottak a rendfenntartókra, amelynek következtében nemcsak egy rendőr, hanem egy arra haladó Lada gépkocsi két utasa is életét vesztette. Az immár gyilkossá vált szökevények ezután túszul ejtették az említett Lada életben maradt vezetőjét, és a tatárföldi Buinszk városa felé vették az irányt. Az úton újabb rendőrjárőrbe botlottak, a kialakuló tűzharcban egy rendőr életét vesztette és többen megsebesültek. A rendőrség és a hadsereg nagy erőkkel keresi a szökevényeket Tatárföld területén, gyakorlatilag minden szóba jöhető menekülési útvonalat lezártak az Oroszországhoz tartozó köztársaság érintett területein. Embercsempészt tartóztatott le a magyar határőrség Nem terroristát fogtak MTI-JELENTÉS Budapest. A határőrség bűnügyi és felderítő főosztályának vezetője határozottan cáfolta azt a hírt, miszerint az Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorszervezet egyik tagját fogták volna el január végén Budapesten. Szőke István ezredes tegnap elmondta, hogy január 24-én embercsempészet gyanújával fogtak el egy arab férfit a fővárosban, és azért kértek rendőri segítséget az akcióhoz, mert olyan adatokkal rendelkeztek, hogy a férfi erőszakosan ellenáll majd a hatósági intézkedéseknek. Az ezredes szerint a férfi egy autóban ült, amikor a kommandósok közrefogták és többszöri felszólításra sem volt hajlandó kinyitni a kocsi lezárt ajtaját. Ezért a kommandósok betörték a gépjármű ablakát, majd kiszedték a férfit az autóból. A férfit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte bűnszervezetben elkövetett embercsempészés alapos gyanúja miatt. Szőke István szerint az őrizetbe vétel egy tavaly év végén kezdődött nyomozáshoz kapcsolódik. Cáfolta azt a lapértesülést is, miszerint a határőrség és a rendőrök négy arab férfit fogtak volna el Budapesten. Míg a cseh külügyminisztérium nem zárja ki a tárgyalásokat, addig a kormány mint testület ez elől határozottan elzárkózik Zeman nem hajlandó megnyitni a benesi dekrétumok kérdését KOKES JÁNOS Prága. Milos Zeman cseh kormányfő tegnap visszautasította Wolfgang Schüssel osztrák kancellár múlt héten tett javaslatát, hogy Csehország és Ausztria közös nyilatkozatban nyilvánítsák érvénytelenné Edvard Benes volt csehszlovák köztársasági elnök II. világháború után kiadott dekrétumait. „A cseh kormány nem tartja szükségesnek, sőt még lehetségesnek sem, a benesi dekrétumok kérdésének ismételt megnyitását” - jelentette ki Zeman a kormány ülését követő sajtóértekezleten Prágában. A cseh kormányfő leszögezte: Benes elnök dekrétumainak kérdését, amelyek alapján a II. világháború után tömegesen kitelepítették a csehszlovákiai németeket, Prága Németországgal már lezárta és nem lát semmiféle okot arra, hogy most új tárgyalásokat kezdjen erről Ausztriával. Megjegyezte, a dekrétumok újratárgyalását a napokban Václav Klaus képviselőházi elnök is elutasította, s ő sem érzi szükségét a kérdés megnyitásának. Schüssel kancellárt az osztrák parlament alsóháza szólította fel, hogy a dekrétumokról kezdjen tárgyalásokat Prágával. Míg a cseh külügy a tárgyalásokat nem zárja ki, addig a kormány mint testület ez elől elzárkózik. Ezt tegnap Zeman személyesen is megerősítette. Ugyanakkor a Lidové Noviny című prágai konzervatív napilap tegnapi kommentárjában azt írta, hogy a cseheknek is szembe kell nézniük múltjukkal, ha azt akarják, hogy fokozatosan megszűnjön a szomszédos nemzetek csehellenessége. Emanuel Mandler történész és publicista cikkében hangsúlyozza, a cseheknek elsősorban az 1945- 1948 közötti időszak miatt kellene lelkiismeretvizsgálatot tartaniuk. „Ha azt akarjuk, hogy a szomszédos nemzetek levetkőzzék csehel- lenességüket, illetve hogy ez a csehellenes hangulat ne erősödjön, saját magunknál kell kezdenünk: a németek és a magyarok ellen alkalmazott háború utáni etnikai tisztogatásoknál, a nagy cégek elkobzásánál (államosításánál), az ellenzék kizárásával alakított kormánynál (Nemzeti Front), valamint az ország lakossága elleni erőszaknál.” Az ugyanis, amit a nacionalisták felesleges önkritikának minősítenek, a szomszédokkal való megbékélés legfontosabb feltétele. Manapság még csak Ausztria követeli az egész nemzetek „kollektív bűnösségét” kimondó benesi dekrétumok hatályon kívül helyezését, de mi lesz két vagy három év múlva? - teszi fel a kérdést a szerző. „Ha a cseh politika a jövőben sem fogja észrevenni, hogy a múlt árnyékot vet a mára, ez nem csak nagyon kínos lehet, hanem súlyos következményekkel is járhat” - szögezi le a szerző. Úgy látja, hogy a II. világháború utáni időszak rendezetlen problémái - akár tetszik, akár nem - betörtek a mába, hatással vannak mindennapjainkra, tehát feltétlenül rendezni kell őket.
