Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-01 / 27. szám, péntek
6 Külföld - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 1. Változatlanul Arafatot tartja a palesztin nép törvényes képviselőjének az EU Sajnálom, hogy még él... Jelképesen eltemették tegnap a palesztinok Vafa Idriszt, aki a vasárnapi jeruzsálemi öngyilkos merényletet végrehajtotta. A 23 éves palesztin nő holttestét az izraeli hatóságok ugyanis még nem adták ki a hozzátartozóknak. A temetésen álarcos palesztin fegyveresek álltak díszőrséget (Reuters-felvétel) Hamid Karzai Londonban is több békekatonát kért Berlin visszalépett MTI-HÍREK Bocsánatot kért a zsidó hitközség vezetőjétől Haider meghátrált MTI-HÍR a tokiói donorkonferencián Afganisztánnak ígért támogatásért. Karzai szerint az elmenekült tálibok gyakorlatilag az országban lévő összes pénzt magukkal vitték. A miniszterelnök biztosította brit partnereit, hogy a külföldi segélyeket az ország újjáépítésére használják fel, és nem hagyják, hogy korrupt tisztviselők sikkasszák el azokat. Németország nem fogja átvenni a britektől az Afganisztánban állomásozó békefenntartó erők parancsnokságát. Ezt a tegnap washingtoni látogatásra érkezett Gerhard Schröder kancellár erősítette meg. Kijelentette: amerikai barátaink tudják, mennyire a szívünkön viseljük a béketeremtést, a béke megőrzését. Több mint nyolcezer katonával vagyunk jelen a Balkánon, négyezerrel a nemzetközi terrorizmus elleni műveletben, ezen belül mintegy ezerrel Afganisztánban. „Nem hiszem, hogy Németországtól ennél többet lehet elvárni. Megtesszük, amit tudunk, a Bundeswehr a reformfolyamat kellős közepén tart... Hazánk többet tesz, mint más, hasonló méretű partnereink” - fogalmazott a kancellár. dében, majd a bécsi választási harcban oly módon sértegette, hogy azt Ausztriában sokan antiszemita kijelentéseknek értékelték. A peren kívüli megegyezés nyomán Haider öt becsületbeli nyilatkozatban vonta vissza inkriminált megjegyzéseit. Érdemes megjegyezni: Haider a karintiai tartományi kormány fejléces papírján, egyenként vonta vissza a sértő kitételeket. Zsarolnak Pearl fogvatartói Washington. A Pakisztánban eltűnt amerikai újságíró, Daniel Pearl fogvatartói újabb elektronikus levélben követelték, hogy az USA 24 órán belül engedje szabadon az afganisztáni harcok során elfogott pakisztániakat, különben megölik az újságírót. A magát Nemzeti Mozgalom Pakisztán Szuverenitásának Helyreállításáért nevű csoport már nem azt állítja, hogy Pearl a CIA, hanem azt, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad embere. Ezért akaiják 24 órán belül kivégezni, ha Amerika nem teljesíti követelésüket. Azt is sürgetik, hogy három napon belül távozzon Pakisztánból minden amerikai tudósító, mert a határidő letelte után ottmaradók maguk is célponttá válnak. Ugyanis a csoport szerint sok tudósítónak csak fedőfoglalkozás az újságírás, és valójában kémekről van szó. A The Wall Street Journal tagadja, hogy Pearl bármely országnak kémkedne. (MTI) Megegyezés Macedóniában Szkopje. Ljubcso Georgiev- szki miniszterelnök közölte: a macedón és az albán népcsoport politikai vezetői, Alain Le Roy EU-megbízott közvetítésével egyetértésre jutottak a volt felkelőknek büntetlenséget biztosító, sokat vitatott amnesztiatörvény tető alá hozatalában. Az amnesztia része a macedóniai béketervnek. (MTI) Jugoszlávia jövőjéről Belgrád. A jugoszláv államfőnek meggyőződése, hogy a jugoszláv szövetség átalakulva fennmarad. Kostunica elmondta: Djukanovics montenegrói elnökkel világos időbeli keretet szabtak a szövetségi állam sorsának eldöntésére. „Február végéig tudni fogjuk - mondta miként rendeződik a két jugoszláv tagköztársaság viszonya. (MTI) Aggódnak Chile szomszédai Santiago. A chüei védelmi miniszter megerősítette, hazája tíz F-16-os amerikai harci gépet vásárol, 660 millió dollárért, kilenc év alatt. Michelle Bachelet egyúttal jelezte, hogy Chile lemond egy 920 millió dolláros német fregattüzletről, legalábbis egyelőre. Az F-16-osok vásárlását a szomszédos Peru és Bolívia bírálta, mert felboríthatja a térségbeli erőegyensúlyt. (MTI) Jeruzsálem/Washington/ Párizs. A közel-keleti válság megoldását illetően egyre mélyül a szakadék az USA, valamint az Európai Unió között. Washington Saront támogatja és szinte már leírta Arafatot, ezzel azonban az európai országok nem értenek egyet. MTI-ÖSSZEFOGIALÓ Felháborítónak, botrányosnak, inkább egy terroristához, semmint egy kormányfőhöz méltónak nevezte tegnap több palesztin politikus is Ariel Sáron izraeli miniszterelnök legújabb inteijúit. Sáron a Maariv című izraeli napilapnak adott interjújában közölte: sajnálja, hogy a nyolcvanas évek elején, az izraeli erők libanoni behatolásakor nem végezhetett Jasszar Arafattal. Az in- teíjú csak ma jelenik meg, de a lap már tegnapi számában nyilvánosságra hozott belőle részleteket. „Libanon kapcsán volt egy megállapodás, amelynek értelmében nem volt szabad vele végezni. Ezt sajnálom” - mondja Sáron. Ugyanakkor azt nem közölte, hogy a megállapodás kik között született. Sáron az izraeliek 1982-es libanoni behatolásakor védelmi miniszter volt, míg Arafat a PFSZ vezetőjeként az izraeli erőkkel szembeni ellenállást irányította Bejrútból. Arafatot tavaly december 3- a óta Rámalláhban blokád alá helyezte az izraeli haderő. Ugyanakkor Sáron és környezete számtalanszor leszögezte: Arafattal szemben nem akarnak „fizikaüag” fellépni (azaz nem akaiják meggyilkoltatni). Sőt: a Maarivban közölt interjújában Sáron azt hangoztatta, hogy ha Arafat meghozza az összes olyan intézkedést, amit tőle az izraeliek követelnek, akkor ismét tárgyaló- partnerré válik. „Végső soron létrejön majd egy független palesztin állam. Ez demilitarizált lesz, s a közrend védelmére csak rendőrséggel rendelkezik majd. Az igazi béke fejében kész vagyok lemondani Izrael földjének egy részéről” - mondta Bukarest. Romániában a Kovászna megyei prefektúra közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a román közigazgatási minisztérium képviselői a megyében folytatott helyszíni vizsgálat során azt állapították meg: az irodák tevékenységükkel sértik az egyetértési nyilatkozatot. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ezzel kapcsolatos nyüatkozatában hangsúlyozta: a kedvezménytörvény végrehajtásában közreműködő irodák tevékenységükkel semmiben nem sértik a román-magyar kormányfői egyetértési nyüatkozat előírását. Ezek a táSaron az AFP jelentése szerint. Egy másik interjúban, amelyet a Jediot Aharonot című izraeli lapnak adott, Sáron közölte: február 7-én esedékes'washingtoni látogatásán arra fogja kérni George Bush amerikai elnököt, hogy bojkottálja Arafatot. „Arafaton kívül vannak más palesztin vezetők is, akikkel majd találkozom.” Az Arafattal szembeni washingtoni bojkott egyébként Sáron kérése nélkül is működik. Josep Piqué spanyol külügyminiszter tegnap az EU nevében élesen elítélte Saront azért a kijelentéséért, hogy Arafattal már a nyolcvanas években végezni kellett volna. Javier Solana, az Unió külpolitikai főképviselője Washingtonban hangsúlyozta: az EU változatlanul Arafatot tartja a palesztin nép törvényes képviselőjének. A Colin Powell jékozató irodák szükség esetén igazolást adnak a magyarigazolványt igénylők RMDSZ-tagságáról, illetve segítik a kérelmezőket az igénylési űrlapok kitöltésében és továbbításában. Markó szerint feltehetően olyan értelmezési gondról van szó ebben az esetben, amelyre az egyetértési nyüatkozat végrehajtását ellenőrző bizottság megoldást talál majd. A kormányon lévő PSD és az RMDSZ kedden kötött újabb együttműködési megáüapodása értelmében ebben az ellenőrző bizottságban helyet kapnak az RMDSZ képviselői is. A megállapodás feltehetően megoldást hoz majd egy másik amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után Solana mindamellett hozzátette: továbbra is nyomást kell gyakorolni Arafatra, hogy foganatosítson kemény intézkedéseket a terrorakciók szervezőivel szemben. Egyébként az USA már fontolóra vette a Palesztin Hatósághoz fűződő kapcsolatok megszakítását is. Izraeli katonák tegnap reggel a Gázai övezet déli részén lelőttek két palesztin fegyverest, akik pokolgépet robbantottak egy zsidó telep felé tartó izraeli konvoj közelében. Az újabb áldozatokkal 1173-ra emelkedett a 2000 szeptembere óta tartó erőszakos cselekmények halottainak száma a palesztin területeken. Az áldozatok közül 900 volt a palesztin és 25Í az izraeliek száma - derült ki az AFP összesítéséből. Kovászna megyei gondra is, nevezetesen arra, hogy az említett minisztériumi vizsgálat megállapította: a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal tanácstermében a román mellett kitették az EU lobogóját, valamint a piros-fehér-zöld zászlót is. A prefektusi közlemény szerint a magyar zászló jelenléte sérti a román nemzeti jelképek használatát szabályozó törvényt. A PSD és az RMDSZ rögzítette azt is, hogy az említett törvény keretein belül február végéig kidolgozzák a román nemzeti szimbólumok és a romániai nemzeti kisebbségek jelképeinek használati módozatait. Gardéz/London/Washington. Legalább 40 ember vesztette életét azokban a harcokban, amelyek szerdán robbantak ki Afganisztán keleti részén, Gardéz város környékén két rivális helyi hadúr fegyveresei között. Két pastu törzsi vezető, Pasa Hán és Szaif UUah emberei a Paktia tartomány feletti uralmat akarták megszerezni, a tegnap délutáni hírek szerint Pasa Hán emberei megfutamodtak. Mint az AFP utalt rá, Pasa Hánt a kabuli vezetés jelölte ki Paktia kormányzójának, a vele szemben álló Szaif Ulla önkényesen tette meg magát Gardéz urává. Hamid Karzai, Afganisztán ideiglenes kormányfője tegnap Londonban Tony Blair brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain több külföldi biztonsági erőt kért országa számára a béke és a stabilitás helyreállítására. Karzai a brit kormány heti ülésén szólalt fel, a televízió kamerái előtt. Ő a második külföldi politikus, akinek erre lehetőséget adtak Bili Clinton volt amerikai elnök után. Az afgán politikus egyúttal köszönetét mondott Londonnak Bécs. Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke, aki az .utóbbi időben Milos Zeman cseh kormányfővel bonyolódott heves szópárbajba, tegnap összesen 14 perben meghátrált Ariel Muzicant, az osztrák zsidó hitközség elnöke előtt. Haider Muzican- tot tavalyi hamvazó szerdai beszéZágráb. „Ötven botütéssel összetörték a kézfejemet. Életben maradásomat annak köszönhetem, hogy másnap Magyarországra menekültem” - tanúsította könnyes szemmel az eszéki megyei törvényszéken 12 horvátországi szerb háborús bűnös távollétében kezdett bűnper főtárgyalásán Kaposi József kisfalusi (Branjina) horvátországi magyar. A Vecernji List című zágrábi újság tegnapi száma szerint a magyar tanú elmondta, hogy a Drávaszög szerb megszállása alatti években az ottani nem szerbek számára elrendelt kijárási tilalom idején egyszer engedély nélkül elhagyta a falut. Még aznap becitálták a területvédelmi parancsnokságra, ahol négyen vártak rá a vádlottak közül. Előbb a hátát verték gumibottal, majd egyikük megparancsolta, hogy fektesse kezét az asztalra, és azt verte tovább teljes erővel, miközben hangosan számolta az ütéseket. Csak akkor hagyta abba, amikor teljesen összetörte már minden kézfejcsontját. Egy másüt közülük akkor a lábszárát verte hasonlóképpen. Olyan sérüléseket szenvedett, hogy két műtétre is szüksége volt. Utána mégis hazaengedték, s mindjárt másnap sikerült átszöknie Magyarországra. „Nem bánatomban, hanem mérgemben sírok, ezek nem emberek voltak” - idézte szavait a legnagyobb példányszámú horvát napilap. A 12 horvátországi szerb vádlott ellen rendőrségi körözést adtak ki, mert a békés visszacsatolás idején valamennyien elhagyták Horvátországot. Február végéig a nemzeti szimbólumok használatának kérdését is tisztázni akarják Megoldhatók a kovásznál gondok MTFJELENTÉS Egy horvátországi magyar vallomása az eszéki perben Nem bánatomban, mérgemben sírok MTI-JELENTÉS A Globtel ölen skupiny Orange U-48
