Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 28. Közélet 5 Jugoszlávia: az új kisebbségvédelmi törvény tervezete előirányozza a nemzeti tanácsok működését A perszonális autonómia kezdete A jugoszláv szövetségi parla­ment elfogadta a kisebbség­védelmi törvény tervezetét, amely mintegy feltétel és kö­vetelmény is az Európa felé igyekvő ország számára. A szemléletváltozásról dr. Korhecz Tamással, a tarto­mány kisebbségügyi titkárá­val beszélgettünk. SINKOVITS PÉTER Eddig miként szabályozták a ki­sebbségekre vonatkozó kérdés­kört Jugoszláviában? A szövetségi és a köztársasági al­kotmány is szavatolja bizonyos módon a kisebbségek jogait, ha­sonlóképpen Vajdaság tartomány alapokmánya is, ezen dokumen­tumok között azonban nincs har­mónia. Jelenleg a legkülönfélébb törvények tartalmaznak ilyen jo­gokat, amelyek azonban nincse­nek egy füzérbe szedve, gyakorta egymással ellentétesek is. Önma­gában véve a gondok természete­sen elsősorban nem abból adód­nak, hogy mindez szétszórtan ta­lálható (gyakori eset ez más or­szágok jogrendjében is), hanem abból, hogy a kisebbségeket érin­tő számos kérdés (például a ki­sebbségek jelképeinek használa­ta, a névhasználat stb.) egyszerű­en nincs szabályozva. A most elfo­gadásra váró kisebbségvédelmi törvénynek tehát az lenne a szere­pe, hogy egyrészt egységesen, egy keretbe szedje a legkülönbözőbb törvényekben megjelenő kisebb­ségi jogokat, másfelől pedig ki­töltse azokat az űröket, amelyek a jugoszláv és szerb joggyakorlat­» Ne lehessen a ki- r sebbségeket érintő kérdésekben a kisebb­ségek feje fölött dönteni. \\ ban léteznek. Fontos lenne továb­bá - s ez minőségi változás - tör­vényerőre emelni a kisebbségek autonómiához való jogát, amit azok a választott nemzeti taná­csok által gyakorolnának. A jugo­szláv jogrendben ez nincs jelen, tudtommal a szlovákban sem, de megtalálható az európai normák­- A kisebbségek számára fontos kérdéseknek a zöme a köztársasági szintről a tartományi szintre helyeződött át. (képarchívum) ban, a jogelméletben és jogbölcse­letben. Kik készítették a szóban forgó törvény tervezetét? A 2000. év legvégén alakult meg az a szakértői csoport, amelyet a Szövetségi Kisebbségügyi Minisz­térium nevezett ki. Ebben elsősor­ban a szakma képviseltette magát, ugyanakkor a nagyobb nemzeti ki­sebbségek is delegálhatták politi­kusaikat, akik azért többnyire já­ratosak a szakmai kérdésekben is. A mintegy harminc tagú bizottság munkájában az elejétől kezdve részt vettek az Európa Tanács és az EBESZ szakértői, akik a különféle munkaváltozatokra tett javaslata­ikkal módosították a készülő szö­veget, észrevételeik az egyeztetés során szinte teljes egészében mél­tányolva lettek. Ami azt jelenti, hogy a nyilvános vitára kerülő do­kumentum Európában zöldet ka­pott. A szöveg ezt követően min­den nyelven megjelent a napilap­okban, több tanácskozásra és ke- rekasztal-értekezletre is mód adó­dott. Ez az időszak a múlt év őszén zárult, a begyűjtött javaslatokat a minisztérium és a bizottság mérle­gelte, s az érdemlegeseket - ame­lyekkel több kisebbségi szervezet is egyetértett - szintén beépítette a szövegbe. A szűkebb szakértői cso­port mindezek nyomán tovább si- mítgatta a tervezetet, mérlegelve természetesen a politikai erőviszo­nyokat és az európai követelmé­nyeket is, hasonlóképpen a jogi szempontokat. Az így elkészült szöveg került véleményezésre a szövetségi kormány, majd most a parlamenti pártok elé. Az úgynevezett omnibusztör- vény elfogadása, tehát a tarto­mányi illetékesség hatáskör­ének bővülése nyomán várható- e a kisebbségi jogok megemelt szintű érvényesítése? Az óvatos ember csak jóslásokba bocsátkozhat, az azonban bizo­nyos, hogy a kisebbségek számára fontos kérdéseknek a zöme a köz- társasági szintről a tartományi szintre helyeződött át (kultúra, oktatás, nyelvhasználat, tömegtá­jékoztatás). Például: az iskolák alapítása és megszüntetése, az is­kolák igazgatása és a beíratási kör­zetek meghatározása, a nemzeti­ségi tantervek, majd a szabadkai Népszínház működtetése és így to­vább. Abból a tapasztalatból kiin­dulva, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek milyen ráhatása volt a legkülönbözőbb történésekre a tartomány területén, elég nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a VMSZ álláspontokat kialakító je­lenléte a Vajdaságban jóval na­gyobb és közvetlenebb, mint Belg- rádban. így az esély is kézenfek­vőbb. A nemzeti tanácsokat lehet most helyzetbe hozni. A lényeg az, hogy a jövőben semmiképpen se lehessen a kisebbségeket érintő kérdésekben a kisebbségek feje fö­lött dönteni. Ez lényegében a tényleges út a VMSZ által meghirdetett három lépcsős autonómia felé? Az omnibusztörvény elfogadásá­val a vajdasági autonómia valós tartalommal telítődik meg, az első pillér tehát épül. A nemzeti taná­csok létrejöttével pedig voltakép­pen a perszonális autonómia veszi kezdetét. Ami a területi autonómi­át illeti, a kilenc, elsősorban ma­gyarok által lakott önkormányzat regionális együttműködése révén alapszinten már megmutatkozik a SS Nincs áthidalha- ' tatlan ellentét a nemzeti többség és a nemzeti kisebbség . . között. SS lehetőség, de nem a körzet elneve­zése a lényeges, hanem az, hogy az önkormányzatokról szóló tör­vény minapi elfogadása után az önkormányzatok hatásköre jelen­tősen bővül. Ezáltal a területi ösz- szefogás is nagyobb értelmet kap. Reménykedünk, hogy az előrelé­pés mindhárom területen megva­lósítható. Közben persze a tapasz­talatok is levonhatók. Például az, hogy a VMSZ igazolta, van tér a Vajdaságban a szerb pártokkal, il­letve a szerb közösséggel való együttes fellépésre. Nincs tehát át­hidalhatatlan ellentét a nemzeti többség és a nemzeti kisebbség kö­zött. Azokat a partnereket kell megtalálni, akik nem veszik elő a magyar kártyát. A jelszó: egyesíte­ni a különbözőségeket. A Vajdaság erre példa lehet. Szegénység és szegénység közt is van különbség, attól függ, mihez mérik Az Unió lakosainak 18%-a „szegény“ ÚJSZÓ-TUDÓSiTÁS Pozsony. A szegénység nemcsak Szlovákiának, hanem az Európai Unió (EU) országainak is gondot okoz, mondta Bauer Edit, az MKP alelnöke. Igaz ugyan, hogy az EU „szegénységnormája“ jóval maga­sabban van: azt nevezik szegény­nek, aki az úgynevezett médián - az EU átlagbértől valamivel ala­csonyabb összeg - hatvan százalé­kánál kisebb jövedelemmel ren­delkezik. Eszerint az EU lakossá­gának mintegy 18 százaléka, azaz több mint 60 millió ember él „szegénységben“. A szlovákiai „szegénységi norma“ ennél jóval alacsonyabb, aminek következtében hivatalosan a lakos­ságnak csak 11 százaléka szegény. A legtöbb esetben a szegénység okozója - az EU-ban és Szlovákiá­ban is - a munkanélküliség; a sze­gények 45 százalékának nincs munkája. A második leggyakoribb oka a szegénységnek az alacsony műveltségi szint, harmadikként a nagycsaládosok következnek. A la­kosság szegénységi szintjére nagy hatással van az adott régió fejlett­sége is; Szlovákiában a legtöbb szegény ember a Kassai és az Eper­jesi kerületben él. A szegénység leginkább a gyerekeket érinti, min­den ötödik-hatodik gyermek a sze­génységi szint alatt él. A szegény­ség mértékének megállapítása is gondot jelent Szlovákiában, mert az utolsó adatok, melyekből ki le­het indulni, 1996-ból származnak, mondta Bauer Edit. (lpj) Bűnhődni akar Szabadlábon a gázoló rendőr Besztercebánya. A járásbíróság úgy határozott, hogy szabadlábon véde­kezhet az a 26 éves volt rendőr, aki még egyenruhásként Breznóbányán januárban ittasan halálra gázolt egy 42 éves férfit. Ján J. volt főtörzsőr­mestert eredetileg is csak ügyészi fellebbezés után helyezték vizsgálati fogságba ittasság miatti veszélyezte­tés vádjával állítják bíróság elé. Tet­tét bánja, a felelősségre vonás elől nem akar elmenekülni, mert felelős­séget érez a feleségéért és kéthóna­pos gyermekéért. (TASR) Bagoly mondta verébre Iszákos és vádaskodik Pozsony. Az utóbbi négy évben öt­ször büntették meg szabálysértések miatt (háromszor szolgálati időben történő alkoholfogyasztásért) azt a szenici rendőrt, aki szerint Ivan Dujka nagyszombati rendőrfőkapi­tány tavaly decemberben ittasan közúti balesetet okozott. Dujka nem tagadja, hogy valóban lesodródott az útról, de ez szerinte nem tekint­hető balesetnek, s állítja, a történtek idején nem volt ittas. (TASR) Csakis közös kormánykoalíciós jelöltnek van esélye a megválasztásra Még nem tudni, lesz-e új MKP-j elölt ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Március 14. helyett már­cius 19-én lesz az ombudsman- választás újabb fordulója, és a jelö­léseket is március 4. helyett elég 8- án 16.00 óráig benyújtani a parla­mentbe. Jozef Migas házelnök teg­nap döntött így. Ján Rusnák, az SDK frakcióvezetője már kedden felvetette a határidő kitolását. Bár­dos Gyula, a Magyar Koalíció Párt­ja frakcióvezetője szerint az MKP- nak nem okoz gondot a módosítás, súlyosabb problémának tartaná, ha a kormánykoalíció most sem tudna megegyezni egy közös je­löltben. „Ez esetben valószínűleg ebben a választási időszakban már nem választanánk meg az ember­jogi biztost, vagy ha igen, akkor a voksolás teljesen az ellenzék ké- nye-kedve szerint fog lezajlani. Hajlandók vagyunk tárgyalni a kérdésről, és az MKP elnöksége is foglalkozik vele következő ülésén“ - nyüatkozta lapunknak Bárdos, de annyit sem árult el, hogy az MKP állít-e újból jelöltet, illetve hogy van-e már jelöltje, csak egyelőre - akárcsak korábban - nem akarja nyilvánosságra hozni nevét. A ma­gyar politikus szerint amíg az el­nökség nem foglal egyértelműen állást ez ügyben, amíg nem elemzi a február 19-i ombdusmanválasz- tást, és a parlamenti események­ből nem von le megfelelő konzek­venciákat, korai új MKP-jelöltról találgatni. „A Koalíciós Tanács leg­közelebbi ülésén is közöljük majd a partnerekkel ezzel kapcsolatos kemény véleményünket, mert csak akkor van esélye bármilyen jelölt­nek, ha azt a koalíció nemcsak vir­tuálisan, hanem reálisan is egy­hangúlag támogatja“ - tette hozzá a honatya, (sza) RÖVIDEN A KDH bízik javaslata elfogadásában Pozsony. „A kormánypártok nem hoztak fel konkrét kifogásokat a KDH kedvezménytörvényt semlegesítő javaslata ellen, ezért meg­győződésem, hogy változtatnak elutasító álláspontjukon“ - nyilat­kozta Daniel Lipsic. A KDH alelnöke jelezte, pártja az MKP-val is kész tárgyalni. A tervezet szerinte újra egyenjogúvá teszi Dél-Szlo- vákia lakosait, s eszköz az információs irodákkal szemben. „A ja­vaslat lehetővé teszi a belügyminisztérium számára a státustör­vényt Szlovákiában végrehajtó jogi személy megszüntetését kérni a bíróságtól. Arra ad tehát lehetőséget, amire a kormány is kötelezte“ - állítja Lipsic. (TASR) Közös márciusi 15. Esztergomban Pozsony. A „nemzet egységének jegyében“ és Világ magyarjai a nemzetért! jelszóval a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) idén március 15-én 16 órától Esztergomban tartja meg központi meg­emlékezését. „Arra számítunk, hogy Párkány és a környező falvak magyarjai tömegesen jönnek át az MVSZ által meghirdetett ünnepségre“ - áll a szervezet felhívásában, (ú) Aknagránátokat vitt a rendőrségre Rozsnyó. Három aknavetőhöz való lövedékkel állított be az elmúlt szombaton egy 22 éves fiatalember a Rozsnyói Körzeti Rendőrpa­rancsnokságra. A helybeli főiskolás aznap Szoroskő körzetében tett erdei sétája közben talált rá a második vüágháborúból származó grá­nátokra, amelyeket bepakolt autójába és elvitt a rendőrségre. A veszé­lyes robbanószereket a kassai tűzszerész hatástalanította, (trik) 1,1 milliárd dohányos a Földön Pozsony. A világon 1,1 milliárd, vagyis majdnem minden hatodik ember dohányzik - derül ki a az ENSZ Egészségügyi Világszerveze- tének(WHO) felméréséből. Számuk a becslések szerint 2020-ra az 1,6 milliárdot is meghaladhatja. Róbert Ochaba, a dohányfogyasz­tás ellenőrzésének szlovákiai főkoordinátora tegnap közölte: a do­hányzás Európában évente 1,2 millió ember halálát okozza, s a szám 2020-ra 2 millió fölé emelkedhet. A dohányzás a halálestek 14 százalékának kiváltó oka. (TASR) Washington nem akar autoritativ rendszert Csúcs előtti nagyvizit ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szlovák parlament bi­zottságaival tárgyalt tegnap az a Nicholas Burns, az Egyesült Álla­mok NATO-nagykövete vezette wa­shingtoni küldöttség, amely a kilenc NATO-tagjelölt államot látogatja végig. A delegáció a katonai és biz­tonságpolitikai szervezet őszi prá­gai csúcsértekezlete előtt azt méri fel, mennyire felkészültek az egyes tagjelöltek a csadakozásra. Duka Zólyomi Árpád (MKP) képviselő el­mondta: Bums nagyra értékeli Szlovákia következetes állásfoglalá­sát Koszovó, Bosznia és Afganisztán kérdésében. Az amerikai fél a fegy­verexport szigorúbb ellenőrzését várja Pozsonytól, s szorgalmazza, hogy Szlovákia még. 2006 előtt a bruttó hazai összetermék legalább 2 százalékát hadseregére fordítsa. „Elvárják Szlovákiától, hogy ne tér­jen vissza az autoritativ rendszer, mert akkor elképzelheteden a NATO-tagság“ - nyilatkozta a kül­döttség állásfoglalásáról szólva Duka Zólyomi. A magyar képviselő a delegáció előtt kifejtette, hogy a szlovákiai magyarság a belpolitikai színtér kiegyensúlyozadansága mi­att bizonyos fokig aggódva tekint a jövőbe, (kor) Nyolc havi lelépőt akarnak a képviselők Magukra gondolnak TASR-HIR Pozsony. A képviselők a mandá­tumuk megszűnése után az addigi fizetésük nyolcszorosát kapják le- lépőül - javasolja a parlament pénzügyi és költségvetési bizott­ságának néhány tagja. A végkielé­gítés összege jelenleg a képviselői bér ötszöröse. A képviselők indít­ványukat a közalkalmazotti tör­vény módosító javaslatába szeret­nék „becsempészni” - a jogsza­bálytervezet eredetileg csak a számvevőszék vezetőinek bérezé­sét rendezte volna. A magasabb lelépőre szerintük azért van szük­ség, hogy a volt képviselők meg­őrizhessék függetlenségüket és szociális biztonságukat. A kezdeményezők szeretnék, ha függedenül a légitársaságtól ingyen repülhetnének a parlamenti ülések­re, illetve azokról hazafelé. A tagjelölt államok is képviseltetik magukat Mától európai konvent ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia is képviselteti magát az Európai Unió történeté­ben ma először ülésező európai kónventben. A105 tagú, az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, az Európa Bizottság, az uniós és tag­jelölt államok kormányainak a kép­viselőit tömörítő, új fórum az EU in­tézményeit hivatott megreformálni és felkészíteni a bővítésre. A kon­vent elnöke Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfő, az alelnökök Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene, valamikori belga kormányfő. A testület év köz­ben többször ülésezik majd, és a ta­lálkozások, ületve az Unió jövőjéről folytatott vita eredményeként a konvent tagjai dokumentumterve­zetet dolgoznak ki, mely az Unió al­kotmányává válhat. Mindez 2003. júniusában csúcsosodik ki, és a kon­vent eredményei az EU soron követ­kező kormányközi ülése számára kötelező érvényűek lesznek. Szlová­kiát Irena Belohorská és Pavol Hamzík parlamenti képviselők, va­lamint Ján Figef külügyi államtit­kár, csadakozási főtárgyaló képvise­li. „Szeretnénk, ha a tagjelöltek is beleszólhatnának az Unió jövőjébe, és ha az új tagok valóban gazdagíta­nák Európát“ - mondta tegnap Eduard Kukán. A szlovák külügymi­niszter Németország és Franciaor­szág javaslatát, mely szerint gyengí­teni kellene az Európai Bizottság szerepét, már a konvent egyik lehet­séges témájának tartja, és meggyő­ződése szerint sem az európai me­zőgazdászok tiltakozásai, sem a francia vagy a német választások nem veszélyeztetik a bővítés elfoga­dott időtervét, (s, sza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents