Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-27 / 49. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 27. A kínai-vietnami határon is érezhető a két ország közötti viszony javulása (TASR/AP) Lidové Noviny: Miért kellene a magyarokat megbüntetni a szlovákok javára? Magyarok önbizalma Hét halott, 15 sérült, többnyire magyarok Súlyos vonatbaleset ÖSSZEFOGLALÓ Norvég nem az iraki háborúra Oslo. A skandináv állam kor­mányzata tegnap óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy egyoldalúan támadást indítson Irak ellen, mivel egy ilyen lépés meggyengítheti a nemzetközi terrorizmuselle­nes nemzetközi koalíciót. „Ez aláásná a széles koalíció ösz- szetartását, és hosszú távon csökkentené a terrorizmus megfékezésének esélyeit - közölte Jan Petersen külügy­miniszter a norvég törvény- hozásban tartott beszámoló­jában. Oslo a NATO tagja, mellesleg határozottan támo­gatja az USA terrorizmus el­len indított hadjáratát, s kato­nákat is küldött az afganisz­táni hadművelethez. (MTI) A diktatúra jelei Thaiföldön Bangkok. A thaiföldi sajtó nagy része azzal vádolta meg Thakszin Sinavatra kor­mányfőt, hogy diktatúrába sodorja az országot, miután a kormány elrendelte két kül­földi újságíró kiutasítását egy bíráló hangvételű cikk megjelentetése miatt. Egy gyűlésen számos külföldi és thai újságíró, köztük vezető szerkesztők fejezték ki szoli­daritásukat a brit Rodney Taskerral, a Far Eastern Economic Review bangkoki tudósítójával és az amerikai Shawn Crispinnel, a magazin ottani irodavezetőjével. A két újságíró egyelőre maradhat, amíg egy kormánybizottság elbírálja a kiutasítás elleni fellebbezést. (MTI) Robbanás Róma belvárosában Róma. Csupán kis károkat okozott az olasz fővárosban tegnap hajnalban végrehaj­tott pokolgépes robbantás. A szerkezetet, amely az olasz belügyminisztérium közelé­ben lépett működésbe, parko­ló autókat rongált meg és ab­lakokat tört be. Egyelőre nem tudni, hogy terrorista szán­dékkal követték-e el a rob­bantást. Silvio Berlusconi mi­niszterelnök szerint hiba len­ne alábecsülni a cselekményt. A kormányfő tegnap a politi­kai baloldal és a jobboldali kormányzat feszült szemben­állásában is mérsékletre szó­lított fel. (MTI) Berlusconi csak a képen eny- nyire boldog. (Képarchívum) Belügyi válság Madagaszkáron Antananarivo. Madagaszká­ron kedden tovább éleződött a belpolitikai válság azzal, hoyg az önmagát államfővé nyilvánító Marc Ravalomana- na ellenzéki vezető miniszter- elnököt nevezett ki Jacques Sylla ügyvéd és volt külügy­miniszter személyében. Ra- valomanana követői már na­pok óta azt híresztelték, hogy a valódi kormányfő le akar mondani, bár ő ezt cáfolta. A szigeten éleződik a feszült­ség, egy kormánypárti testőr agyonlőtte Ravalomanana két fiatal követőjét. (MTI) Prága/Bécs. Megnőtt a ma­gyarok önbizalma címmel közöl cikket a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális na­pilap tegnapi kiadása. Szer­zője kifejti: a Fidesz az 1998- as választásokon a „Több mint kormányváltás, keve­sebb mint rendszerváltás“ jelszóval kampányolt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Négy év eltelte után a kormányzó jobboldali blokk igyekszik meg­győzni a magyar választókat, hoyg érdemes a kormányt támogatni, hiszen a várakozásokat teljesítette, lezárta a magyar történelem posztkommunista időszakát. Ma­gyarország már az Európai Unió kapujában van. „Ez megnövelte a politikusok önbizalmát, amit fő­ként Orbán Viktor tart jogosnak“ - véli a lap. A Profil című osztrák he­tilap legfrissebb számában „Orbán Temelínje“ címmel közöl írást. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Tel Aviv. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpoli­tikai főmegbízottja holnap Dzsid- dában a szaúd-arábiai béketervről tárgyal a szaúdi trónörökössel. Ezért lerövidíti mostani látogatását Izraelben és a palesztin területe­ken, s már szerdán Szaúd-Arábiába utazik, hogy az új kezdeményezést megvitathassa Abdallah herceggel, a királyság tényleges uralkodójával - jelentette be kedden hivatalosan Jeruzsálemben az EU szóvivője. Izraeli katonák tegnap ismét beha­toltak egy palesztin ellenőrzés alatt Teherán. Kétnapos teheráni láto­gatását befejezve Haid Karzai af­gán miniszterelnök kijelentette, hogy az iráni vezetésnek címzett heves amerikai bírálatok nem tán­torítják el kormányát az Iránnal va­ló kapcsolatok megerősítésétől. Egyben reményét fejezte ki, hogy a köztük meglévő vita ellenére úgy az Egyesült Államok, mint Irán is részt vesz Afganisztán újjáépítésé­ben. Karzai tegnap folytatott meg­beszélést Mohammed Hatami iráni köztársasági elnökkel, egyebek kö­zött az Iránba menekült kétmillió afgán helyzetéről. A nyilvánosság előtt mosolyogva megjelenő és szí­Részletesen taglalja a kedvez­ménytörvényt. Leszögezi: a „siető­sen összetákolt“ törvény Nyugaton is idegenkedést váltott ki. Ami ma Ausztriában a Haider-hívek szá­mára Temelín és a Benes-dekré- tumok, az Magyarországon Orbán hívei számára a státustörvény. A szintén osztrák Die Presse szerint az érzelmek általában megnehezí­tik a viszályok rendezését, de ha valami miatt az érintett felek nem tudnak felülemelkedni az ügyön és kívülről szemlélni azt, végleg le­hetetlenné válik a megoldás: ez most a helyzet a Benes-dekré- tumokkal - áll a tegnapi kiadás kommentárjában. A szerző rámu­tat: Magyarországon tavasszal, Csehországban nyáron, Ausztriá­ban 2003 őszén választanak, ezért nincs kilátás az érzelmek kihűlésé­re. „Hidegzuhany a Visegrádi Cso­portra“ címmel közölt összefogla­lót a La Libre Belgique. Idézi Libor Roucek cseh kormányszóvivőt is, aki szerint „Orbán Viktornak ez a kisiklása nem fogja megváltoztatni álló településre, ezúttal a Gázai övezet középső részén levő Vádi-el- Szalkára, ahol őrizetbe vettek két palesztint. A település elöljárója szerint az akciót végrehajtó mint­egy húsz izraeli katona az egy kilo­méterre levő zsidó telepről érkezett három harckocsi támogatásával. A letartóztatás okát nem közölték. Méh Sirit izraeli igazságügyi mi­niszter tegnap leszögezte: az izraeli hadseregnek esetleg minden pa­lesztin várost meg kell szállnia ah­hoz, hogy véget vethessen a terro­rizmusnak. „Előfordulhat, hogy nem marad más választásunk, mint újra megszállni és megtisztítani vélyes kézfogásokat váltó Karzai és Hatami öt megállapodást írt alá, egyebek között a terrorizmus és a kábítószer-csempészet elleni harc­ról, a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok előremoz- dításáról. Irán, amelynek Afga­nisztánnal 900 küométer hosszú­ságú közös határszakasza van, 560 millió dolláros támogatást ígért keleti szomszédjának. Ez a legna­gyobb összegű segély, amelyet bármely ország felajánlott Afga­nisztánnak. Teherán kész segítsé­get nyújtani az új afgán hadsereg és rendőrség újjászervezéséhez, valamint közutak építéséhez. A Hatamival folytatott megbeszélés után Karzai megerősítette, hogy az érintett országok közötti szilárd kapcsolatokat“. Majd elválik - jegyzi meg szkeptikusan a La Libre Belgique. A Lidové Noviny című cseh napilap szerint azzal vádolni Orbán Vik­tort, hogy szétverte a visegrádi együttműködést, nem jelent mást, mint felcserélni az okot az okozat­tal. A magyar miniszterelnöknek ugyanis nem éppen diplomatikus módszere és populizmusa ellenére igaza van - állítja a cikkíró. Szerin­te a mai Európában tényleg nin­csen helyük az olyan törvények­nek, amelyek kollektív bűnösség elve alapján elveszik több millió polgár vagyonát. Hiszen a magán­vagyon szent, alapja a piacnak, amely nélkül nem létezhet és nem ■működhet. „Miért kellene a ma­gyarokat a Benes-dekrétumokkal megbüntetni a szlovákok javára? Azért, mert a magyar állam a há­ború idején a hideri Németország oldalán állt? Hiszen ez a háborús szlovák államra is érvényes volt“ - állapítja meg a cikkíró. minden palesztin várost, egyiket a másik után“ - jelentette ki a jobbol­dali Likud egyik mérsékelt politiku­sának tartott Sirit. „Nem azt mon­dom, hogy csapást kell mérni Jasszer Arafatra, de saját állampol­gárai védelmében Izraelnek le kell tartóztatnia a terrorista szerveze­tek vezetőit“ - vélte a miniszter. Le­szögezte viszont, hogy Arafat szá­mára egyértelművé kell tenni, hogy a terrorizmus elleni harc nem me­rülhet ki néhány ember letartózta­tásában. Elhamarkodott lépésnek és takti­kázásnak nevezte az al-Vatan című szaúdi lap a szaúd-arábiai trónörö­Afganisztán „erős, testvéri és ba­rátságos kapcsolatokat“ akar kiépí­teni Irán kormányával és népével, és az Iránt érő amerikai bírálatok ellenére a kabuli kormány örül az ország újjáépítésében való iráni részvételnek. Az Egyesült Államok azzal vádolja Iránt, hogy menedéket nyújt a tálib rendszer és az al-Kaida ter­rorszervezet Afganisztánból kiszö­kött harcosainak, illetve támogatja a Hamid Karzaival szembeszegülő afgán hadurakat, és ezzel destabi­lizálhatja az átmeneti afgán kor­mányt. George Bush amerikai el­nök az unió helyzetéről januárban tartott beszédében kijelentette, hogy Irán - Irakkal és Észak-Kore­Bécs, Ausztriában eddig ismeret­len okok miatt összeütközött egy magyar kamionokat szállító sze­relvény és egy tehervonat. A bal­eset következtében hét ember vesztette életét - az áldozatokat még nem azonosították -, 15 sze­mély megsérült és hárman szinte sértetlenül kerültek ki a baleset­ből. Az érintettek többsége magyar - közölte Mathias Reichhold oszt­rák közlekedési miniszter és Rüdiger vorm Walde, az Osztrák Szövetségi Vasutak vezérigazgató­ja tegnap este a katasztrófa hely­színén. Ä Ro-la szerelvény és a te­hervonat délután három óra körül a Bécstől mintegy 30 kilométerre fekvő Wampersdorf állomásától alig 50-80 méterre rohant egymás­ba. Délután és este összesen 250 ember dolgozott a mentésen. A 42635-ös számú Ro-la szerelvény húsz kamiont szállított, és Sopron­ba tartott. A kamionsofőrök a sze­relvényhez kapcsolt személykocsi­Brüsszel. Szlobodan Milosevics azt kérte a hágai Nemzetközi Törvény­széktől, hogy pere tárgyalásának idejére engedjék szabadon, mert csak így tud megfelelően felkészülni a védekezésre. Tegnap, a tárgyalás tizedik napján a volt jugoszláv elnök többször is szóváltásba keveredett a törvényszék illetékeseivel, akiket azzal vádolt, hogy nem biztosítanak megfelelő feltételeket a védekezésé­hez. A vád képviselői óriási appará­tust mozgósíthatnak bűnösségem bizonyításához, „nekem viszont mindössze egy telefon áll a rendel­kezésemre, és az sem működik“ - je­lentette ki. Richard May, a tárgya­lást vezető bíró azt válaszolta, hogy a törvényszék szerdán kíván „admi­nisztratív kérdésekkel“ foglalkozni, s Milosevics akkor fejtheti ki állás­pontját. A politikus soha nem ismer­te el a hágai törvényszék illetékessé­gét, ezért ügyvédeket sem volt haj­landó kijelölni magának. Védekezé­kös jeruzsálemi látogatására szóló meghívást. Abdallah bin Abdel- Aziz, aki Fahd király megbetegedé­se óta az ország tényleges uralko­dója, egy hete közölte először, hogy szándékában áll javaslatot tenni a kapcsolatok normalizálásá­ra Izraellel. Az egyelőre csak héza­gosán ismert kezdeményezés sze­rint Rijád hajlandó lenne elismerni Izraelt, ha a jeruzsálemi kormány kivonulna az 1967-ben megszállt területekről. Mose Kacav izraeli eln9k hétfőn hívta meg a szaúdi trónörököst Jeruzsálembe, egyút­tal jelezte, haladéktalanul Rijádba utazik, ha erre meghívást kap. ával együtt - része a „gonosz tengelyének“. Az iráni köztársasá­gi elnök szerint ezek a megjegyzé­sek arról tanúskodnak, hogy az amerikaiak „éretlenek és a való­ságtól elrugaszkodóak“, miközben ban utaztak. A tehervonat vegyes szállítmányokkal volt megrakva, veszélyes anyagok nem voltak raj­ta, de egyik vagonja kisiklott és a síneken keresztbe fordult. Thomas Klestü osztrák államfő és Reichhold mély részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, s a miniszter az osztrák állam nevében „megfelelő segítséget“ helyezett ki­látásba. Az osztrák televízió híradó­jában látható képek szerint csak a kamionokat szállító vonat személy- kocsija roncsolódott össze. Ennek oka, hogy a tehervagonokat erős al­vázra építik, s így a személykocsi volt a két szerelvény leggyengébb láncszeme. Az utolsó sérültet 19.00 óra körül tudták kiszabadítani, sé­rülései nem súlyosak. A bécsújhelyi kórházban kilenc sérült van, közü­lük nyolc biztosan magyar, állapo­tuk nem súlyos. Baden város kórhá­zában két sérültet ápolnak, Kismar­tonba (Eisenstadt) egy embert vit­tek, a tájékoztató szolgálatok által említett két bécsi kórházból még nem volt értesülés. Hamid Karzai afgán kormányfő az Egyesült Államok bírálata ellenére sem hajlandó abbahagyni a tárgyalásokat az iráni vezetéssel Nem fél a gonosz tengelyétől, sem Bushtól, sem Hatamitól MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Milosevics ideiglenes szabadlábra helyezését kéri Elege van Brüsszelből MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Anarchia Afganisztánban Iszlámábád. Az afgán biztonsági erők három útonállót tartóztat­tak le a délkeleti országrészben, és azzal gyanúsítják őket, hogy Oszama bin Laden terrorhálózatához, az al-Kaidához tartoznak. A Gazni tartományban elfogott három rabló nevéből ítélve afgán, a Kabul és Kandahár közötti országúton fosztogatták az utazókat. Afganisztán déli részén kockázatos az utazás. A Kandahárból Herátba vezető országúton szemtanúk szerint több embert megöl­tek a utóbbi hetekben. (MTI) sében azonban támaszkodhat jogi tanácsadóira. Tegnap a vád újabb tanúja, Agron Berisa, egy koszovói albán orvos számolt be a szerb fegy­veres erőknek a tartományban 1999 tavaszán elkövetett kegyetlenkedé­seiről. Szemtanúja volt, hogy szerb rendőrök polgári személyeket gyil­koltak meg, akiknek az volt az egyetlen bűnük, hogy albánok vol­tak. Berisa maga is menekülésre kényszerült, s amikor visszatért Al­bániából, faluját teljesen feldúlva találta. A szerbek számos családtag­ját is meggyilkolták. Keresztkérdé­seivel Müosevics ismét azt a követ­kezetesen képviselt álláspontját igyekezett alátámasztani, hogy a koszovói albánok tömeges menekü­lését valójában a NATO légi táma­dásai idézték elő. Berisa ezt határo­zottan cáfolta, és kijelentette, hogy az albánok örültek az atlanti szövet­ség beavatkozásának. „Megvoltunk győződve arról, hogy a NATO bom­bái meghozzák a szabadságot Koszovónak“ - mondta. Pastrana: súlyos ügy Fogolycsere kizárva Bogotá. A kolumbiai kormány el­utasította, hogy egy bebörtönzött lázadóért cserébe visszakaphassa szabadságát Ingrid Betancourt, akit a baloldali gerillák nemrég el­raboltak. A májusi elnökválasztá­son induló 40 éves független elnökjelöltnőt szombaton, az or­szág déli részén hurcolták el a mar­xista Kolumbiai Forradalmi Fegy­veres Erők (FARC) emberei. And­rés Pastrana elítélte az emberrab­lást. Súlyosnak ítélte, hogy az el­hurcolt személy elnökjelölt. Pastra- nát sokan bírálják antidemokrati­kus elvei miatt. (MTI) Irán a feszültség enyhítésére tö­rekszik minden országgal, úgy ba­rátokkal, mint ellenségekkel. Hoz­zátette, hogy a washingtoni kije­lentések nem befolyásolják Irán kapcsolatát Afganisztánnal. Holnap Szaúd-Arábiába utazik Javier Solana, hogy az izraeli kezdeményezést megtárgyalja a rijádi kormányzattal Újabb tisztogatás készül Palesztinában?

Next

/
Thumbnails
Contents