Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-26 / 48. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 26.

TÉMA: A BERMUDA-HÁROMSZÖG

Gyanakodtak már földön kívüli lényekre, az indiánok bosszúálló leszármazottaira és valamelyik nagyhatalomra is

Huszonöt méteres lyuk a vízben

Amióta minden hajót és repülőgépet navigációs berendezéssel és rádióval szerelnek fel, az eltűnésnek kicsi a valószínűsége. Azonban napjainkban is akadnak rejtélyes esetek.

ÖSSZEFOGLALÓ

Évente húsz-huszonöt hajó tűnik el a tengeren. Néhány esetben a tulajdonos és a legénység beleegyezésével: valamilyen elhagyatott kikötőben átfestik és új nevet adnak a hajónak, majd jelentkeznek a biztosítónál. Előfordul azonban, hogy a vízi és a légi járművek egyszerűen eltűnnek a radarképernyőkről. Adódhat persze műszaki hiba, rossz légköri és vételi viszonyok. Az ilyen rejtélyes „hibák” azonban mindig egy bizonyos helyhez köthetők: a Florida, a Ber- muda-szigetcsoport és a Puerto Rico között elterülő területhez. Gyanakodtak már idegen bolygókról áttelepült, láthatatlan lényekre, a közép-amerikai indián kultúrák bosszúálló túlélőire, vagy valamelyik nagyhatalomra is. Valaki szerint a Bermuda-háromszögben nyílik a mennyország (vagy a pokol) kapuja, vagy az itt eltűnt emberek egy időtlen térbe kerülnek. Film született egy másik elképzelésből: a környéken ufók garázdálkodnak, az általuk fogságba ejtett emberek nem öregednek meg, csak akkor, amikor már kikerülnek a háromszögből.

Persze a tudósok is felfigyeltek a furcsa jelenségekre. Orosz szakemberek például megállapították, hogy heves viharok alkalmával az emberi füllel nem érezhető infrahanghullámok keletkeznek, váltakozó erősségük rövid időn belül is károsan befolyásolja az emberi szervezet működését. Ennél is érdekesebb a Skylab amerikai űrhajó megfigyelése: nagyfrekvenciás radarkészülékkel megállapították, hogy a háromszögön belül mintegy 700 négyzetkilométeres területen a tengervíz szintje 25 méterrel (!) alacsonyabb a normálisnál. Érdekes módon nem mindig. A

szóban forgó terület ugyanis meglepően forgalmasnak számít mind a vízi, mind a légi közlekedésben, az arra járó hajósok legtöbbször még egy árva repülő csészealjjal sem találkoztak, (szge)

Az iránytű az óramutató járásának irányában pörgött

Rejtélyes erő fogságában

BESZÁMOLÓ

Don Henry tengerészkapitány így emlékszik vissza az 1966-os szörnyű élményére: „Visszafelé jöttünk Puerto Rico-ból. Három napja voltunk úton egy üres uszállyal. Hajónk 2000 lóerős, az uszályt 350 méter hosszú kötélen vontattuk. Több száz méteres mélység fölött haladtunk. Délután volt, az idő kitűnő, az ég tiszta, a hajó hátulján lévő kabinomban tartózkodtam, amikor odakint zűrzavart észleltem. Kijöttem a hajóhídra, s az első pillantásom az iránytűre esett, amely megdöbbenésemre sebesen körbeforgott az óramutató járásának irányába. Hogy mi okozta ezt, nem tudtam. A víz közben minden irányból zuhogott a hajóra, a horizont eltűnt, minden összefolyt,

nem láttunk semmit. Bármi történt is, egy tény: mindent kiszedett generátorainkból: az áramszolgáltatás megszűnt, műszereink nem működtek, a segédgenerátor is felmondta a szolgálatot. Aggódtam az uszály miatt. Szorosra volt ugyan kötve, de a kötél végét nem láttam. Úgy tűnt: felhő fedi be, és a kürölötte lévő hullámok magasabbak voltak, mint máshol. Teljes gőzzel igyekeztünk mielőbb kikerülni erről a helyről, de mintha valami erőteljesen vissza akart volna húzni bennünket. Hangsúlyozom, hogy sehol másutt nem volt köd, csak az uszály körül. Végül azonban az uszály is kibukkant a ködből, de akármit mondjanak is rólam, nem voltam hajlandó visz- szamenni, hogy megnézzem, mi volt ott.” (i-t)

Máig nem tudni, mi lett a sorsa az

öt Grummannak a Bermuda-háromszögben. (Képarchívum)

Elromlanák a műszerek

Különös

ismertetőjelek

♦ Számos hajó süllyedt el úgy, hogy túlélő nem maradt, és a katasztrófák helyén nyomot (hajóroncs, olajfolt) nem találtak.

♦ Néhány esetben a hajó sértetlen állapotban, de személyzet nélkül bukkant fel.

♦ Előfordult, hogy a hajó fedélzetén

tartózkodókat halva találták. Kül- sérelmi nyomok nélkül, tehát kizárható a kalóztámadás. *

♦ A repülőgépek és a hajók a katasztrófákat megelőző percekben vagy semmilyen jelzést nem adtak, vagy meg-megszakadó kapcsolattal azt közölték, hogy műszereik összevisszajeleznek.

♦ Sokszor jelezték, hogy eltűnt a nap és a szárazföld, semmit nem látnak, a motor is akadozik, (szge)

HÍRES ELTŰNÉSEK

♦1866. Nyomtalanul eltűnt a „Lotta” vitorlás hajó, két évvel később a „Viego”. Elképzelhető, hogy tűzvész vagy szélvihar végzett velük.

♦1872 decemberében az angol „Dea Gratia” New Yorkból Gibraltár felé tartott, amikor szembetalálkozott egy különös hajóval. David Morehouse kapitány meglepődve ismerte fel benne a „Mary Celeste”-t, amely egy hónappal korábban hagyta el New York kikötőjét, ezután azonban nyomtalanul eltűnt. Mivel a jelzéseire senki sem válaszolt, a kapitány csónakot küldött a néma hajó átvizsgálására. A fedélzeten egyetlen ember sem volt.

♦1890-ben Új-Zélandból indult el a „Marlborough” vitorlás, rakománya fagyasztott birkahús és gyapjú volt, ami nem számított értékes zsákmánynak a kalózok szemében. Nem érkezett meg Angliába, ezért eltűntnek nyilvánították. Huszonhárom (!) évvel később sok ezer kilométérre Új-Zélandtól, Dél-Amerika déli csücskénél, a Horn-foknál találták meg. Feltűnő módon a hajó teljes vitorlázattál haladt a gyenge szélben. A fedélzeten megdöbbentő látvány fogadta a látogatókat: a személyzet és az utasok a hajón voltak - de holtan! Mintha minden hajóst a szolgálati helyén, egyeden pillanat alatt ért volna a halál, semmi gyanús nyom, semmi bűnjel. A csontokat nem tudták elszállítani a viharossá váló időjárás miatt.

♦1918-ban tűnt el az amerikai haditengerészet „Cyclops” nevű, 19 000 tonnás szállítóhajója: 309 tengerész közül egy sem került elő.

♦1945. december 5. A floridai Fort Landerdale repülőtérről öt Grumman-Avenger típusú repülőgép szállt fel 14 fős személyzettel, Charles Taylor hadnagy vezetése alatt. A Karib-tenger felé vezető útvonalon a hadnagy rémülettől eltorzult hangon a következőjelentést adta le: „... letértünk a kijelölt útirányról... teljesen zavaros lett a tájékozódásunk... az óceán egészen különös... nem látjuk a szárazföldet sem... ismétlem: nem látjuk a szárazföldet... a Nap sehol... semmit sem látunk...” Az adás itt megszakadt. A földi bázis azonnal elindított egy Martin-Mariner vízi repülőgépet. Máig nem tudják, mi történt az öt Grum- mannal és a Martin-Marinerrel.

♦1948. január 29-én a Star Tiger négymotoros repülőgép hatfőnyi legénységgel és 25 utassal, köztük A. Cunninghammel, a brit légierők marsalljával, 380 mérföld távolságban volt a Bermuda- szigetektől. A földi központ rádiótávírásza még vette a közlést: „Az időjárás és a repülés kitűnő”, ezután viszont a repülőgép nyomtalanul eltűnt.

♦1948. január 30-án Bahama közelében nyoma veszett egy utasszálító repülőgépnek 40 utassal a fedélzeten.

♦1948 áprilisában Miami közvetlen közelében eltűnt egy DC-4 típusú utasszállító repülőgép.

♦1948-ban egy Szingapúrban állomásozó brit hadihajó távirásza rutinszerűen átkapcsolt a tengeri vészjelzésre fenntartott hullámhosszra. A készülék azonnal működésbe lépett, pontvonás formájában a következő üzenet érkezett: „SOS... SOS... SOS... Urang Medan tehergőzös... parancsnok és legénység halott... senki nincs életben... Urang Medan tehergőzös... most én is meghalok...”. Azonnal betájolták a vétel irányát, és megállapították az „Urang Medan” helyét a Malaka-szorosban.

Azonnal elindították a mentőakciót, kis híján sikertelenül, a hajó ugyanis a bemért helytől nyolcvan kilométerre volt. Mozdulatlanul állt. A mentőosztagot rémületes látvány fogadta: a kapitány és a kormányos holtan feküdt a hídon, a legénység többi tagja szintén. Az utolsó üzenetet küldő távírászt a készülékére borulva találták meg. A tetemeket alapos bonctani vizsgálatnak vetették alá Szingapúrban. Eredménytelenül.

♦1950. Nyomtalanul eltűnt a „Sandra” teherhajó.

♦1955. A Bermuda-háromszög térségében teljesen elhagyatottan megtalálták a „Connemara-IV” sporthajót. A fedélzeten senki sem tartózkodott, sérülésnek, műszaki hibának természetesen nyoma sem volt. (i-t, szge)

Összeállította: Szabó Gergely

Nem azért süllyed el a hajó, mert gázmérgezésben elpusztult a személyzet, hanem fordítva: a gázömlés miatt elsüllyed a hajó, és a személyzet a tengervízbe fullad

Tenger alatti gázkitörés a Bermuda-háromszög megoldása?

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Nekotevits Oszkár A Bermuda-háromszög láthatatlan gyilkosa című könyvében a gázkitörésekkel magyarázza a hajók és a repülőgépek rejtélyes eltűnését. A Föld különböző óceánjainak, tengereinek aljzatán több tízezer kilométeres hosszúságban repedésvölgyek húzódnak (például az Atlanti-hátság középvonala), a tengerfenéket más mélytengeri árkok, például a Puerto Rico-árok tagolják. Ezek mentén az izzó magma a szilárd kérget áttörve az óceán aljzatára ömlik, és ilyenkor az óceán vizével közvetlenül érintkezésbe kerül. Hasonlóan a felszíni vulkánkitöréseknél tapasztalható gázkiáramlásokhoz, az óceán fenekére ömlő láva gyakran elképesztő mennyiségű gáztömeggel érkezik. Ez a gáz a tengervízbe, majd természetesen a felszínre kerül.

A víz alatti lávaömlést, lávakitörést követően az odakerült gázok

„buborékjai” a tengervíz áramlása miatt eltávolodhatnak attól a helytől, ahol a vízbejutottak, tehát úgy mozoghatnak a vízben, mint a légtérben a felhők. Felszínre kerülésük egyben a víz alatti útjuk végét is jelenti, a folyadéktól elkülönülnek, intenzív pezsgés kíséretében, majd a szódavíz buborékaihoz hasonlóan a levegőbe jutnak. Bizonyos magasságban, réteges vagy amorf formában felhalmozódnak, és különböző fizikai és kémiai hatásokon alapuló rendellenességeket okozhatnak.

Ez az elmélet a vízből kilépő gázok járművekre (hajókra, repülőgépekre) kifejtett hatásával mint elsődleges hatással számol, és gázok emberekre gyakorolt hatását csak másodlagos, de mindenképpen ható tényezőként veszi figyelembe. Vagyis nem azért süllyed el a hajó, zuhan le a repülőgép, mert gázmérgezésben elpusztult a személyzet és képtelen a gépek irányítására, hanem fordítva: a gázömlés miatt elsüllyed a hajó, lezuhan a repülőgép, és eközben a személyzet vagy a tengervízbe fullad, vagy gázmérgezés végez vele. Először azonban ki kell zárni minden más lehetséges okot.

Robbanás?

Hajó és repülőgép gyors eltűnésekor ez reális ok lehet, de mindkét esetben a tenger felszínén roncsok, vagy legalább olajfoltok maradnak. Mivel roncsokat és olajfoltokat egyetlen hírforrás sem említi, a robbanást mint katasztrófalehetőséget az esetek túlnyomó többségében ki kell zárni.

Mechanikai sérülés a hajón?

Voltak olyan hajók, amelyek külsérelmi nyomok nélkül átélték a katasztrófahelyzetet. így valószínűleg a hajószerencsétlenségek jelentős részét nem mechanikai roncsolóhatás váltotta ki.

Üzemzavar a repülőgépen?

Néhány esetben a repülőgépek közölni tudták a balesetet megelőző fizikai rendellenességeket (az iránytű össze-vissza jelez stb.), de a készülő katasztrófa okára vonatkozó tájékoztatást nem tudtak adni. Mechanikai sérülést egyetlen esetben sem jeleztek. Ha a repülőgépet sérülés nem éri, csak úgy kerülhet a tengerbe, ha sebessége egy határérték alá csökken, vagy a sebességének iránya kedvezőtlenül alakul.

Ha a vízből nagy tömegben gázok áramlanak ki, akkor lecsökken a víz felszíni rétegének sűrűsége, a hajó így mélyebbre merül, akár víz alá is kerülhet.

A repülőgép minden hajtóművének egyidejű leállását az is okozhatja, hogy a levegő oxingén- tartalma olyan mértékben csökken, hogy a hajtóművek üzemét lehetővé tevő gyors égés nem folytatódhat. Nem támasztja alá tapasztalati tény, hogy ilyen ok következtében valaha is repülőgép zuhant volna le. Pontosabban fogalmazva: ilyen ok következtében esetleg történhetett már halasét, de hogy ennek oxigénhiány volt az oka, erről nincs tudomásunk. Elvileg tehát az óceán feletti repüléskor az oxigénhiány a repülőgépek hajtóműveinek leállását és ezzel a katasztrófájukat is okozhatja.

Egy katasztrófa forgatókönyve

Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy az óceán mélyén gázkitörés következett be. Egy ilyen gigantikus gázkitörés alkalmával a víz alatti tűzhányó hatalmas mennyiségű, több tíz MPa nyomású gázkeveréket juttathat az óceán vízébe. A mélyben lezajlott vulkánkitörés gázai megtisztulva és a tengervíz hőmérsékletére hűlve a tenger felszínére érkeznek. A felszíni vízréteg sűrűségét, az átbuborékoló, kitáguló gázok hirtelen lecsökkentik.

A megtisztult gázokat már nem látni, csak akkor, ha a hajó már pezsgő vízben halad. Ekkor viszont késő védekezni, mert a víz intenzív pezsgésével egy időben a személyzet legnagyobb megrökönyödésére a hajó merülése rohamosan nő, egyik pillanatról a másikra kritikus méreteket ölthet. Nehéz elképzelni, hogyan reagál ilyen váratlan eseményre a hajó kapitánya és legénysége. Feltételezhető, hogy látva a megmagyarázhatadan süllyedést, utolsó mentségül a vízbe vetik magukat, a legjobb esetben valamilyen mentőalkalmatossággal felszerelve. A vízben azonban szörnyű dolgokat tapasztalnak: a víz nem úgy viselkedik, mint ahogy azt eddig megismerték. Kezük és lábuk csapásai támasz nélkül maradnak, mert a közeg, amelybe kerültek, könnyedén kitér végtagjaik nagy sebességű mozgása elől. Testük súlya nagy erővel húzza őket lefelé, erejük gyorsan fogy és nem tudnak tovább fennmaradni, (i-t)

A Bermuda-háromszög. Rossz hírű környék.

(Német tengerészeti térkép)