Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-18 / 41. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 18. Közélet 5 Beszélgetés Pékár Istvánnal, az idén tizedik születésnapját ünneplő Duna Televízió elnökével Összehozni, nem elválasztani Tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését a Duna Televízió. Pékár Istvánt, az intézmény elnökét az eltelt egy évtizedről és terveikről kérdeztük. MISLAY EDIT Kérem, foglalja össze dióhéjban a Duna Televízió első tíz évét. Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, és milyen eredményekkel büszkélkedhetnek? 1992 nyarán volt Budapesten a Magyarok II. Világtalálkozója, amelyen felvetődött, hogy a magyarságnak szüksége lenne egy műholdas televízióra, amely elsősorban az országhatáron kívülre került honfitársaink számára sugározna műsort. Az Antall József vezette kormány ezt létre is hozta. Meg kell jegyeznem, az akkori feszült politikai viszonyok között az ellenzék meglehetősen ellenségesen fogadta a Duna Televízió indulását. Ez a fenyegetettség éveken keresztül jelen volt, majd 1996. január 1-jén megszületett a média- törvény, amely a Duna Televíziót besorolta a közszolgálati médiumok közé. Egy-két évre eltűntek a viharfelhők, de aztán megjelentek a kereskedelmi televíziók, és erős küzdelem indult a nézők kegyeiért Magyarországon. Mivel a Duna a közszolgálati feladatokat korábban is nagyon komolyan vette, és egyre inkább a kulturális profil felé tolódott el, ez behatárolta és be is szűkítette a nézői kört. Közismert Nyugat-Európában is, hogy a kulturális televíziók a lakosság mintegy 15 százalékának a figyelmére számíthatnak. A többiek tőben piacvezető a Duna. A televíziós fesztiválokon viszont évek óta a legsikeresebbek vagyunk. Legutóbb decemberben, Szegeden a II. Camera Hungária Fesztiválon 180 alkotás került a versenymezőnybe, és ebből 51 volt a Duna Televízióé. Vannak tehát versenyhelyszínek, ahol nagyon jól álljuk a sarat. Azt is tapasztalom, hogy mind többen csömörlenek meg a kereskedelmi televíziók kínálatától, s megindult a visszaáramlás az igényesebb műfajok irányába. Felmerült az évek során, hogy változtatni kellene a koncepción? Úgy gondolom, hogy elődöm, Sára Sándor jó utat jelölt ki a Duna ívnek, és mivel 1993 óta itt dolgozom, megtanultam tőle az állhatatosságot, vagyis hogy ne térjünk le a megkezdett útról. A televíziózásban nagyon sok csapda van, sok szirénhang, sokféle lehetőség, amerre eltérhetünk, és amelyek kezdeti sikerekkel is kecsegtetnek. De nekünk hosszú távon kell gondolkodnunk, a magyarság szempontjait kell figyelembe vennünk. Annak idején úgy határoztunk, hogy az országhatárokkal szétszabdalt nemzettesteket egységként kezeljük, tehát a hír- és egyéb műsorainkban nem mondjuk azt, hogy vannak anyaországi és határon túli hírek, hanem témájuk és súlyuk szerint rangsoroljuk őket. Ebben viszont megvan az a csapda, hogy sokan, akik a műsorunkba belenéznek, úgy érzik, nálunk kevesebb határon túli anyag van, mint más csatornák bizonyos műsorában, ahol koncentráltan jelen(Képarchívum) \\A kulturális televí- ' ziók a lakosság mintegy 15 százalékának a figyelmére számíthatnak. A többiek tökéletesen kielé- gülnek a kereskedelmi televíziók szappanoperái, álintellektuális vetélkedői, talk ** show-i révén. \> kéletesen kielégülnek a kereskedelmi televíziók szappanoperái, álintellektuális vetélkedői, talk show-i révén. Az említett 15 százalékból kerül ki a színházba, koncertre járók, a könyvolvasók köre, tehát ez a 15 százalék tovább szűkül. így ha kereskedelmi szempontok szerint vizsgáljuk a Duna magyarországi nézettségét, akkor valóban viszonylag alacsony né- zettségű televízió. Sokat szenvedtünk amiatt, hogy ezt a bélyeget ránk sütötték. Ugyanakkor például Erdélyben a magyar lakosság körének meg. Most is érzékelhetünk ilyen rivalizálást a Magyar Televízió 2-es csatornája részéről, de úgy gondolom, a határon túli magyarság szempontjából csak jó, hogy ők is felfedezték ezt a lehetőséget. Mi továbbra is járjuk a saját utunkat. A következő tíz évben is hasonló feladatokat kell vállalnunk. Természetesen mindig újabb kihívások jönnek, de ezen az úton kell mennünk. Egy mértékadó és mértéktartó televíziót szeretnénk, amelynek a legfőbb célja a magyarság kulturális értékeinek bemutatása, az együvé tartozás érzésének erősítése, az anyanyelv ápolása, a Kárpát-medencében a magyarok által lakott területeken épített kulturális örökség, az ott található természeti értékek bemutatása, valamint friss, hiteles és érdemi hírek közlése. Vannak felméréseik arról, hogy milyen a televízió nézettsége a Felvidéken? A határon túli területeken csupán reprezentatív felmérések, 1000\\ Annak idején úgy r határoztunk, hogy a szétszabdalt nemzettesteket egységként kezeljük, tehát a műsorainkban nem mondjuk, hogy vannak anyaországi és határon túli hírek, hanem témájuk és súlyuk szerint rangsoroljuk őket. \\ ni magunkat a nézővel. Nem várhatjuk el, hogy a néző jöjjön utánunk. Ha például készül Rimaszombat, Fülek vagy Királyhelmec környékéről egy filmünk, az kitűnő lehetőség lenne arra, hogy ott közönségtalálkozó keretében előre levetítsük azt. Nyilván az érintettek szívesen eljönnének egy ilyen közönségtalálkozóra, amelyen megismerkedhetnének a televízió szellemiségével, lehetőségeivel. Az ember azt szereti meg, amit megismer. Erre szeretnénk a 1500-as minták alapján tudjuk megállapítani, mennyire nézik a műsorainkat. Erdélyben továbbra is vezető televízió vagyunk a magyarság körében. A Felvidéken, illetve azokon a területeken, ahol az MTV 1-es csatornája korábban is nézhető volt, természetesen az 1-es csatorna nézettebb, mint a Duna. Szlovákia magyarlakta déli sávja sajnos krízistérségnek tekinthető, nagyon magas a munka- nélküliség. Nyilván az ott élő honfitársainknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy parabolaantennát vegyenek, ilyesmire jelentősebb összegeket költsenek. Örvendetes tény, hogy a szlovákiai közélet képviselői naponta - reggel és este - megjelennek a képernyőn, ha másként nem, élő telefoninterjú formájában. Emellett szívesen jönnek vitaműsorainkba, valamint a Híradóba is. Kö- szönetüket fejezték ki, például a legutóbbi választási kampányban nyújtott segítségünkért. Örvendetes az is, hogy a nézők száma ebben a régióban is évről évre növekszik néhány százalékkal. Főként kábeltelevíziós hálózatokra kerülünk fel, és kapunk visszajelzéseket is bizonyos műsorok fogadtatásáról. Természetesen korántsem lehetünk elégedettek, mert számos olyan település van, amelynek kábeltelevíziós kínálatában nincs ott a Duna. Úgy gondolom, hogy a televíziónk nagyon fontos lenne a felvidéki magyarság és a magyar szervezetek számára is, jelentős események kapcsán sokkal hatékonyabb véleményformáló tényező lehetnénk számukra. Ezt nem szemrehányásként mondom, hiszen nekünk kell megismertetni, megszerettetjövőben jobban odafigyelni. Egyébként is nagyon szeretem a Felvidéket, hiszen néhány kilométerre a mai Szlovákia határától, Balassagyarmat mellett, Heren- csény községben születtem. Igazi palócnak tartom magamat, és azt a vidéket Ipolyságtól Rimaszombatig nagyon jól ismerem. Ismerem azt a fajta együttélést is, ami a magyarok és a szlovákok között volt, és tudom, milyen fontos az, hogy békében éljenek egymás mellett az emberek. A Duna szellemiségéhez hozzátartozik az is, hogy nem azokat a dolgokat keressük, amelyek elválasztanak, hanem amelyek összehoznak bennünket. Tudomásul kell vennünk bizonyos történelmi tényeket, és ezen belül kell megtalálnunk az együttműködési lehetőségeket. Mivel lepik meg a nézőket a televízió tizedik születésnapján? A kerek évforduló apropóján szeretnénk gyakoribbá tenni a közönségtalálkozókat. A következő hónapokban különböző műsorainkban visszatekintünk az eltelt időszakra, kéthetente jelentkezünk kívánságműsorunkkal, és egy gálaműsort is rendezünk karácsony környékén. Kiadványban szeretnénk összegezni a Duna Televízió egy évtizedét, és szervezünk egy konferenciát is a nyugat-európai közszolgálati műholdas televíziók részvételével. Mivel tíz éve II. János Pál áldásával indult a Duna Televízió, szeretnénk, ha a keresztény egyházfő ezt az áldást megerősítené, hogy ebből is erőt tudjunk meríteni, és ezt a nemes misz- sziót, amelyet teljesítünk, ugyanolyan töretlen hévvel tudjuk végezni, mint eddig. Közgyűlést tartott az MVSZ szlovákiai országos tanácsa Geönczeöl az új elnök ÖSSZEFOGLALÓ Mesiarik: öt képviselő már foglalkozott a kérdéssel Járadékot, amíg élnek SITA-HÍR Párkány. A benesi dekrétumok eltörlését és Esterházy János két világháború közötti szlovákiai magyar politikus rehabilitálását követelte a Magyarok Világszövetsége szlovákiai országos tanácsának szombati párkányi tisztújító közgyűlése. A szervezet új elnöke a lévai származású Geönczeöl Gyula lett. A tizenkét fős elnökség tagjainak a fele kicserélődött, az új tagok közül a legismertebbek Gálán Géza színművész és Tar- nóczy István volt parlamenti képviselő. A közgyűlés megerősítette a leköszönő elnökség korábbi memorandumát a benesi dekrétumokról, s megbízta az új vezetőséget, hogy a dekrétumok ellen az ENSZ és az EU fórumain is emelje fel szavát. Megválasztották az MVSZ áprilisi közgyűlésének küldötteit és pótküldötteit, akik arra kaptak kötött mandátumot, hogy a Világszövetség két régiójának: a kárpát-medenceinek és a magyar- országinak az egyesítését szorgalmazzák. A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el az Új Szó állítólagos „egyoldalú és manipuláló tájékoztatása ellen”. „Minden Szlovákiában mesterségesen gerjesztett híreszteléssel ellentétben a Magyarok Világszövetsége egyetlen szlovákiai országos tanácsot ismer el. Azt, amelyik ma tartotta közgyűlését Párkányban” - nyilatkozta szombaton Borbély Imre, az MVSZ kárpát-medencei régióelnöke. A közgyűlés résztvevői a párkányi Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Adapiskola udvarán emlékéve alkalmából Kossuth Lajosnak avattak emléktáblát, (ú) Pozsony. Egyelőre senki sem dolgozott ki tervezetet arra, hogy a volt törvényhozók életjáradékot kapjanak - nyilatkozta a parlament szociális ügyi bizottságának tagja. Jozef Krumpolec a bizottság alelnökével, Marián Mesiarik- kal együtt állítólag azok közé tartozik, akik kezdeményezik egy ilyen járadék bevezetését. Mesiarik elismerte, öt képviselő javaslatára a bizottság valóban foglalkozott a kérdéssel. Elárulta, egyes elképzelések szerint nem járadékot, hanem nyugdíjkiegészítést vagy a megbízatás letelte utáni megemelt végkielégítést kellene biztosítani a volt mandatáriusok- nak. Krumpolec szerint a Parlamenti Intézetnek elemzést kellene készítenie arról, más országokban e téren milyen a gyakorlat. Jozef Migas házelnök azonban a járadék bevezetését elutasította. Ján Cuper (HZDS) szerint a volt képviselőket Franciaországban anyagilag támogatják, ő maga azonban nem rokonszenvezne egy ilyen megoldással. Peter Kresák, az SOP listáján bekerült független képviselő úgy véli, a kérdés még napirendre kerül. Megjegyezte: szerinte a sajtó túl negatívan festi le a képviselőket, akikről így az a kép alakul ki, hogy méltatlanul kapják a fizetésüket, miközben a bérezés szempontjából a pozsonyi parlament európai viszonylatban sereghajtó. Kresák reméli, a parlament támogatja módosító javaslatát, hogy a választási kampányba a magántulajdonú elektronikus média is bekapcsolódhasson. RÖVIDEN Holnap temetik a békefenntartót Eperjes. Valószínűleg holnap temetik el a városban Vladimír Kollárt, a szlovák hadsereg tizedesét, aki a múlt héten eritreai ENSZ- békefenntartóként szolgálatteljesítés közben balesetben elhunyt. Holttestét szombaton repülőgép szállította Bécsbe. Kofi Annan ENSZ-főtitkár Szlovákia ENSZ-megbízottjának és a gyászoló családnak is kifejezte részvétét. (SITA) Dzurinda: nincs koalíciós válság Pozsony. Mikulás Dzurinda szerint a kormánykoalíció nincs válságban. A miniszterelnök ezt a Markíza magántelevízió Testre szabva című tegnapi műsorában jelentette ki. Szerinte szükségtelen előrehozott választásokat kiírni. A szlovák belpolitika „új arcai” szerinte türelmetlenek, pártja, az SDKÚ azonban szavazatvesztés árán is vállalja a koncepciózus politika folytatását. A szlovák gazdaságot egészségesnek minősítette a kormányfő. Nem kívánta részletezni, menesztik-e Lubomír Harach gazdasági tárcavezetőt, ha kiderül, hogy a kassai vasmű részvénycsomagját szabályellenesen adták el. (TASRj Béremelés a U.S. Steelnél Pozsony. Januártól visszamenőleg 1500 koronával emelte a béreket a kassai U. S. Steel. Ezt John H. Goodish vezérigazgató azután jelentette be, hogy a vállalat kollektív szerződést kötött a szakszervezetekkel. A hétvégi szolgálatokért járó póüékot 50 százalékra emelték, lesz 13. és 14. fizetés, s a vállalat nyereségének három százalékát is a bérekre fordítják. A U.S. Steel-nél a tavalyi átlagbérek meghaladták a 22 ezer koronát. (SITA) Minden rendőrnek legyen alkoholszondája Pozsony. Sikeres az alkohol ellen indított hadjárat a rendőrségen belül - nyilatkozta tegnap a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című vitaműsorában Ivan Simko. A belügyminiszter szerint korábban is hetente volt legalább egy-egy ittasság miatti rendőr-baleset. Gustáv Krajci (HZDS) volt belügyminiszter bírálta Simkót, amiért elrendelte a rendőrök heti kétszeri fújatását, mivel ez közel egymillió korona többletkiadást jelent. Vladimír Palkó, a parlament védelmi bizottságának elnöke erre megjegyezte, minden rendőrnek lehet saját alkoholszondája, így a kiadások nagy része megtakarítható. Krajci rámutatott, három rendőrségi vezető, köztük Pavol Zajac országos rendőrfőkapitány is szabályellenesen akarta álláshoz jutattni a fiát a rendőrségnél. Simko elismerte, hasonló információkkal rendelkezik és már nyomozást indított. (SITA) A pozsonyi régióban is a HZDS tarolna Pozsony. 29,6 százalékkal a HZDS nyerné a parlamenti választásokat Pozsony megyében - derül ki a Polis Slovakia közvéleménykutató ügynökség legutóbbi felméréséből. A parlamentbejutók további sorrendje a megyében a következő lenne: SDKÚ (14,2%), Smer (12%), MKP (9%), KDH (8,3). Öt és három százalék között teljesítene, vagyis már nem jutna a törvényhozásba az ANO, az SNS, a DS és az SDL. A megyei SDKÚ-KDH-DS-ANO-MKP koalíció létrejöttét a megkérdezettek 23,6 szaázaléka kedvezően értékeli, s inkább pozitívan viszonyul e szövetséghez további közel 23 százalék is. (SITA) Rendkívüli kormányülés az SPP-ről Pozsony. Az SDL követelésére a kormány ma rendkívüli ülésén a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációjával is foglalkozik. A baloldali koalíciós pártnak elsősorban az SPP magánosítási folyamatát előkészítő, Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyettes vezette kormánybizottság tevékenységével kapcsolatban vannak fenntartásai. Az SDL továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a stratégiai befektető 49 helyett csak az SPP-részvények 24 százalékát vásárolhassa meg, a fennmaradó 25 szaázalékos csomagot pedig a Szociális Biztosító kapja meg a nyugdíjreform elindítására. (SITA) Pavol Hrusovsky az első a KDH-nál Pártelnök a lista élén TASR-INFORMÁCIÓ Pozsony. Pavol Hrusovsky elnök vezeti a KDH választási listáját - döntött szombaton a párt országos tanácsa. Hrusovsky szerint a KDH a választások győztese kíván lenni, mert az nyer, aki kormányt alakít. A kereszténydemokraták a jobboldali pártokkal szemben pozitív kampányra törekednek majd, mert az SDKÚ, az ANO, az OKS és az MKP potenciális koalíciós partnerük. Hrusovsky a KDH kedvezménytörvénnyel szembeni javaslata ellenére is úgy véli, az MKP idővel megbékél. „Mi készek vagyunk tárgyalni és a választások után koalícióra lépni velük” - mondta. Ján Carnogursky igazságügyi miniszer, volt pártelnök és Rudolf Bauer kassai megyeielnök önként lemondtak a jelöltségről. „Már nincs semmi új kínálatom” - indokolta döntését Carnogursky. (TASR) Fél fejjel vezet (TASR)
