Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-16 / 40. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 16. Kongresszusi vizsgálatok Washington. Az amerikai kongresszus két házának hírszerzési bizottsága bejelentette: átfogó vizsgálat indul annak megállapítására, miért nem tudták megakadályozni az amerikai titkosszolgálatok a szeptemberi terror- támadásokat. A bizottsági meghallgatások áprilisban kezdődnek. (MTI) Atomerőművek biztonsága Washington. A kormányzat elrendelte a biztonsági rendszer szigorítását mind a 103 amerikai atomerőműben, mert újabb támadásoktól tart az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet részérúl. A The New York Times tegnapi jelentése szerint a szigorítás az erőművek alkalmazottainak fokozott ellenőrzését és a létesítmények őrzésének erősítését jelenti. (MTI) Michael Steiner az UNMIK élén Belgrad. Elfoglalta hivatalát Michael Steiner, az ideiglenes koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) új vezetője, aki közölte: európai kerékvágásba kívánja visszavezetni a délszerbiai tartományt, noha tudja, hogy nagy problémák állnak a szándék megvalósítása előtt. Az első feladatok között említette, hogy az ENSZ- igazgatásnak át kell ruháznia a hatalmat a majdan megalakuló új koszovói kormányra. A német diplomata Hans Haekkerupot váltotta fel ebben a tisztségben. (MTI) Bírálatok kereszttüzében Berlin. A német katonák érdekvédelmi szervezetének elnöke szokadanul élesen bírálta a védelmi minisztert. Bernhard Gertz vicclapba illő figurának nevezte Rudolf Schar- pingot, akinek tekintélye a minimumra csökkent a fegyveres erőkön belül. Szerinte a miniszter tekintélyvesztése fatális következményekkel járhat az egész német haderőre nézve. Scharping gyakran kerül kínos helyzetbe. A múlt nyáron a sajtó tele volt azokkal a fényképekkel, amelyek a (még nős) minisztert újsütetű barátnőjével mutatták egy mallorcai szálloda medencéjében, miközben Berlinben folyt a vita a Bundeswehr macedóniai bevetéséről. (MTI) Scharping leváltását gyakran követeli az ellenzék (Képarchívum) Amerikai katonai segítség Manila. Húsz amerikai katona érkezett tegnap a Fülöp- szigetek déli Basilan szigetére, hogy segítsenek az Abu Szajjaf muzulmán terrorista- csoport ellen harcoló helyi csapatok kiképzésében. A tervek szerint összesen 500 amerikai katona vesz majd részt a fél évesre tervezett „gyakorlaton”. (MTI) Többször is fellobbantak a lángok Anglia legnagyobb menekültközpontjában Ötezer dühös zarándok várakozik Kandahárban Gyújtogató menekültek London. Zavargások nyomán tűz ütött ki csütörtök este Nagy-Bri- tannia legnagyobb menekültközpontjában, a közép-angliai Bradford mellett, s a lángok komoly károkat okoztak a létesítményben. Az épületekben tartózkodó négyszáz menekültet és az őröket sikerült kimenekíteni a tűzvészből, amelyet csak tegnap reggelre tudtak megfékezni a tűzoltók. A fellázadt fogva tartottak lecsillapítására pedig kétszáz rendőrt vezényeltek ki a hatóságok. Az erőszak és a tűz következtében négy személy, köztük egy rendőrtiszt megsérült, a hatóságok tudomása szerint a központ számos lakója megszökött a káoszban. A kár 35 millió fontra rúg. A 100 millió font költséggel felépített, 900 menekült befogadására képes, január elején átadott központban jelenleg 400 menekültet tartanak fogva. Mindennapos szükségleteiket, orvosi ellátásukat biztosítják a hatóságok, a lakók azonban nem hagyhatják el a tábor területét, amíg bevándorlási kérelmükre nem kapnak pozitív választ. Emiatt a menekültek, emberi jogvédő csoportok számos alkalommal felemelték szavukat. (MTI) Az első tüzet állítólag egy idős asszony gyújtotta, tiltakozásul az ellen, hogy kórházba szállítása idejére megbilincselték (Reuters-felvétel) Indokolatlanul marasztalta el Magyarországot a szlovák külügyminisztérium Orbán nem zsarolt Budapest. Közleményben reagált a magyar külügy a Magyarországra nézve elmarasztaló pozsonyi állításokra. Tegnap nemzetközi konferenciát kezdődött Budapesten az etnikai viszonyokról, Szlovákiát Ján Camogursky és Frantisek Sebej képviselte. ÖSSZEFOGLALÓNK A magyar külügyi tárca a diplomácia szokásokkal alapvetően ellentétesnek tartja, hogy a szlovák külügyminisztérium már másodszor fogalmazott meg Magyarországra nézve elmarasztaló állításokat meg nem erősített források alapján, anélkül, hogy az eredetileg elhangzott megnyilatkozás tényleges szövegét tanulmányozta volna. A közlemény rámutat arra, hogy Orbán Viktor szerdai rádióinterjújában a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről és a folyamatban lévő magyar-szlovák egyeztetésekről szólva azt közölte, hogy folytatni kell a tárgyalásokat, hiszen az adott kérdésben meglévő nézetkülönbségek mellett Magyarországnak és Szlovákiának számos közös ügye van. Ezek között olyan érdemi együttműködési területeket említett, mint a NATO bővítése, az európai uniós csatlakozás, enek kapcsán közös érdeknek nevezte az EB pénzügyi támogatásokra vonatkozó elképzelésének javítása érdekében való együttes fellépést is. A közlemény hangsúlyozza: a magyar kormányfő szavai arra mutattak rá, hogy a magyar- szlovák kétoldalú kapcsolatrendszernek csak egyik kérdése a kedvezménytörvény, s a számos közös ügy megkívánja az együttműködést, a tárgyalások folytatását is. „A miniszterelnök Szlovákia NATO-csatlakozási szándéka kapcsán csupán azt említette, hogy mint a legtöbb NATO-tagállam esetében, Magyarországon a törvény- hozásnak kell ratifikálnia az új tagok csatlakozását. Ezért ennek a ténynek nem tulajdonítható semmilyen feltételszabási szándék” - szögezi le a közlemény. A Politikai szélsőség és etnikai kapcsolatok az új évezredben címmel tegnap megnyílt kétnapos nemzetközi kerekasztal-konferencián Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, reméli, hogy a szlovákiai választási kampányban nem kap jelentős szerepet az a szerinte aggasztó magyarellenes hang, amely a kedvezménytörvénnyel összefüggő pozsonyi parlamenti vitában előfordult. A tanácskozást az amerikai központú Project on Ethnic Relations alapítvány és az EBESZ közösen szervezte, s magas rangú román, szerb, szlovák és magyar kormánytisztviselők, valamint neves amerikai és nyugat-európai politikusok vesznek rajta részt. Szlovákiát Ján Camogursky igazságügy-miniszter, és Frantisek Sebej, a parlament integrációs bizottságának elnöke képviseli. Németh Zsolt kiemelte: nem szolgálja az európai integrációt, a demokráciát támogató szlovákiai politikai erőket, ha a pozsonyi parlament vitája során tapasztalt fűtött hangnem átterjed a választási kampányra. Beszélt arról is, hogy a politikai szélsőségek akkor nyerhetnek igazán teret, ha azt a média engedi. Mint mondta, csak objektív értékkritérium alapján ítélhető meg a különbség a fő politikai áramlat és a szélsőségesség között. Veszélyesnek nevezte, ha a politikai főáram erői feltűnnek a nacionalista színtéren. Szerinte ugyanis a demagógia csökkenti a támogatottságot. Kitért arra is, hogy az intoleranciával szemben a ldsebbségek kultúrájának támogatásával is fel lehet lépni, (m, ú) Üzenet feltört honlapon Budapest. Tegnap reggel feltörték a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) internetes honlapját. A hivatal egyik munkatársa elmondta: a honlap helyén megjelent Románia térképe és egy angol nyelvű felirat: „Ez Románia! Erdély Románia része az idők végezetéig. Hagyjátok békén Romániát, Szlovákiát, Szlovéniát és Horvátországot is!” (MTI) Vizsgálják a MTI-HÍR Kabul. Öt miniszterből álló bizottság alakult tegnap Kabulban, hogy kivizsgálja Abdul Rahman légiforgalmi és turisztikai miniszter meggyilkolásának körülményeit. A nyomozó hatóságok lefoglaltak egy videofelvételt, amelyet a reptéren lévő újságírók készítettek a gyilkosságról. A belügyi szóvivő szerint nem a tömeg váratlan dühkitörése vezetett a gyilkossághoz, hanem „az al-Kaida arra irányuló próbálkozása, hogy a kormány munkáját, a békefolyamat haladását fékezze”; az al-Kaida tagjai szították a háttérből az indulatokat. Több száz afgán várakozott napok óta a repülőtéren, hogy Mekkába repülhessen zarándoklatra. Miután nagy nehezen, és közel félmillió forintnak megfelelő összeg lefizetése után megkapták a szaúdi vízumot, szerda reggel már beszálláshoz szólították őket, de a járatot végül is az iráni hatóságok közbelépése miatt lincselést törölték. A zarándokok feldühödve megtámadták és olyan súlyosan bántalmazták az afgán légitársaság, az Ariana igazgatóját, hogy kórházba kellett szállítani. Ezt követően vették körül a zarándokok azt a repülőgépet, amelyre már felszállt a miniszter. Haragjukat fokozta, hogy egy másik repülő előbb indul, mint az, amelyikre ők már annyit vártak. Négy ember egy létrán felmászott a pilótafülkéig, behatolt a gépbe és kiráncigálta onnan a minisztert, s rögtön a repülőgép mellett agyonverték. A lincselést követően a gép az ideiglenes kormány utasítására felszáOt Mekka felé, 890 zarándokkal a fedélzetén. Pattanásig feszült a helyzet a kandahári repülőtéren is, ahol ötezer ember váija a jelenleg az amerikai hadsereg által használt repülőtér mellett, hogy Mekkába repülhessen Az amerikaiak azonban eddig nem engedték meg, hogy a zarándokok a jelenleg katonai területnek minősülő repteret igénybe vegyék. Moszkva kérni fogja kiadatásukat az USA-tól Csecsének a táborban MTI-HÍR Moszkva. Moszkvában immár biztosra veszik, hogy orosz állampolgárok - minden bizonnyal csecsének - is vannak a kubai Guantánamo amerikai támaszponton őrzött tálib és al-Kaida-tag foglyok között. Ezt Washington jelezte azu orosz illetékeseknek. Számukat egyelőre nem tudni, de amerikai sajtóértesülések szerint két személyről van szó. A hírt az orosz külügy sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta. Az Interfax közlése szerint Moszkva biztosítani fogja számukra az őket megillető konzuli védelmet. Orosz külügyi források korábbi beszámolói szerint elképzelhető, hogy Oroszország kérvényezi a foglyok kiadatását. Az viszont biztosra vehető, hogy az orosz hatóságok is ki akarják majd hallgatni a foglyokat. Az orosz titkosszolgálat szerint az elmúlt években több száz csecsen fegyveres kaphatott kiképzést bin Laden afganisztáni táboraiban. Visegrádi együttműködés Soha nem volt könnyű Varsó. Danuta Hübner lengyel Eu- rópa-ügyi miniszter szerint a visegrádi négyek együttműködése soha nem volt könnyű, de reményéli, hogy sikerül tartósabb koordinációt kialakítani. A tagok nagyon különböznek egymástól, és érdekeik is eltérőek: a csatlakozási tárgyalásokon világosan megmutatkozott, hogy ami fontos volt Lengyelországnak, nem volt az a többinek. Ezt a különbözőséget erősítette az, hogy a csatlakozási tárgyalások az egyes országokkal külön-külön folynak. A négy ország történelmi okokból éveken át ellenezte szorosabb szervezeti struktúrák kiépítését, de az idők folyamán megértették: az együttműködésre szükség van, s kezdtek gyakrabban találkozni. Hübner asz- szony szerint nem lehet tudni, hogy a közös álláspont keresésére milyen befolyással lesznek a három másik országban esedékes választások, de reményét fejezte ki, hogy sikerül tartósabb együttműködést kialakítani, amely az EU-csatlakozás után is folytatódni fog. (MTI) Tony Blair Rómában Olasz-brit tengely Róma. Tony Blair brit miniszterelnöktegnap olasz kollégájával, Silvio Berlusconival aláírta azt a dokumentumot, amely a barcelonai európai csúcstalálkozón képviselendő közös álláspontjukat tartalmazza a gazdaság korszerűsítéséről. Az olasz sajtó egyfajta olasz-brit tengelyről ír, amelyet az EU soros elnöke, Spanyolország „csendben” támogat. Az II Sole 24 Ore című lap szerint London és Róma úgy látja, hogy a foglalkoztatást és a verseny- képességet csak liberalizációs folyamat révén lehet növelni. Olaszország az ET barcelonai ülése elé tekintve szeretne elsőrendű szerepet játszani abban, hogy e témában meg lehessen tömi a francia-német tengely ellenállását. Róma és London ezért járul majd partnerei elé olyan egyeztetett programmal, amely a munkaerőpiac rugalmasságát hivatott fokozni. London, Róma és Madrid nem csinál titkot abból, hogy ez az összehangolás valóban a francia-német páros ellensúlyozására irányul. (MTI) Olyan sokkolóak voltak az elszenesedett, megcsonkított holttesteket ábrázoló felvételek, hogy a CNN megszakította a közvetítést Milosevics nyugati vezetőket szeretne beidéztetni MTI-HÍREK Brüsszel. Szlobodan Milosevics tegnap a Jugoszlávia elleni NATO- légitámadások okozta pusztítások részletes felidézésével folytatta nyilatkozatát a hágai Nemzetközi Törvényszéken. A háborús és emberi ség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolt volt jugoszláv elnök azt állította, hogy a Clin- ton-kormányzatnak stratégiai célja volt a koszovói albánok elűzése. A bombázások miatt azonban százezer szerb is menekülésre kényszerült a tartományból - fűzte hozzá. Előző nap kezdett fejtegetéseit folytatva elsősorban annak bizonyítására törekedett, hogy 1999 tavaszán a NATO légitámadásai és az UCK gerilláinak akciói kényszerítették menekülésre a koszovói albán polgári lakosság tömegeit. Felidézte azokat az eseteket, amikor hazatérő albán menekültek menetoszlopai váltak a bombázások célpontjává, és emlékeztetett arra, hogy a gerillák árulónak nyilvánították azokat, akik megpróbáltak visszatérni otthonukba. Az egyik ilyen incidens előtt a szerbeknek sikerült lehallgatniuk egy amerikai pilóta és a parancsnoki központ beszélgetését. A pilóta figyelmeztetett arra, hogy a számára kijelölt célpont valójában menekültek csoportja, a központ ennek ellenére az akció folytatására utasította -jelentette ki Milosevics, hozzáfűzve, hogy ilyen esetek még két hónappal a bombázások kezdete után is előfordultak. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy a Nyugat az albán gerillákkal szövetségben tudatosan igyekezett megakadályozni a menekültek visszatérését, ürügyet szolgáltatva ezzel a légitámadások folytatására. A légitámadások egyik sajátos vonásának nevezte a lakott települések és általában a polgári célpontok bombázását. Több mint egy órán keresztül, fotók tucatjaival illusztrálva sorolta azokat az eseteket, amikor a támadásoknak szerinte nyilvánvalóan és kizárólag polgári célpontjai voltak, köztük kulturális emlékek, kórházak és szanatóriumok. Emlékeztetett a Kína belgrádi nagykövetségét ért csapásra, amelyről azt mondta, hogy az amerikai hadsereg és hírszerzés birtokában lévő technikai eszközökre és lehetőségekre való tekintettel semmiképpen sem lehetett véleden. „Clinton azt akarta, hogy ő legyen az első olyan amerikai elnök, aki elmondhatja magáról, hogy kínai felségterületet bombázott” - jelentette ki. Milosevics azt kérte, hogy a törvényszék ne korlátozza a nyilatkozata megtételéhez rendelkezésére álló időt. Richard May, a tárgyalást vezető bíró azonban nem járult hozzá ehhez. Utalt arra, hogy az ügyészségnek is két napja volt álláspontja kifejtéséhez, így a vádlottnak is be kell érnie ennyivel. Vagyis hétfőn be kell fejeznie beszédét. A volt jugoszláv elnök tegnap bejelentette: tanúként kívánja a hágai törvényszék elé idéztetni Bili Clintont, Gerhard Schröder német kancellárt és egy sor más egykori vagy hivatalban lévő nyugati vezetőt. Kérdéseket kíván feltenni Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszternek, Helmut Kohl volt német kancellárnak és Kofi Annan ENSZ-főtitkámak is. Azt már csütörtökön bejelentette, hogy tanúként kívánja beidéztetni Jacques Chirac francia államfőt. Az előző napon kezdett bevezető nyilatkozatát Milosevics tegnap több tucatnyi fotóval illusztrálta. Az elszenesedett vagy megcsonkított holttesteket ábrázoló felvételek olyan sokkolóak voltak, hogy a CNN, amely egyenes adásban sugározta a tárgyalást, a képek bemutatásakor megszakította a közvetítést.
