Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-14 / 38. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 14. TÉMA: BÁLINT-NAP 15 Az egyik könyvben azt olvashatjuk, két Valentin volt, akiknek történetéből egy legenda született Ne felejtsétek el Valentint! Az ünnepből mára csak a szerelmi témájú képeslapok, piros szívecskék, a léggömbök, a kedves vagy giccses csecsebecsék maradtak (Fotók: internet) JEGYZET Üvegbe zárt múlt GRENDEL ÁGOTA Egyre szaporodtak a nedves galacsinok. Lassan ellepték a szőnyeget. „Szeretlek” - sut­togta a szép szál, fekete, gön­dör hajú, deltás, csillogó szemű romantikus hős, aki egy lovagregényből is kiléphetett volna. „Én is szeretlek” - vála­szolta könnyes szemmel a kar­csú, szőke, kék szemű lenge lány. Aztán egymás karjába omoltak. Majd összeházasod­tak. Májusi virágesőben. A bölcsőringató, kandallótúzzel enyhített, zord téli estékről már nem szólt a történet. Anna ajkáról záporoztak a sóhajok. „Milyen baromság ez már me­gint? Sehonnan sincs normális műsor?” - férje dörgedelmei úgy érték, mint a kőzápor. Mintha durva vasmarok szorí­totta volna gyenge, sebzett, ró­zsaszín lelkét. Anna szótlanul fölállt, össze­szedte a szanaszét heverő pa­pír zsebkendőket, és kisomfor- dált a nappaliból. Halkan, na­gyon halkan szerette volna be­csukni maga után az ajtót, de mindkét keze tele volt a zseb­kendők maradványaival, a ki­lincs kicsúszott kezéből, az üvegezett ajtó hangosan csat­tant. „Bocs, nem...” - de nem tudta befejezni a mondatot, nem tudott elnézést kérni, mert ura rámordult: „Még neki áll följebb?!” - kiabálta sze­mélytelenül, mintha nem An­nának szánná. Ő nem is rea­gált. Húsz kemény esztendő alatt megszokta. Sőt már há­zasságuk ötödik évében tisz­tázta magával, a romantikus tengerparti séták, a végigtán­colt éjszakák csak csali volt. Egyébként is minden a múlté, s a titkos találkákra a holdfé­nyes éjszakákon csak a fehér­neműje közt titokban őrzött, orvosságosfiolában dédelge­tett homokszemek emlékeztet­ték, meg az a néhány kagyló, amelyből a szerelem hevületé­ben, a holtomiglan, holtodig­lan bűvöletében szép kis képet ügyeskedett, s amely először a hálószobában függött, az ágyukkal szemben, hogy nap­keltekor arra essen első pillan­tásuk, később a gyerekszobá­ba vándorolt (szedd már le végre onnan azt a vackot, iga­zán vehetnénk egy tisztessé­ges képet), most a konyha fa­lán lóg, ételszag lengi körül, mert Anna képtelen megválni tőle, csakúgy, mint kamaszko­ri ábrándjaitól. Az asszony kidobta a ronggyá ázott zsebkendőket, majd a konyheszekrény elé térdelt, és a legalsó fiókból, ahol na­gyanyja receptjeit őrizte (vidd csak el, édes lányom, bajban segít a szerelmeslevél) előha­lászta azokat a leveleket, me­lyeket férje katonáskodása alatt váltottak. Micsoda szere­lem volt! Anna szeme könnybe lábadt. „Nem ezt ígérted!” - suttogta maga elé keserűen, de nem ez volt az ábrándozás ide­je, legalábbis a férje így határo­zott. Ajtó tárult, fiók zárult: „Ahelyett, hogy itt piszmogsz, inkább adj vacsorát! De valami rendeset, nem olyan kotyvalé- kot, mint a tegnapi krump­lifőzelék. Vasárnap húst akarok enni! És ne felejtsd el kivasalni a fehér ingemet, holnap fontos tárgyalásom van! ” Anna engedelmesen fölállt, ki­vette a hűtőből a húst, s mi­előtt nekilátott volna a főzés­nek, hogy ne legyen olyan ma­gányos, bekapcsolta a rádiót. „Operettrészleteket közvetí­tünk” - szólt a bemondónő, és felcsendült a dal: Tenyeremen hordom... Egy doncasteri szálloda szokatlan pályázatot hirdetett Pezsgős vacsorát nyert a legunalmasabb házaspár Szent Valentin napját a keresz­tények február 14-én ünnepel­ték, pontosan egy nappal a Római Birodalom kedvelt Lu- percalia ünnepe előtt Az ün­nepet Lupercus és Faunus iste­neken kívül a Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Rérnus tiszteletére tartották meg. E pogány ünnep köz­pontjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda sze­rint egy farkas a városalapító két fiút szoptatta. ÖSSZEÁLLÍTÁS Lupercus papjai az ünnepség idején kecskebőrbe öltöztek, kecskéket és kutyákat áldoztak az isteneknek, majd a leölt állatok vérével beken­ték magukat. Utána egy kecs­kebőrből készült szíjat vettek a ke­zükbe, ezt februának nevezték, és mágikus erőt tulajdonítottak neki. (Később a téli hónap is erről a va­rázsszíjról kapta a nevét.) A néphit szerint a februával megérintett, Bár a legendák homályosak, a tör­ténetek egyértelműen egy szimpati­kus, hősi és legfőképpen romanti­kus figuraként ábrázolják Szent Va­lentint. SZERELEMSZÓTÁR Angol: I love you Arab: Ana Behibak (férfi­nak) Ana Behibek (nőnek) Német: Ich liebe dich Szerbhorvát: Volim te Indonéz: Saya Cinta Pada- mu Saya Cinta Kamu Norvég: Jeg elsker deg Zulu: Ngiyakuthanda Indonéz: Saya Cinta Pada- mu Saya Cinta Kamu Berber: Lakh Tirikh Olasz: Ti amo Sziú: Techihhila Bolgár: Obicham te Iráni: Mahn doostaht doh- rahm Orosz: Ja ljublju tyibja Szlovák: Lúbim fa Cseh: Miluji té Japán: Aishiteru Sukiyo Portugál: Eu te-amo Szlovén: Ljubim te Eszperantó: Mi Amas Vin Kínai: Wo ai ni Moi oiy neya Román: Te iu besc Török: Seni seviyorum Észt: Mina Armastan Sind Latin: Te amo Spanyol: Te amo Tunéziai: Ha ehbak Finn: Mina rakastan sinua Litván: Es milu tebi Svéd: Jag aelskar dig Szír: Bhebbek Francia: Je t’aime Maláj: Saya cintamu Dán: Jeg Elsker Dig megáldott asszony termékeny lesz, és könnyen szüli meg gyermekét. A birodalom bukása után, 496-ban Gelasius pápa 15-éről 14-ére helyez­tette át a Lupercaliát. Elgondolása szerint egy mártír szent ünnepével összeolvasztva könnyebbé válik Lu- percalia szertartását megfosztani a pogány rítusoktól. A mai Valentin- ünnep „szerelmes” jellegét is Luper- calia ünnepéből nyerte. Az ősi sze­relemünnepen ugyanis Lupercus papjai összegyűjtötték a város fia­taljainak nevét egy nagy vázában, majd találomra kihúztak belőle ne­veket, s az így létrejött párok a mon­da szerint legalább a következő évig együtt maradtak. Ez az ünnepélyes párosító játék tekinthető a mai Va- lentin-napi szokások előfutárának. A római szokások idővel eljutottak más országokba is, így a XIV. szá­zadban már máshol is feljegyez­ték, hogy összesorsolt párok ala­kultak ezen a napon. De ki volt Valentin? Nem könnyű válaszolni erre a kérdésre. Az egyik könyvben azt olvashatjuk, két Valentin volt, akiknek történe­téből egy legenda született; mások ÖSSZEFOGLALÓ Bálint már középkori naptáraink­ban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét tehát őseink is számon tar­tották. Népszerűségét az is mutatja, hogy már a középkor végén sűrűn előfordul műid kereszt-, mind csa­ládnévként. 1522-ben a legkedvel­tebb szegedi keresztnevek közé tar­tozott. Ebből arra kell következtet­nünk, hogy hajdan Bálint alakjához a magyar nép körében is liturgikus hagyomány vagy néphiedelem fűződött. Bálint képét találjuk Bélakorompa, ISMERTETÉS Angol hagyomány szerint Saint Valentine napjának reggelén az el­ső másnemű személy, akibe az ut­cára lépő belebotlik,; lesz jö­vendőbelije. Valentin-riap estéjén babérlevelet dugnak párnájuk alá az angol hajadonok, hogy megál­modják, ki lesz a mátkájuk. Külföl­dön manapság képeslapok széles választéka és postabélyegek is se­gítenek abban, hogy ki-ki tolmá­csolhassa szeretteinek jókívánsá­gait. E szokás szintén Angliába és az ottani szigorú illemszabályokra vitatják, hogy ketten lettek volna; egyes források viszont három Va­lentinról beszélnek. íme néhány a különböző történetekből: Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése ide­jén. Hite miatt elfogták, börtönbe zárták, majd halálra verték 269. február 14-én. Amíg börtönben volt, a legenda szerint üzeneteket küldött a barátainak: „Ne felejtsé­tek el Valentint!” és „Szeretlek benneteket!” Egy másik történet szerint Valentin pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, amely átme­netileg megtiltotta a házasságköté­seket. Valentint bebörtönözték, mert megtagadta a pogány istenek imádását. A börtönben barátságot kötött a börtönőr lányával. A legen­da szerint imájával gyógyította meg a lányt, és kivégzésének napján üzenetet írt neki, amit így írt alá: „A Te Valentinod”. A nálunk ismert Bálint-nap (Valen­tin magyarul Bálint) egy másik Bá- lint-történethez kapcsolódik. Ne­vezetesen egy németországi püs­Kassa, Zsidve, Szászbogács szár­nyasoltárain más gyógyító szentek társaságában. Bálintot tiszteli védő­szentjéül a besztercebányai, kis- kőszegi, szajki, németbólyi kápolna, valamint Szentkereszt, Györke, Lé- dec, Krempach temploma. Vannak a naphoz fűződő tájjellegű szokások. A mohácsi sokácok ezen a napon böjtölnek: csak egyszer esz­nek vagy zsír nélkül főznek, a temp­lomban imádkoznak, gyónnak-ál- doznak. Hőgyész kőművesei e na­pon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltal­mazza meg őket a leeséstől. Az ele­vezethető vissza. Meghatározott és meg nem szeghető szabályai vol­tak az ismerkedésnek, de Valentin napján bárki küldhetett titkos üze­netet szíve választottjának, Valen­tin aláírással, s a címzettnek már csak a titkos hódoló igazi nevét kellett megfejtenie. Napjainkban már háttérbe szorul­tak a szerelmeknek küldött üzene­tek, az érzelmek tárgyiasultak. S mivel év közben - leszámítva a ka­rácsonyt, a név- és születésnapot - ritkán lepjük meg ajándékkal azt, aki szívünknek kedves, szent Va­lentin napján szívesen kedveske­pökről van szó, akiről eredetileg ja­nuár 7-én volt szokás megemlékez­ni. Az ó alakja később összeolvadt a vértanú Valentin történetével, s egyszerre ünnepelték meg mind­kettőt: 14-én. A német püspök se­gítségében elsősorban a nyavalyá­sok (epilepsziások) és a lelki bete­gek bizakodtak, így e napon ők is ünnepeltek. (Nem véletlen tehát, hogy 1997-től e napon ünnepük az epilepsziások világnapját.) Szerelmi boszorkánykodás is kap­csolódik Bálint napjához. Főleg fa­luhelyen alkalmaztak ezen a napon különböző praktikákat a lányok azért, hogy megszerezzék és meg­őrizzék szerelmüket. A Bálmt-napi varázslások skálája igen széles: egyes lányok például vakondokvért csepegtettek az ételbe, majd azt me­getették a kiszemelt férfival, hogy így szerezzék meg őt maguknak. Bár az ünnepnek meglehetősen sokrétű múltja van, mára csak a bu- sinesskellékek maradtak meg róla a köztudatban: a szerelmi témájú ké­peslapok, a rózsaszín és piros szí­vecskék, a léggömbök, a kedves vagy giccses csecsebecsék, (s-p, i-t) kiek azon a napon, amelyre Bálint napja esik, egész évben nem ültet­nek aprójószágot. Bálint reggelén az állatok itatóvizébe szenteltvizet cseppentenek. Mindszenten akár van, akár nincs hó ezen a napon, csí­kot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide mindenféle gabonasze­met, aszalt gyümölcsöt szórnak szá­mukra. A rábaközi Szil faluban Bálintot a verebek védőszentjének tartják, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás. dünk kedves, giccsesbe hajló apró­ságokkal. Macik, párnák, bögrék, gyertyák, parfümök, csokik töm­kelegét kínálják boltok és utcai áru­sok. A lényeg egy: vagy maga a tárgy szív alakú, vagy például szivecskét szorongat a markában a plüssmaci. Minden ajándéktár­gyon a szeretet-szerelem jelképe és a piros szín uralkodik. Szerencsére az irodalomkedvelők sem marad­nak hoppon: romantikus verses- és novelláskötetektől, szerelmi tema­tikájú művészeti albumoktól roska­doznak a könyvesboltok polcai. Tessék választani! (s-p, i-t) ANANOVA A legkevésbé romantikus pár kétes címének elnyerését ünnepelheti pezsgős vacsora keretében egy brit házaspár. A doncasteri illetőségű Phil és Kerry Green egy helyi szállo­da által, a legunalmasabb szerelmi kapcsolatok résztvevőinek rende­zett versenyben szerezte meg az aranyérmet. Az antivalentin-napi pályázatra csak azok a férjek jelent­kezhettek, akik jobban szeretnek meccset nézni a tévében, mint sze­retkezni, mindig zokniban feksze­nek az ágyba, és állandóan elfeled­keznek az évfordulókról. íme né­hány izgalmas pillanat Greenék éle­téből: Kerry egyszer készített gyer­tyafényes vacsorát - amikor kiégett a villanykörte. Egy hétvégi piknik­parti Phűi akaratából egy útszéli kis­teherautó-árverés miatt dőlt dugá­ba; egy romantikusnak induló ebéd egy raktáráruház akciós szendvics­vásárán akadt fenn; egy kedves er­dei kirándulás elején pedig Phűnek kibicsaklott a térde. Kerry mégis megvédi őt: „Nagyon sokat dolgo­zik, és mire késő este hazaér, a ro­mantika már halott.” Illusztráció GONDOLATOK A SZERELEMRŐL „A szerelem a legrégibb, leg­újabb páratlan világesemény.” Rückert „A szerelem olyan, mint a szél, az ember sohasem tudja, hon­nan támad rá.” Balzac „A szerelem gyönyörűség - vi­rág, csak az a baj, szakadék szé­lén terem.” Stendhal „A szerelem egy ostobaság, amit ketten követnek el.” Napóleon „A szerelem az emberek becsa­pása, hogy az emberiség fenn­maradjon.” Schopenhauer „A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyöke­ret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.” Victor Hugo „A nőknek soha nincs fölösleges imádójuk.” Móra Ferenc Egy magyar közmondás sze­rint: „Álomban, szerelemben nincs lehetetlenség.” Hajdan Bálint alakjához a magyar nép körében is liturgikus hagyomány fűződött A verebek védőszentje volt Minden ajándéktárgyon a szeretet-szerelem jelképe és a piros szín uralkodik Bárki küldhetett titkos üzenetet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents