Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-14 / 38. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 14. Könyvbemutató a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. Ma 18 órától kerül sor Liszka József Ágas-bogas fa című könyvének bemutatójára a Vámbéry Kávéházban. Tankönyve­ink sajnos nem foglalkoznak az azt megillető súllyal népi kultúránk­kal, pedig ez múltunk ismerete szempontjából fontos lenne. Liszka József fiataloknak szóló néprajza éppen ezt a hiányt szeretné pótol­ni, dióhéjban bemutatva a magyar népéletet. A Lilium Aurum Kiadó gondozásában megjelent kötetet Gágyor József néprajzkutató, a Hidaskürti Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója méltatja, (ú) SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A tizedes meg a többiek (vendégjáték Dunaszer- dahelyen) 11,14 MOZI POZSONY HVIEZDA: Szörny Rt. (am.) 15.15, 17, 18.45 Vanília égbolt (am.) 20.30 TATRA: Csúcsformában 2 (am.) 16, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.kai-új-zél.) 17, 19.15 A pokolból (am.) 20.30 Corelli kapitány mandolinja (ang.-fr.- am.) 17.15 Mindenki, aki közel áll hozzám (cseh) 17.30 Lázadók és szeretők (cseh) 18 Kínai fürdő (kín.) 20 Tűz van, babám! (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Belphégor - A Louvre fantomja (ff.) 16, 18, 20 TATRA: Vanília égbolt (am.) 17, 20 CAPITOL: Csúcsformában 2 (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Vanília égbolt (am.) 13.30,16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Szerelem a végzeten (am.) 18 DUNASZER­DAHELY - LUX: Harry Potter és a bölcsek köve (am.) 17,19.30 ÉR­SEKÚJVÁR - MIER: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új- zél.) 16.30,19.30 LÉVA-JUNIOR: Jalla! jalla! (svéd) 16.30,19 Begyűrűzött a filmek ura - tizenhárom kategóriában 2002-es Oscar-j elöltek INDEX-HÍR Kedden hozták nyüvánosságra az idei Oscar-jelöltek névsorát. Az Amerikai Filmakadémia 13 kategó­riában jelölte A Gyűrűk urát, míg az Egy csodálatos elme és a Moulin Rouge 8-8 díjra esélyes. A francia filmipar sikerét jelenti az Amelie 5 jelölése. Az Arany Glóbusz díjkiosztón csa­lódnia kellett, az Oscar-gálán vi­szont biztosan sokat szerepel majd a színpadon a Gyűrűk Ura stábja, a tri­lógia első részét ugyanis 13 kategó­riában jelölte az Amerikai Filmaka­démia. A jelölések között találjuk a legrangosabbakat, így a legjobb film, legjobb rendező (Peter Jack- son) a legjobb mellékszereplő (Gan- dalf: lan McKellan) és a legjobb a- daptált forgatókönyv kategóriákat. A fantasy-ópusznál egyenletesebb díjesőre számíthat az ausztrál Baz Luhrman musicalfilmje. A díjakkal egész évben elhalmozott Moulin Rouge 8 kategóriában érdekelt, töb­bek között a legjobb színésznő (Ni­cole Kidman), legjobb operatőr (Donald McAlpine), kosztüm, vá­gás, smink, legjobb film és hang ka­tegóriákban. Szintén 8 szobrot kap­hat az Arany Glóbuszon is sikerrel szereplő Egy csodálatos elme, mely egy skizofrén Nobel-díjas zseniről szól. A főszereplő Russel Crowe-t is­mét jelölték a legjobb férfi színész kategóriában, de emellett a rende­zés, a hangmémöki munka, smink, filmzene is elismerésre számíthat. Az Egy csodálatos elme szintén be­került a legjobb filmek közé, így A Gyűrűk ura, a Moulin Rouge mellett együtt versengenek a Robert Alt­man rendezte Gosfork Park-kai és Graham Leader és Ross Katz produ­cerek által készített In The Bed- room-mal. A legjobb női főszereplő kategóriá­ban új arcok és többszörösen jelölt sztárok versengenek. Sissy Space- ket (In The Bedroom) idén jelölik hatodszorra, 1980-ban ugyanebben a kategóriában kapott díjat a Szén­bányász lánya drámában nyújtott alaldtásáért. Nagy esélyesnekj tart­ják Nicole Kidmant, aki a Moulin Rouge kurtizánja szerepében győzte meg a jelölőbizottságot. Akategóriá- ban verseng még Renée Zellweger (Bridget Jones naplója), Halle Berry (Monster1 s Ball), Judi Dench (Iris). Á férfiaknál idén több egykori jelölt, sőt díjazott is feltűnt. Russel Crowe-t tavaly a Gladiátorért, Denzel Wa­shington pedig 1989-ben az "54. hadtestében mellékszereplőként nyújtott alakításáért kapta a díjat. Washington most egy drognyomo­zót alakít a The Training Day-ben, aki túl messzire merészkedik a rend­őri és bűnözői szerepek összemosá­sában. A kategóriában jelölték még Sean Penn-t (I am Sam), a Muham- med Ali-film csillagát, Will Smith-t (Ali) és az Alul semmiből ismert brit Tom Wilkinson-t (In The Bedroom). A rendezőknél idén különösen erős mezőny jött össze: Ron Howard (Csodálatos elme), Ridley Scott (Sólyom végveszélyben), Robert Altman (Gosfork Park) és Peter Jackson (A Gyűrűk Ura) mellett David Lynch (Mulholland Drive) is esélyesek a díjra. A díjkiosztó ceremóniát március 24- én rendezik, Whoopi Goldberg ve­zetésével. Vajon hány aranyszobrot gyűjt be A Gyűrűk ura? (Képarchívum) Hujber Ferenc: „A sztoritól megijedtem egy kicsit. Eleinte azt hittem, ismét egy ártatlan fiút kell eljátszanom." Nagy halál, fekete humorral Vígjátékok ritkán nyernek a budapesti filmszemlén. Azo­kat a közönség díjazza. Erre a sorsra jutott most Herendi Gábor alkotása, a Valami Amerika is. Nem művész­film, csak éppen igazi mes­termunka. A műfaj egyik profi darabja. SZABÓ G.LÁSZLÓ Három testvér itt és most. Tamás (Pindroch Csaba) reklámfilmren­dező. Ákos (Szabó Győző) menő építési vállalkozó. András (Hujber Ferenc) a meg nem értett művész- lélek. Tamás a nagy lehetőségre, Ákos a nagy fogásra, András a nagy változásra vár. A kalandok laviná­ját egy „odaátról” érkező, rokon­szenves szélhámos (Szervét Tibor) indítja el. Friss humor, szellemes dialógusok, remek poénok. Hujber Ferenc számára - a Közel a szerelemhez és a Fehér alsó után - filmben a harmadik nagy lehető­ség. Érezte, hogy megint „aranyha­lat” fogott? Vagy már csak forga­tás közben adta át magát az örömnek? A felkérés 2000 nyarán jött. Elhív­tak egy válogatásra, aztán értesí­tettek, hogy igen, enyém a szerep. Utána ismét megkerestek, hogy sajnos csúszik a forgatás, nem jött össze a pénz. Ismerve a magyar film helyzetét, gondoltam, nem biztos, hogy lesz belőle valami. Az­tán lett. Valami Amerika. De csak a következő évben. Én már addigra meg is feledkeztem róla, így ismé­telten belelovaltam magam, hogy jaj, de jó, megint forgatni fogok! Ä sztoritól megijedtem egy kicsit. Eleinte azt hittem, ismét egy ártat­lan fiút kell eljátszanom, akit min­denki kihasznál, és mert megvan a maga világa, észre sem veszi, hogy mindenki az ő hátán él. Jutott ne­kem éppen elég ebből a figurából, nem vágytam még egy ugyanilyen­re. Aztán kiderült, hogy ő koránt­sem ártatlan, szenved és emészti magát, miközben megvan a magá­hoz való esze, és a nagy monológja is csak szemétkedés a végén. Elő­adja a nagy halált, miközben mind­végig sikerül megőriznie fekete hu­morát. Hatalmas poént, nagy csat­tanót produkál a fiú, mert okos, talpraesett, csavaros eszű. Lépek, ha arra kényszerítettek, hogy lép­jek, gondolja, de nem úgy, ahogy nektek tetszene. És én pontosan ezért szeretem őt. Mindenről meg­van a véleménye. A testvéreiről, a környezetéről, a világról... és per­sze sokkal többet tud az életről, mint bármelyik bátyja. Nemcsak a hangulata, a ritmu­sa, a lendülete is nagyon jó a filmnek. Mi ezt egyáltalán nem tudtuk mun­ka közben. Csak azt sejtettük, hogy a vágással valószínűleg nem lesz gond. Az a furcsa az ilyen forgatá­sokon, hogy minden szereplő azt hiszi, tudja, mi történik azokon a napokon, amikor ő nem dolgozik. Közben fogalma sincs, mivel van­nak elfoglalva a többiek. Ezért ér­demes bejárni akkor is, amikor nem játszol, mert látod, hogy a tár­said milyen tempóban forgatnak, és amikor legközelebb rád kerül a sor, nem szűzként veszed fel a rit­must. Azt ugyanis nehéz elkapni. Tudniillik a rendező már benne van egy lendületben, amelyet teg­napról hozott, és vele együtt, hirte­len kell beindulnod, vagy pedig fel kell, hogy szítsanak, ami hosszú időbe telik és fáradságos egy kicsit. Az se mindegy, kitől jön a kezdő­rúgás. Pindroch Csaba és Szabó Győző, gondolom, jó társak egy ilyen vígjátékhoz. Én most abban reménykedem, hogy lesz még közös meccsünk. ír­téra szeretném! Erről még nem be­szélhetek, de ha elindul tavasszal egy film, akkor ismét találkozunk a kamera előtt. Én borzasztóan örül­nék, ha jönne egy rendező, és azt mondaná: igen, ezek a fiúk már bi­zonyítottak, tudnak valamit, és mert értékesek, kitalálok rájuk még egy filmet. Magyarországon, sajnos, ez nem szokás. Nálunk ahe­lyett, hogy összefognák, inkább szétrobbantják az embereket. Itt csak a fanyalgás van. Azt hiszik, aki egyszer már bevált, az legközelebb unalmas lehet. Meg sem fordul a fejükben, hogy ez fordítva is mű­ködhet. Hogy három üyen fickóra építeni is lehet. Szerintem nincs olyan történet, amelyet ne tudnának hitelessé tenni. Ami nekem a legjobban szerethető ebben a hármasban: bármikor fel­cserélhetőek, egymás szerepét is remekül eljátszanánk. Mindenki tud valamit, és annak az ellenkező­jét is. Pindroch Csaba homlokegye­nest más is tud lenni, nemcsak raci­onális. A kiszámíthatatlan, agya- ment pszichopata fickót is remekül hozná. Akárcsak Szabó Győző. Én most egy kedves, rendes fiatal srá­cot játszom, de a gazembert is bol­dogan megformálnám. És ha mi ennyire össze tudunk gabalyodni, akkor ez hányféle verziót eredmé­nyezhet? De ez csak álom, aligha lesz belőle valami. András hol egy pékségben dolgo­zik, hol kék majomnak öltözve ugrál az utcán, hol a könyveit bújja. Szerintem sokan szeremének olyan lenni, mint ő. Addig dolgozik egy helyen, amíg nem érzi, hogy katt, vége! Bármit képes elvállalni, mert tudja, hogy az úgysem tart so­káig, megint jön valami más, és már megy is tovább. Ettől olyan életszagú a történet. András arra vár, mikor élheti végre azt az éle­tet, ami neki a legjobban imponál. Voltaképpen mire vágyik? Hiszen teljesen szabadon, mindenféle kötöttségek nélkül közlekedik. András okos fiú. Ő nem az a srác, aki el tudja fogadni a mai világ té­ves értékrendszerét. Számára nem az a fontos, amire az emberek többsége eszeveszettül hajt. Ót nem érdekli sem a pénz, sem az élvhajhászat. De az ilyen embert, aki ennyire másként gondolkozik, vagy megfeszítik, vagy kiveti ma­gából a közösség. „Mindegy, mi les£ vele, csak távozzon innen!” Ezért lesz aztán kiszámíthatatlan. Pontosan az ellenkezőjét teszi an­nak, amit várnak tőle. Felfénylik az arcán a sátáni vigyor, és robban. Amikor a film vége felé lehajtja a fejét a hídon, ő már tudja, mit fog tenni. Eszébe sem jut, hogy végez­zen magával. Az csak a néző agyán fűt át. O úgy gondolja, bármit meg­tehet, mivel minden törvény fölött áll. Azt is tudja, hogy nyerni fog. Efelől nincsenek kétségei. És ki is húzzák a számait, övé lesz a nagy összeg. Ezért mondom, hogy And­rás nem evilági fickó. Ekkora siker mellett mennyire foglalkoztatja a Miloslav Luther­ral forgatott Szökés Budára sorsa? Nagyon izgulok miatta. Jó munka volt, boldog lennék, ha a végered­mény is ezt tükrözné. Most inkább szeretném elfelejtem, hogy a be­mutatón majd rácsodálkozhassak. Nem merem szeretni, nehogy „el­szeressen”. Egy biztos, amióta ha­zajöttem Prágából, sokkal nehe­zebb az életem. Olyan emberekkel vágyom dolgozni itthon is, mint Csehországban. Azt mondják, örül­jön, aki színész lehet. Csak arról nem beszélünk, hogy itt is vannak fokmérők. Akinek rossz munkák jutnak, az minek örüljön? Az in-, kább hagyja abba, ne csinálja. Én a színházzal vagyok most így. Nem csinálom, mert nincs benne örö­möm. Filmezni akarok. Ott kom­penzálok. Ez viszont nagyon kevés ember kiváltsága. Nekem is volt sok bajom, kínlódtam én is eleget. De éreztem, hogy lesz ez jobb is. Szinte pofátlanul azt mondtam: nem baj, figyeljétek meg, mi jön ezek után. És most itt van. Huszon­hét évesen remek filmekben dolgo­zom. Nyilván ennek is lesz böjtje, de érzem, utána megint egy nagyot lépek majd előre. Én már a helye­men vagyok. Valódi zenei csemege a nádszegi Napszínházban: holnap este hét órakor a Vujicsics együttes ad koncertet Jó napot akarnak szerezni a közönségnek MISLAY EDIT Kevés község dicsekedhet nálunk saját színházzal. A Dunaszerda- helyi járásban levő Nádszeg ezek közé tartozik. Igaz, a két éve mű­ködő Napszínháznak nincs állan­dó társulata, „csupán” befogadó színház: időről időre vendégelő­adókat hív meg, s nem is akármi­lyen rendezvényeket kínált fenn­állásának rövid ideje alatt a falu és a környék színház- és zeneszerető közönségének. A nádszegi Napszínház életre hí­vója Szarka Gyula, az itthon és hatátainkon túl is elismert, nép­szerű Ghymes együttes tagja, aki­nek régi álma volt, hogy legyen egy saját színháza. „Három évvel ezelőtt a feleségemmel vágtunk bele tervünk megvalósításába - meséli. - A valódi színháznak per­sze van társulata, de nekem ilyen igazira sajnos se pénzem, se időm nincs. A Napszínház is csak úgy tud működni, hogy az önkor­mányzat, a Csemadok helyi szer­vezete és a szövetkezet is támogat bennünket. Igazából az izgatott, vajon lesz-e igény a nem kom­mersz jellegű előadásokra, fog-e vonzani valakit. A Ghymes révén sok színész és zenész barátom van, akik szívesen eljöttek hoz­zánk.” Elsőként Rudolf Péter színművész látogatott el Nádszegre, Gogol A köpönyeg című monodrámájának szuggesztív előadásával. S hogy kellemes élményekkel távozott a Napszínházból, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy újból visszatért, második alkalommal azonban már nem egyedül jött: Nagy-Kálózy Eszterrel Rómeó és Júlia történetét hozták el. „A kö­zönség percekig tapsolt az előadás végén - idézi fel Szarka Gyula -, a két művészt könnyekig meghatot­ta ez a lelkesedés.” Szívesen vállalta a fellépést Jor­dán Tamás is a Szókratész védőbe­szédével. Természetesen egy mu­zsikus színpadából nem hiányoz­hat a zene sem, a Napszínház kon­certeknek is otthont ad. Szarka Gyula Gerendás Péter nevét emlí­ti, aki szavai szerint rendkívül pa­rádés, jó hangulatú koncertet adott a Napszínházban. A neve egyébként azért lett Nap- színház, mert egy-egy jó napot szeretnének az előadásokkal sze­rezni az émbereknek. A „nőmén est omen” bevált, hi­szen egyelőre nem panaszkodhat- naka közönség érdeklődésének hiányára. „Körülbelül 70-80 néző­re számítottunk, amikor elindítot­tuk a Napszínházat, ezzel szem­ben előfordult, hogy 150-180 em­ber is ellátogatott a művelődési házba.” Idáig több mint tíz előadást kínált a Napszínház a közönségnek. Pénzszűke miatt azonban az utób­bi hónapokban szünetelni kény­szerült. Jó hír viszont, hogy holnap újra várják az érdeklődőket: este hét órától a világhírű, szerbhorvát népzenét játszó Vujicsics együttes lép fel Nádszegen. „A Ghymes rengeteget koncerte­zett a Vujicsics együttessel, innen ered a barátságunk - meséli Szar­ka Gyula. - Rendkívül profi, nagy tudású zenészek, akik nagy sike­reket aratnak mindenütt a vilá­gon. Az általuk játszott zene virtu­óz, sziporkázó, és könnyen befo­gadható bárki számára. Érdekes és emlékezetes zenei élményben lesz része tehát annak, aki holnap eljön a Napszínházba.” „Az ilyen embert, aki ennyire másként gondolkozik, vagy megfeszítik, vagy kiveti magából a közösség." (Tumbász Hédi felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents