Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-14 / 38. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 14. Nem bin Ladent ölték meg Washington. A The Washing­ton Times szerint a CIA meg­állapította: február 4-én az af­ganisztáni Zavar Kili tábor el­leni rakétacsapással megölték az al-Kaida terrorszervezet egyik - pénzügyekkel foglal­kozó-vezetőjét, de a halot­tak között nincs bin Laden. A CIA meggyőződése, hogy - több médiajelentéssel ellen­tétben - nem három földmű­vest, hanem valóban terroris­tákat öltek meg akkor. (MTI) Mircea Geoana Budapestre Bukarest. Budapestre utazik a jövő héten Mircea Geoana román külügyminiszter, a román-magyar kormányközi vegyes bizottság társelnöke. Geoana kedden Isztambul­ban kétoldalú megbeszélést folytatott magyar partneré­vel, Martonyi Jánossal. Geoana szerint a két ország közötti kapcsolatokban való­di tesztet jelentett a státustör­vényről tavaly folytatott vita. „A próbát sikeresen kiállva ez a viszony most szilárdabbnak látszik, mint bármikor koráb­ban” - tette hozzá. (MTI) Nem megy önként Hágába Belgrad. Nem megy önként Hágába a háborús bűncselek­ményekkel vádolt Dragoljub Ojdanics, a jugoszláv hadse­reg volt vezérkari főnöke, aki a Nemzetközi Törvényszék legkeresettebb vádlottjai kö­zé tartozik. Ojdanics 1999- ben, a koszovói háború idején volt vezérkari főnök, majd vé­delmi miniszter. Hollétéről jelenleg keveset lehet tudni, állítólag Belgrád egyik luxusnegyedében él. (MTI) Elüldözik a nem arab lakosságot Damaszkusz. Az iraki kor­mány elüldözi az ország északi régiójából, Kirkukból a nem arab lakosságot - állít­ja egy damaszkuszi székhe­lyű iraki ellenzéki csoport. A PÚK nyilatkozata szerint csak januárban 19 kurd családot telepítettek át Kirkukból a kurd autonóm területekre. Az ilyen jelenségek arra utalnak, hogy a Szaddám-rezsim szisztematikus elarabosítást folytat az olajban gazdag Észak-Irakban. (MTI) Martonyi János magyar kül­ügyminiszter tegnap Moszk­vában kezdett tárgyalásokat (TASR/AP) Giulianit lovaggá ütötték London. Tiszteletbeli lovagi címet adományozott Rudolph Giulianinak, New York volt polgármesterének tegnap II. Erzsébet brit uralkodó a szep­temberi terrortámadások nyomán a Világkereskedelmi Központ mentési munkálatai­ban, s az amerikai nagyváros életében játszott vezető sze­repe elismeréseként. (MTI) Kérdéses, hogy Szlobodan Milosevics egykori bizalmasai a vádalku fejében hajlandók-e majd tanúskodni az egykori államfő ellen Rugóvá is tanúskodni kíván ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pristina. Tekintettel arra, hogy a volt Jugoszláviában elköve­tett háborús bűnök kivizsgálására alakított Nemzetközi Törvényszék (ICTY) ügyészeinek bevezető be­szédei - beleértve a különböző bizo­nyítékok bemutatását is - nagyon elhúzódtak, még a délutáni órák­ban sem volt biztos, hogy maga a vádlott, Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök megtarthatja-e teg­napra tervezett beszédét. Végül is csak rövid felszólalása volt, a védő­beszédet ma mondja el. Milosevics nem ismeri el Hága illetékességét, nem nevezte meg védőit, s maga kí­vánja védeni magát. Eddigi nyilat­kozatai alapján Hágában arra szá­mítanak, hogy a támadást tartja majd a legjobb védekezésnek, és az­zal fog érvelni, a koszovói háború­ban a saját népét védte az albán szeparatistáRkal szemben, s hogy Jugoszlávia a NATO-bombázások áldozata lett. Tegnap, a hágai per második napján Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok legismertebb poli­tikai vezetője Pristinában közölte, hogy tanúskodni kíván Milosevics ellen Hágában. Carla Del Ponte, a Nemzetközi Tör­vényszék főügyésze elképzelhető­nek tartja hivatalban lévő és volt ál­lamfők, politikusok tanúként való megidézését a Milosevics-perben, ha a volt jugoszláv elnök kellően meg tudja indokolni kérését. Azt mondta, egyáltalán nem kizárt pél­dául Jacques Chirac francia elnök vagy Bili Clinton volt amerikai ál­lamfő meghallgatása, elvégre több fontos tárgyalást folytattak az el­múlt években a jugoszláv elnökkel. Sokkal óvatosabban beszélt viszont Del Ponte arról, hogy a több mint 300 tanú között vannak-e Milose­vics egykori bizalmas politikustársai és vádalku fejében tanúskodnak-e majd az egykori államfő ellen. „Csakugyan akadt több olyan sze­mély, aki jelezte, hogy szeretne be­szélni velünk, s akiket irodám eset­leg vizsgálat tárgyává tesz. Egyesek tudják ezt, mások gyaníthatják. Mindazonáltal pillanatnyilag nincs még igazi megállapodásunk senki­vel.” A főügyész asszony elmondta azt is, hogy nyomozást folytat a ko­szovói albán nemzeti felszabadítási front (UCK) viselt dolgai után és re­méli, hogy még idén sikerül vádat emelni az UCK által elkövetett bű­nök ügyében is. Szerinte a hágai törvényszéknek most már elég jó együttműködést sikerült kialakíta­nia a szerb kormánnyal, de nem csökkentek a nehézségek a jugo­szláv hatóságokkal. „Nem férhetek hozzá a katonai irattárakhoz és azt is tudom, hogy több vádlott, köztük Ratko Mladics tábornok a hadsereg védelmét élvezi. Ezenkívül Jugo­szlávia olyan törvényt készít elő, amely elvben megkönnyíti majd az együttműködést a törvényszékkel. De csak elvben. Valójában megne­hezítené, mert minden kérésünk teljesítését szövetségi felhatalma­záshoz kömé, ami például azt jelen­ti, hogy véget verne Szerbiával való közvetlen együttműködésünknek” - tette hozzá. (TASR, MTI) Milosevics tegnap, a per második napján. Támadva fog védekezni. (TAS R/E PA-fel véte I) Powell amerikai külügyminiszter cáfolja az Irak elleni katonai akció előkészítését Parlamenti vita a keményvonalas parancsnok miatt Békés eltávolítás lesz? Iráni fenyegetőzés MTI-JELENTÉS Washington/Isztambul. Colin Powell amerikai kül­ügyminiszter egy szenátusi bizottság előtt cáfolta azt a sajtójelentést, amely szerint már javában folynak Wa­shington előkészületei az Irak elleni katonai akcióra. ÖSSZEFOGLALÓ „Az elnök jelenleg nem tervez sen­ki ellen sem támadást. Irakkal kap­csolatban folyamatosan vizsgáljuk az ottani hatalomváltás lehetősé­geit, de nem tartunk ott, hogy ka­tonai terveket szőjünk Irak leroha- nására” - mondta. A USA Today amerikai napilap arról írt, hogy George Bush elnök már kidolgoz­tatta az Irak elleni hadművelet ter­vét. A cikk szerint Dick Cheney al- elnök márciusban közel-keleti kör­útra indul, hogy megnyerje az Egyesült Államok tervei számára az ottani kulcsfontosságú államok támogatását. Ari Flescher fehér há­zi szóvivő Powellhez hasonlóan re­agált az újsághírre: katonai műve­letről korai beszélni, döntés még nem született róla. Megfigyelők mégis arra következtetnek az ame­rikai kormány lépéseiből, hogy az USA nem áll meg Afganisztánnál. Tommy Franks tábornok, az Afga­nisztánban állomásozó amerikai erők parancsnoka például abban állapodott meg kedden kuvaiti ve­zetőkkel, hogy a terrorizmus elleni harcban részt vevő amerikai kato­nák gyakorlatozási lehetőségeket kapnak az Irakkal szomszédos arab ország területén. Donald Rumsfeld védelmi miniszter pedig arról be­szélt keddi sajtótájékoztatóján, hogy hogy Irak évről évre veszélye­sebbé válik, mert nem engedi meg területén a nemzetközi ellenőrzést, így az idő haladtával egyre valószí­nűbbé válik, hogy tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Bülent Ecevit török miniszterelnök megítélése szerint Irak hajlik arra, hogy a feszültség fokozatos enyhí­tésére törekedjen az USA-val Kibon­takozott legújabb vitájában: Bag­dad nem engedélyezte az ENSZ el­lenőreinek visszatérését. A török kormányfő Nadzsi Szabri al-Haditi iraki külügyminiszterrel Isztambul­ban, az európai és iszlám országok vezető politikusainak részvételével tartott fórum alkalmával folytatott megbeszélése után azt mondta, olyan érzése volt, hogy „a dolgok mozgásba lendültek”. Ecevit koráb­ban levélben arra szólította fel Szaddám Huszeint, hogy haladék­talanul járuljon hozzá az ENSZ-el- lenőrök visszatéréséhez. A Wa­shington hű szövetségesének szá­mító Törökország ellenzi az Irak el­leni csapás gondolatát, tartva a tér­ség destabilizálásától, valamint egy kurd állam megszületésétől, ami felkeltheti a törökországi kurdok függetlenségi vágyait is. (t, m) Teherán. Az iráni parlamentben húsz vezető reformer képviselő éle­sen bírálta a Forradalmi Gárda parancsnokhelyettesét, mert csa­pásméréssel fenyegette meg az USA olajérdekeltségeit a Perzsa-öböl tér­ségében. A haladáspártiak uralta parlamentben a húsz képviselő ma­gyarázatot követelt az ügyben a vé­delmi és a külügyminisztertől. A honatyák azt tudakolták: a fenyege­tések a kormány álláspontjának ré­szét képezik-e, vagy a keményvona­las parancsnok egyéni nézeteit tük­rözik? Ugyanis az egyik iráni napi­lap idézte Mohammed Zolkadr parancsnokhelyettest: „Irán, az OPEC második legnagyobb olajki­MTI-HÍREK Washington/Ujdelhi. Pervez Mu- sarraf pakisztáni elnök Washington­ban, dél-ázsiai térséggel foglalkozó szakértőkkel tárgyalva úgy vélte, le­het, hogy India újabb nukleáris rob­bantási kísérletre készül. Musarraf tegnap tárgyalt George Bush ameri­kai elnökkel is. A pakisztáni államfő közölte: olyan jelzések birtokába ju­tott, amelyek arra mutatnak, hogy India a kísérletet tervez, de hozzá­termelője, bármely amerikai táma­dásra Washington Öböl menti szö­vetségeseinek megsebzésével fog válaszolni.” Az OPEC igazgatótaná­csának iráni tagja koholmánynak nevezte az újság állítását. A térség­beli olajlétesítmények elleni táma­dás megakaszthatná az olaj áramlá­sát a Perzsa-öböl térségéből, ahon­nan a kereskedelmi forgalomba ke­rülő energiahordozó hozzávetőle­gesen egyharmada indul úrnak tar­tályhajókon. Zolkadr fenyegetése a Teherán és Washington közötti nyi­latkozatháborúba illeszkedik, amely Bush elnöknek az unió hely­zetéről két hete tartott beszédével kezdődött. Bush akkor „a gonoszság tengelyének” nevezte Iránt, Irakot és Eszak-Koreát. fűzte: az értesüléseket még ellen­őrizni kell. Mindenesetre ő tájékoz­tatta az amerikai vezetést a lehetsé­ges indiai lépésről. Musarraf a szak­értők körében utalt arra is, hogy In­dia január 25-én atomtöltet hordo­zására képes rakétát tesztelt. Ha va­lóban lesz robbantás is, azt Mu­sarraf nagyon időszerűtlen, sőt pro­vokatív cselekedetnek tartaná. Az indiai külügyminisztérium tegnap cáfolta, hogy az ország újabb kísér­leti atomrobbantásra készülne. Elutasítja az európai bírálatokat London. Colin Powell amerikai külügyminiszter visszautasította az amerikai kormány külpolitikáját ért európai bírálatokat, és az USA „elvi alapokon álló vezető szerepének” tiszteletére sürgette az euró­pai szövetségeseket még akkor is, ha nem mindenben értenek egyet vele. Európai vezetők ugyanis mind gyakrabban bírálják az USA-t, mondván: a Bush-kormányzat az önközpontúságot helyezi előtér­be, s politikáját harciasság vezérli. (MTI) Izraeli megtorló akció Gázában: öt palesztin életét vesztette, többen megsérültek Európaiak közel-keleti béketerve Karacsi térségében tarthatják fogva Pearlt az emberrablók India tagadja, hogy újabb nukleáris kísérletre készül Kölcsönös vádaskodás Társtettes volt a sejk MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem/Isztambul. Az izraeli hadsereg tegnap hajnalban a Gázai övezetben indított akciója során legkevesebb négy palesztint ölt meg. Az izraeli katonák éjféltől kezdve a Gázai övezet három tele­pülésére nyomultak be, közülük az északon lévő Beit Hanunt teljesen ellenőrzésük alá vonták: kijárási tilalmat rendeltek el, és lezárták az összes oda vezető utat. Az áldo­zatok palesztin rendőrök, s az ösz- szecsapásoknak van több súlyos sebesültje is van. Egy, a térségből származó jelentés szerint egy pol­gári áldozat is volt. A délelőtti órákban is tartó offenzíva során a katonák benyomultak több mene­külttáborba, s Dzsebaliában mint­egy tíz palesztint letartóztattak, a hadsereg szerint a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges szerve­zetek tagjait. A katonákkal és kü­lönleges egységekkel érkező harc­kocsik tűz alá vették a Népi Front Palesztina Felszabadításáért egyik irodáját. Az izraeli hadsereg közle­ményében tisztogatásnak nevezte a hajnali akciót, és jelezte, hogy Beit Hanun települést a Hamász fő erősségének tartják. Délután újabb palesztin vesztette életét: a férfit akkor érte halálos lövés, ami­kor az izraeli katonák tüzet nyitot­tak a köveket hajigáló tüntetőkre, főleg fiatalokra. Ezt követően tűz­harc robbant ki a katonák és pa­lesztin fegyveresek között. A teg­napi mérleg tehát: öt palesztin ha­lott és több sebesült. Ezzel az AFP adatai szerint 1201-re emelkedett a tizenhat hónapja tartó erőszakos cselekmények áldozatainak szá­ma. Efrájim Szneh izraeli közleke­1201-re nőtt a tizenhat hónapja tartó erőszak áldozatainak száma. dési miniszter közölte: a katonák addig maradnak a palesztin terü­leteken, ameddig az egyik rakétá­kat előállító palesztin üzemet meg nem találják. A miniszter hangoz­tatta, hogy Izrael ezt a fenyegetést nem tűri el. Jasszer Arafat csak abban bízik, hogy Európának és az USA-nak együttesen sikerül majd meggyőz­nie Ariel Sáron izraeli miniszterel­nököt a tárgyalások elkerülhetet­lenségéről. A palesztin elnök azt mondta, az európaiaktól várja, hogy rávegyék Washingtont: gya­koroljon nyomást Izraelre. Az európai és iszlám országok ve­zető politikusai nem jutottak teg­nap egyezségre a közel-keleti vál­ság megítélésében a civilizációk közötti párbeszédről rendezett kétnapos isztambuli fórumon. Az Iszlám Konferencia Szervezetéhez tartozó államok ragaszkodtak ah­hoz, hogy a záróközleményében szerepeljen Izrael erélyes elítélése. Az európai államok és Törökor­szág azonban elvetették, hogy olyan országot marasztaljanak el, amely nincs jelen és nem tud véde­kezni a vádak ellen. Az európai mi­niszterek egy finomításra szoruló közel-keleti béketervet vázoltak fel, amely egy palesztin állam azonnali elismerését szorgalmaz­za. Az európai elképzelés eltér az amerikai kezdeményezéstől, amely a militáns palesztin csopor­tok felszámolásához és tűzszünet­hez köti egy békejavaslat gyakor­latba ültetését. „Az európaiak úgy gondolják, hogy az izraeli kor­mányjelenlegi irányvonala mellett nincs megoldás” - mondta a béke­tervet előterjesztő Hubert Védrine francia külügyminiszter. MTI-HÍR Iszlámábád. Ahmed Omar Szajed sejk, Daniel Pearl amerikai újságíró elrablásának eddigi fő gyanúsítottja az akció egyik társtettese, de nem értelmi szerzője - ez derült ki Sza­jed első kihallgatásából. A The Wall Street Journal amerikai lap tu­dósítóját három hete rabolták el, amikor a terrorizmusról szóló cikké­hez akart anyagot gyűjteni a dél-pa­kisztáni Karacsi kikötővárosban. Pearl azt követően tűnt el, hogy az indiai Bombayből, ahol irodája van, MTI-HÍR Kandahár. Lezuhant Afganisztán­ban tegnap reggel az amerikai had­sereg egyik MC-130P típusú teher­szállító repülőgépe. A legénység nyolc tagja megsebesült. A baleset okai egyelőre nem ismertek, de az Karacsiba utazott egy szélsőséges muszlint vezetővel - Mubarak Ali Sah Gilani sejkkel - készítendő in- teíjú reményében. Pontos holléte mindeddig ismereden, noha a pa­kisztáni rendőrség a tegnapra virra­dó éjszakán is nagy erőkkel kereste. Ahmed Omar Szajed sejk azt vallot­ta, hogy az újságíró még életben van. Egyelőre azonban nem közölt olyan adatot kihallgatóival, amely megkönnyítené a keresést. A rend­őrség abból a feltételezésből indul ki, hogy valahol Karacsi térségében tartják fogva Pearlt az emberrablók. amerikai katonai illetékesek szerint úgy tűnik, nem ellenséges lövések­től zuhant le a gép. A szerencsét­lenséget a legénység minden tagja túlélte, és egyikük sincs életveszély­ben. A helyszínről csak azt közölték, hogy nehezen megközelíthető he­lyen történt a baleset. Lezuhant egy amerikai katonai gép Afganisztánban Mindenki túlélte

Next

/
Thumbnails
Contents