Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-01 / 27. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 1. FÓKUSZBAN: AZ AGRESSZÍV GYEREKEK 3 Megdöbbentő statisztika: a gyermekek harminc százalékát sorozatosan bántalmazzák az iskolatársai Nehéz uralkodni az ösztönökön (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Az erőszakon alapuló hierarchiák nyomaira már az iskolákban is rábukkanhatunk. Az iskolai agresszió, tehát a gyerekek egymás közti zaklatása, sikanírozása csak részben magyarázható az általános emberi tulajdonságokkal, a társadalomban tapasztalható rossz példák is táplálják az efféle viselkedést. RÁCZ VINCE A gyerek agresszív a cselekedeteinek visszaigazolásaként is értelmezheti az őt körülvevő közeg negatív megnyilvánulásait. A témáról Stredl Teréziát, a galántai Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó munkatársát kérdeztük. Vannak-e legalább hozzávetőleges adataink arról, hogy a gyerekek hány százaléka van kitéve társai bántalmazásának? Munkatársaimmal készítettünk egy felmérést, melynek során á Galántai járás hat alapiskolájában arról kérdeztük a diákokat az anonimitás szigorú betartása mellett, hányukat ért valamilyen bántalmazás a kortársaik részéről. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 80 százalékát bántották már legalább egyszer az iskolatársai. Ismételt bántalmazás 30 százalékukat érte, ez a sorozatos agresszió jelenti tulajdonképpen a sikanériát. Tehát állíthatjuk, hogy a gyerekek csaknem egyharmada ismétlődő bántalmazásoknak van kitéve. Nagyon sok eset titokban marad, bár egyre inkább jellemzővé válik, hogy a megalázott, esetleg megvert gyerek beszámol a vele történtekről. A kiskorúnak nagyon nagy szüksége van olyan valakire, akiben teljes egészében megbízhat, akinek, ha úgy adódik, panaszkodhat. A legfontosabb, hogy felnőtt személyhez forduljon a gyerek. A bizalmas szerepét vállalhatja termé: szetesen az anya vagy az apa, de más családtag is, például a nagymama, esetleg a keresztmama. Sajnos a szülőkkel nem alakul ki mindig a megfelelő kapcsolat, a családtagok általában nem együtt, hanem csak egymás mellett élnek. Ha pedig a gyerek magányos, úgy érzi, egyedül van, rá senki nem kíváncsi, legtöbbször arra sincs módja, hogy feltárja a lelkét valakinek. Az ilyen esetben viszont a belső feszültség neuralizáló tényezőként a későbbiekre is kihat. Melyek az iskolai agresszió kiváltó okai? Én egyetértek azokkal a szakemberekkel, akik azt állítják, hogy az agresszív viselkedési megnyilvánulásokból manapság nincs több, mint korábban. Ugyanakkor ezt a megállapítást azzal egészíteném ki, hogy a jelen kor emberének jelentősen gyengült az önuralom- és az ön- kontrollkészsége. Mindannyiunkban fellelhető bizonyos egészséges mértékű agresszióra való hajlam, mely a fajfenntartási ösztönünkből származik. Viszont mindenkinek meg kell tanulnia civilizálni, uralni ezt az ösztönös viselkedésre sarkalló erőt. Mivel a személyiségjegyeink az életünk első öt-hat évében rögzülnek, ebben az időszakban kellene különösen odafigyelni a gyermekek fejlődésére. A szülők azonban gyakran figyelmetlenek, és kedves pajkosságként értelmezik a gyermek agresszív viselkedését. Általában nem elég képzettek ahhoz, hogy időben felismerjék a magatartásbeli zavarokat. A gyerekek agresszív megnyilvánulásaiért sok esetben a társadalom is felelős. Az élet szinte minden területén versengés tapasztalható, a versenyben pedig mindig van egy győztes és egy vesztes. A gyerekek társadalmában is ugyanezen jelenségek nyomaira bukkanunk. A felnőttek világa tehát számos negatív példával szolgál, melyek táplálhatják a gyerekek egyébként is meglévő agresszív hajlamait. Zaklatott a világ, zaklatottak a felnőttek, a gyerekek sem kivételek ez alól. Ennek ellenére soha nem állítanám azt, hogy rosszak a mai nebulók. A rosszból nincs több, mint a jóból, csak a rossz hangosabb, a rossz ijesztőbb, félelmet és szorongást vált ki. A leglényegesebb oknak azt tartom, hogy minden tekintetben szűkölködő társadalomban élünk, szűkölködünk anyagilag, lelkileg, erkölcsileg és érzelmileg. Mit tehet a pszichológus a probléma kezelése érdekében? Leghatékonyabb védekezésnek ebben az esetben is a megelőzés számít. Ha csak a tünetek kezelésére szorítkozunk, sajnos nem oldjuk meg a gondokat. A pedagógusok általában csak a probléma felszíni jelenségeire figyelnek fel. A tünetek vizsgálata helyett sokkal inkább az okok feltárása szükséges. Csak ezáltal szüntethetők meg a magatartásbeli zavarok. A pszichológusok gyakran látogatnak el az iskolákba, ahol alkalmuk nyílik elbeszélgetni a gyerekekkel. Az ilyen beszélgetések során fény derülhet az iskolai agresszió megnyilvánulásaira, melyeket aztán később kivizsgálhatnak. Van úgy, hogy a szülő maga viszi el a gyerekét a pszichológushoz, miután felfigyelt bizonyosjelekre. Sok esetben a pedagógus jelzi a problémákat, melyeket a munkája során észlelt. Kisebb számban a rendőrség is informál minket, lelki tanácsadókat, de a hozzájuk került esetek már a legsúlyosabbak közé tartoznak. Az alapiskolák felső tagozatán pedig egyre inkább az a jellemző, hogy maguk a tanulók is jelentik, ha valamilyen testi vagy lelki sérelem érte őket az iskolatársaik részéről. Az iskolai agresszió formái ♦ Fizikai (testi): bántalmazás, gáncsolás, verés, lökdösődés ♦ Pszichikai (lelki): bűntudat ébresztése, kisebbségi érzés keltése, izolálás, az önbizalom rombolása, zsarolás, ijesztgetés, alárendeltségi viszony kierőszakolása ♦ Verbális: ironizálás, kigúnyolás, csúfolódás, megalázó gúnynevek használata, kritizálás, bántó viccelődés, lekezelő hangnem, ká- romolás ♦ Szociális: ha az anyagilag jobb. körülmények között élő diákok lenézik a szegényebbet, mert nincsenek márkás holmijai, ez általában kirekesztést von maga után ♦ Szexuális: fogdosás, szexuális zaklatás, fajtalankodás, magamutogatás FIGYELMEZTETŐ JELEK ♦ a gyermek félve megy az iskolába ♦ gyakran van a szünetekben egyedül, elfordul a többiektől ♦ testnevelésórákon a csoportos játékok során utolsóként választják be a csapatba ♦ az órák közti szünetekben keresi a tanárok közelségét ♦ ha az osztály előtt kell szerepelnie, bizonytalan és félénk ♦ depresszióra utaló jeleket mutat ♦ feltűnően szomorú, hallgatag, esetleg riadt ♦ gyakran érez késztetést a sírásra, könnyen elsírja magát ♦ romlik az iskolai előmenetele, néha egészen hirtelen ♦ hirtelen barátokat vált, elmaradnak tőle a régiek ♦ személyes holmijai gyakran meg vannak rongálva, elveszik a tolla ♦ ruházata piszkos és szakadt ♦ zúzódások, sérülések, karmolások nyomai, kék foltok találhatók a testén, melyekről nem tud hitelt érdemlően számot adni ♦ éhesen jár haza ♦ nem tud elszámolni a zsebpénzével ♦ ingerlékenyebb Fiatalkorúak bűnözési statisztikája - 2001 ♦ erőszakos bűncselekmények (gyilkosságok, betörések, testi sértés, zsarolás) 13 192 felderített bűnügy ♦ személy elleni bűncselekmények (szexuális zaklatás, nemi erőszak, emberkereskedelem) 723 felderített bűnügy ♦ vagyon elleni bűncselekmények (lopás, betörés, rablás) 16 370 felderített bűnügy Agressziót akárcsak egyszer is elszenvedett gyermekek életük végéig emlékeznek megalázottságukra, újra és újra felidéződik bennük a szörnyű és bénító élmény Versengő helyett együttműködő közeg kell az agresszió felszámolásához ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi években egyre nagyobb gyakorisággal derül fény az iskolai bántalmazások eseteire, olyan eseményekre, amikor a tanulók testileg vagy lelkileg zaklatják valamilyen szempontból gyengébb társaikat. Ismerkedjünk meg két konkrét esettel, melyek az iskolai agressziómegnyilvánulásokra szolgáltatnak jó példát. Az osztály legerősebb diákja újra és újra két megalázó cselekedetre kényszerítette két nála jóval gyengébb osztálytársát, hogy kössék meg a cipőfűzőjét, és hogy ugassanak, mint a kutyák. A két fiú eleget tett a megalázó utasításoknak, mert féltek az esedeges veréstől. A többiek mindenről tudtak, mégis tétíenül szemlélték a megaláztatást. Egy másik iskolában két fiú azzal terrorizált egy kisebb gyereket, hogy nem engedték ki a mellékhelyiségből, amíg nem énekelt vagy könyörgött nekik. A fiú annyira félt a sorozatos zaklatástól, hogy az órákon nem tudott jó teljesítményt nyújtani. Mivel megtörtént eseményekről van szó, a tanulók személyiségi jogainak védelme érdekében helyén való, ha nem nevezzük meg sem az iskolákat, sem az esetek szereplőit. A jelenség természetéből adódóan rengeteg bántalmazásos eset titokban marad. Agressziót akárcsak egyszer is elszenvedett gyermekek életük végéig emlékeznek megalázottságukra, újra és újra felidéződik bennük a szörnyű és bénító élmény, melyről aligha szólnak bárkinek is, mert szégyenük. Az iskolákban tapasztalható sikanériával számos kutatás foglalkozott már. A pszichológusok és egyéb szakemberek a jelenség okai után kutatva egyebek mellett arra is keresték a választ, hogy vajon milyen személyiségjegyekkel és tulajdonságokkal bíró gyerekek válnak leggyakrabban az iskolai zaklatások szenvedő alanyává. A felderített esetek vizsgálása során megállapították, hogy általában azok válnak az iskolatársaik áldozatává, akik kevésbé öntudatosak, lelkileg támaszra szorulnak és elesettek. Az említett lelki jellemzőkön kívül testi adottságok is közrejátszhatnak abban, hogy valakiből áldozat válik. Általában szemüvegesek ezek a diákok, túlsúlyosak, esetleg valamilyen testi fogyatékosságaik vannak. A külső és belső jegyeken kívül kevésbé megmagyarázható okok is eredményezhetik a megkülönböztetést. Az áldozatok sajátságos módon önmagukban hordozzák áldozatvoltukat, amit a támadó agresszor kifinomult érzékkel mintegy ösztönösen is megérez. Az ilyen potenciális áldozat már eleve úgy viselkedik, hogy felhívja magára a figyelmet, például félre- vonulásával, lesütött tekintetével. Természetesen a felsorolt tulajdonságok nem kell, hogy feltétlenül az áldozat szerepébe kényszerítsék a diákot. Sokkal inkább csak az esetek előfordulásának gyakoriságát befolyásolják. Agresszor szinte minden közegben akad. A kötekedő gyerekek agresz- szív hajlamait tovább erősítheti a szakmai szempontból nem eléggé felkészült pedagógus is, amikor ahelyett, hogy egy együttműködő osztály kialakítására törekedne, versengő közeg létrejöttét segíti elő. Az egészséges mértékű versengés és az eldurvuló verseny közti határmezsgye olykor észrevétlen. A versenyből vagy győztesként, vagy vesztesként kerül ki a tanuló, és az osztályban kialakul egy erőszakosságon alapuló hierarchia. Éppen ezért különösen fontos a környezet folytonos ébersége, hogy a jelentkező agresszió már csírájában elfojtható legyen. Ha mégis megtörténik a baj, fontos, hogy a bántalmazott gyerek beszámoljon az őt ért sérelmekről. Míg csupán suttognak az esetről, de az ügy lényegében felderítetlen marad, az agresz- szor tovább folytathatja, sőt egyre nagyobb intenzitással társai sikanírozását. Miután azonban fény derül az iskolai zaklatásra, újabb problémával találjuk magunkat szemközt. Az ag- resszort ugyanis sok esetben meg kell védeni a bántalmazott gyerek szüleinek önbíráskodásától. A probléma megoldása tehát kellő körültekintést igényel mind a pedagógusok, mind a pszichológusok részéről, (érvé) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS IDŐ: 6-13 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.22-kor - nyugszik 16.49-kor. A Hold kel 21.32-kor - nyugszik 09.57-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 440, apad; Medve: 350, apad; Komárom: 430, változatlan; Párkány: 360, változatlan. ORVOSMETEOROLÓGIA Az ország északi részébe a mai nap folyamán Németországból hideg légörvény érkezik. Felhős, borult idő várható, csak ritkán süt ki a nap. Helyenként futó zápor valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6-10 fok, a déli országrészben akár 13 fok körül alakul. Az éjszakai órákban lehűl az idő, a hőmérő higanyszála 5-1 fokig süllyedhet, a magasabban fekvő területeken akár -3 fok is lehet. Gyenge déli szél várható. Az elkövetkező napokban délnyugatról meleg légörvény áramlik be vidékünkre. Az ország területén az időjárás kedvező hatása érvényesül. Jó lesz a testi- és szellemi teljesítő- képesség és a koncentráció. Az alvászavarokban szenvedők is nyu- godtabban pihenhetnek. Az időjárásra érzékenyek és az alacsony vérnyomásúak fejfájásra, migrénre, enyhe szédülésre panaszkodhatnak. A hidegre érzékenyek öltözzenek fel melegen! A magas pulzusra hajlamosak fogadják meg kezelőorvosuk tanácsát. A kiadós alvás és pihenés hozzásegít erőnk megújulásához. Holnap sem várható jelentős változás. Holnap CSALÁDI KOR HÉTVÉGI MAGAZIN ♦ Sikerélményre mindenkinek szüksége van ♦ Adjuk vagy ne adjuk? -1. ♦ Kincsünk, anyanyelvűnk
