Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-12 / 36. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 12. Halálos ítélet Jordániában Ammán. Halálra ítélt hétfőn az ammáni állambiztonsági bí­róság egy jordániai-amerikai állampolgárt, akit amerikai és izraeli turisták elleni terrorista merényletek kitervelésében ta­lált bűnösnek. A 32 éves Ráed Hidzsázit 2000 októberében Szíriában fogták el. A kalifor­niai születésű, Bostonban ta­xisként működött fiatalembert azzal is vádolták, hogy tagja a bin Laden vezette Al-Kaidá- nak, de e vád alól a bíróság fel­mentette. Hidzsázi előzőleg beismerte, hogy terrorakció­kat terveit ki, és azt is, hogy bin Laden afganisztáni gerilla­táboraiban kapott kiképzést pokolgépgyártásra. (MTI) Másodszor is megúszta Moszkva. Tegnap - három héten belül már másodszor - újabb merényletet kíséreltek meg Kazbek Dzantijev bel­ügyminiszter ellen az Oro­szországhoz tartozó Észak- Oszétia fővárosában, Vlagyi- kavkazban. Az ITAR-TASZSZ szerint az altábornagy test­őrei közül többen megsérül­tek. Észak-Oszétia Csecsen- földdel határos, Vlagyikav- kaz pedig otthont ad a szepa­ratista köztársaságban tevé­kenykedő orosz csapatok fő­hadiszállásának. Ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy az ak­ció hátterében szervezett bűnbandák állnak. (MTI) Díszdoktori titulus Orbánnak Boston. Orbán Viktor - ma­gyar idő szerint tegnap reggel - különrepülőgéppel az egye­sült államokbeli Bostonba ér­kezett, hogy átvegye a Tufts Egyetem jogi és diplomáciai akadémiájának (Fletcher School of Law and Diplomacy) jogi díszdoktori oklevelét. A magyar kormányfő látogatást tett az ugyancsak Boston mel­letti Harvard Egyetemen is, to­vábbá előadást tartott az Euró­pai Unió és Közép-Európa, il­letve Közép-Európa és Orosz­ország kapcsolatairól. (MTI) Orbán Viktor előtt a magyar politikusok közül az USA-ban díszdoktori címet csak Antall József volt miniszterelnök ka­pott. (Képarchívum) Javuló román esélyek Bukarest. Magyarország fon­tosnak tartja a NATO déli szárnyának megszilárdítását, Románia és Bulgária felvétel­ét pedig hasznosnak tekinti Délkelet-Európa és a Balkán biztonságának stabilizálásá­hoz - idézte tegnap a román rádió Jeszenszky Gézát, Ma­gyarország washingtoni nagy­követét. A volt külügyminisz­terhangsúlyozta: Magyaror­szág számára nemzeti érdek, hogy egy minden szempont­ból sikeres Románia legyen a szomszédja. Véleménye sze­rint a szeptemberi terrortá­madások után, illetve a Buka­restből érkező pozitív jelzések nyomán Románia esélyei a NATO-felvételre nagymérték­ben javultak. (MTI) Gáza: helikopterek követték a harci gépeket, újabb palesztin biztonsági létesítményeket romboltak le Döntő bizonyítékok Sorozatos bombázás MTI-HÍREK Gáza/Jeruzsálem/Párizs. Izraeli helikopterek és harci gépek tegnap már második napja bombáztak - több hullámban - palesztin fenn­hatóság alatt álló területeket. A lé­gierő tegnap délelőtti Gáza elleni támadásának egyes jelentések sze­rint legalább huszonöt, más forrá­sok szerint negyven palesztin sé­rültje volt. Az AFP közölte: a sebe­sültek zöme különféle palesztin biztonsági szolgálatok tagja. Előbb három F-16-os harci repülőgép do­bott le három bombát egy épület- együttesre, amely magába foglalja a központi börtönt és több palesz­tin biztonsági szolgálat létesítmé­nyeit. Percekkel utána két Apache típusú harci helikopter öt rakétát lőtt ki ugyanarra a komplexumra. A támadás idején számos iskolás tartózkodott a közeli utcákon. A robbanások nyomán pánik tört ki a megtámadott belvárosi épület- együttes környékén, a központi vá­rosrész áramellátása megszakadt. Izraeli harci gépek hasonló táma­dást intéztek vasárnap este is a pa­lesztin biztonsági erők más épüle­tei ellen. Izrael megtorlásnak szán­ta e légi csapásokat, válaszul arra a vasárnapi palesztin merényletre, amelyben két izraeli katona meg­halt, öt pedig megsérült. A gázai légitámadással egyidejűleg két iz­raeli páncélos behatolt a palesztin önkormányzat alá tartozó Magázi menekülttáborba. A harckocsikkal együtt egy földmunkagép is érke­zett, és letarolt néhány építményt a tábor területén. A párizsi parlamentbe szóló meg­hívást nyújtott át Jasszer Arafat palesztin elnöknek a francia tör­vényhozás két képviselője. Arafat annak a reményének adott kifeje­zést, hogy képes lesz eleget tenni az invitálásnak, és hozzáfűzte, hogy hasonló felkérést kapott az Európai Parlamenttől is. Arafat, aki izraeli harckocsik által körül­vett hivatalában fogadta a francia honatyákat, elismeréssel méltat­ta az izraeli-palesztin válság fel­oldására tett francia javaslatot. Elégedettségének adott hangot Sáron izraeli kormányfő washing­toni látogatása kapcsán is, mert Saronnak nem sikerült elérnie, hogy George Bush megszakítson minden kapcsolatot a palesztin vezetéssel. Gáza tegnapi bombázása hatalmas pánikot keltett a palesztin lakossság körében (Reuters-fel vétel) Milosevics Hágában Róma. Carla Del Ponte főügyész cá- folhatadan bizonyítékokat ígér és több mint 300 tanút készül felvo­nultatni Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök ma kezdődő hágai perében. A főügyész asszony kije­lentette: Milosevics biztos lehet ab­ban, hogy megdönthetetlen bizo­nyítékok támasztják majd alá bű­nösségét a népirtásban. A kérdésre, miszerint nem tart-e attól, hogy so­kan az amerikaiak „meghosszabbí­tott kezének” tekintik majd őt, Del Ponte kifejtette: ez a per nem Szer­bia és nem a szerbek ellen folyik, a tárgyalás egy alapos vizsgálatnak az eredménye, a bizonyítékok pedig Milosevics személyes felelősségét fogják fehéren-feketén kimutatni. Del Ponte elárulta: mind a mai na­pig felbukkannak újabb és újabb ta­núk a vád munkájának segítésére. Több mint háromszáz ember kész tanúskodni mind a három fejezetet, azaz a koszovói, a horvátországi és a boszniai ügyeket illetően. Nem­csak kárvallottakról van szó, hanem azokról is, akik a „gépezeten belül” voltak ezeknek a cselekményeknek a főszereplői. (MTI) Százeres tüntetés Teheránban - Hatami elnök világháborús veszéllyel riogat George Bush tisztában van Moszkva ellenvéleményével Nem szeretik Amerikát Teherán. Irániak százezrei tüntettek tegnap Teheránban az Egyesült Államok ellen, a sah uralmát elsöprő 1979-es iszlám forradalom évforduló­ján zajló ünnepségsorozat betetőzéseként. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A központilag szervezett tömeg­gyűlésre a főváros hét különböző pontján kijelölt gyülekező helyről özönlöttek az emberek a Teherán nyugati részén fekvő, hatalmas Szabadság (Azadi) térre, hogy meghallgassák a vezető politiku­sok, mindenekelőtt a köztársasági elnök, Mohammed Hatami beszé­dét. A teheráni utcákat elárasztó tüntetők - köztük asszonyok, gye­rekek, katonák, papok, iszlám mili- cisták és afgán menekültek - „Halál Amerikára”, „Halál Izraelre”, vala­mint az iráni népet éberségre fi­gyelmeztető jelszavakat skandál­tak. A plakátok egyebek mellett az iszlám forradalom eszmeiségéhez való hűséget hirdették. A BBC News internetes szolgálata úgy tudja: dí­jazásban részesítik az USA-t leg­szellemesebben pellengérre állító karikatúrákat, illetve a George Bush amerikai elnökről készült leg­sikerültebb képmásokat. Az unió helyzetéről tartott Bush-be- széd hatására, amelyben Iránt a „Gonoszság tengelyének” egyik ré­szeként bélyegezte meg az ameri­kai elnök, iráni vezetők - köztük a haladáspárti köztársasági elnök és' a konzervatív tábor élén álló Szajed Ali Hamenei, az ország legfőbb val­lási és politikai vezetője - napok óta a tüntetésen való részvételre buzdí­tották az embereket, akárcsak a na­pilapok, az állami rádió és televízió. A Washingtonnal korábban nem hi­vatalos párbeszédet szorgalmazó Hatami hangsúlyozta: a részvétel most minden korábbi évfordulónál fontosabb az Iránnal szemben meg­fogalmazott alaptalan, téves és sér­tő kijelentések miatt. Mehdi Karubi parlamenti elnök úgy vélekedett: még az iszlám rendszert politikai és ideológiai okokból elutasítóknak is az utcára kell vonulniuk, hogy szemléltessék: elutasítják az ameri­kai egyeduralmat. Beszédében Ha­tami az Iránnal szembeni irányvo­naluk megváltoztatására szólította fel az amerikai vezetőket, és Wa­shington elhibázott külpolitikáját okolta a szeptember 11-i terrortá­madások miatt. „Az amerikai nép jogosan kérdezheti vezetőit, med­dig kell még fizetnie téves politiká­jukért? Ez az irányvonal szembeál­lította az Egyesült Államokat min­den nemzettel, amely szabadsága és függedensége megőrzésére tö­rekszik, és ellenszenvet kelt min­den nemzet szívében” - idézte sza­vait az AP amerikai hírügynökség. Hatami előzőleg, a külföldi diplo­maták tiszteletére adott fogadáson azt mondta, hogy a világot barátra és ellenségre osztó amerikai politi­ka „beláthatatlan következmények­kel járó vüágháborúhoz vezethet”. Az iráni elnök megítélése szerint Washington jelenlegi politikája el­lentétesnek tűnik Amerika emberi­ességi eszméivel, és sebezhetővé te­szi az USA-t. Egy bűnbánó terrorista vallomása - merénylettervekre bukkantak Indonéziában Megvan a hiányzó láncszem MTI-JELENTÉS Párizs/Szingapúr/Jakarta. Az al­Kaida terrorhálózat feltételezett fő­szereplői közötti kapcsolatokról tett szenzációs beismerő vallomást egy algériai-francia állampolgár. Jaszin Aknust egy hete vette őrizetbe a francia rendőrség a strasbourgi Mi­asszonyunk katedrális 2000 decem­berére tervezett felrobbantására szőtt összeesküvésben való részvé­tel gyanújával. A párizsi sajtóban tegnap közölt je­lentések szerint a bűnbánó terroris­ta beismerte, hogy az al-Kaida afga­nisztáni kiképző táboraiban 1998- ban személyesen találkozott a fran­cia állampolgárságú Zacarias Mou- ssaouival, akit az amerikai hatósá­gok a szeptember 11-i öngyilkos ter­rortámadásokat végrehajtó kom­mandó 20. tagjának tekintenek, és Richard Reid brit állampolgárral, a cipőbombás merénylővel, akit ta­valy decemberben egy Párizs-Mia- mi repülőjáraton tettek ártalmat­lanná, amikor megpróbálta levegő­be röpíteni a Bostonba tartó utas- szállítót. A 27 éves gyanúsított által szállított információkat a francia bűnüldöző szervek valóságos aranybányának minősítették és nem kételkednek hitelességükben. Első ízben sikerült konkrét adatok­ból összerakni azt a személyes kap­csolatrendszert, amely a bin Laden afganisztáni központjából szerte- küldött terroristák és az USA-ban végrehajtott, illetve Franciaország­ban tervezett merényletek irányítói között álltak fenn. Aknus vallomása sokkoló módon világít rá arra, hogy a Franciaországban régóta felis­mert, de jelentőségében alábecsült radikális iszlám mozgalom szerve­sen kötődött az al-Kaidához, sőt an­nak egyik európai központja volt. Tagjai közveden részt vállaltak A francia bűnüldözők nem kételkednek az infor­mációk hitelességében. szinte minden akciójában, a New York i Világkereskedelmi Közpon­tot (WTO) leromboló öngyilkos re­pülőgépes támadásoktól a párizsi amerikai képviselet, illetve a strasbourgi székesegyház elpusztí­tását célzó terveken át egészen a tálibellenes fegyveres ellenállást vezető Ahmed Maszúd életét kioltó gyilkosságig. A leellenőrzött infor­mációk bizonyítják, hogy Reid 2001-ben, belgiumi tartózkodása idején telefonon megpróbált kap­csolatba lépni Nizar Trabelszi volt tunéziai futballsztárral, akit a belga rendőrség tavaly szeptemberben kapott el. A többi között a lakásán talált robbanóanyagok alapján az­zal gyanúsítják, hogy egyik beszál­lítója volt a párizsi amerikai nagy- követség levegőbe röpítésére szö­vetkezett francia hálózatnak. Indonéziában olyan dokumentum került a hatóságok birtokába, amelyben a Szingapúrban, Kuala Lumpurban és Jakartában működő amerikai nagykövetségek elleni isz­lám merényletek terve szerepel - ál­lította tegnap a The Straits Times cí­mű szingapúri lap. Az arab és ba- hasza indonéz nyelven íródott do­kumentumból kiderül: egy iszlám szélsőséges szervezet háromfős kü­lönítményekkel robbantásos me­rényleteket tervezett az említett há­rom létesítmény ellen december 4- én. A terveket szeptember vége óta készítették, válaszul a terrorizmus elleni amerikai hadjáratra, amely az állítólagos dokumentum szerint va­lójában „az iszlám megsemmisítését célzó amerikai és zsidó stratégia” része. A tervet októberben találta meg az indonéz kémelhárítás. A. M. Hendropriyono, az indonéz titkos- szolgálatok főnöke nem kommen­tálta a hírt, csupán annyit mondott a Reutersnek, hogy alaposan átta­nulmányozza a sajtójelentést. Putyin Irak mellett MTI-JELENTÉS Brüsszel. Vlagyimir Putyin az amerikai-orosz együttműködést a nemzetközi stabilitás legfontosabb tényezőjének minősítette, de egy­ben figyelmeztette az amerikai kor­mányt, hogy Irak ellen csak végső esetben és az ENSZ felhatalmazásá­val szabad katonai kényszerítő esz­közöket alkalmazni. A konzervatív amerikai The Wall Street Journal Europe-nak adott inteijúban az orosz elnök hangoztatta, a szeptem­beri terrorista támadások óta kiala­kult igen magas fokú bizalom „lehe­tővé teszi az egyes dolgokban való nézeteltérések vagy akár viták elle­nére is a konfrontáció elkerülését”. Azonban Irakot illetően Putyin ha­tározottan leszögezte, hogy Moszk­va helyteleníti a katonai eszközök bevetését. Ellenzi feketelisták felál­lítását is bizonyos országokról. Irak­ról elismerte, hogy problémát okoz, és Oroszország kész is segíteni an­nak megoldásában, de csak az ENSZ felügyelete alatt, mert „ilyen problémákat nem oldhat meg egyetlen ország sem önmagában”. Afganisztánban Moszkva is elfogad­ta Amerika jogát arra, hogy lesújt­son a tálib rendszerre. Irak azonban teljesen más eset, és ezért nem vál­hat egyoldalú amerikai támadás céltáblájává. Irakban és másutt „semmi ok arra, hogy megsértsük a nemzetközileg elfogadott eljáráso­kat és félreállítsuk az ENSZ Bizton­sági Tanácsát”. George Bush ameri­kai elnöknek az unió helyzetéről mondott beszédét jó belpolitikai cé­lú beszédnek nevezte, amiből egyál­talán nem lehet arra következtemi, hogy „holnap elkezdi a bombázást (Irak ellen)”. Putyin megjegyezte: Bush tisztában van Moszkva ellen- véleményével Irakot illetően. Javier Solana és Milo Djukanovics megbeszélései Podgoricai remények MTI-HIR Belgrád. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője több elképzelést tárt Milo Djukano­vics montenegrói elnök elé arról, hogy az EU miként képzeli el a jövő­beni, átalakított jugoszláv szövet­ség működését. Christina Gallach, Solana szóvivője tegnap elmondta: Djukanovics vasárnap este járt Brüsszelben, Solana javaslatait a montenegrói elnök megvitatja kö­zeli munkatársaival, majd tájékoz­tatja Brüsszelt Podgorica vélemé­nyéről. A szóvivő szerint Solana to­Jacques Chirac hivatalosan is államfőjelölt Jospin még lebegtet MTI-HÍR Párizs. Jacques Chirac francia ál­lamfő tegnap Avignonban hivatalo­san bejelentette, hogy indul az idei elnökválasztáson. Nyilatkozata nem okozott meglepetést, váratlan­nak csak a döntés nyilvánosságra hozásának időzítése minősülhet. A hagyományos elnöki taktika alapján jóval későbbre - az április 21-re ki­tűzött első forduló előtt négy-öt hét­tel - várták a nyilvános szándéknyi­latkozatot. De Chirac engedett saját tábora nyomásának: az általa 1976- ban alapított újgaulle-ista Tömörü­lés a Köztársaságért (RPR) jobbol­dali párt vezérkarának hangadói szorgalmazták az elnöki állásfogla­lást, különösen azután, hogy várat­vábbra is állandó kapcsolatban ma­rad Belgráddal és Podgoricával, de - tette hozzá - belátható időn belül nem tervez közveden találkozót a szerbiai és a montenegrói vezetés­sel. Djukanovics szerint a vasárnapi megbeszélés minden eddiginél hasznosabb volt, mert részleteseb­ben kifejthette azt, hogy a podgoricai kormány miért szorgalmazza Mon­tenegró függedenségét. Meggyőző­dése, hogy Solana és munkatársai komolyan fontolóra veszik érveit, és az elkövetkező napokban alapo­san elemezni fogják Podgorica ál­láspontját. lanul hazatért a „karibi szökevény”, Didier Schuller. Az RPR volt vidéki funkcionáriusa 7 éve, az RPR illegá­lis pártfinanszírozásai ügyeinek gyanúsítottjaként menekült Domi­nikába, miután közjavak megkáro­sításáért és hivatali hatalommal va­ló üzérkedés címén bűnvádi eljárás indult ellene. Felbukkanása most pánikot keltett az RPR soraiban, so­kan tartanak attól, hogy olyan vallo­mást tesz, amely megtépázhatja az elnöki nimbuszt. Ráadásul Chirac népszerűsége fokozatosan erodáló­dik: kezdeti előnye eltűnt, pontszá­ma már nem haladja meg ellenfele, Jospin eredményét. A miniszterel­nök - ugyancsak a kivárás taktikáját választva - mostanáig nem vallott színt, lebegteti jelöltségét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents