Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-12 / 36. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 12. FÓKUSZBAN: AZ ISKOLAÉRETTSÉG 3 Az éretlennek ítélt gyermek normális, nem szabad összetéveszteni az értelmileg fejletlenebbekkel Mikor legyen elsős a gyermek? Itt a beíratások ideje, sok családban az iskolakezdésről beszélgetnek, készülnek az első iskolaévre. A gyermekükre figyelő szülőkben aggódó gondolatok fogalmazódnak meg. Elég érett az iskolára? Sikeres lesz az indulás? Hogyan állja meg a helyét az új körülmények között? Ezernyi kérdésre keresik a megnyugtató választ. ÖSSZEÁLLÍTÁS Gyermekeink a hatodik életévük betöltése után válnak iskolakötelessé. Ám nem minden esetben kell az adott tanévben megkezdeni az általános iskolai tanulmányokat, hiszen vannak olyan gyerekek is, akik ebben a korban az úgynevezett iskolaérettséget még nem bizonyították. Voltaképpen inkább alkalmasságról van szó, méghozzá összetett anatómiai-fiziológiai és pszichológiai tényezők együttes meglétéről, vagy egyik-másik hiányáról. Ami a testi fejlődést illeti: öt és fél, hétéves kor között van az úgynevezett „első alakváltozás” időszaka: a testhossz, a váll- és medence szélessége, az alsó végtagok aránya megváltozik, a gyermek nyúlánkabb. Vannak, akiknél az alakváltozás később figyelhető meg, addig alacsonyak, kis testsú- lyúak, erősen fáradékonyak, az átlagnál ingerlékenyebbek. Ezért célszerű, ha a következő évben jóval erősebb fizikummal kerülnek az iskolába. Az IQ nem minden Láttak már elsősöket az iskola felé botorkálni? Nagyon tanulságos a kép: általában a táska viszi a gyereket. A többnyire a családi körből, a gondtalan óvodai létből minden átmenet nélkül egy fizikai és lelki terhekkel megrakott helyzetbe kerülA család felelőssége Az iskolaérettséget nagy mértékben befolyásolja a családi háttér. Az óvodába járó gyermekek között kevesebb az „iskolaéreden”, mint az otthon neveltek között. A szülőkhöz való túlzott kötődés is gátolhatja a beilleszkedést az iskolai életbe. A szülők felelőssége nagy, nem mindegy, hogyan fogadják, gyermekük alkalmatlan a beiskolázásra. Megesik, hogy hiúságból ragaszkodnak ahhoz, hogy az alig hatéves gyermek ősszel iskolába járjon. Helyénvalóbb időt adni a gyermeknek, beletörődni abba, hogy még egy évig óvodába jár a gyermek, (m-s) nek az apróságok. Persze, nem kell mindegyiküket sajnálnunk, hiszen jól tudjuk, hétéves kor körül a kisfiúk, kislányok nagy része már igényli a szellemi kihívásokat: hatalmas tudásszomj alakul ki bennük, ami néha még a korra jellemző játék- és mozgásigényen is felülkerekedik. Az iskolakezdők tehát értelmi képességüket tekintve már többnyire készen állnak a rendszeres tanulásra. Arra viszont sokan képtelenek (éretlenek), hogy huISMERTETÉS Az iskolaérett gyermek már egyre jobban képes uralkodni mozgásvágyán, érzelmein, egyre inkább koordinálja, szabályozza mozgásait. Kialakult, stabilizálódott a domináns kéz használata. Nem probléma, ha balkezes! Kéz-, ujj- mozgásai finomodnak, amelyek kellő fejlettsége, szabályozottsága egyik fontos feltétele az írás megtanulásának. Nem kell szépen rajzolnia, de ceruzafogása biztos, vonalvezetése határozott legyen. Pszichológiai szempontból az iskolaérettség megítélése már összetettebb: a magatartás és bizonyos (Illusztrációs felvételek) szonöt-harmincas osztálylétszám mellett, különböző tanítókhoz alkalmazkodva, a tananyagra összpontosítva négy-hat órát töltsenek az osztályteremben. Ez a helyzet főleg a problémás családi hátterű gyerekeket vagy az eddig kitüntetett figyelmemmel kezelt egykéket viseli meg. Nehéz a helyzete annak a kisdiáknak is, akinek az ideg- rendszere az átlagosnál lassabban vagy kiegyensúlyozatlanul érik, így nem tudja majd az írás, olvasás, gyakorlati készségek, általános ismeretek meghatározott fejlettségét tételezi fel. Az iskolaérett gyermekben egyre fokozódik az érdeklődés, a tudás utáni vágy. Már meg tudja különböztetni a játékot a feladattól. Akarattal és feladattudattal rendelkezik, szabálytudata van. Önállóságra törekszik. Tud 10-15 percig tudatosan figyelni, koncentrálni valamire. Mindezek a szociális érettséget jelzik, azaz a pedagógus vezetésével részt tud venni a közös munkában, alkalmazkodni tud a közösséghez. A tanuláshoz természetesen megfelelő értelmi képesség is szükséges. A térészlelés, a differenciált számolás tudományát a hagyományos tanítási módszerek által elsajátítani. Ezek a problémák gyakran nem derülnek ki iskolába lépés előtt. Sajnos sokszor iskolakezdés után is beletelik néhány hónapba (vagy rossz esetben néhány évbe is), mire a pedagógus vagy a szülő rájön, hogy az amúgy okos gyerek miért hoz rossz jegyeket, miért agresszív, vagy miért produkál válogatott neurotikus tüneteket. Tud-e figyelni? Pszichológiai szempontból többek között azt kell figyelembe venni, hogy mennyire fejlett a megfigyelés, az emlékezés képessége, a komolyabb tevékenység iránti érdeklődés. A lemaradás kapcsolatban van a túlzott játékossággal, de szerepet játszik fáradékonysága - vagyis hiányzik még az első osztályosoknál már szükséges, legalább 10-15 perces összpontosítási képesség. Az iskolaérettséget befolyásoló tényező az alkalmazkodás színvonala is. Kérdés: képes-e a gyermek négy órán keresztül meghatározott szabályok szerint viselkedni, nyugodtan ülni a padban, figyelni a pedagógus szavára, válaszolni a kérdéseire és csak akkor megszólalni, ha erre engedélyt kap. Azt is meg kell szoknia, hogy nem mindig közölheti azonnal, ami éppen eszébe jut, nem teheti azt, amihez éppen kedve van, nem mehet ki a teremből, ha elunja magát. Nehézséget okoz a túlzott mozgékonyság, de a félénkség, visszahúzódottság is. Az iskolába járáshoz éretlennek ítélt gyermek normális! Nem szabad összetéveszteni az értelmileg fejletlenebbekkel, csupán arról van szó, hogy fejlődése - bizonyos mutatói tekintetében - lassabb az átlagosnál. Nem véletlen, hogy sok országban a hetedik életév betöltését tekintik a tankötelezettség kezdetének. (m-press, i-t) irány-megkülönböztetés meghatározó szerepet játszik az olvasás elsajátításában. Az eredményes tanulás egyik fő feltétele a megfelelő beszédkészség, a tiszta, helyes hangképzés, a gazdag szó- ltincs. Az iskolaérett gyermek mennyiségi élményekkel is rendelkezik. Nem csak számlál, de ismeri és használja a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát, tárgyakkal számtani műveletek végzésére is képes. A tanuláshoz szükséges pontos megfigyelési tevékenysége kialakult, a látott és halott jelenségeket, információkat képes felidézni, emlékezete egyre pontosabb, tágabb. (i-t) Az iskolaérett gyermekben egyre fokozódik az érdeklődés, a tudás utáni vágy Tíz-tizenöt perc figyelem ISKOLAKEZDÉS Mit kell csinálnia a gyereknek? „ 1. El kell visélnie, hogy távol van a szeretteitől. 2. El kell viselnie az idegeneket. Tudnia kell, hogyan közeledjen a társaihoz, és hogy az idegenekből barátok lehetnek. 3. El kell viselnie a tömeget. 4. El kell viselnie a kritikát. 5. Dolgoznia kell, de nem biztos, hogy munkájáért mindig dicséretet kap. 6. Egyedül kell dolgoznia. 7. Nyugodtan egy helyben kell ülnie és csendben figyelnie. 8. Ki kell tudnia fejezni szavakban, hogy mit szeretne. Hogyan segíthet a szülő? 1. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy minél többet játszhasson a kortársaival. 2. Az iskola udvara ijesztő lehet. Gyakran nagy a zaj, a legtöbb gyerek nagyobb nála és rohangászik. Utazzunk tömegközlekedési járműveken, menjünk strandra. Tapasztalja meg, müyenek a zsúfolt, zajos helyek, pl. pályaudvar, nagy forgalmú sétálóutca, bevásárlóközpont. 3. Ha a tanár nem is kritizálja, a többi gyerek igen. Ezek a kritikák lehetnek megalapozottak, de kicsinyesek és rosszindulatnak is. A gyereknek szüksége van az önbizalmát növelő dicséretekre. Ha gyenge az önbecsülése, hamar összetörik. Még a magabiztos gyereknek is meg kell tanulnia elviselni a kritikát. Erősítsük önbizalmát, fejlesszük önuralmát. Tanítsuk meg arra, hogyan képes bátorítani saját magát. 4. Bármennyire szeretnék is, a tanítóknak nincs idejük minden gyerek mindegyik lépését megdicsérni. Mire elkezdi az iskolát, jó esetben nincs szüksége állandó biztatásra, de még mindig sokat kell dicsérni, és tudnia kell, hogy a szülei büszkék az eredményeire. De óvakodjunk a túldicséréstől is. 5. A mozgékony gyerekeknek zajosabb játékokra is szükségük van. Ha megtanulja, hogy a „zajos időszakban” kiabálhat, sikítozhat és rohangálhat, képes lesz kivárni az iskolai szünetet, és akkor kiereszteni a gőzt. Gyakoroltassuk vele az asztalnál ülve evést. Meg kell tanulnia kivárni, míg rá kerül a sort, befejezni, amit elkezdett. Játsszon összpontosítást igénylő játékokat. 6. A szülők általában olvasnak a gyerekük arckifejezéséből és testtartásából, így előre tudják, hogy mire van szüksége. A tanár és a többi gyerek nem képes erre. Várjuk meg, míg szól, még ha tudjuk is, hogy mit szeretne. Kérdezzük ki, hogy mi történt vele aznap, még ha együtt is voltunk. Kérjük ki a véleményét, és vegyük figyelembe a kívánságait. Várjuk el, hogy mondja ki, mit szeretne, és engedjük is meg neki. Szavakkal mondja el, ha figyelemre van szüksége, ne könnyekkel vagy rosszalkodással. Mondjuk meg neki, hogy szólhat, ha egy kis ba- busgatásra vágyik. Ezt úgy értethetjük meg vele, hogy mi is ölelést kérünk tőle, amikor rossz a kedvünk. 7. Segítsünk neki önállóan dolgozni, hogy befejezze, amit elkezdett, figyeljünk oda az apró részletekre. Biztassuk, hogy tanuljon meg bánni a ceruzával, ismertessük meg az írott szavakkal és a számok fogalmával. Értse meg, mi az a munka. Miért fontos beszélni az iskolaérettségről? Az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyerek számára a fő tevékenységi forma, melynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, távlataiban pedig egész személyiségfejlődését, életpályáját. Ily módon tehát az iskolakezdés sikere vagy sikertelensége sokkal több területre lehet kihatással, mint az; iskolai tanulás megszerettetése. Csak azokat a gyerekeket iskolázzuk be, akik már alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére. Ne a naptári kort tekintsük döntőnek! Tapasztalati tény, hogy az iskolai sikertelenséget az esetek döntő többségében nem az értelmi képességek gyenge színvonala okozta, sokkal inkább az alkalmazkodás hiánya, mert szociálisan nem voltak még elég érettek a csoportos munkára, (i) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORÚS, ESŐS IDŐ, 8,17 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.06-kor - nyugszik 17.07-kor. A Hold kel 07.35-kor - nyugszik 17.10-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 370, árad; Medve: 210, apad; Komárom: 100, apad; Párkány: 220, apad. ORVOSMETEOROLOGIA Változóan felhős idő várható. Gyakoriak lesznek a helyi jellegű futózáporok. A hegyekben havazás is lehetséges. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8, 17 fok, a magasabban fekvő helyeken 3 fok valószínű. Mivel változékony lesz az idő, a napos idő hirtelen borúsra, esősre változhat. Az éjszaka folyamán főleg a nyugati országrészekben eshet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 1 fok közt lesz. Holnap sem változik jelentősen az időjárás, marad a változékony, borult és esős idő. A délutáni órákban a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőkre kedvezően hat az idő. Gyakoriak a reumás fájdalmak, a fejfájás és a depresszió, valamint az ek- cémás bőrbetegségek is kiújulhatnak. Este már az idő kedvezőtlen hatása érvényesül, az időjárásra érzékenyek gyengélkedhetnek. Megnőnek a légúti- és mozgás- szervi betegek panaszai. Csökken a testi- és szellemi teljesítőképesség, ezért vigyázzanak a közutakon, mert ilyenkor megnő a balesetveszély. Holnap sem várható jelentős változás. Holnap DIGHÁLIA AZ UJ SZD MEUfiUXTf ♦ Menstruációs naptár SMS-ben ♦ Motorola V66: Telefon igényeseknek ♦ Újságok a web ellen
