Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-01 / 27. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 1. Gazdaság és fogyasztók fE A takarékpénztár megvonta a tavalyi év mérlegét Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak közösen kellene fellépniük az Európai Bizottság javaslata ellen Ombudsman a bankban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az osztrák Erste Bank többségi tulajdonában levő Szlo­vák Takarékpénztár (SLSP) tavaly - az előzetes adatok szerint - 2,148 milliárd korona nettó nyereséggel zárt, ez 12,5 százalékkal kevesebb a 2000-es 2,4 milliárd koronás pro­fitnál - közölte tegnapi sajtótájé­koztatóján Regina Ovesny-Straka, a bank első embere. A takarék- pénztár mérlegfőösszege 2001 de­cemberében 216,8 milliárd koro­nát tett ki, ami 13,6 százalékkal több, mint 2000-ben. Az ügyfelek betétállománya 2000-hez képest 9,4 százalékkal nőtt, s elérte a 172,9 milliárd koronát. Az SLSP a folyamatos takarékosság jegyében 2001-ben 9,3 százalékkal csök­kentette alkalmazottainak létszá­mát (5873 főre), működési költsé­gei az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva 1,6 százalékkal csökkentek, szám szerint 6,2 milliárd koronára mérséklődtek. A pénzintézeten belül komoly szerkezetváltás és korszerűsítés történik, ennek egyik eredménye, hogy a bank Ja­na Stepánková személyében om­budsman! nevezett ki, aki az ügy­felek vélt vagy valós sérelmeivel, panaszaival fog foglalkozni. Az ombudsman telefonszáma 02/5957 4888. (shz) CAZOASACi HÍRMORZSÁK Felszámolták a KBB-t Pozsony. Az állami pénzintézet­ként működő Konszolidációs Bank (KBB) tegnap hivatalosan is befejezte működését, a bankot ugyanis mától a Szlovák Konszo­lidációs Rt. (SKo) veszi át. Erről a komány még tavaly döntött, az új banktörvény ugyanis nem tet­te lehetővé a pénzintézet további működését. Az SKo a KBB átvé­telét követően 111,7 milliárd ko­ronás hitelt kezel. (SITA) Megvennék a Mól gázüzletágát Budapest. Orbán Viktor minisz­terelnök szerint a kormány fenn­tartja ajánlatát a Mól gáz üzlet­ágának megvásárlására. A tár­gyalások haladnak, a kormány ajánlata nagylelkű - állítja a kor­mányfő. A Mól gázüzleti veszte­ségeiből a kormányfő szerint az a kiút, ha világos tulajdonosi szer­kezetet alakítanak ki. A kormány a gázellátó rendszert szászázalé- kos állami tulajdonú vállalatban fogja működtetni, és nyolc évbe telik, míg a magyar gázárak el­érik a vüágpiaci szintet. (MTI) Kivitelünk rossz termékösszetétele Pozsony. Tavalyi 611 milliárd koronás kivitelünk termékössze­tétele nem nevezhető a legked­vezőbbnek - állítják a jegybank szakemberei. Exportunk nagy részét tavaly is a félkésztermé­kek tették ki, amelyek rendkívül érzékenyen reagálnak a kereske­delmi partnereinknél tapasztal­ható gazdasági stagnálásra. Kivi­telünk növekedési ütemének csökkenése tavaly elsősorban a gépkocsiiexport visszaesésének a számlájára írható. A többi ter­mékcsoportnál nőtt a kivitel, mégha az előző évhez képest csökkenő ütemben is. (TASR) EU-ból kitiltott orosz repülőgépek Moszkva. Számos orosz utazási irodát sodorhat a csőd szélére, hogy az Európai Bizottság ápri­lis 1-től - a megengedettnél na­gyobb zajszintjük miatt - meg­tiltotta több orosz repülőgéptí­pus leszállását az uniós orszá­gok repülőterein. A korlátozás a TU-134-es, Il-62-es, IL-76-os, és IL-86-os gépeket érinti. Ezeket a típusokat elsősorban utazási irodák használják charter-jára­taik lebonyolítására. Az orosz fél, arra hivatkozva, hogy ilyen rövid idő alatt lehetetlen végre­hajtani a géppark cseréjét, a til­tás elhalasztását kérte az EU- tól, de a bizottság kitartott az áprilisi határidő mellett. Pavel Rozskov orosz közlekedési mi­niszter válaszlépéseket helye­zett kilátásba, hangsúlyozva, hogy Moszkva számára nem el­fogadható, hogy a külföldi légi- társaságok egyoldalú előnyhöz jussanak az Európai Unió dön­tése következtében. (MTI) Orosz olajtermékek vámcsökkentése Moszkva. Az orosz kormány döntött a hazai piac olajipari ter­mékbőségét enyhítő intézkedé­sekről, így az exportvámok csök­kentéséről. A miniszterelnök, Mi­hail Kaszjanov határozatot írt alá, amely a fűtőolaj exportvám­ját márciustól a felére, 10 euróra csökkenti tonnánként. A hazai olajtermékbőség a novemberi és decemberi viharok után keletke­zett, amelyek Oroszország tenge­ri exportját sújtották, és tovább növelte az is, hogy Oroszország napi 150 ezer hordós kőolajex­port-csökkentésbe egyezett bele január 1-től a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) árstratégiáját támogatva. (MTI) A Fitch bízik Lengyelországban Varsó. A nemzetközi Fitch hitel­minősítő felülvizsgálja Lengyel- ország osztályzatait a szuverén adósságokra - közölték az inté­zet londoni központjában. A Fitch szerint az idei költségvetés sarokszámai realistábbak, és va­lószínű, hogy az 5,2 százalékos deficitcél sikerül betartani. Bíz­nak Lengyelország gyors EU-fel- vételében, ellenben a gazdasági növekedés kilátását középtávon szerénynek tartják. (MTI) Mától újít az EuroTel Pozsony. Az EuroTel mobüszol- gáltató mától új szolgáltatással bővíti kínálatát. „Viac” (Több) néven bevezett programjában ol­csó havi törlesztés mellett 20 SMS-t küldhetünk ingyen és be­vezetik a másodperc alapú díj­számlázást is, az első másod­perctől. 55Viac szolgáltatásuk például havi 399 koronás törlesz­tés mellett (DPH nélkül) 55 per­ces szabad telefonálást és 20 in­gyenes SMS küldését teszi le­hetővé. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 1-jén a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,305 Lengyel zloty 11,760 Angol font 69,140 Magyar forint (100) 17,375 Cseh korona 1,328 Svéd korona 4,613 Dán korona 5,695 Szlovén tollár (100) 19,051 Japán ien (100) 36,895 Svájci frank 28,690 Kanadai dollár 30,920 USA-dollár 49,046 Harc az uniós támogatásokért A visegrádi országok nem értenek egyet azzal, hogy az Európai Unic korlátozza a csatlakozó országoknak juttatandó agrártámogatásokat (Képarchívum Pozsony/Brüsszel. Az Euró­pai Bizottságnak az uniós bővítés finanszírozásáról szó­ló előterjesztése Günter Ver­heugen bővítési biztos szerint a lehető legjobb kompro­misszum a tagállamok és csatlakozni kívánók között. Erről próbálta tegnap meg­győzni az érintett államok nagyköveteit, ám ezek közül szinte mindegyik állam éle­sen tiltakozik a javaslat ellen. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság tízéves átme­neti időszakot javasol az újonnan csatlakozó tagországok mezőgaz­dasági termelőinek nyújtandó köz­vetlen támogatások bevezetésére, halasztott ütemben kívánja szétosz­tani azonban a regionális fejleszté­sekre rendelkezésre álló összeget is. A bővítés finanszírozásáról közzé­tett előterjesztés szerint 2004-ben a mezőgazdasági támogatások a je­lenlegi tagországokban érvényes szintek 25%-át tennék ki, a követ­kező két évben 30, illetve 35%-ra emelkednének. Az új tagországok 2013-ban érnék el az akkor érvé­nyes szint 100%-át. Az előrejelzés 10 tagjelölt 2004. évi csatlakozásá­nak feltételezett esetére vonatkozik. A támogatások bevezetésének 2006-ban kezdődő második szaka­szában az éves növekményeket úgy határoznák meg, hogy az új tagálla­mok 2013-ra elérjék az akkori szin­tek 100%-át. Az uniós költségvetés­nek a közös agrárpolitika után má­sodik legnagyobb tételét jelentő strukturális és kohéziós támogatá­sokkal kapcsolatban a bizottság azt javasolja, hogy a 2004-2006-os idő­szakban az unió a kohéziós alapból biztosítson forrásokat az új tagor­szágoknak, álláspontja szerint u- gyanis ezzel jobban növelhető fel­vevőképességük. A bizottság szerint ebben a hároméves időszakban a kohéziós alap egyharmada jutna az új tagoknak, míg a mostam kedvez­ményezettek esetében 18% a meg­felelő arány. Abszolút értékben 2004-ben 7,067, 2005-ben 8,15, 2006-ban pedig 10,35 mid. eurót kapnának az új tagországok a struk­turális politikák keretében nyújtan­dó támogatásokból. A strukturális és kohéziós célokat szolgáló forrá­sok legnagyobb hányadát a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló regionális támogatások különféle formái te­szik ki. A kohéziós alap önálló for­rás, amelyből azok a tagországok kaphatnak - környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra for­dítandó - támogatásokat, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el az uniós átlag 90%-át. A bizottsági koncepció abból az elv­ből indul ki, hogy az unió nem lép­heti túl a 2000-2006 közötti idősza­kra meghatározott átfogó költség- vetési előirányzatokat, amelyeket az 1999-ben, Berlinben elfogadott Agenda 2000 intézkedéscsomag tartalmaz. Ennek jóváhagyásakor még 6 új tagország 2002-es csatla­kozásának elméleti lehetőségével számoltak, most viszont 10 új tag 2004-es csatlakozása tűnik a legva­lószínűbbnek. Az eredeti forgató- könyvet ennek megfelelően módo­sítani kellett, úgy, hogy megköze­lítőleg ugyanannyi pénzt osztaná­nak szét 10, mit a korábban kalku­lált 6 csatlakozó között. A javaslat ellen szinte az összes társult ország tiltakozott. Semmi­képpen sem lehet egyetérteni azzal, hogy az EU korlátozza a juttatandó agrártámogatásokat - állítja az Ag­rárkamara igazgatója, Emil Dufala. Szerinte ha Brüsszel valóban úgy döntene, hogy a csatlakozó orszá­gok csak tíz év alatt, fokozatosan ér­hetik el az eddigi tagországoknak juttatott támogatások szintjét, ak­kor a szlovákiai gazdáknak nem­csak a közös európai piacokon, de odahaza sem marad esélyük. A ja­vaslattal Magyarország sem ért egyet. Orbán Viktor kormányfő úgy nyilatkozott: a bizottsági javaslatok éles ellentétben állnak az ország ér­dekeivel, szerinte mindent meg fognak tenni, hogy növeljék a támo­gatások mértékét és csökkentsék az átmeneti időszak hosszát. Csehor- szágnak elfogadhatatlan, hogy az EU-csatlakozás után a fejlesztési é: támogatási alapokból a cseh mező gazdasági termelők kevesebbe kapjanak, mint az unió jelenleg tagországainak termelői. Jan Fene cseh agrárminiszter szerint Prág; kitart amellett, hogy a cseh terme lök ugyanolyan támogatásban ré szesüljenek, mint az uniós tagálla mok termelői. Hasonló vélemény fogalmazott meg a lengyel kormán) is. Michal Tober kormányszóvive szerint az Európai Bizottság előter jesztését olyan kiinduló javaslatnak tekintik, amely alapul szolgálhat a2 EU-tagországok közös tárgyalási ál láspontjának kialakításában. A visegrádi országok képviselői sze­rint a csatlakozni kívánó országok­nak közösen kellene fellépniük a ja­vaslattal szemben. Éles nézetkü­lönbségek merültek fel azonban az EU-tagországok között is a bővítés finanszírozásával kapcsolatban. A Financial Timesban közölt jelentés szerint a nyilvánosságra hozott bi­zottsági javaslatok elfogadása jó­részt azon múlik majd, milyen ered­ményeket hoz a közös agrárpolitika (CAP) várhatóan júniusban kezdő­dő felülvizsgálata, (mi) Azonos feltételeket akarunk Pozsony. Elképzelhetőnek tartom, hogy kezdetben alacsonyabbak legyenek a közvetlen juttatások, fontos azonban, hogy gazdálko­dóink az EU-országok mezőgazdászaival azonos feltételeket kapja­nak - nyilatkozta Ivan Miklós, gazdasági miniszterelnök-helyettes. Szerinte tudatosítani kell, hogy országunk egyelőre az egyéni vál­lalkozások támogatásán kívül semmi egyéb támogatást nem kap. Szlovákia az Európai Bizottság javaslatának köszönhetően a csat­lakozást követően évente 500-700 millió eurós támogatásban ré­szesülhetne. A Jaslovské Bohunice-i atomerőmű leállítására az em­lített időszakban évente 20 millió eurós támogatást kapnánk, (s) A legjelentősebb szlovákiai pénzintézeteink már többnyire nyereségesek. Vannak még nehezen behajtható hitelek Sikeres esztendőt zárt a hazai banszelctor ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Legjelentősebb hazai pénzintézeteink sorra teszik közzé tavalyi gazdasági eredményeiket, amelyek többnyire azt bizonyítják, hogy a múlt év jónak nevezhető a hazai bankszektor számára. Az Ál­talános Hitelbank (VÚB) az elmúlt évet 1,54 milliárd koronás nyere­séggel zárta, mérlegfőösszege pedig elérte a 179,7 milliárd koronát. Az általuk folyósított 41 milliárd koro- nányi hitel 12%-a számít nehezen behajthatónak. Ügyfeleik által a bankban elhelyezett pénzösszeg csaknem 30%-kal nőtt az előző év­hez képest, és elérte a 138,4 milli­árd koronát. A VÚB-nál lényegesen alacsonyabb, mintegy 65 millió ko­ronás nyereséggel zárta a tavalyi évet az Istrobanka, amelynek a mér­legfőösszege elérte a 24,7 milliárd koronát. Ügyfeleiknek 13,4 milliárd koronányi hitelt nyújtottak, aminek a 9%-a számít nehezen behajtható­nak. A bankban 17,9 milliárd koro­nányi betét gyűlt össze. Nyereséggel zárta a tavalyi évet a Pol’nobanka is. Míg egy évvel korábban még egy- milliárd koronás veszteséget értek el, tavaly 131 milliós profittal zárták az évet. Mérlegfőösszege ugyanak­kor 2000-hez képest 802 millió ko­ronával, 33,7 milliárd koronára csökkent. A Beruházási és Fejleszté­si Bank (IRB) tavalyi profitja 12,2 millió koronára rúgott, ez mintegy 50%-os visszaesés 2000-hez viszo­nyítva, mérlegfóösszege 23,89 mü- liárd koronát tett ki, ez a két évvel ezelőttihez képest 12,8%-os vissza­esésnek számít. A Postabanknál ta­valy 457,2 mülió korona veszteség halmozódott fel, az azonban előre­lépés 2000-hez képest, amikor több mint 844 millió koronát tett ki a veszteség. Jelentős visszaesésre ke­rült sor az ING Banknál. 2000-ben a pénzintézetnél még 1,136 milliárd koronás nyereséget értek el, ami ta­valyra 186 millióra csökkent. Mér­legfőösszege elérte a 24,6 milliárd koronát, ami 4 müliárddal alacso­nyabb, mint egy évvel korábban. Ügyfeleik 13 milliárd koronát he­lyeztek el a pénzintézetben. Az ING- vel ellentétben a Ludová banka fen­nállása óta tavaly érte el a legjobb gazdasági eredményeket. A pénzin­tézet 344,8 millió koronás nyeresé­get könyvelhetett el, mérlegfőössze­ge pedig 26,6 milliárd koronát tett ki. Ügyfeleiknek 8,2 milliárd koro­nás hitelt nyújtottak, amiből 3,4% a nehezen behajtható. A betétesek ál­tal a bankban elhelyezett összeg el­éri a 22,6 milliárd koronát, (mi) A korszerűsített vyhnei sörfőzde egy-két éven belül szeretné 500-600 ezer hektoliterre növelni éves gyártását Külföldi tőke a „bányafelügyelőnek” Itt főzik a sört (Képarchívum) ÚJ SZÓ-BESZÁMOLÓ Pozsony. Jelentős külföldi tőkein­jekciót kapott Szlovákia legrégibb, 1473-ban alapított sörgyára, a vyhnei Steiger. Az alaptőke-emelés­ben a londoni székhelyű Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD), az EBRD-pénzeket fel­ügyelő East Found Management (EFM) valamint az EU forrásokból finanszírozott, a privatizált vállal­kozásokat segítő alapítvány vett részt. A Steiger sörgyár részvényei­nek 50,5%-át továbbra is Eduard Rada, a sörgyárat 1993-ban privati­záló, majd három évvel később talp­ra állító vállalkozó birtokolja, az EBRD részesedése 32 százalékos. A külföldiekből álló konzorcium a kö­zeljövőben mintegy 4 millió eurót akar a Steigerben beruházni. Mivel a Steiger sörfőzde gyártóegysége korszerű, az összeget főleg a gyártá­si kapacitás növelésére és a ter­jesztői hálózat kiépítésére, bővítésé­re fordítják. A részvényesek úgy ter­vezik: egy-két év múlva 500-600 ezer hektoliter sört állítanak majd elő a vyhnei gyárban, amely elsősorban a hazai piacon akar je­lentős pozíciót szerezni. Nem vetik meg az exportot sem, bár ez úgy tű­nik, jelenleg másodlagos feladat. „A németes hangzású márkanévnek semmi köze a cégtulajdonosokhoz” - árulta el a kulisszatitkokat a bá­nyamérnökből sörgyárigazgatóvá lett Rada. Szavai szerint a steiger ki­fejezést az egykor három nyelvű bá­nyavidéken mindenki értette. Jelen­tése bányafelügyelő, (gyor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents