Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-09 / 34. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 9. Agrárvilág WI Növényvédelmi szaktanácsadó a leggyakoribb palántakárosítókról. Jócskán a vetés megkezdése előtt ajánlatos gondoskodni a növények védelméről Csávázással védett vetőmag A paradicsommag nagyon érzékeny a vegyszerekre. Egy kicsivel magasabb vegyszertöménység is csírakárosodáshoz vezethet. (Illusztráció) Az elmúlt években a termesztési költségek jelentős megnövekedése miatt sok kertészkedő fokozatosan áttért az otthoni palántanevelésre. Az alábbi tanácsadó elsősorban azoknak szól, akik maguk állítják elő a palántát. CSERES ZOLTÁN Sok termelő már felismerte, hogy a jó minőségű palánta kineveléséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő palántanevelő talaj, illetve földkeverék. Mielőtt a magvetést megkezdenénk, győződjünk meg arról, hogy a talaj nem tartalmaz-e a termesztendő növényre káros anyagot, például gyomirtó- szer-maradványt. Számos kóresetet, betegséget a talajban levő, a növényt, zsenge palántát mérgező vegyi anyagok okoznak, miattuk a magvakból nem fejlődnek ki életképes palánták. A szermaradvá- nyokat jól kimutatja a gyorsan csírázó saláta vagy mustármag. Ha ezek jól fejlődnek, azaz semmilyen torzulást vagy elhalást, hervadást nem tapasztalunk rajtuk, akkor a talaj a növényre káros anyagot nem tartalmaz. A kórokozók ellen a vetés előtt úgy védekezhetünk, hogy a magvakat csávázzuk. Mivel napjainkban a vetőmag-előállító üzemek a magvak előzetes kezelését a tasakon is felüntetik csávázott (morené osi- vo) felirattal, a vetendő magot csak akkor kell otthon csáváznunk, ha ezt a jelölést a tasakon nem találjuk. A paprika esetében a vetőmaggal leggyakrabban a veszélyes paprika- mozaik-yírus vihető át. E vírus ellen a magot 2 százalékos (10 liter vízbe 20 dkg vegyszer) nátriumlúgban (NaOH) 10 percig kell áztatni, majd a magot tiszta vízzel többször leöblítjük. A csávázási feltédenül gumikesztyűben végezzük! A paradicsommagot a maggal is terjedő paradicsom-mozaik betegség, valamint a paradicsom baktériumos betegsége ellen kell csávázással védeni. A paradicsom esetében azonban nagyon helyénvaló az óvatosság, mivel a mag nagyon érzékeny a vegyszerekre - csak egy kicsivel magasabb vegyszertöménység is csírakárosodáshoz vezethet. Az uborkamagot a baktériumos és gombás eredetű betegségek ellen kell csávázni. Ugyanez érvényes a káposztafélékre is. A mai vetőmagkínálatban azonban már csak nagyon ritkán fordulnak elő olyan magok, amelyek az említett betegségek ellen nincsenek kezelve. A magvetés előtt kell megkezdeni a palántadőlés elleni védelmet is. A vetésre előkészített talajt gombaölőszerrel kell beöntözni, a permetezés nem elegendő. A beöntözésre használjunk Captan hatóanyagú Merpan 50 WP, 0,25 %-os töménységben (ez a szer Magyaországon Orthocid néven kapható) és Fun- dazol 50 WP (0,1%), vagy Merpan és Topsin M 70 WP (0,15%), vagy Previcur 607 SL (0,25%) és Funda- zol 50 WP (0,1%). Az állati kártevők közül a drótférgek, a cserebogárpajor, a bársonylégy lárvái, a vakondtücsök és a mocskospajor A szermaradványokat jól kimutatja a gyorsan csírázó saláta. valamint a lótetű és a meztelencsigák pusztíthatják a zsenge palántákat. Ezen kártevők ellen a sikeres beavatkozás titka a korai védekezésben rejlik, ezért a vegyszeres beavatkozást már a vetés előtt el kell végezni, vagy el kell kezdeni. A vetés előtt elsősorban a diazinon hatóanyagú Diazinon 10 G vagy Basudin 10 G garnulátum (200 gramm/m3, vagy 60 gramm/m2) adagolását javasoljuk. Ezt a hatóanyagot ugyanis a csírázó növények is jól tűrik és a meztelencsiga kivételével valamennyi felsorolt kártevő ellen jó védelmet nyújt. Ha a szereket időben alkalmazzuk, még a vakondtücsköt is eredményesen írtja. A fűtött fóliasátrakban gyakran jelentős kárt okozó fonálférgeket is gyéríti, illetve gátolja az elszaporodásukat. A szerek további előnye, hogy nincs munkaegészségügyi és várakozás idő, tehát a talajfertőtlenítést követő napon már dolgozhatunk a fertőtlenített területen. Az előírt nagyon kis mennyiségű anyag egyenletesen kiszórható fűrészpor, homok vagy egyébb anyag keverésével. Fontos, hogy a granulátumot egyenletesen szóljuk ki a talajra. A vakondtücsök ellen a leghatékonyabban a már említett Diazol 60 EW vagy Basudin 600 EW szerekkel védekezhetünk, ha azokat melasszal vagy korpával keverünk és csomókba (2-3 dkg/m2) kihelyezzük. A csalétkek kihelyezését, ott ahol várható a károsító megjelenése, 4-5 nappal a vetés előtt kezdjük meg. A csalétkeket az esti órákban szórjuk ki. Ha szükséges, a folyamatot ismételjük meg. A meztelen csigák ellen is jóval a magvetés előtt kezdjük a védekezést Mesurol Schenckenkorn vagy Mesurol Alimax (0,5 gramm/m2) szerekkel. A csalétket a palántanevelő ág legnedvesebb, legmelegebb pontján szórjuk ki. Nagyon fontos, hogy a kiszórt néhány szem csalétket deszka, cserép rongydarab vagy műanyagdarabbal takarjuk le. így tartósabb és jobb csigaölő hatásra számíthatunk. Egyetlen kezelés nem elegendő. Csigaölő csalétkek hiányában porított szuperfoszfáttal, mészporral is védekezhetünk. Arra azonban ügyeljünk, hogy a kihelyezett szerek a növényekkel ne érintkezzenek, mert azokat elpusztítják. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa A januári felmelegedés során kiderült, hogy a gyenge méhcsaládok nem bírták ki a kemény decemberi fagyokat Elhanyagolták a méhek beteleltetését JÓKAY TIBOR Zseliz. A tél kellős közepén beköszöntött januári tavasz lehetőséget nyújtott a méhcsaládoknak a tisztuló kirepülés elvégzéséhez. A kedvező időjárás csak Dél-Szlovákia melegebb tájait érintette, a 250 méter tengerszint feletti magasság fölött fekvő tájakon már nemigen repülték ki magukat a méhek. Ritka jelenség, hogy a tél közepén plusz 13 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Ez lehetővé teszi a kirepülő méheknek, hogy ne dermedjenek meg. Az utóbbi tíz évben a méhészek nem tapasztaltak hasonló felmelegedést. Jó dolog, ha a telelés közepén a méhek meg tudnak szabadulni az őszi, repülés nélküli időszak beállta óta a végbelükben felhalmozódott ürüléktől, mert messze van még a tavasz. Az idei január végi kirepülés sok mindent elárult. Egyes méhészetekben a családok 40-50%-a kipusztult, a mínusz 18 és mínusz 21 fokos fagyokat a gyenge, de még a közepes erősségű családok sem bírták ki. Nagyon sok méhcsaládnak már a beteleltetés elején is gyenge volt az erőnléte. A méhészek nagy része alábecsüli a méhatka (varoa destruktor) tevékenységét. Nem védekeztek kellőképpen a parazita ellen az egész idény folyamán, ez okozta a családok őszi legyengülését. A parazita gyengíti a család immunrendszerét és ellenállóképességét más veszélyes méhbetegségekkel szemben is. Gyengül a megviselt családok tisztogató ösztöne, ami a költés- meszesedés, nozéma betegség és a költésrothadás malmára hajtja a vizet. Az utóbbi a legveszélyesebb, mert az egész családot el kell égetni. A tavalyi nyár végén a Lévai járásban 5 alapszervezetben közel 400 méhcsalád vált a lángok martalékává. Ezzel talán sikerült megakadályozni, hogy további néhány ezer család essen áldozatul a veszélyes kórnak, amelynek kórokozói a bacillus larvae wite elnevezésű baktérium spórái. A kór csak a méheket támadja, az emberre veszélytelen. Nagy port vert fel az év elején a cseh sajtó, amikor néhány szlovák eredetű mézmintában kimutatták e baktérium spóráit. Szlovákia méhésztársadalma nem mondható éppen fiatalnak, és a szaktudásban is nagy hiányosságok észlelhetők. Veszélyt jelentenek továbbá a csak a haszonra öszpontosító méhészvállalkozók, mert nem képesek ügyelni a sok méhcsalád egészségi állapotára. Szlovákia méhészállománya az utóbbi tíz év folyamán 470 ezer családról 230 ezerre apadt. Már most a tél közepén hozzávetőleg 10 százalékos méhhullást könyvelhetünk el. A tél a méhészetben március végéig tart, mert csak ettől kezdve indul be a folyamatos méhrepülés, nektárhozam. Vajon hány méhcsalád válik még addig az elhanyagolt beteleltetés és a szeszélyes tél áldozatává? AG RÁ R MORZSÁK Németország beismerte a hibát Berlin. A német szakhatóságok beismerték, hogy hiányosságok merültek fel a szarvasmarhák szivacsos agysorvadását (BSE) vizsgáló laboratóriumokban. Kiderült, hogy a tesztelést olyan munkahelyeken is végezték, ahol nem rendelkeztek a német szakhatóságok engedélyével. Két tartományban összesen 53 ezer szarvasmarhát teszteltek olyan magánlaboratóriumokban, amelyek nem rendelkeztek akkreditációval. A botrányt tetézi, hogy a hús egy részét Oror- szországba és Svédországba szállították. A maradékot a szakhatóságok döntése értelmében meg kell semmisíteni. Az EU-fogyasztóvédelmi főbiztosa felszólította Berlint a hiányossáVisszafogják a cső ki gyártást Prága. A Nestlé Cesko társaság az olomouci Zora és a holesovi Sfinx csokoládégyáraiba összpontosítja az édesipari termékek előállítását, a prágai Ori- onban a termelést 2004-ig foko- , zatosan csökkenti, a Hodonín melletti Marysa gyárat pedig teljesen bezárja. A változások következtében mintegy ötszáz ember elveszíti munkáját, viszont a termelésüket csaknem megduplázó üzemekben száz új munkahelyet teremtenek - adta hírül a Právo című prágai napilap. A termelés ilyen mértékű átszervezésének célja a versenyképesség növelése a kö- zép-kelet-európai piacon - jelentette ki a lapban Bruno Le Cicié, a Nestlé Cesko társaság gok kiküszöbölésére. (P-o) vezérigazgatója. (P-o) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 11-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,350 Lengyel zloty 11,485 Angol font 68,526 Magyar forint (100) 17,349 Cseh korona 1,333 Svéd korona 4,576 Dán korona 5,702 Szlovén tollár (100) 19,049 Japán jen (100) 36,226 Sváici frank 28,776 Kanadai dollár 30,302 USA-dollár 48,536 A várható uniós támogatások diszkriminálnák Szlovákiát Veszélyben a hazai piac ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Abban az esetben, ha az Európai Unió Szlovákia számára jóváhagyja az alacsony termelési kvótákat, az alacsony termelési hozzájárulást, ellenben az országnak teljesen liberalizálnia kell a piacát, akkor piacunkat elözönlik az erősen dotált uniós termékek - mondta Lubomír Micek, a földművelésügyi minisztérium európai integrációs és vidékfejlesztési szekciójának igazgatója. Szlovákia világosan leszögezte: az Európai Unió tervezett támogatása, amely az EU-ba újonnan belépők számára csupán a régi tagoknak juttatott dotáció 25 százalékát érné el, számunkra elégtelen mértékű. Az agrárszakember szerint ezzel az Unió nem teremtene egyenlő esélyeket, hiszen míg az osztrák gazda a jövőben 100 százalékos, addig a szlovákiai farmer csak 25 százalékos támogatáshoz jutna, ami vitathatatlanul diszkriminációt jelent. Ezért a mezőgazdasági tárca a többi illetékes intézetekkel karöltve gazdasági előtanulmányokat végez, amelyeket az Unióval folytatott tárgyalások során használnak fel. Micek adatai szerint a szlovákiai mezőgazdászok az elmúlt 10 évben a költség- vetésből az uniós támogatási szint 20 százalékát sem kapták meg, ráadásul a Csehországban és Magyarországon folyósított dotációknak is csupán az 50 százalékát érték el. Részben ennek is köszönhető, hogy az elmúlt 10 évben a hazai mezőgazdasági termelés volumene 30-50 százalékkal csökkent, s a kapacitások kihasználtsága szintén mérséklődött, (ú, s) A januári napos idő kicsalta a méheket (Illusztrációs felvétel) Mr
