Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-08 / 33. szám, péntek
12 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 8. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A segéd 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 A.HA SZÍNHÁZ: Ketten 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Caligula 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Tarts ki, drágám 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Édes Anna 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 16,19 MLADOSÍ: Moulin Rouge (am.) 15.30, 17.30, 20 TATRA: Vanília égbolt (am.) 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 16, 20 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 15.45 Csúcsformában 2 (am.) 18.30, 20.30 Roberto Succo (fr.) 17.30, 20 Állítsátok meg Cartert (am.) 17.30, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Corelli kapitány mandolinja (ang.-fr.-am.) 17.45 Farkasok szövetsége (ff.) 20.15 Csokoládé (am.) 17.30 Mi kell a nőnek (am.) 18 Sade márki játékai (am.) 20 A bambanő (am.) 18 Amit tudni akarsz a szexről... (am.) 20 Fekete Péter (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 16,19 TATRA: Belphégor - A Louvre fantomja (fr.) 16,18, 20 CAPITOL: Csúcsformában 2 (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Vanília égbolt (am.) 13.30,16,18.15, 20.30 OÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Dr. T és a nők (am.) 18 DUNASZERDAHELY - LUX: Zoolander, a trendkívüli (am.) 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A pokolból (am.) 17, 19 KOVÁK: Jalla! Jalla! (svéd) 19.30 LÉVA-JUNIOR: Szerelem a végzeten (am.) 16.30,19 GALÁNTA- VMK: Harry Potter és a bölcsek köve (am.) 16,19 A HÉT VÉCÉN > HOL? Ml? Találkozás Skultéty Csaba újságíróval A nagykaposi származású Skultéty Csabával, a Szabad Eu rópa Rádió egykori szerkesztőjével rendez ma délután találkozót a Csemadok királyhelme- ci és nagykaposi szervezete. A nyugalmazott újságíró A Szabad Európa Rádiótól az Ung partjára című könyvét mutatja be az ungi és bodrogközi közönségnek. (kát) Királyhelmec, vmk kisterme, péntek 14.00; Nagykapos, Griff vendéglő, péntek, 17.00 VI. Szomszédoló-népviseleti batyubál Muzslán az önkormányzat holnap rendezi meg a VI. Szomszédoló-népviseleti batyubált. A rendezvény fővédnöke Duka Zólyomi Árpád parlamenti képviselő. A talpalávalóról a környéken népszerű Krízis zenekar gondoskodik, (km) Muzsla, művelődési ház, szombat, 19.00 Az Ifjú Szivek hétvégi fellépései Holnap Komáromban, a Jókai Színházban, vasárnap délután pedig Bősön mutatja be Zenészek táncai című új, nagy sikerű előadását az Ifjú Szivek Magyar Művész- együttes. (ú) Komárom, Jókai Színház, szombat, 19.00 Bős, vasárnap, 17.00 Hagyományos nótaest A Csemadok Felsőszeli Alapszervezete vasárnap délután hagyományos nótaestet rendez a helyi művelődési házban. A zenét Mezei Ernő és zenekara szolgáltatja. Minden magyarnó- ta-kedvelőt szeretettel vár a rendezőség, (a) Felsőszeli, művelődési ház, vasárnap, 17.30 Zenés műsor kicsiknek és nagyoknak Ez a dal neked szól címmel állított össze egy zenés, szórakoztató műsort a helyi színjátszó és esztrádcsoport. Az együttes az ’50-es évek óta működik, a szombat este színre kerülő műsor rendezője Hadas Katalin. Ráadásként a Rozmaring népi táncegyüttes és az aprónépet tömörítő Rozmaringsarj táncosai is fellépnek a helyi művelődési ház nagytermében, (juk) Abaújszina, művelődési ház, szombat, 18.00 IV. Palóc Mesemondó Verseny A Kármán József Alapiskolában ma tartják a palóc mesemondó verseny losonci elődöntőjét. Több mint harminc mesemondó készült a Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és az ipolyvarbói Palóc Társaság által szervezett hagyományőrző találkozóra, (szász) Losonc, Kármán József Alapiskola, péntek, 9.00 Kiállítás Kocsis Ernő karikatúráiból Hétköznapok görbe tükre címmel Kocsis Ernő karikatúráiból látható kiállítás a komáromi Csemadok Galériában. Az idén 65 éves művész alkotásait február végéig tekintheti meg a közönség. (vkm) Komárom, Csemadok Galéria, nyitva tartás szerint Fiatal rendezők áttörése a 33. Magyar Filmszemlén. Mundruczó és Kamondi a csapat élén Fény, végre igazi, erős fény! Jó bizonyítvánnyal utazott a most zajló Berlinaléra Kamondi Zoltán friss alkotása, a Kísértések: a 33. Magyar Filmszemle zsűrije (élén Koltai Lajos operatőrrel) a legjobb rendezés díját adta a filmnek. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kamondi, akárcsak a magyar film, kitalált a sötétből. Az alagút hosz- szú volt, a derengő fényből sokára lett erős világosság. Előző filmjeivel, a Halálutak és angyalokkal, valamint Az alkimista és a szűzzel Kamondi még zavaros vizeken evezett. A költői látványvilág ugyan mindkét esetben izgalmas sorsokkal párosult, maga a történet azonban nem hordozott magában annyi erőt és feszültséget, mint most a Kísértések. S ami legalább ennyire fontos: a családi dráma minden szálon finoman ki- (és el-)dolgozott. Itt most történet van, hétköznapi történet, amelyben az anya egyedül neveli a fiát (bár a nevelési kérdésekben szinte hegyibeszédeket tartó, pénzes szeretője már be-besegítene), a fiú pedig (miközben hol az eltitkolt apját, hol a helyét keresi a vüágban) lánglelke égető kitöréseivel .formálja” anyját. Kamondi filmje elsősorban róla szól: Marciról, a tehetséges egyetemistáról, aki nem tudja eldönteni, kinek (vagy minek) higy- gyen. Csinos barátnője érzéki csábításának, a számítógépes bankrablás páratlan örömének, esetleg nehezen meglelt, alkoholista apja szabad, de bukott életének, vagy az anyja által képviselt, sokszor értelmetlennek látszó értékrendnek. Az „ébredést” egy különleges képességű, tiszta lelkű, tízéves cigánylánynak köszönheti a fiú, hiszen az ő közreműködésével szabadul ki anyja erős, rajongó szorításából és barátnője érzelmi csapdájából. Nagyszerű alkotás Kamondi filmje. Valósággal lüktet a története, a színészek pedig a lehető legjobb formájukat hozzák. Básti Juh az anya szerepében fenomenális. A színművésze- tis Miklós Marcell minden gesztusa hiteles. Seress Zoltán a szerető alakjában hibádan. Kamondi nagy felfedezése a mágikus erejű „cigányhercegnő” szerepében Kovács Juli, aki a magyar film .fekete Árvácskája” lehet. Könnyen formálható, eredeti tehetség. Komoly magasságokba repülhet a színészi pályán. Hosszú volt az alagút, írtam az elején. Hosszú és sötét. De még a sötétből is a legsötétebb. Az idei szemlével azonban, úgy tűnik, lezárult e nehéz korszak. Á fényt, a változást végül is azok hozták meg, akiknek ez volt a feladatuk: a legifjabb nemzedék. Harminc egész estét betöltő játékfilm szerepelt az idei szemle műsorán. Ebből tíz alkotás elsőfilmes rendező munkája. A tény magáért beszél. És ha hozzáteszem gyorsan, hogy a másik tíz film alkotója is a fiatal rendezők népes csapatából került ki, akkor már nem is annyira meglepő, hogy az idei Miklós Marcell a Kísértésekben szemle az új szemléletű és a friss gondolkozású filmeseknek biztosított bemutatkozási lehetőséget. A „2002-sek” pedig nemcsak áttörtek a „fronton”, hanem győzni is tudtak. Világlátásuknak és életfelfogásuknak köszönhetően pedig új útra terelődik a magyar film sorsa. Ott, ahol eddig csak a kín, a keserűség, a fájdalom, a megalkuvás, a megalázás, az önsajnálat és az önmarcan- golás húzta egyre mélyebbre a nézőket, most felvillan a remény, visz- szatér az elveszettnek tartott hit, és értelmet kap az élet. A sárból, a vérből és a mocsokból lép ki a magyar film, eltűnik a vászonról a „lila művészet”, az értelmetlen, nyakatekert történetek után ismét érdekes, elevenbevágó, emberi sorsok kerülnek a vászonra. Van kivel azonosulni, együttérezni, van kiért sírni, mosolyogni, ismét vannak „tükrök”, amelyekbe jó belenézni. Fekete Ibolya Chicója, aki Latin- Amerikában született félig magyarnak, félig spanyolnak, félig katolikusnak és félig zsidónak, s mégis kommunista nevelésben részesült, Karlovy Varyban már győzött tavaly. A 2001-es szemlére ugyanis a vágóasztalról, befejezetlenül hozták el a filmet. A kész alkotást csak most mutatták be, és meg is kapta a fődíjat. Paradox helyzet: előbb külföldön nyert a film, s utána Budapesten. Az új generáció átütő tehetsége nagyban megkönnyítette a zsűri dolgát. Ebben az évben nem volt gond kiosztani a legjobb elsőfilmes díját. Még akkor sem, ha erre többen is érdemesek lettek volna. Hogy a végén mégis Pálfi György kapta, azon senki sem csodálkozhatott. Ez a huszonnyolc éves, igazi bravúrt produkáló titán valami olyat tett le az asztalra, aminek sem a magyar, sem az egyetemes filmművészetben nincs pátja: egy pádon ülő öregember csuklásával mutatja be egy festői falu életritmusát, de azt is úgy, hogy a film minden szereplője szót- lan marad, csak a gesztusaival beszél. Hetvenöt perc az élet hangjaival, zajaival, zörejeivel, miközben mindent értünk, sót egy páratían gyilkosság tanúi vagyunk. Hukkle. Ez a film címe, amelyet (tévedésből!) sokan hákl-nak ejtenek, pedig nem angol a szó - egyszerűen „csuklásutánzó”. Két díjat is kapott Mundruczó Kornél filmje, a Szép napok. A zsűri kü- löndíját és a külföldi kritikusok elismerését. Mundruczó a fiatal magyar film egyik legragyogóbb tehetsége. Tudása megalapozott, stílusa kiforrott, tapasztalatainak tárháza korát meghazudtolóan gazdag. Témája izgalmas, kérdésfeltevése fájó, az út, amelyre magával viszi a nézőt: megrázó és maradandó élmény. Már első filmje, a Nincsen nekem vágyam semmi is követ dobott a magyar film akkor még sötét, feneketlen tavába. Tavaly bemutatott rendezése, az Afta egyebek közt Oberhausenben, Krakkóban és Szentpétervárott nyert, és alighanem ugyanez a diadalút vár a Szép napokra is. Hőse (ugyanaz az érzékeny, minden rezzenésével hiteles Polgár Tamás, aki az Afta főszerepét alakította) nevelőintézetből szabadult, és minden vágya egy útlevél, hogy eljuthasson a tengerhez. A film azt a néhány hetet mutatja meg, amíg az álom valóra válik - miközben a fiú a rossz erős szorításában vergődik. Választási lehetőségei adottak, a jó úton azonban csak rosszat tud lépni. Kemény és kegyetlen film a Szép napok. Tóth Orsolya, a film női főszereplője (másodéves a színművészeim!) a legjobb női karakteralakítás díját kapta. A díj nélkül is értékes alkotások közül két drogdrámát és két vígjátékot „díjaztam”. Dettre Gábor Felhő a Gangesz felett és Dér András Kanyaron túl című alkotása a magyar film(Szlovák Judit felvétele) ben eddig soha nem tapasztalt lep- lezetlenséggel vetíti elénk a drogfüggők, vagy a szertől már szabadulni akarók gyötrelmes életét. Dettre filmjében a főhős többszöri sikertelen leszokási kísérlet után akar végezni magával. Aztán egy nap találkozik valakivel, aki megpróbál segíteni rajta. A kérdés már csak az, ki tesz meg többet a gyógyulásért. Temyák Zoltán és Tóth Ildikó a színészet magasiskolájával ajándékozza meg a nézőket, de semmivel sem marad adósunk a Kanyaron túl főszereplője, Dér Denisa sem, akinek két lehetőség közül kell választania: a földi szerelmet kínáló Tamás és a földöntúli harmónia lehetőségét felajánló fiatal pap segítsége között. Dettre filmje végig marad a földön, Dér alkotása majdnem „elszáll”. Dettre az emberben bízik, Dér Istentől váija a segítséget. Legtöbb nézője bizonyára Herendi Gábor Valami Amerika című filmjének és Koltai Róbert Csocsójának lesz. Ez utóbbi ugyanolyan kedves, megmosolyogtató és egy kicsit „cse- hes” alkotás, mint amüyen a Sose halunk meg volt, Herendi első filmje pedig, amelyben három testvér (Szabó Győző, Pindroch Csaba és Hujber Ferenc) nagy kalandjain szórakozhat a közönség, az elmúlt évek kínálatát is számba véve a legmulatságosabb, legszellemesebb magyar filmvígjáték. Egy filmmel két filmet pedig úgy adhat a rendező, mint például Szabó Ildikó a Chacho Rommal. Színesben egy romantikus, kalandos cigánymesét, feketefehérben pedig a gyükos valóságot, az eddig inkább elhallgatott, mint terítékre került cigány Holocaustot. A kettő együtt: édes és keserű. De én valahogy a szemle plakátján lévő filmszalagra emlékeztető csokoládét is ilyennek hittem. Bár a mogyoró tejcsokit sejtet, a szín meglehetősen sötét. Olyan ez is, mint az életünk: hol édes, hol keserű. Hétről hétre, Vándorbot, Hazai tükör, Irodalmi mozaik, Tallózó, Őszidő, Randevú, A kultúra világa Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 8 órakor indul adásunk. A Hétről hétre című publicisztikai magazinban összefoglaljuk a hét belpolitikai eseményeit, foglalkozunk a szlovák parlament e heti ülésével, valamint a kedvezménytörvény kiváltotta vitával. Jogász elemzi a státustörvény ellen felhozott szlovák érveket. Ellátogatunk Du- naszerdahelyre, ahol a cukorgyári vezetés szerdán szponzori adományokat adott át. Tíz óra után központi témánk az olimpia. A 19. Téli Olimpiai Játékok éremesélyeseiről, jelesebb versenyeiről beszélgetünk. Orvosi tanácsokkal szolgálunk a 11 órai hírek után, majd folytatódik honismereti sorozatunk, a Vándorbot, amely Gácsfalu műemléktemplomegyüttesét mutatja be. 11.30-kor Hazai tükör, Nótacsokor 12.10-től. A 13 órakor kezdődő Irodalmi mozaikból megtudhatjuk, müyen könyvek látnak napvüágot a Kalligram műhelyében, lesz szlovák irodalmi lapszemle, és téma lesz a szerelem mint ihlető forrás. Tallózó 13.30- kor. 15 órakor jelentkezik az Öszidő, melyben az udvardi nyugdíjasok beszélnek tevékenységükről. Ezután a Louis Armstrong és a biblia című lemezről hangzik el válogatás. 16.05-kor Köszöntő, majd Napzárta 18 óráig. Vasárnap 8-tól 9 óráig a névnapi köszöntő, az esemény- naptár, a belpolitikai tükör hangzik el, visszatérünk a hét fontos eseményéhez. A VUágosságban Kiss Róbert dunaszerdahelyi lelkiatya hirdet igét, eűátogatunk a dunaszerdahelyi Szent János Egyházi Alapiskolába. A 145 éve hunyt el Mihail Glinka művészetét ismerhetik meg 9.30- kor a Zenei galériában. Puha Józseffel randevúzhatnak 10.05-től. Délelőtt a sport a téma, megszólalnak a mindent tudó randevús gyerekek, délután pedig fókuszban a szerelem. Megszólalnak szerelmespárok, a szakember, és az Ifi Szenvedő szívek című képregényének szereplői. Sztárvendég Ágnes Vanilla. 14.05-kor Mayer Judit olvassa fel nyelvművelő írását. Hétköznapok görbe tükre - ez a címe annak a kiállításnak, amelyet a Csemadok komáromi székházában láthatnak. A Nádszegen működő Napszínház február 15-én újabb előadásra hívja az érdeklődőket, vendége a Vuji- csics együttes. Minderről 15 órától A kultúra vüága című műsorban hallanak. Egy csallóközi népdal továbbélése napjainkban - ez a témája a 15.30-kor kezdődő néprajzi ösz- szeállításnak. A Köszöntő 16.05-től 17.40-ig tart, adásunk a Napzártával érvéget 18 órakor, (-tek)
