Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-08 / 33. szám, péntek

Közélet 5 Interjú Ján Hrubalával, a polgári szervezetek ombudsmanjelöltjével bírói tevékenységéről és elképzeléseiről Haraphat is, de főleg közvetít A most zajló parlamenti ülés egyik legfontosabb eseménye az ombudsmanválasztás lesz. A politikai pártok mellett civil szervezetek is megnevezték jelöltjüket: azt szeretnék, ha a képviselők az emberi jogok területén dolgozó Ján Hrubalát választanák erre a posztra. Őt kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Ön 1988-tól 1996-ig bíróként dol­gozott, először a Besztercebányai Járásbíróságon, majd a kerületi bíróságon. MiétJ hagyta ott a bí­rói pályát? Lehet ezt a szlovákiai bíróságok munkájának kritikája­ként is értékelni? A kerületi bíróság alelnöke voltam 1996-ban, amikor az akkori igaz­ságügy-miniszter leváltott. Ezt kö­vetően rövid ideig még bíró marad­tam, majd ügyvédként kezdtem dolgozni. Bírónak lenni nem köny- nyű, emberi sorsokról kell dönteni, ez a foglalkozás szakmai és erköcsi szempontból is egész embert köve­tel. A szlovákiai bírók között vannak jók is, vannak közepes képességű emberek és olyanok is, akiknek a bí­rói székben nincs mit keresniük. Te­hát ugyanolyan a helyzet, mint a társadalom más területein. Veszélyes ma bírónak lenni? Ön 1995-ben elutasította a titkos- szolgálat Rudolf Báláz püspök le­hallgatására vonatkozó kérését. Bevallom, nem ez volt a legveszé­lyesebb döntésem. Egy fejlett társa­dalomban nem szabad megenged­ni, hogy veszélyben legyenek azok a » Nem szabad meg- r engedni, hogy ve­szélyben legyenek azok a bírók, akik tisztessé­gesen akarják vé- . . gezni munkájukat. N> bírók, akik tisztességesen akaiják végezni munkájukat. Az említett ügyben nem tettem semmivel sem többet, mint ami a kötelességem volt: mivel nem teljesültek a törvény által előírt feltételek ahhoz, hogy a titkosszolgálat lehallgatóberende­zést alkalmazzon, nem hagytam jó­vá a kérvényt. Nehéz utólag meg­Ján Hrubala: „Az emberjogi biztosnak nem szabad rejtőzködnie, sem az emberek, sem a sajtó képviselői előtt." (A szerző felvétele) ítélni, hogy fenyegetett-e veszély a titkosszolgálat részéről; jóllehet nem fenyegetett meg senki, viszont abban az időben más volt a társa­dalmi légkör. De a bírói foglalkozás ma is veszélyes. Emberi sorsokról, milliókról döntenek, és mindkét fél­nek más az elképzelése az ügy meg­oldásáról. Ha a bíró az egyiknek iga­zat ad, a másik haragszik. Az, akit elítél 10-20 évre, hajlamos bosszút esküdni. Sok bíró kap fenyegető te­lefonhívásokat, leveleket. Az állam feladata lenne, hogy gondoskodjon a bírókról, beleértve a biztonságu­kat is. 1996-tól ügyvédként dolgozik. Nagy változás volt ez az életében? Az ügyvédkedésnek egy speciális te­rületét választottam, civü szerveze­tek segítségével olyan ügyeken dol­gozom, melyek során kis közössé­gek, kisebbségekhez tartozók jogait védem. Az ügyfeleim általában va­lamilyen okból kifolyólag hátrányos helyzetű emberek. Ez teljesen más szemszögből láttatja a jogot, az ügy­védnek, kötelessége ügyfele érdeké­nek védelme. A bírói munka után, amikor a pártatlan ítélkezés, a felek érveinek gondos mérlegelése volt a legfontosabb, most az ügyfél érdeke az első. Ön volt az első, akinek ügyvéd­ként sikerült elérnie, hogy bíró­ság elismeije, az elkövető rasz- szista indítékból hajtotta végre tettét. Miért olyan nehéz bizonyí­tani, hogy a bűncselekménynek a fajgyűlölet volt az indítéka? Ha a bűncselekmény áldozata állít­ja, hogy az elkövető „koszos néger­nek” nevezte vagy a Duna túloldal­ára küldte, a rendőr mondhatja, hogy ez nem érdekes, ezt mesélje másnak. Én állítom, hogy ez is fon­tos, mert a rendőr - és a bíró is - kö­teles megvizsgálni, hogy az ügynek van-e rasszista színezete. Ez is része a jogrendünknek. Az én ügyemben a rendőrök nem hittek az áldozat­nak, azonban a bíróság előtt sike­rült bizonyítanunk, hogy az elköve­tő gyűlöletből követte el romaelle­nes tettét. Ennek ellenére gondot je­lentett, hogy ezt rasszista indíték­nak ismeije el a bíróság, mivel ant­ropológiai szempontból a romák is ugyanannak az emberi fajnak a tag­jai, mint az európai fehér emberek. A törvény akkor még nem tartal­mazta az etnikum kifejezést, csak a fajt és nemzett kisebbséget említett. Nekünk sikerült egy nemzetközi összehasonlító tanulmány alapján bizonyítani, hogy ez csak játék a szavakkal, és más országok bírósá­gai sem a fajok antropológiai meg­különböztetését veszik alapul a rasszista indok megítélésénél, elég ha más a bőrszíne az áldozatnak. A bíróság végül igazat adott nekünk. Még egy eredményt elkönyvelhet­tünk az ügy révén: elértük a törvény megváltoztatását, és most már sze­repel benne az etnikum szó is. Ha megválasztanák Önt ombuds- manná, mit tartana legfontosabb feladatának? Be kell vallanom, hogy nincs sem­milyen kedvenc területem. Gyakran bizonyára csak tanácsot kell adni nekik, kihez fordulhatnak ügyük­kel. Előfordulhat, hogy jogi véle­ményt kell mondania, de részt vehet a közigazgatási eljárásban is. Ha mégis egy mondattal kell válaszol­nom, akkor így fogalmaznék: az ombudsman fő feladata a lakossági kérvények kivizsgálása azokban az ügyekben, amelyekben fennáll a gyanú, hogy az állami, önkormány­zati vagy más közigazgatási szervek visszaéltek hatalmukkal. Említette, hogy az ombudsman- nak erős fegyvere lehet a közvéle­mény. Szerintem az emberjogi biztosnak nem szabad rejtőzködnie, sem az emberek, sem a sajtó képviselői előtt. Amellett, hogy aktívan segít az embereknek gondjaik megoldá­sában, beszél is ezekről a gondok­ról, nyilvánosságra hozza őket. Őszintén hiszem, hogy a sajtó erős szövetséges lehet. Az ombudsman \\ Független a politi- ' kától, de semmi sem akadályozza, hogy jó kapcsolatban legyen a parlamenttel, a kormánnyal. N\ egyik leghatékonyabb eszköze a parlament számára kötelezően ké­szített éves jelentés lesz. Milyennek képzeli el az ombuds­man és a végrehajtó hatalom, az állam kapcsolatát? Az ombudsman feladata nemcsak a harc, de a megegyezésre való törek­vés is. Bizonyos esetekben elvi ala­pon kell állnia, de véleményem sze­rint a politikai hatalom képviselői nem ellenfelei, legalábbis nem az ügy első pillanatától kezdve. Akkor válnak ellenfelekké, ha úgy gondo­lom, hogy hibáztak. Az ombudsman független a politikától, de semmi sem akadályozza, hogy jó kapcso­latban legyen a parlamenttel, a kor­mánnyal, és felhasználhatja ezeket a kapcsolatait például törvénymó­dosításokra. Az ombudsman nem egy láncáról elszabadult kutya, amely mindenkit megharap, akivel találkozik. Néha ugyan kell harap­nia is, de elsősorban közvetítőszere­pe van, tehát olyan embernek kelle­ne lennie, aki tud tárgyalni. Jövő szerdán rendkívüli ülésen vitatják meg a legújabb ellenzéki bizalmi javaslatot Ivan Miklóssal nem bukik a kormány ÚJ SZÖOSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rendkívüli ülésen, jövő szerdán vitatja meg a törvényhozás az Ivan Miklós leváltására tett ellen­zéki javaslatot. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) már másodszor kezdeményezi a gazdasági miniszterelnök-helyettes menesztését; ez a jelenlegi kormány valamelyik tagjának eltávolítását szorgalmazó 14. indítvány. A Miklós elleni javaslatot 35 HZDS-képviselő támogatta, miközben saját bevallá­suk szerint néhányan nem is tudtak a kezdeményezésről. Nem olvasták el, mit írnak alá, de kitartanak a ja­vaslat mellett, az okokat pedig - óriási a munkanélküliség, a gazda­sági helyzet romlott, a bankszektor nem sikerült átalakítani, nőtt a köz­tartozás - relevánsnak tartják. Ez­zel szemben Ivan Miklós a mozga­lom érveit értelmetlennek minősí­tette, de elismerte: a honatyáknak joguk van megvonni a bizalmukat. „Ha erre sor kerül, nem leszek mi­niszterelnök-helyettes. A kabinet viszont csak úgy bukhat meg, ha a kormányfőt menesztik” - mondta Miklós. „Nem értek egyet a javaslattal” - árulta el lapunloiak Éva Rusnáková (SDK), és több kormánypárti képvi­selő osztja véleményét. Pavol Hrusovsky (KDH) szerint az indít­vány próbára teszi a koalíciót, mert kormánypárti szavazatok nélkül nincs esély Miklós menesztésére. A kereszténydemokrata elnök nem tartja valószínűnek, hogy a javasla­tot kiegészítenék az egész kormány elleni bizalmatlansági indítvány­nyal. „Nem jut más az eszükbe, ezért üyen javaslatokkal állnak elő” - közölte az Új Szóval Vladimír Palkó KDH-alelnök. Frantisek Miklosko úgy véli, elsősorban a Pavel Koncos vezette baloldal szá­mára lesz próba a szerdai voksolás. Az SDKÚ Ivan Simko szerint nem támogatja Miklós leváltását, mert az „destabilizálná az országot.” A. Nagy László MKP-képviselő la­punknak megerősítette: a magyar honatyák sem támogatják Mildos menesztését. „Isten ments, hogy er­re sor kerüljön! Szakmai és politikai szempontból is óriási hiba lenne. Csökkentené az ország integrációs esélyeit, és Schmögnerová leváltá­sa után azt jelentené, megbukott a kormány reformszámya” - muta­tott rá A. Nagy. Bugár Béla MKP- elnök elfogadhatatlannak tartja a kormánytagok menesztését célzó „HZDS-es szalámimódszert”, rá­adásul szerinte a miniszterelnök­helyettes leváltására felhozott okok sem helytállóak. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke ezzel szemben nem zárta ki, hogy esedeg támogatni fogja Miklós leváltását. Ami a miniszterelnök támogatását illeti - ha erre sor kerülne csak azért szavazna menesztése ellen, mert ha nem azt tenné, az a kor­mány bukását jelentené.Ladislav Orosz baloldali képviselő szerint az ellenzék javaslata legitim, sőt na­gyon jól időzített. „Az SDL-frakció álláspontját nem tolmácsolhatom, mert még nem tárgyaltunk a kér­désről” - árulta el lapunknak Orosz, aki a saját véleményét és hozzáállásást sem hajlandó addig közzétenni, amíg frakciója nem tár­gyal az ellenzéki javaslatról, (sza) Duray Miklós az MSZP-ről Mindenkinek ártanak Pozsony. „Örülök, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőinek nagy része megszavazta a kedvezmény­törvényt, de amit az Orbán-Nasta- se találkozó után elindítottak, az a jogszabály ellen hat és árt a kisebb­ségeknek” - nyüatkozta az Új Szó­nak Duray Miklós. Az MKP ügyve­zető alelnöke Kovács László MSZP- elnök szerdai kijelentésére vála­szolt, mely szerint „Duray Miklós pontosan tudja, hogy mi a törvényt jogellenesen módosító Orbán-Nas- tase paktumot bíráljuk”. Duray szerint Peter Weiss külügyi bizott­sági elnök a Kovács Lászlóval foly­tatott tárgyalása után vetette fel, hogy a kedvezménytörvényról az alapszerződés értelmében tárgyal­janak. , A dokumentum - legalábbis a 15. cikkely alapján létrehozott ki­sebbségi vegyes bizottság kereté­ben - nem alkalmas semmilyen probléma megoldására. Az a kér­dés, amelyet a státustörvény érint, csak úgy terelhető át a vegyes bi­zottság témakörébe, hogy az egész a megoldhatatlanság állapotába kerülne, ami politikailag elsősor­ban az MSZP-nek kedvezne” - véli Duray. Úgy látja, Weissnek a kül­ügyi bizottsági határozati javaslat­tól eltérő tartalmú parlamenti fel­szólalásában is „egészen egyértel­mű áthallások vannak a magyaror­szági politikai kampányból”, (kor) Új kormánykoalíció jönne létre Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom az Ivan Miklós elleni bizalmatlansági indítványával a Szlovák Gázművek privati­zálását akarja megakadályozni, hogy olyan zűrzavar legyen a vál­lalatnál, mint a Meciar-párti meggyilkolt volt vezérigazgató, Ján Ducky idején - véli Mikulás Dzurinda. A kormányfő a Miklósról szóló szavazást nem kötné össze az egész kabinet iránti bizalmi szavazással. Ám ha Miklóst leváltanák, az Mikulás Dzurinda sze­rint új parlamenti kormánykoalíció létrejöttét jelentené. (SITA) RÖVIDEN Mikulás Dzurinda elégedett Csáky Pállal Pozsony. Mikulás Dzurinda elégedett helyettesének, Csáky Pálnak a munkájával. A kormányfő ezt a tegnapi parlamenti kérdések órá­jában válaszolta Melánia Kollárikovának képviselőnek. Hangsú­lyozta, a nemzetiségi politikáért az egész kormány, s nem csak az MKP-s politikus felel. Ivan Simko a rendőrségbe vetett lakossági bi­zalom megrendüléséért csak annak arányában vállal felelősséget, hogy nyolc hónapja ő a belügyminiszter. Szeretné, ha a rendőrök okozta balesetek kivizsgálását nem titkosítanák. (TASR) Nem lép életbe a munkatörvénykönyv? Pozsony. A munkaadók szövetsége szeretné egy évvel elhalasztani a munkatörvénykönyv hatálybalépését. Céljuk elérése érdekében újra az érdekegyeztető tanács elé viszik a jogszabályt, mely életbe­lépése esetén szerintük mintegy évi 2 milliárd koronával növeli meg a munkaadók kiadásait. Kérni fogják valamennyi parlamenti pártot, hogy ne próbálkozzanak a törvény gyors módosításával, mi­vel szerintük jóval több részét kell megváltoztatni, mint amennyi­vel szemben eddig kifogások merültek fel. Elismerték, hogy az egyeztetés során nem fordítottak elég hangsúlyt a törvényre, (lpj) Knazkóék perlik Románt és Tapákot Pozsony. A kulturális minisztérium tegnap a legfőbb ügyészségen büntetőjogi eljárást kezdeményezett az Új Színpad két volt igazgató­ja, Eubo Roman, jelenlegi pozsonyi megyei elnök, illetve Marek Tapák ellen, amiért néhány évvel ezelőtt érvénytelen, a színház szá­mára előnytelen és formaüag is pontatlan bérleti szerződéseket kötöt­tek, például a színház épületében levő Olympia kávéházzal. (TASR) Pontosított számadatok Pozsony. Lapunk tegnapi számában sajnálatos elírás történt a har­madik oldalon: az alapiskolások számának alakulását bemutató táblázat ötödik oszlopában valótlan adatok szerepeltek. 1999-ben nem 4392 gyermek járt magyar tannyelvű osztályba, hanem 43 988. 2000-ben a táblázatban feltüntetett adatokkal ellentétben a számuk nem 4675, hanem 41 989.volt. Az érintettektől, valamint az Új Szó minden olvasójától elnézést kérünk, (rv) Schmögnerová az OECD főtitkárhelyettese lesz? Egyelőre társulásban HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Demokratikus Balol­dal Pártjának búcsút mondó Bri- gita Schmögnerová és Peter Weiss még nem döntötte el, új pártot alapít-e vagy csatlakozik a szoci­áldemokratákhoz. Mindenesetre Lubomír Slahorral, a szocdemek egykori vezetőjével létrehozzák a Szociáldemokrata Alternatíva ne­vű polgári társulást, mely - ha lesz rá igény - idővel párttá ala­kulhat. A volt pénzügyminiszter a Pavel Koncos földművelési mi­niszter vezette baloldallal kizárta az együttműködést, de reméli: a pártban reformváltozásokra kerül sor. Jozef Stank védelmi és Milan Ftácnik oktatási miniszternek szimpatikusnak tűnik a polgári társulás létrehozása. Egyébként a volt pénzügyminiszter asszony a 29 országot, köztük Szlovákiát is tömörítő Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkár-helyettesi poszt­jára pályázik. A politikus ez ügy­ben már tárgyalt az OECD főtitká­rával. (s, ű) Március elsejétől megváltozik a hallgatók támogatása Nő a szociális ösztöndíj ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Az oktatási minisztérium módosítani kívánja az egyetemi és főiskolai hallgatóknak nyújtott szo­ciális ösztöndíjakról szóló rendele­tét. A módosításnak köszönhetően március elsejétől a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben levő hallgatók nagyobb számban jutnának ilyen támogatáshoz. Milan Ftácnik okta­tási miniszter elmondta, jelenleg a nappali tagozatos hallgatóknak csu­pán 3,9%-a részesül szociális ösz­töndíjban, márciustól az arány a 6%-ot is elérheti. Jelenleg havi 500 koronát kaphat az a hallgató, aki­nek családjában az egy főre jutó jö­vedelem nem éri el a 3000 koronát. A szociális ösztöndíjakról szóló ren­delet módosítása értelmében 2300 korona támogatásban részesülhet az a hallgató, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem 2200 koro­na alatt van. A közeljövőben min­den olyan hallgató jogosulttá válik a minimális, 800 koronás szociális ösztöndíjra, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem 3200 és 3700 korona között mozog, (érvé) Melyik pártra szavaztak volna a polgárok, ha parlamenti választásokat tartottak volna? (az adatok százalékban értendők) GRAFIKON © ÚJ SZÓ 30,7 HZDS Smer Mandátumok Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) 57 Smer 26 Magyar Koalíció Pártja (MKP) 23 Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) 16 Új Polgár Szövetsége (ANO) 15 12,1 Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 13 12,1 Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 13 A polgároknak csak mindössze 68,7 százaléka járult volna az urnákhoz; a lakosság 17,4 százaléka nem kívánt volna szavazni; a megkérdezettek 13,9 százaléka nem tudott volna dönteni. (Forrás: Markant)

Next

/
Thumbnails
Contents