Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-31 / 26. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 3 KOMMENTÁR Csábító román modell SZILVÁSSY JÓZSEF Főleg az erdélyi magyarság számára kiemelkedő jelentőségű az a további egy évre meghosszabbított kormánytámogatási megállapodás, amelyet az RMDSZ írt alá kedden a hatalmon levő Szociáldemokrata Párttal CPSD). A kisebbségben kormányzó román politikai erővel kötött alku már eddig is több eredményt hozott, mint az a négy esztendő, mialatt az ottani magyar párt kormányzati tényező volt. A magukat demokratáknak nevező román politikusok ugyanis akkor sok szépet és jót ígértek a magyaroknak, aztán megszeppentek a nacionalisták hőzőngéseitől és visszahőköltek. Iliescu és Nastase viszont állta a szavát: az eddigi támogatás fejében kellő politikai kurázsival már törvényesítette a magyar nyelv hivatali használatát és a kétnyelvű feliratokat azokban a helységekben, ahol a kisebbség lélekszáma legalább a húsz százalékot eléri. Most pedig egyebek között arról született egyezség, hogy felgyorsítják a magyar egyházi ingatlanok, továbbá a földtulajdonok és az erdők visszaszolgáltatását, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen pedig magyar nyelvű karok és tanszékek működését indítják újra. A bukaresti alku idehaza elsősorban nyilván egyes szlovákiai magyar közéleti személyiségek figyemét kelti fel. Főleg azért, mert ami a romániai politikában történik, az egy idő óta Szlovákiában némi késéssel megismétlődik. Gondoljunk csak arra, hogy az RMDSZ vállalt elsőként kormányzati szerepet, s tapasztalatai fontosak voltak a két év múltán hasonló döntést hozó MKP számára is. Az előző román kormányt alkotó nagykoalíció négy éven át jórészt csak viszálykodott, s emiatt a magyar párton kívül mindegyikük csúfosan leszerepelt a legutóbbi választásokon. A jelenlegi szlovák kormánypártok többségét szeptemberben hasonló kudarc érheti. Mindezt előrevetítve, akadnak olyan hazai magyar hangok is, amelyek már - éppen a román mintára utalva - valamiféle HZDS-MKP alku lehetőségét emlegetik. Meäamak nyüván úgy kellene ilyen egyezség, mint egy falat kenyér. Ezért a szlovák kereszténydemokratákon kívül legszívesebben a Magyar Koah'ció Pártját is megkömyékezné. Ezzel az ábrándjával azonban egyetlen józan gondolkodású és tisztességes politikust sem téveszthet meg. Ugyanis Iliescuval mégis csak szóba állnak Nyugaton, Nastase pedig mindenhol szalonképes. Meciarról - egyre kétségbeesettebb igyekezete ellenére - egyiket sem lehet elmondani. Az okok közismertek. Ezért ameddig ő a pártelnök és szinte minden posztot az ő holdudvara bitorol, s nincs előrelépés a tisztázatlan bűnügyek felgöngyölítésében, addig a bukaresti modell semmiképpen sem követhető. Még akkor sem, ha a szeptemberi választások várható eredménye egyeseket csábítgathat ilyen lépésre. JEGYZET Nyugdíjas (s)óhajolc GAÁL LÁSZLÓ A minap azért ültem végig a nyugdíjasok egyesülete vág- sellyei járási vezetőségének ülését, hogy megtudjam, miképp kezdeményezett a szervezet petí- ciógyűjtést a telefondíjak emelése ellen. Őszintén szólva, elég nehéz volt szót értenem a nyugdíjasok képviselőivel, mert hiába hajtogattam, hogy engem most kimondottan a petíció érdekel, mindenáron egyszerre akarták elmondani az összes panaszukat. Abból pedig van garmadával. Például az, hogy ha kórházi kezelésre vagy kivizsgálásra szorulnak, hiába próbálnak mentőt hívni, többnyire az a válasz, oldják meg maguk a „fuvart”. Az említett gyűlésen fel is vetettek egy ödetet, nem lehetne-e megszervezni egy olyan „segélytaxi-szol- gálatot“, amely esetenként a nyugdíjasok számára is megfizethető áron szállítaná kórházba a rászorultakat? Egy másik dolog: az öregeknek is tehernek elintéznivalóik a hivatalokban, s tanácsra volna szükségük. Azelőtt állítólag akadtak jogászok, akik díjmentesen igazították el őket. A mai világban nem akad szakember, akinek erre jutna ideje. Egy további panasz: sokuknak arra sem futja, hogy az orvos által előírt gyógyszerét kiváltsa. Szinte hiheteden, amit az egyik nyugdíjas elmesélt: gyógyszereit a járási székhely egyik patikájában akarta kiváltam, ahol hatszáz koronát akartak kérni a receptre felírt gyógyszerekért. Egy közeli faluban 20 koronáért sikerült ugyen- ezekheza gyógyszerekhez hozzájutnia. Mindez azt bizonyítja, hogy a rendszerben van valami galiba. Nem csoda, ha a nyugdíjasegyesület járási elnöke kijelentette: „Ránk, öregekre, mindig csak a választások idején van szükségük a politikusoknak, de ezentúl csak olyanra adjuk a voksunkat, aki megígéri, hogy segít a nyugdíjasok helyzetén. Függedenül attól, hogy milyen párt mezét viseli.“ De nyugdíjas legyen a talpán, aki azt is előre meg tudja jósolni, melyik az a politikus, aki meg is tartja ígéretét. Bugyinyilatkozat POLGÁR ANIKÓ Az eset még akkor történt, mikor az állampolgári kötelességüket buzgón teljesíteni kívánó kisemberek kitöltött vagyonnyilatkozatukkal sorakoztak a községházák folyosóm. A két falusi néni beszélgetését hiteles fültanú (édesanyám) elmondása alapján írom le. „Még jó, hogy nekünk csak ilyet kell kitöltenünk, nem azt a másikat!” - szólalt meg az egyik. „Arra ugyanis még azt is be kell írni, hogy hány 5000 koronásnál drágább bugyink van.” „Ötezerkoronás?” - hüledezett a másik. „Hát olyat csak az örömlányok hordanak” - tette hozzá, az enyémnél kissé póriasabb szóhasználattal nevezve meg a méregdrága fehérneműket tisztességtelen céllal vásárló és viselő hölgyeket. Való igaz, a két néninek - feltételezem, hogy egyikük sem a legújabb divat szerint öltözködik - nem kell ilyenfajta nyüatkozatok miatt aggódnia. Az alsóneműk ára ugyanis, érdekes módon, nagyságukkal egyenes arányban csökken: a legolcsóbb éppen a legtöbb nyersanyagból készülő „óriásbugyogó”, a legdrágább a szinte csak három textilcsíkból összevarrt tangabugyi. Persze, nyüvánvalóan nem a nyersanyag áráról, hanem a divatról van szó. A két „klasszikus” öltözködéshez szokott és sokféle rendszert megért néni azonban már nem lepődik meg semmin - hozzászoktak, hogy az állam keze mindenhová elér, ha akarja, még a legintimebb szféránkba is beleavatkozik, akár az alsóneműinket is képes átvizsgálni... Ilyen „bugyinyüatkozat” még Platón valóban diktatórikusán megszervezett, a magánszférát (és a családot) teljesen kiiktató államutópiájában sem szerepelt, persze, nyüván csak azért, mert az ógörög nők szoknyájuk (illetve khitónjuk) alatt bizony, bármilyen meglepő, egyáltalán nem is hordtak bugyit... TALLÓZÓ NOW CAS Határainkon már szeptember tizer egyedike óta szigorúbb ellenőrzi folyik - erősítette meg az idegenrer dészet vezetője a napüap kérdésén hogy az al-Kaida tagjai Szlovákiá át menekülhetnek-e. Miroslav Ke cár szerint az ukrán-szlovák szak; szón a hadsereg is segíti a határőr zeti szervek munkáját. NÁRODNÁ OBRODA A Peter Weiss, a Demokratikus Ba oldal Pártjának képviselője körű csoportosulás csatlakozhat példái Robert Fico Smeijéhez is. A legmej felelőbb volna azonban számukra Szlovákiai Szociáldemokrata Pár amely a Demokratikus Balold; Pártjához hasonlóan szintén a Szí cialista Intemacionálé tagja. SME Nem jósol mélyreható változások; a mezőgazdaság terén Szlováki uniós csadakozása után a földmí velési minisztérium integráció főosztályának vezetője. Eubom Micek szerint az árakat a piac sz; bályozza, ezért a hazai termi löknek el kell dönteniük, mivel é: demes foglalkozniuk. Az egyórás beszédet a republikánusok és a demokraták ovációja kísérte - Washington fő célja a terrorizmus legyőzésf George Bush az USA helyzetéről Washington. A terrorizmus elleni háború megnyerésének az eltökélt szándéka, az USA területén a biztonság megszilárdításának programja, valamint az amerikai gazdaság új- raélénkítésére való törekvés volt kiolvasható George Bush amerikai elnök beszédéből, amely közép-európai idő szerint tegnap hajnalban a kongresszus két háza előtt hangzott el az Egyesült Államok helyzetéről. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök évente tart ilyen beszámolót, de a mostanit fokozott érdeklődés övezte, mert mindenki kíváncsian várta, milyen irányban képzeli el a kibontakozást az első hivatali évét maga mögött tudó George Bush, a tavaly szeptember 11-én elkövetett szörnyűséges terrorcselekmények - és a következmények - fényében. Az egyórás beszédet a republikánusok és a demokraták ovációja kísérte; az elnök fő célként a terrorizmus - amelynek hordozói még közöttünk vannak - legyőzését jelölte meg. „Most, amikor itt összegyűltünk, nemzetünk háborúban áll, gazdaságunk recessziót él át, és a civilizált világot példádan veszélyek fenyegetik. Ám az USA helyzete soha nem volt ennél erősebb” -jelentette ki. Az elnök nem áltatta hallgatóságát azzal, hogy az erőfeszítések nagy részét már maguk mögött tudhatják az amerikaiak. „Amit Afganisztánban találtunk, az megerősíti, hogy a terror elleni háborúnk korántsem közeledik a végéhez, hanem éppenséggel csak most kezdődik” - jelentette ki. Megemlítette, hogy több tízezer jól képzett gyilkos jár-kel szabadon a világban, s legalább tizenkét országban vannak bázisaik. Név szerint is megemlítette Észak-Ko- reát, Iránt és Irakot mint olyan államokat, amelyek tömegpusztító fegyverekre akarnak szert tenni. Ezeket az országokat és terrorista szövetségeseiket a rossz központjaként emlegette, hozzátéve: fegyverkezésükkel a világbékét fe- gyegetik. Beszédének további részében a gazdaságösztönző intézkedési terveinek elfogadására sürgette a kongresszust. A programnak az elnök szerint elsősorban a foglalkoztatást kell serkentenie. .Amikor Amerika dolgozik, akkor virágzik. Gazdasági tervem tehát egyeden szóban foglalható össze: munkahelyek” -jelentette ki. Ez a program segíthet kihúzni az amerikai gazdaságot a jelenlegi recesszióból, és a több mint egymillió amerikai, aki a szeptember 11-i terrortámadások következményei miatt elvesztette állását, ismét munkához juthat. Bush hangoztatta, hogy gazdaságösztönző program nem csak a munkanélkülieknek jelentene segítséget. A munkahelyteremtést adókönnyítésekkel támogató program általában is bátorítaná a beruházásokat és a fogyasztást, vagyis segítene kivezetni az országot a gazdasági recesszióból, ahová tavaly márciusban került. „A kiút a mostani recesszióból, az út a munkahelyek teremtéséhez a gazdasági Több tízezerjói képzett gyilkos jár-kel szabadon a világban. növekedés, a befektetések ösztönzésével. Minél hamarabb lesznek adó- könnyítések, annál hamarabb lesz az embereknek elkölthető pénzük” - mondta Bush. A további adó- könnyítéseket és beruházásösztönző intézkedéseket tartalmazó gazdasági tervezetet a képviselőház már elfogadta, most a demokrata többségű szenátuson a sor. Az amerikai elnök azt mondta, hogy támogatja a munkanélküli-segélyek növelését és az egészségügyi ellát; közvetien támogatását, és hangsi lyozta, hogy új munkahelyek létes tése csak adóreformmal és jobb kü kereskedelemmel lehetséges. „A j munka a vüágos adópolitikán függ” - mondta, és sürgette a tö vényhozókat, hogy véglegesítsék; 1,35 billió dolláros, tízéves adócsői kentési ütemtervet. Az amerik; költségvetés az afganisztáni háb< rú, a növekvő hazai biztonsági k adások és a gazdaságélénkítő pro; ram miatt az idén deficitbe csúszil „A deficit csekély lesz és a deficiti időszak nem nyúlik túl hosszúra” mondta az elnök. Az utóbbi nég évben az amerikai kormány többle tel zárta a költségvetést. Most min a Fehér Ház, mind a kongresszi költségvetési hivatala az idei és következő költségvetési évben def cittel számol. Bush elmondta, hoj az Egyesült Államok naponta töb mint 30 millió dollárt költ a terrori: mus elleni küzdelemre, de az afg; nisztáni beavatkozás megmutatta hogy a drága, ám nagy pontosság fegyverek képesek megsemmisítei az ellenséget, és megmenteni árta lan életeket. „Ezekből a fegyvi rekből még többre van szükségün] Bármennyibe kerül országunk me; védése, kifizetjük” - mondta az e nők. További részletek és reagál; sok a 6. oldalon, (m, c, ú) Václav Havel szerint majdnem szent dolgot csinálnak a mozgalomból, illetve vádlottakká teszik az ellene fellépőket Megbékélést a chartások és az antichartások közt KOKES JÁNOS A Charta 77 és az úgynevezett anti- charta aláírói közti megbékélésre szólított fel Václav Havel. A cseh államfő szerint a 25 évvel ezelőtt nyüvánosság elé lépett Charta 77 csehszlovák emberi jogi mozgalom szelleme miridig az egymás iránti türelmet, megértést és a kölcsönös szolidaritást hirdette. „Mindig megértettük azokat, akik a kihallgatások alkalmával esetleg beszéltek, majd sajnálták azt” - jelentette ki beszédében a „szvetteres disszi- densből” és drámaíróból lett államfő. Havel, aki 1977januárjában a Charta 77 első szóvivőinek egyike volt, hangsúlyosan a megértésre és megbocsátásra szólított fel azokkal kapcsolatban, akik 1977 januárjának végén aláírták az úgynevezett antichartát, amelyet az akkori kommunista hatóságok szerveztek meg, állítólag „spontán tiltakozásul” a szocialista Csehszlovákia ellenségeivel szemben. A csehszlovák kommunista párt akkori szócsöve, a prágai Rudé právo .hajótörötteknek” és „önjelölteknek” minősítette a chartistákat. Az antichartát a csehszlovák kulturális szféra legismertebb képviselői írták alá, s nem hiányzott számos szlovákiai magyar művész aláírása sem. Csehországban a Charta-évforduló alkalmával a témáról ismét éles vita bontakozott ki, amelyben többen nyíltan megbélyegezték a szocialista rendszerben aktívan működő, az antichartát aláíró művészeket. „Nem szabad haragudnunk rájuk, mert ők csak később ébredtek fel, mint mi” - jelentette ki kedden este a 65 éves államfő. A korabeli Rudé právóban közölt jegyzék szerint az „antichartát” Dagmar Havlová - akkori nevén Veskmová - is aláírta. Havlová azonban közölte, az információ nem felel meg a valóságnak. Az antichartán egyébként számos, a szlovákiai magyarok által is ismert cseh személyiség neve megtalálható, mint például Jiri Menzel filmrendezőé vagy Karel Gott és Helena Vondrácková énekesé, s nem hiányoznak a szlovák kultúra akkori meghatározó személyiségei sem. A kulturális szféra dolgozói, személyiségei közül összesen mintegy hétezren írták alá az antichartát. Az objektivitás érdekében azt is meg kell jegyezni, hogy bár manapság csak az kulturális szféra botlásáról beszélnek hangosan, az antichartát 1977-ben az országos kampány keretében a gyárakban, iskolákban és a legkülönbözőbb intézményekben százezrekkel is aláíratták mégpedig úgy, hogy a nyilatkozatot senki sem olvasta, bár a nyugati rádiókból tartalmát sokan ismerték. Az évforduló alkalmával a Lidové noviny című konzervatív prágai napilap közölte az egykori Rudé právóban megjelent aláírások jegyzékét. A közlés ingerült reakciókat váltott ki Csehországban. Egyesek megsértődtek, s tudatos provokációnak minősítették, hiszen az aláírók között a mai cseh kulturális szféra számos, igen jelentős és népszerű személyisége is megtalálható. Akadnak, akik szinte kiközösítenék a társadalomból az ami- charta aláíróit. Pavel Dostál kulturális miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy valaki egy aláírásért, an esetleg hibának tekinthető, égé; életében meg legyen bélyegezv Petr Pithart szenátusi elnök ped hangsúlyozta: bár a chartát cs; kevesen írták alá, a disszidensek t vékenységét ezrek segítették, nei egy esetben olyanok is, akik elégj jelentős tisztségeket viseltek. E nem szabad elfelejteni. Ami pedig dolog erkölcsi oldalát illeti, a mindenkinek a saját lelkiismeret vei kell rendbe tennie. Az állam élesen bírálta a témával kapcsol tos szóváltást. „Egyesek ezzel Chartából majdnem valamifé szent dolgot csinálnak, míg a más oldalon vádlottakká teszik azoka akik a kemény modem cseh tört nelem kényszere nyomán valarr aláírtak a Charta ellen” - mond Havel. Leszögezte, mindkét doki mentum a modem cseh történele része. Nem lenne szabad, hoj megossza az embereket, hanem múlt közös tanulmányozására kt lene ösztönöznie. A szerző prágai munkatársunk —1------1-------------.^r................................................................ ...... .........,.........—.............- Megszámolhatom, hogy melyikben van több jó hír? Inkább azt vinném. (Marabu rajza)
