Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-30 / 25. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 30. TÉMA: A PÁLYAVÁLASZTÁS 9 Nem csupán a helyes iskolaválasztásra kell ügyelni, hanem arra is, hogy a választott szakma iránt van-e kereslet Fontos döntés előtt álló fiatalok (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) ŐK MÁR VÁLASZTOTTAK Megkérdeztük a pozsonyi Duna Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola néhány végzős diákját, hol szeretnének továbbtanulni, hogyan készülnek a felvételi vizsgákra. Kovács Tamás: Itt, a Duna utcai gimnáziumban szeretnék továbbtanulni, utána pedig egyszerre két főiskolára is be fogom adni a jelentkezésemet. Matematika, fizika és számítástechnika, valamint közgazdaságtudományi szakon szeretnék tanulni. Bízom benne, hogy a gimnáziumba felvesznek az érdemjegyeim alapján is. Ennek ellenére azon gondolkodom, mégis felvételizni fogok, mert ki szeretném magam próbálni a vizsgaszituációban. A felvételi vizsgára való felkészülés abban is segít, hogy jó eredményt érjek el a gimnáziumi belépő teszt megírásakor. Lazík Ágnes: Én szakközépiskolát választottam, vámtiszt szeretnék lenni. A fő célom, hogy később felvegyenek a Rendőrakadémiára. A szüleim is segítettek a döntésben. Megfordult a fejemben, hogy esetleg gimnáziumban tanulok tovább, de mégis inkább a szakközépiskola mellett döntöttem. A felvételi vizsgára való felkészülésben egy tanító néni segít, akitől magánúton veszek órákat. Ezenkívül egy feladatlap-gyűjtemény példáinak megoldásával gyakorolok a felvételi vizsgára. Noga Gabriella: Én gimnáziumban tanulok tovább. Lehet, hogy nekem sem kell majd felvételi vizsgát tennem, mert a legutóbbi bizonyítványom nagyon jól sikerült. Mégis úgy gondolom, hogy az igazságos az lenne, ha mindenki azonos eséllyel indulna, és senkit nem vennének fel a felvételi vizsga teljesítése nélkül. A felkészülésben azonkívül, hogy én is egy feladatlap-gyűjtemény példáin gyakorolok, a testvéreim is segítenek. Matematikából és szlovák nyelvből fogok felvételi vizsgát tenni, ha sor kerül rá. Görcs Melinda: Ide, a Duna utcai gimnáziumba fogok jelentkezni, az érdemjegyeim alapján valószínűleg nem kell majd felvételiznem. Azért választottam a gimnáziumot, mert a későbbiekben a terveim szerint továbbtanulok. Orvos esetleg tanár szeretnék lenni. Vajda Zsófia: Én is azért jelentkezem gimnáziumba, mert később egyetemen szeretnék továbbtanulni. Mivel a bizonyítványom nagyon jó volt, elképzelhető, hogy nem kell felvételiznem. Ha mégis, akkor matematikából, magyarból és szlovákból kell felvételi vizsgát tennem. Ezekből a tantárgyakból különórákra lehet jelentkezni, amelyeken a diákok felkészülhetnek a felvételi vizsgájukra. Császár Eszter: Szintén a gimnáziumot választottam. Nyelvi osztályba szeretnék járni, ezért nekem az idegen nyelvből való felvételi vizsgára is készülnöm kell. Mivel az iskolában nem folyik felkészítés idegen nyelvekből, magánúton veszek órákat, (érvé) HASZNOS TUDNIVALÓK Legkésőbb február 5-éig minden kilencedikes alapiskolásnak el kell döntenie, hogy melyik középiskolában szeretne továbbtanulni. Nincsenek könnyű helyzetben. Fiatal koruk ellenére olyan döntés meghozatalára kényszerülnek, mely meghatározza későbbi ténykedésüket. A kínálkozó pályák és szakmák sokaságából kell kiválasztaniuk a számukra legmegfelelőbbet. RÁCZ VINCE El kell dönteniük, hogy valamilyen szakmát tanulnak-e, vagy inkább gimnáziumban folytatják a tanulmányaikat, és ezzel mintegy négy évre meghosszabbítják a kérdés eldöntésének lehetőségét. Alapvetően három középfokú oktatásintéz- mény-típus közül választhatnak az alapiskolák növendékei: felvételi kérelmüket gimnáziumba, szakközépiskolába, vagy szakmunkásképzőbe adhatják be. Míg a felvételi kérelem kitöltésére elegendő csupán néhány perc, az adott középiskola-típus kiválasztására ennél sokkal több időre van szükség. A döntést jelentősen befolyásolhatja a választható középiskolák rendkí- vül nagy száma. A jelenlegi kilencedikesek az iskolák által kínált továbbtanulási lehetőségek százával találják magukat szemközt. Az utóbbi években, vonatkozik ez főként a rendszerváltás utáni időszakra, már nem az jelenti a fő gondot, hogy a gyereket felvegyék valamelyik középiskolába, hanem inkább az, hogy minden tekintetben megfelelően döntsenek. A végzős diák csak abban az esetben dönthet helyesen, ha a szükséges információk birtokában minden körülményt fontolóra vesz. A megfelelő középiskola kiválasztásához a kulcsot egyedül az jelentheti, ha a gyerek a szülei segítségével a lehető legtöbb információt begyűjti. HADAS KATALIN A fiatalok társadalomba való beilleszkedésének, szocializációjának egyik nagyon fontos mozzanata a pályaválasztás. Az egyén pályával való azonosulásának folyamata egyben része az egyén önmeghatározási folyamatának, amely az életút során állandó változásban van. A pályaválasztás sok ismeretet és bizonyos érettséget feltételező, komplex feladat, nem csoda tehát, ha a serdülő- és ifjúkor feszültségekkel telített szakaszában gondot okozhat. A helyes pályaválasztási döntés az egyéni adottságok, indítékok és elgondolások, valamint az objektív tényezők: a választható lehetőségek és a pályakövetelmények optimális összeegyeztetése alapján jön létre. A mélyebben elemzett és átgondolt pályaválasztási problémák arra figyelmeztetnek, hogy a helyes pálya- választási döntést csak a személyiségfejlődés egészével összefüggésben lehet meghoznunk, ezt viszont az az út határozza meg, amelyet a fiatal a pályaválasztás időszakáig megtett. A választott pályán való szakmai beilleszkedése, későbbi sikeressége is nagymértékben az addigi fejlődésétől függ. A helyes pályaválasztási döntés és a kívánatos személyiségfejlődés összefügg egymással, s ezt a pályaválasztás előkészítésekor szem előtt kell tartam. A 13-14 éves korukig megtett út nagyban befolyásolja a gyerekek munkához való viszonyát, önmaguk megítélését, a vüágról alkotott képüket, az egész belső érési folyamatukat. A felnőttkor küszöbén, a valósággal történő szembesüléskor felszínre kerülnek azok a megoldatlan problémák, azok a diszharmonikus jegyek, amelyek addig csendben megbújtak a felszín alatt. Semmilyen közvetett módon megszerzett információk nem helyettesíthetik azonban a személyes tapasztalatból származó ismereteket, melyekre a szülők és a gyerekek elsősorban az iskolákban tartott nyűt napok során tehetnek szert. Az iskola megtekintése, a tanárokkal való beszélgetés megfelelő információkhoz juttathatja az érdeklődőket. A középiskola atmoszférájának közveden megtapasztalása sokkal meggyőzőbb érveket, illetve ellenérveket szolgáltathat a döntés során. A nyüt napok rendezvényemé ellátogató családok képet alkothatnak az intézményben oktató tanárok szakmai felkészültségéről, pedagógiai érzékéről, és a diákokhoz való viszonyáról. A pályaválasztás során nem csupán a helyes iskolaválasztásra kell ügyelni, hanem arra is, hogy a választott szakma iránt van-e kereslet. Vagyis hogy mekkora esélye van annak, hogy a középiskolás, ha befejezte tanulmányait a szakmájáA pályaválasztási tanácsadás a személyi adottságok feltárását, felismerését, felfedezését is feladatának tekinti. A pályafejlődés szerves része a személyiségfejlődés egészének, éppen ezért a pályaválasztási Tanácsadás és a pályafejlesztési tevékenység is része a személyiségfejlesztés egészének. A pályaválasztási szaktanácsadásnak az a feladata, hogy egyénenként nyújtson segítséget a pályaválasztási, pályaadaptációs és pályakorrekciós problémák megoldásában. Elsősorban a pálya- választási és pályaváltoztatási döntésekben nyújt segítséget. Hatékonysága szempontjából rendkívül lényeges, hogy ne maradjon elszigetelt a pályafejlődés folyamatától, hanem megtörténjék az eredmények visszacsatolása is. Az identitáskeresésnek kitüntetett korszaka a serdülő- és ifjúkor. Életének ebben a szakaszában az ember arra törekszik, hogy a korábbinál pontosabban, differenciáltabban fogalmazza meg önmagát, és keresse azt a speciális területet is, amelyben igazán kibontakozhat. Ugyanakkor fél a döntéstől, ban helyezkedhet el. Ha a diák gondos mérlegelés után választ a szakmák és különböző életpályák közül, elkerülheti, hogy karrieijét munka- nélküliként kezdje. A felmérések egyébként azt igazolják, hogy a kilencedikesek többsége gimnáziumba jelentkezik, és a kersekedelmi akadémiát is nagyon sokan választják. Azok a gyerekek, akik szakközépiskolában vagy szakmunkás- képzőben tanulnak tovább, elsősorban az autószerelő, pincér-szakács, elárusító, szabó és fodrász szakmákat választják. Ezekben a szakközépiskolákban is fontos, hogy ne csupán szakképzettséget nyújtsanak a diákok számára, tehát ne csak szűk körű szakmai ismereteket adjanak, hanem az általános műveltség és tudás megszerzését is elérhetővé tegyék. Mindez azért fontos, mert az utóbbi években jellemzővé vált, hogy az emberek többsége rövid időn belül több foglalkozást is kipróbál. A munkahelycsere pedig többirányú képzettséget és rugala véglegességtől, érzi a korai zárás veszélyét. Ebben a korszakban az én-koncepció megformálásának valamennyi összetevőjével egyszerre birkózik a fiatal. A pálya ennek csak egy részét alkotja, de egyben lehetőséget is ad az önmeghatározás folyamatának felgyorsítására. Az önmehatározásnak része a miért éljek? és a hol tudom a céljaimat legjobban megvalósítani? kérdésekre adott válasz. A válasz folytatása annak a pályának vagy a pálya egy szűkebb tevékenységének megjelölése, amely konkrét tartalmakat és kereteket kínál a célok megvalósításához. A határozott pályacél az esetek legnagyobb százalékában nagy lendületet ad az addig sokszor szerteágazó képességek fejlődésének. Növekszik a teljesítmény, növekszik az önellenőrzés és a tudatos önfejlesztés. E korszak könyörtelenül kényszeríti a fiatalt olyan döntések meghozatalára, amelyek egy életre szóló rögzítéseket eredményeznek. A személyiség és a pálya megfelelésének a választás idején szükséges szintje mellett fontos, hogy az erre másságot feltételez. A szakmain kívül általános műveltséggel is rendelkező egyének átképzése kevesebb időt igényel, könnyebben váltanak szakmát, ezáltal pedig gyorsabban találnak állást. A szak- középiskolák tanítványai számára az egyoldalú szakirányú képzés tehát egyszerre jelent előnyt és hátrányt. A gimnáziumok esetében az átadott általános ismeretek túlsúlya jelent ugyanilyen problémát. Mivel a gimnáziumok némi túlzással egyetemifelvételi-előkészítő- nek is felfoghatók, sok esetben bajba kerülhet az a végzős gimnazista, aki nem kíván továbbtanulni felsőoktatási intézményben. A gimnáziumi végzettségű csak nehezen találnak munkahelyet maguknak, mert nincs semmiféle szakmai képesítésük. Bármilyen pályát választ a diák, döntését feltétlenül beszélje meg szüleivel, és mindenképpen kérje ki iskolai pályaválasztási tanácsadó véleményét is. épülő pályafejlődést elősegítsék a személyiség általánosabb tulajdonságai is. Ezek nem pályaspecifikumok, hanem bármely pálya sikeres megvalósításának alapvető feltételei. Meglétük hiánya rendkívül megnehezíti a pályavitel hosszú távú eredményességét még akkor is, ha a pálya speciális képesség- és személyiségháttere megvan. A helyes pályaválasztási döntésnek egyik alapfeltétele, hogy a fiatalok a különféle pályákról sokoldalú és elmélyült ismeretekkel rendelkezzenek. A pályák követelményrendszerét ki kell egészíteni annak keresésével, hogy milyen lehetőséget nyújt egy-egy pálya a személyi adottságok, értelmi képességek, mozgásügyesség, személyiségbeli adottságok és törekvések kibontakoztatására, mit nyújt a pálya az ott dolgozók számára képességeik fejlesztése, érdeklődésük kielégítése, tevékenységigényük megvalósítása szempontjából. A pályakövetelmények ismerete igen jelentős önismereti és önnevelési igényeket és szempontokat adhat a fiatalok számára. A személyiségében mindinkább kialakuló, öntudatosodó fiatal az önmagáról kialakított képet egybeveti pályakívánságaival, elképzeléseivel, vagy még inkább a választott pálya követelményeivel. Ennek megfelelően igyekszik formáim önmagát, és miközben személyi adottságaiban érettebbé, megfontoltabbá válik, egyben szakmai alkalmasságának és várható beválásának mértéke is fokozódik. A nevelésnek nincsen nagyobb felelőssége, mint az életnek lendülő fiatalok számára utat mutatni és ezzel részt vállalni jövőjük formálásában. A szerző pszichológus ♦ Leginkább a nyüt napok rendezvényei során alkothatunk valós képet a középiskoláról. Lehetőleg ne csak egy iskolát látogassunk meg, legalább két-három oktatási intézmény megtekintése szükséges, mert ezáltal alkalmunk nyűik az összehasonlításra. ♦ A szülőnek is jelen kell lennie, a döntést közösen kell meghozniuk, emellett a szülő, ha lehetséges, szorítkozzék csupán a tanácsadó szerepére. A nyüt napok rendezvényein ne elégedjünk meg az iskolát képviselő tanárok és az igazgató által önként elmondottakkal, tegyünk fel mi magunk is kérdéseket. ♦ Mindenképpen hasznosnak bizonyulhat, ha folyamatában is megtekintjük az oktatást, ha megfigyelőként részt veszünk az órákon. Főként olyan órába hallgassunk bele, amely során nemcsak a tanár szakmai felkészültségéről alkothatunk képet, hanem a tanár és a diák közti kommunkiáció színvonala is lemérhető, tehát, hogy mennyiben eredményes a két fél párbeszéde. ♦ Behatóbban érdeklődjünk a felvételi vizsgákról. Kérjük az előző évek felvételi vizsgái feladatlapjainak a megtekintését. Kérdezzünk rá:- figyelembe veszi-e a középiskola a jelentkezők alapiskolában szerzett érdemeit- mely esetben nem kötelező a felvételi vizsgákon való részvétel, milyen feltételek teljesítése mellett tekint el a középiskola a felvételi vizsgáktól- sikertelen felvételi vizsga esetén melyek a feüebbezés feltételei. ♦ Érdeklődjünk az iskola sikertelen diákjai és az eltanácsolások okai felől. Tegyük fel a kérdést:- átlagosan hányán nem végzik el az adott középiskolát, müyen mértékű a szóródás- a diákok hány százaléka nem felel meg az érettségi vizsgán, hányán kényszerülnek pótérettségi vizsgát tenni- mely okok miatt tanácsolják el a diákokat. ♦ Feltétlenül vegyük figyelembe a középiskolában folyó oktatás és nevelés színvonalát. Kérdezzük meg:- müyen gyakran változik a tanári kar összetétele, müyen fokú a tanárok fluktuációja- milyen felkészültségű tanárok oktatják az idegen nyelv és az információs technológiák tantárgyakat- biztosított-e a diákok számára a számítógépes hozzáférés a tanítási órákon kívül is- van-e lehetőség a külföldi tanulmányokra- hogyan viszonyulnak az iskola pedagógusai a hátrányos helyzetű egészségkárosodott gyerekekhez, mennyiben jelent számukra nehézséget az oktatói és nevelői tevékenységük során a probléma kezelése. ♦ Gondoljunk a jövőre is, érdeklődjünk az érettségi vizsgákról, azok menetéről és színvonaláról. Kérdezzünk rá:'- milyen eredményeket érnek el a diákok az érettségi vizsgákon- hogyan segít az iskola a felkészítésben- a végzettek hány százaléka adja be felvételi kérelmét valamely felsőoktatási intézménybe, szakosító iskolába, és a jelentkezők közül hányán felelnek meg a felvételi vizsgákon- e tekintetben miben látja az iskola a siker, illetve a sikertelenség okait. ♦ Győződjünk meg róla, hogy vajon a növendékek helytállnak-e a gyakorlatban. Fontos információ:- a végzettek hány százaléka választja a munkát, illetve hányán folytatják a tanulmányaikat felső- oktatási intézményben vagy szakosító iskolában- együttműködik-e az iskola olyan vállalkozásokkal, melyek potenciális munkahelyet biztosítanak a végzős diákok számára- müyen perpektívával rendelkezik egy-egy adott szak. ♦ Figyeljünk arra is, milyen körülményeket biztosít az iskola a gyerekek számára- vannak-e az iskola diákjai között drog-, illetve alkoholfogyasztók, hogyan kezelik a tanárok ezt a problémát, milyen eszközökkel élnek a probléma megelőzésének az érdekében- előfordul-e, és ha igen, müyen gyakorisággal a gyerekek közötti agresszió- mit tesznek a tanárok az iskolai dohányzás ellen-kínál-e az iskola valamilyen lehetőséget a diákok szabad idejének eltöltéséhez, (r) A pályaválasztási tanácsadás a személyi adottságok feltárását, felismerését, felfedezését is feladatának tekinti Sokoldalú ismeretekre van szükségük
