Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 29. FÓKUSZBAN: A VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Helyzetkép és előrejelzés Németh Lajos médiameteorológustól, aki szerint a télnek még egyáltalán nincs vége Tavaszira cseréltük a télikabátot Európa időjárása madártávlatból. Tegnap délután így nézett ki kontinensünk műholdas képe. (EUMETSAT) HÖMÉRÖTÖRTÉNELEAA Celsius nevét mindenki ismeri Anders Celsius ismertségét nem kiemelkedő tudományos eredmé­nyeinek köszönheti, hanem annak az egyszerű ténynek, hogy a hő­mérsékletet általában Celsius-fokokban mérjük, s aki a várható időjá­rásról beszél vagy olvas az újságban, az aligha tudja kikerülni ezt a nevet. Ő volt az első, aki ajég olvadáspontja és a víz forráspontja kö­zötti hőmérséklet-tartomány száz részre történő felosztását javasolta a Stockholmi Akadémiai Értekezések 1742-es évfolyamában megje­lent dolgozatában. Meglepő azonban, hogy nem az olvadáspontot je­lölte nullával, hanem a forráspontot, vagyis az ő hőmérsékleti skálája a feje tetejére volt állítva. Csak 1744-es halála után fordították meg a dolgot, mert ez gyakorlati szempontból is sokkal logikusabbnak tűnt. Régen nem volt fontos a hőmérséklet A17. századig jóformán senki nem tartotta fontosnak, hogy mérni kellene a hőmérsékletet. Beérték annyival, hogy ajég hideg, a fris­sen fejt tej langyos vagy testmeleg, a kemence, a forrásban lévő víz vagy a gyertya lángja viszont forró. Hosszú időn át még az időjárás alakulása sem jelentett kellő motivációt. Állítólag Leonardo da Vinci (1452-1519) fejében megfordult ugyan a hőmérő gondolata, de mint annyi más ötletét, ezt sem valósította meg. Az első hőmérők a 17. századból valók Daniel Gabriel Fahrenheit (1686-1736) danzigi születésű, de Hollan­diában letelepedett kereskedőnek és természetbúvárnak támadt az a gondolata, hogy a hőmérsékleti skála kezdőpontjának egy különle­ges keverék: a víz-jég-szalmiáksó eutektikum olvadáspontét kell vá­lasztani. Ez -17,778 C foknak felel meg. A felső végpontként eleinte az egészséges ember testhőmérséklete szerepelt. Ezt a tartományt kétszer tizenkét részre, s minden részt még négy kisebb szakaszra, fokra osztotta, így a felső végpont 96 F foknak adódott. Fahrenheit már az 1710-es évek második felében piacra dobta első alkohollal töl­tött hőmérőit. Később, 1720 táján, a higanyos hőmérőkre tért át, mert ez a folyadék sokkal egyenletesebben tágult. A Fahrenheit-skála leginkább az Amerikai Egyesült Államokban tett szert óriási népsze­rűségre, s mind a mai napig használatban van. Lacza Tihamér Az elmúlt ötven év tapasztalataiból kiindulva Ma: semmi különös Tegnap alaposan megtréfált bennünket az időjárás. Sokan alig hittek a szemüknek, ami­kor meglátták a hőmérőt. A szokatlan időnek a síelni vágyókon kívül mindenki csak örülhetett, és örülhet is a következő napokban, hi­szen folytatódik az enyhe idő. JUHÁSZ LÁSZLÓ Tegnap országszerte hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Pozsonyban és Ógyallán délután 15 fokot mér­tek, nemcsak tegnap, hanem egész januárban is rekordmeleg volt, leg­alábbis az évszakhoz képest - tud­tuk meg a meteorológiai intézet munkatársától. Németh Lajos médiameteorológust nem lepte meg a felmelegedés. A TV2 népszerű időjósa az Új Szónak elmondta, az évszakhoz képest enyhe idő oka egy nyugati-délnyu­gati áramlás, de hogy miért ilyen tartós a felmelegedés, a meteoroló­gusok sem tudják. „Az Atlanti-óce­án fölött kialakult egy hatalmas légörvény, és ennek a ciklonnak a keleti, délkeleti oldalán erős a nyu­gati-délnyugati áramlás, ez okozza a szokatlanul enyhe időt.” Azt azonban Németh Lajos sem tudja, miért alakult ki a januári felmele­gedést okozó légörvény. „A jó ég tudja. A légkör titkait ennyire nem tudjuk megfejteni” - mondta a me­teorológus, akitől tegnap délután azt is megtudtuk, hogy nemcsak Szlovákiában: hanem Magyaror­szágon is megdőlt az eddigi, január végi melegrekord. Szentgotthár- don, a nyugati határszélen 17,3 fok volt, Budapesten is 15-16. Eddig Magyarországon a mai napon a legmelegebbet Keszthelyen mér­ték, 1960-ban, akkor 16,2 fok volt a hőmérséklet. Az időjósok az előrejelzést körülbe­Maradt még hó Szlovákiában Lomnici-csúcs 193 cm Lomnici-nyereg 80 cm Ótátrafüred 80 cm Csorba-tó 100-120 cm Chopok-csúcs 64 cm Chopok-Észak 40-60 cm Chopok-Dél 10-60 cm Zdiar 60-80 cm Úertovica 50-110 cm Donovaly 75 cm Martinské hole 115 cm Korompa 70 cm Skalka 70 cm Tegnapi adatok, forrás: OMSZ lül 10 napra előre tudják megbízha­tó pontossággal elkészíteni, így már a múlt hét elején tudták, hogy jóval 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet ezekben a napokban. Ennyire rend­kívüli enyhe idő a hét második felé­ben már nem várható, azonban a té­li sportok kedvelői semmi jóra nem számíthatnak, mert a hőmérséklet jóval az ilyenkor szokásos értékek fölött marad - tudtuk meg Németh Lajostól. „Nagyon enyhe idővel bú­csúzik a január, és legalább ilyen idővel köszönt be a február is, tehát a télnek továbbra sem lesz semmi nyoma” - szolgált naprakész időjá­Az emberiség vágya a természet - s ezen belül az időjárás folyama­tainak megismerésére - évezre­dekre nyúlik vissza. A meteoroló­gia fogalmát már az ókori görög kultúra virágzásának időszaká­ban is ismerték. A kezdetben rendkívül lassú fejlődés a meteo­rológiában a XIX. század közepén felgyorsult, és jelentős szerepet játszottak ebben olyan igények, amelyek a hadviselés, a katonai célok elérését célozták. Történelmi tény, hogy a krimi há­ború során, 1854. november 14- ére virradó éjszaka a Krím-félszi- get mellett, a Balaklavai öbölben, néhány óra alatt elpusztult az egyesült angol- francia hadiflot­rás-előrejelzéssel a közismert mete­orológus. Németh Lajos nem ért egyet azokkal, akik a globális felme­legedés számlájára írják a január vé­gi tizennégy-tizenöt fokokat. „Ha fellapozzuk az elmúlt évszázadok időjárási krónikáját, láthatjuk: számtalanszor előfordult, hogy ja­nuár végén 10 fok fölötti hőmérsék­let alakult ki a környékünkön. Ez egyszerűen a légkör sajátosságai­nak egyike” - tette hozzá. A média­meteorológus szerint a télnek még koránt sincs vége, február második felében igazi téli időre számítha­tunk. „Az is benne van a pakliban, ta. A vereséget azonban nem a cári hadihajók mérték az angol­francia hajóhadra, hanem egy hirtelen érkezett, pusztító vihar. A nagy emberáldozattal és anya­gi veszteséggel járó katasztrófa után bízta meg a francia kormány Le Varrier csillagászt a következő feladattal: vizsgálja meg, hogy az akkor Európában és az észak-at­lanti térségben már működő, mintegy 45 meteorológiai állo­más adatainak előzetes ismereté­ben vajon következtetni lehetett volna a vihar közeledtére. A vizs­gálat eredménye a várakozáson felüli meglepetést okozott. A ka­tasztrófát megelőző napok meg­figyelési adatainak térképre vite­lével és elemzésével nyomon kö­vethető volt a ciklon, amelyhez a hogy ha üyen enyhe a január vége, akkor kitolódik a télies időjárás, és nehezen tavaszodik ki. Ezért márci­us meglehetősen változatosnak ígérkezik, elhúzódik a hideg idő. Eszak-Európában, Finnországban, a Skandináv félsziget északi és közép­ső részén nagyon hideg van, nap­közben is -10 fok alatt van a hőmér­séklet. A nyugati áramlás azonban nem engedi térségünkbe a hideg le­vegőt. Az időjárás tehát megtréfált bennünket, és elsősorban azokat, akik síelni mennének, hiszen a síe­lésből mostanában csak vizisí lehet” - mondta Németh Lajos. szóban forgó vihar kapcsolódott. Ez a felismerés teremtette meg a meteorológián belül egy új szak­mai ág, az időjárás-előrejelzés tudományának alapjait, amely lehetővé a légkör fizikai állapo­tának és a benne lejátszódó moz­gások, az áramlások fizikai tör­vényeinek megismerését. Az idő­járási térképek egymásra követ­kezése pedig már a légkörben le­játszódó változások, a folyama­tok, vagyis az időjárás törvény- szerűségeinek fokozatos megis­merését segítette elő. Innen már csak egy lépés volt, hogy a már bekövetkezett időjárást a jövőre extrapolálják, és ezzel a meteo­rológia elérkezzen az időjárás­előrejelzés első használható módszeréhez, (omsz) ÖSSZEÁLLÍTÁS Volt már ennél melegebb is a Du­na mentén az utóbbi ötven évben, pontosan tegnap múlt negyvenkét éve, hogy az ógyallai mérőállomá­son 14,7 fokot mutattak a hőmé­rők. Hat évvel korábban viszont ugyanazon a napon farkasordító hideg volt a környéken, a levegő hőmérséklete elérte a -21,9 fokot. Az 1989-es bársonyos forradalom enyhülést jelentett az időjárásban is, ugyanis ma tizenhárom éve mindössze 1,2 fok volt az eltérés az aznapi legmagasabb és a leg­alacsonyabb hőmérsékleti értékek között. 1979 januárjában a mai napon rekordmennyiségű csapa­dék hullott, összesen 18,1 milli­méter Komáromtól északra. 1987- ben pedig ugyanezen a napon 23 centiméteres hó fedte be a Kisal­föld Dunától északra eső részét. Az elmúlt ötven év tapasztalatai­ból kiindulva egyébként ma nagy valószínűséggel hűvös idő várha­tó, ám a meleg vagy trópusi időjá­rásra az esély abszolút nulla. Hogy ma napos idő legyen, annak esélye mindössze egy a tízhez. Ugyanennyi a valószínűsége az erős szélnek. Nincs túl sok kilátás arra sem, hogy ma hó takarja el a Csallóközt, esőre azonban min­denképpen számítani kell. Az utóbbi ötven évben a mai napon egyszer sem fordult elő villámlás­sal, égzengéssel és jégesővel járó vihar, az említett időszakban mindössze öt évben volt sűrű köd. Az eddigi tapasztalatokból kiin­dulva ma is északnyugati irányú szélre kell számítani, (shmú) IDŐJÁRÁSI LEGEK A Szlovákiában mért legmagasabb hőmérséklet: 39,8 C fok (Komárom, 1950) A Szlovákiában mért legalacsonyabb hőmérséklet: -41C fok (Víglas, 1929) A legmagasabb havi átlaghőmérséklet Szlovákiában: 26 C fok (Pozsony) A legalacsonyabb havi átlaghőmérséklet: -18,1 C fok (Lomnici-csűcs) A legerősebb széllökés Szlovákiában: 248 km/h (Kőpataki-tó, 1949. január 2.) Szlovákia legszárazabb régiója Galánta környéke A Földön mért legalacsonyabb légköri hőmérséklet: -88 C fok (Antarktisz) A Földön mért legmagasabb légköri hőmérséklet: +58 C fok (Líbia) Az angol-francia hajóhadra egy váratlan vihar mért csapást 1854 november 14-én Időjárás-előrejelzés és a krími háború FELDOLGOZÁS VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT IDŐ, 7-13 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 07.26-kor - nyugszik 16.45-kor. A Hold kel 17.23-kor- nyugszik 08.05-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 600, árad; Medve: 410, árad; Komárom: 350, árad; Párkány: 260, árad. A mai nap folya­mán általában derült, napos idő várható. A maga­sabban fekvő te­rületeken szá­molhatunk csak helyenként futó záporral. A legmagasabb nappali hőmérséklet továbbra is 7-13 fok körül, a hegyvidékeken 6 fok lesz. Az éjszaka folyamán marad a kel­lemes idő, a hőmérő higanyszála csak 5-8 fokig süllyed. Napközben enyhe déli szélre számíthatunk, amely éjszaka megerősödhet. Az elkövetkező napokban is folytató­dik a kellemes, derült idő, csak a reggeli órákban számolhatunk köddel. Ma az időjárásra érzékenyek eny­he rosszullétet érezhetnek. Fő­leg a mozgás- szervi betegsé­gekben szenvedőket érinti érzéke­nyen a változékony időjárás, ők re­umára panaszkodhatnak. Megnö­vekszik a fejfájás, az ekcémás bőr­betegség veszélye. A pszichikailag gyengébbek depresszióban szen­vedhetnek. A nagy hőmérséklet- ingadozás következtében hama­rabb elfáradhatunk, ezért ha meg­tehetjük, sokat pihenjünk és alud­junk. Holnap sem változik jelentő­sen az idő, az alacsony vérnyomá- súak közérzete javul. Holnap DI GHALI A .............. ..... ... «zájwnwpiÉ» ii,ii ♦ Siemens C45 - Divatos megjelenés ♦ Botrány a neten ♦ A nagy visszatérés

Next

/
Thumbnails
Contents