Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-28 / 23. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 28. TÉMA: LAKÁSÉPÍTÉS A Dzurinda-kabinet első három évében az eredetileg tervezett 38 ezer lakás helyett csak 34,2 ezer épült fel Szlovákiában elhanyagolt a lakásállomány Teljesíthetetlen kormányígéretek Szlovákiában tavaly 10,5 ezer lakás épült, ami 4 ezerrel kevesebb a tervezettnél (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. A kormány azon tervét, hogy a választási időszak alatt 56 ezer lakás épül, nagy valószínűséggel már nem sikerül teljesíteni. Ehhez ugyanis idén 22 ezer lakásnak kellene épülnie, ami a lakásépítés tavalyi ütemét figyelembe véve lehetetlennek tűnik. MOLNÁR IVÁN Szlovákiában tavaly 10,5 ezer lakás épült, ami 4 ezerrel kevesebb, mint a kormány által az elmúlt évre tervezett 15,5 ezer. Az elmúlt három évben így tavaly épült a legkevesebb lakás, holott a kormány- program épp a befejezett lakások folyamatos növekedésével számolt. Máig így, az első három évre eredetileg tervezett 38 ezer lakás helyett, csak 34,2 ezer épült. Harna István építésügyi miniszter szerint ezért a gazdasági megszorító intézkedések a felelősek, ezek nyomán vissszaestek a lakossági bevételek, ami automatikusan a lakásépítési kedv csökkenéséhez vezetett. A kedveződen helyzet azonban még az előző kormány idejére nyúlik vissza, hiszen az Állami Lakásfejlesztési Alapnál például 6680 olyan kérvényt örököltek; amire nem volt anyagi fedezet. így egészen 2000 májusáig törlesztették a 4,5 milliárd koronás tartozást. Kifogás tehát található elég. Kifogások gyártására kényszerült azonban korábban már a Meciar- kormány is, hiszen hasonlóan a mostanihoz, nekik sem sikerült teljesíteniük a lakásépítési terveket. Ők, 1995-ben elfogadott terLakásépítési tervek Év Terv Valóság 1999 10 000 10 745 2000 12 500 12 931 2001 15 500 10 500 2002 18 000 ? veik szerint, 2000-re 97 ezer új lakás felépülését ígérték. A tery természetesen csak terv maradt, hiszen 1995-ben például csak alig 6 ezer lakást építettek, és a helyzet nem javult a következő években sem. Már 1996-ban 55 ezerre faragták le a mutatót, azonban még ez is merész elhatározásnak bizonyult. Meciar ezek után egyszerűen kiejelentette, hogy a tervet csak azért nem sikerül teljesíteniük, mert nincs igény új lakásokra, ugyanis nem születik elég gyermek... Hogy ez sem akkor, sem ma nem állja meg a helyét, annak az a legfőbb bizonyítéka, hogy ebben az időszakban nőtt fel a 70-es évek korosztálya. Az a korosztály, amely számbelileg az egyik legerősebbnek tekinthető. Lakáshoz jutni így egyre nehezebb. Új lakások hiányában a többség csak a régi lakások vásárlásával juthat fedélhez. Szlovákiában a legnagyobb igény továbbra is a kétszobás, 60 négyzetméteres lakások iránt mutatkozik, ami a fiatal családok vásárlási igényeit tükrözi. A kétszobás lakás ugyanis az, amit a fiatalok, a legkülönfélébb finanszírozási módszerek segítségével még meg tudnak venni. Az árak az elmúlt két évben nem változtak lényegesen; egy kétszobás lakáshoz a fővárosban az ingatlanügynök- ségeken keresztül 900 ezer és 1,5 millió korona között juthatunk hozzá, Kassán és általában Kelet- Szlovákiában ugyanez akár a felével is olcsóbb lehet. A lakásvásárlást a lakosság jelentős része ugyan még mindig saját forrásból fedezi, Kelet-Szlovákiában azonban már minden második vásárló igénybeveszi valamelyik lakásfinanszírozással foglalkozó intézet segítségét. Akinek nem telik lakásvásárlásra, az legfeljebb csak bérelhet, az utóbbi időben azonban ez sem olyan egyszerű dolog. Manapság ugyanis a bérleti díjak sem alacsonyak. E tekintetben természetesen a főváros vezet. Egy standard háromszobás lakásért havonta akár 15-20 ezer koronát is elkérnek. Ez azonban még mindig nem a csúcs, hiszen egyes luxuslakások a tulajdonosukat havonta akár 80 ezer koronát is meghaladó összeggel gazdagítják. A fővárostól távolodva a bérleti díjak egyre csökkennek, a Nagyszombati kerületben havi 3-20 ezer korona között mozognak. A lakáspiac terén a leglényegesebb különbség térségünk és Nyugat- Európa között, hogy Kelet-Európá- ra a mennyiségi hiány és az igen elhanyagolt lakásállomány jellemző, míg Nyugaton elsősorban a lakásokkal szembeni tér- és felsze- reltségi követelmények növekedtek meg. A következő években Európa építési piacának legnagyobb részét, közel 50 százalékát, mintegy 440 milliárd eurót továbbra is a lakásépítési és -felújítási piac adja majd. Az Európai Unió jelentős adókedvezményekkel támogatja a felújítási (fenntartási, korszerűsítési) szektort mint jelentős élőmunka-felvevő piacot. Idén 45 ezer új építési engedélyt adnak ki a hatóságok, valamint 30-35 ezer új lakást vesznek birtokba Lendületes építkezési hullám Magyarországon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar lakásszektor idén minden jel szerint több éve nem látott aktivitást mutathat fel. Elősegíti ezt a lakástakarékok száz- milliárd forintja, a mind szélesebb körben felvehető állami kedvezmény és a csökkenő hitelkamatszint is. A pozitív változások azonban már tavaly beindultak. Az újonnan épített lakások száma csaknem 50 százalékkal, az új építési engedélyeké pedig 10 százalékkal volt több 2001 első kilenc hónapjában az előző évhez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Eszerint január és szeptember között 13 700 befejezett lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt, míg új lakás építését 33 700 esetben engedélyezték. A Gazdasági Minisztérium becslése szerint 2001 egészében a használatba vett új lakások száma 30 ezer volt, az új építési engedélyek száma pedig megközelítette az 50 ezret. Ebben az évben pedig valószínűleg mintegy 45 ezer új építési engedélyt adnak ki a hatóságok, valamint 30-35 ezer új lakást vesznek birtokba. Az állam által támogatott hitelektől sokat várt az építési piac. Az új szabályozás szerint már a korábban épített lakások vásárlására is kiterjed a kedvezményes finanszírozás. Ettől a bankok hitelezési ágazatuk további élénkülését várják, bár a 2001 végére megcélzott mintegy 170 milliárd forintos újonnan folyósított hitelállományt nem sikerült teljesíteni. Jól megy a lakáscélú költségvetési támogatás is, holott az év első felében még közel sem volt biztos, hogy maradéktalanul elfogy az éves előirányzat. Az árvíz utáni újjáépítés azonban besegített, ez gyorsította a keret felhasználását. November végéig ugyanis mintegy 120 milliárd forint értékű állami támogatású és piaci hitelt helyeztek ki a pénzintézetek az ingatlanpiacon. Ezzel a lakáscélú hitelállomány meghaladta a 314 milliárd forintot. Lakástámogatási célra a központi költségvetés novemberben 4,6 milliárd forint költött, ezzel a tizenegy havi költés elérte az 55 milliárd forintot, így a kihasználtság több mint 90 százalékos. Az egész éves előirányzat 63 milliárd forint. Idén is hasonló összeg áll a büdzsében e célra rendelkezésre. Az önkormányzati bérlakásállomány növelésének támogatására 2000. júliusa óta a gazdasági tárca eddig összesen 7027 lakás felépítéséhez mintegy 32,5 milliárd forint támogatást osztott szét. Lakásonként átlagosan mintegy 4,6 millió forintot. Ez az ütem várhatóan 2002-ben is folytatódik. Az idei éves támogatási keret 25 milliárd forint. A kedvezményes kondíciókkal szemben a piaci alapon nyújtott jelzáloghitelek kamatlába a múlt év második felében gyakorlatilag nem változott, mivel csupán a 18,5-19,0 százalék közti intervallumban állt - a jegybank összesített adatai szerint. Ennek megfelelően az átlagos teljes hiteldíjmutató is csupán egy sávban, 20,0 és 22,0 százalék között mozgott. Ebben az időszakban a jelzáloghitel folyamatosan a teljes lakossági új hitel felvétel egyhatodát tette ki. (m) Az elkezdett és befej ezett lakások sz ám a Év 1998 1999 2000 2001 2001.12.31 Kerület Elkezdett lefejezett Elkezdett Befejezett Elkezdett Befejezett Elkezdett Befejezett Épülőfélben Pozsony 3974 1482 2454 1802 1867 2677 2031 2118 7243 Nagyszombat 2119 1041 1500 1225 1613 1789 2183 1572 6472 Trencsén 1986 903 1106 1138 834 1211 1242 923 4676 Nyitra 1534 624 943 1330 890 1240 1144 888 4106 Zsolna 2216 1193 1347 1421 1373 1710 1863 1311 5866 Besztercebánya 1315 1059 970 1012 818 1318 1108 1093 5016 Eperjes 2196 983 1741 1555 1514 1791 1593 1635 6803 Kassa 1517 949 1107 1262 975 1195 805 985 5360 Szlovákia 16 857 8234 11 168 10 745 9884 12 931 11 969 10 525 45 542 (Forrás: Építésügyi Minisztérium) Nincs pénz a felújításra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában minden lakásra 2-3 lakó jut - derül ki a tavalyi népszámlálásból. Eszerint az elmúlt tíz évben 116 ezer új lakás épült fel, és számuk mára eléri az 1,88 milliót. A lakások fele családi házakban, a másik fele lakóházakban található, és nagyrészüket a második világháború után építették. A lakóházak esetében ez az arány eléri a 96 százalékot, háromnegyedük, mintegy 600 ezer, panelból készült. Pozsonyban 13 ezer tartósan nem lakott lakás van, közülük 9 ezernél képtelen volt a tulajdonos megnevezni ennek okát. A legkevesebb családi ház is Pozsonyban található. Ezzel szemben a legtöbb lakos a Nyitrai kerületben lakik családi házban. Lakás- állományunk fiatal volta mellett nem elhanyagolható a felszereltsége sem, hiszen a lakások 95 százalékában van központi fűtés, melegvíz, fürdőszoba és illemhely, ami európai méretekben is megállja a helyét. A lakások jelentős része azonban a szocializmus tömeg- termelésének a szüleménye, a minőség így nem egyszer akár katasztrofálisnak is nevezhető. A hagyományos eljárásokkal készült lakóházak életkora 100 év körül van, a panelházak esetében ez 80 év. Ehhez azonban rendszeres és módszeres felújításra lenne szükség. Ha ez elmarad, akkor a hagyományos technológiával készülő lakások életkora 80, a panelházaké 65 évre csökken. A házak egyes részeinek életkora azonban ennél lényegesen alacsonyabb. A víz- és gázvezetékeknél 30-40 év, a felvonóknál pedig 25-40 év. Az ablakok átlagos élettartama szintén 40 év körül mozog. Hogy a minőséggel komoly bajok vannak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy egyes esetekben már azok a lakások is komoly felújításra szorulnak, amelyek még 20 évesek sincsenek. Ez nagyrészt a korábbi időszak alacsony támogatásai miatt állt elő, amikor a lakások még állami vagy szövetkezeti kézben volt. Az állami lakásokban a lakbért központilag szabályozták, figyelmen kívül hagyva az 1990 utáni inflációs hatásokat. Az 1992-es lakbéremelések csak átmenetileg nyújtottak megoldást. Egyes elemzések szerint a felújításhoz szükséges összegnek a lakbérek csak a 30-40 százalékát tették ki. (mi) Lakásállomány Szlovákiában Kerület Ház Lakás Pozsony 69 776 242 452 Nagyszombat 122 867 190 621 Trencsén 123 325 219 892 Nyitra 172 905 264 414 Zsolna 140 043 230 836 Besztercebánya 141 472 254 490 Eperjes 135 525 229 936 Kassa 128 374 252 205 (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) Az Állami Lakásfejlesztési Alap utolsó éve Módosított feltételek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Állami Lakásfejlesztési Alapot (ÁLA) a jövő év elején szüntetik meg, idén azonban még az alapon keresztül folyósítják a lakásépítés támogatására fordított állami pénzeket. Jövőre a lakástámogatás az építésügyi tárca és a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank (SZRB) közvetlen irányítása alá kerül. Januártól azonban még módosították a támogatási feltételeket. A támogatások nagyságát ugyanis a jegybank dikszkontka- matához kötik, ami januártól 7,75 százalékos. így ha a kérvényező jogi személy, akkor lakásvásárlásra vagy építésre ezekután a beszerzési ár 80 százalékát is megszerezheti 20 éves futamidejű, 3,9 százalékos kamatú kölcsön formájában. Ezenkívül az alap vissza nem térítendő támogatást is nyújthat a lakásépítőknek. Ezt a támogatási formát a súlyos egészségkárosultaknak nyújtják a beszerzési ár 50 százalékáig, ez azonban nem haladhatja meg a 60 ezer koronát az egyszobás lakás esetében. A kétszobás lakásra ez esetben legfeljebb 80 ezer, a három- és többszobás lakásokra pedig 100 ezer koronát nyújtanak. Tavaly az év végéig 4314 kérvény érkezett az alaphoz, (mi) A lakás-takarékpénztárak 22 milliárdja lakásépítésre Hathatós volt a segítség ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A VÚB Wüstenrot Lakástakarékpénztár tavaly 5,14 milliárd koronát fizetett ki ügyfeleinek. 1993 óta így összesen 21,43 milliárd koronát fordítottak a szlovák lakásépítés támogatására. A hiteleket és áthidaló hiteleket leszámítva az ügyfelek 4,63 milliárd koronás támogatásra adtak be kérvényt mintegy 30 ezer lakás átépítésére és modernizációjára. Rekordévnek számított a tavalyi a megkötött szerződések számát tekintve is. 2001-ben a VÚB Wüstenrot 90 131 új szerződést kötött ügyfeleivel, 15,23 milliárd koronás célösszeggel. Eközben 7300 lakáshitelt nyitottak 2,79 milliárd koronás értékben, a köztes hitelek száma elérte a 6166-ot, értékük pedig a 2,06 milliárd koronát. Az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) 2001-ben 295 525 új szerződést kötött az ügyfelekkel. A PSS 2001 végén 863 ezer számlát kezelt, ügyfeleinek száma 790 ezer volt, s a lakás-takarékpénztárak piacán 75,9 százalékos részesedésre tett szert. A PSS tavaly összesen 12,7 milliárd koronát bocsátott a házépítők, lakásfelújítók rendelkezésére; a pénzintézet működése, azaz 1992 óta együttesen 65,999 milliárd koronával támogatta a hazai lakásállomány bővítését, korszerűsítését. Az állami prémium nagyságának idei csökkentése (4500 koronáról 4000-re) leginkább az ügyfelekre nézve káros. A módosítás értelmében aki a teljes állami prémiumra igényt tart, annak a tavalyi 18 ezer korona helyett az idén elég 16 ezer koronát elhelyeznie valamenyik lakás-takarékpénztárban. (ú, só)
