Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám, hétfő

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 28. Az Enron csúcsvezetői időben túladtak a cég részvényein Kelet- és Közép-Európa országainak gazdasága 2001-ben sokkal jobban teljesített mint a fő gazdasági központok Felelőtlen gazdálkodás MTI-HÍR Washington. Számtalan kérdésre vajmi kevés feltáró jellegű válasz hangzott el Washingtonban, az En- ron-ügyet vizsgáló kongresszusi bi­zottságok meghallgatásain. A texa­si energia-nagykereskedelmi válla­lat decemberben jelentett csődöt, és ezzel nem csupán az eddigi leg­nagyobb volumenű amerikai válla­lati bukás kétes értékű rekordját ál­lította fel, hanem értéktelenné vált azoknak a sokáig mit sem sejtő al­kalmazottaknak a nyugdíjcélú megtakarítása is, akik Enron-rész- vényekkel remélték biztosítani öreg napjaikat. A vállalat vezetői azonban, akik tudták, hogy elké­pesztően felelőtlen gazdálkodásuk következményeit egy ponton túl már nem lehet a szőnyeg alá söpör­ni, időben, még jó pénzért túladtak vállalati részvényeiken. Az Enron bőkezű kampánytámogatója volt mindkét nagy amerikai politikai pártnak, de főként a republikánu­soknak. A kongresszusi vizsgálódá­sok során ebből következően a de­mokraták azt kívánják elsősorban firtatni, játszott-e valamilyen sze­repet az ügyben George Bush Fe­hér Háza, a republikánusok pedig inkább arra kíváncsiak, nem talál­nak-e valamilyen kimutatható jog­szerűtlenséget az Enron magatar­tásában még a 2000-es elnökvá­lasztás előtti időszakból. gazdasági hírmorzsák Amerikai félelem, japán öröm Tokió. A világgazdasági lassulás és a fejlett technológiai ipar tar­tós nehézségei közepette rekord értékesítésnövekedést jelentett az utolsó negyedévről a japán Sony. Az értékesítés 2,287 billió jenre nőtt a 2000. utolsó negyed­évi 2,13 billió jenről. Ajó értéke­sítés azonban csak a piacot lepte meg, a Sonyt nem: vezetői már ősszel megjósolták, hogy a szep­tember 11-i terrortámadások után az amerikaiak többet tar­tózkodnak majd otthon családi körben, és ezért a Sony audiovi­zuális és információs technológi­ai fogyasztói termékei nép­szerűbbek lesznek. Különösen jól teljesített a PalyStation 2, és segí­tett az olcsóbbodó jen is. (MTI) Gondban vannak a mobilgyártók Stockholm. A svéd Ericsson táv- közlésiberendezés-gyártó a múlt év negyedik negyedévéről 3,5 müliárd svéd korona nettó vesz­teséget jelentett. A vállalat működése tavaly a cég történeté­ben első ízben volt veszteséges egész évben is. Az Ericsson a vi­lág legnagyobb mobilhálózatibe- rendezés-gyártója és a világ har­madik mobiltelefon-gyártója. Az Ericsson vetélytársa, a finn Nokia - a világ legnagyobb mobiltele­fon-gyártója - idén 15%-os el­adásnövelést tervez, ám a vilá­gon második helyezett amerikai Motorola az eladásokban az idén 5-10%-os visszaesésre számít, és a harmadik negyedévben vár visszatérést a profithoz, tizen­nyolc havi veszteség után. (MTI) Javuló cseh életszínvonal Prága. A cseh lakosság kéthar­mada jónak tartja életszínvon­alát, míg egyharmada rossznak. A felmérést a prágai Közvéle­mény-kutató Központ készítette. Az elégedettek aránya az idén 2,6%-kal magasabb, műit 2001- ben. Csehországban az életszín­vonalukkal elégedettek száma 1999 óta mérsékelten, de folya­matosan emelkedik. Az elégedet­tekhez leginkább a vállalkozók, a magasabb képzettségűek, vala­mint a diákok és a jobboldali pár­tok választói tartoznak. Az elége­detlenek közé pedig főként a be­tegek, a nyugdíjasok, a munká­sok és a munkanélküliek, illetve a kommunista párt választói so­rolják magukat. (MTI) Többlettermelés az olajpiacon Bécs. A Kőolaj-exportáló Orszá­gok Szervezete (OPEC) decem­berben napi 453 ezer hordóval termelt többet 23,20 millió hor­dós napi kvótájánál. A legfegyel­mezetlenebb tagország Nigéria volt, amely 200 ezer hordóval lépte túl a számára előírt napi 1,91 millió hordós limitet. Az OPEC január elsejétől 1,5 millió hordóval 21,70 millió hordóra csökkentette napi kitermelésé­nek felső határát. Az szervezet, korábbi becslését megerősítve úgy véli, hogy a vüág olajkeresle­te az idén napi 76,2 millió hordó lesz, 300 ezer hordóval több a ta­valyinál. OPEC-olajra napi 25,6 millió hordós kereslet lesz, napi 500 ezer hordóval kevesebb a ta­valyinál, feltéve, hogy a raktár- készletek nem változnak, (tf) Nemek bérharca Washington. Az utóbbi öt-hat évben nőtt a különbség a férfiak és a nők bére között az amerikai vállalatok vezetésében - állapí­totta meg egy most nyilvános­ságra hozott kongresszusi tanul­mány. Az egész gazdaságban a női vezetők aránya átlagosan 12%-os. A vezető állásban dolgo­zó amerikai nők 60%-ának nincs gyermeke, míg a vezető állású férfiak 60%-ának van gyermeke. A szórakoztatóiparban a főállású női vezetők ádagosan a 62%-át keresik az azonos beosztású fér­fiak átlagos bérének. 1995-ben még 83%-os volt az arány. A táv­közlésben a női vezetők kereseté­nek aránya 73%-ra csökkent a korábbi 86%ról. Csak három ág­azatban, az egészségügyben, az oktatásban és a közigazgatásban javult a női vezetők fizetésének aránya a férfiakéhoz képest, (m) Gyorsul a japán recesszió Tokió. 30 éves negatív rekordot döntött tavaly a japán kereske­delmi mérleg alakulása: a keres­kedelmi többlet egész 2001-ben 38%-kal zuhant, amire 1970 óta nem volt példa. A tendencia megállíthatatlan: decemberben éves szinten 18,4% volt a csökke­nés. Japán „megmentésére” az USA részletes tervet dolgozott ki, s nyilvánvalóvá tette: a régió gaz­dasági stabilizálása alapvető amerikai érdek, s ezért az USA akár a közvetlen nyomásgyakor­lástól sem riad vissza, (m) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 28-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,256 Lengyel zloty 11,669 Angol font 68,938 Magyar forint (100) 17,317 Cseh korona 1,325 Svéd korona 4,582 Dán korona 5,689 Szlovén tollár (100) 19,137 Japán ien (100) 36,096 Svájci frank 28,814 Kanadai dollár 30,341 USA-dollár 48,618 Kedvező kép körvonalazódik Végre sínen van térségünk gazdasága. Reméljük, a világgazdasági re­cesszió miatt nem siklunk ki. (Archívum) Elismerést érdemel a kelet­európai térség tavalyi gazda­sági teljesítménye, ami azért is különösen figyelemremél­tó, mert az eredményeket a globális gazdasági lassulás közepette érték el. A térség egyre több országa jut tül a rendszerváltás okozta gaz­dasági visszaesés szakaszán. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Amerika a recessziót nyögi, a japán gazdaság képtelen magára találni, az Európai Unió (EU) legtöbb orszá­ga a vártnál is rosszabbul teljesít, Kelet-Európa viszont valósággal szárnyal. Ez derül ki több neves kül­földi gazdaságelemző intézet tavaly év végi felméréséből. A térség - a volt szovjet, illetve jugoszláv utódál­lamokkal együtt - 27 országának összesített gazdasági növekedése 2001-ben 4-5% között lesz. De nem­csak a fejlett világhoz képest, ha­nem a többi úgynevezett feltörekvő régióval összevetve is kedvező a kép. A 2000-ben már éppen lábra állt Latin-Amerika 1-1,3%-ra szá­mít, és az ázsiai országok átlaga a felét sem éri el a tavalyelőtti 5,7%- nak. A globális trendekkel ellenté­tes, kedvező adatokat az elemzők több tényezőnek is tulajdonítják. Ezek közül kiemelik a gazdasági re­formok terén elért eredményeket. A jó egy évtizede indult reformfolya­mat a kezdeti visszaesés és számos negatív következmény után mos­tanra kezd látható és tartós eredmé­nyeket hozni. Kelet-Közép-Európa diadalmenetében a szakértők sze­rint nagy szerepe van annak is, hogy az EU-tagjelölt országok számára elérhető közelségbe került a csatla- kozás, így komolyabban kellett ven­niük a kitűzött reformcélokat. A washingtoni PlanEcon arra is felhív­ja a figyelmet, hogy a régió gazdasá­gait szinte egyáltalán nem rázta meg a szeptember 11-ei amerikai merénylet. Az egész térségre érvé­nyes pozitívum, hogy stabilizálódni látszik a növekedés, és mindenhol sikerült kordában tartani az infláci­ót. Általános negatívum ugyanak­kor, hogy magas és egyelőre megál- líthatadanul duzzad a költségvetés hiánya, s nincs egyensúlyban a folyó fizetési mérleg. Nagy előrelépés vi­szont, hogy az országok többségé­ben a végéhez közeledik a pénzinté­zetek privatizációja. A bécsi Nem­zetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) szerint Kelet-Közép- Európában a gazdasági átalakulás legnehezebb szakasza lezárult, a térség ezután fokozatos felzárkó­zásra számíthat. A régióban már harmadik évé töreüen a gazdasági növekedés. Míg a rendszerváltás 2001-re túlszárnyalták a rendszerváltás előtti gazdasági teljesítményt. utáni legrosszabb évben, 1991-ben a térség minden gazdasága vágtató inflációval és szülte kilátástalan re- cesszióval küszködött, 2001-ben csak - a polgárháború sújtotta - Ma­cedóniában mérnek visszaesést, az idén pedig már egyeden országban sem számítanak erre. Nagyrészt en­nek tulajdonítható az is, hogy 2000- re, illetve a tavalyi évre egyre több ország érte el vagy szárnyalta túl a rendszerváltás előtti gazdasági, ipa­ri teljesítményét. E téren a WIIW Lengyelországot, Szlovéniát, Ma­gyarországot és Szlovákiát sorolja az élre. A lengyel gazdaság - mely a kelet-közép-európai országok összesített teljesítményének közel felét teszi ki - ezen kívül azonban nem sok dicséretet kapott. A maga­san tartott kamatok miatt visszaes­tek a beruházások és a fogyasztás, miközben régiós összehasonlítás­ban is igen magas, 17% körüli a munkanélküliség. Magára talált vi­szont az éveken át betegeskedő cseh gazdaság: makrogazdasági mutatói sok tekintetben javultak, erősödött a korona, ugyanakkor egyensúlyhi­ányra utaló folyamatok jelentkez­tek. Szlovákiában 2001 szintén a bankprivatizáció éve volt: a tavalyi bankkonszolidációs program ered­ményeként sikeresen magánosítot- tak az állami pénzintézeteket (VÚB, takarékpénztár, Istrobanka, Szlo­vák biztosító és IRB). Nem sikerült viszont a közüzemi vállalatok (víz­művek, villamos művek, gázmű­vek) tervezett részleges privatizáci­ója. A makrogazdasági mutatók kö­zül az alacsony infláció és a magas munkanélküliség figyelemre méltó, a gazdasági program végrehajtását a koalíciós pártok közti folyamatos viták sem zavarták. Oroszország­ban a tavalyi év a Szovjetunió 1991- es felbomlása óta a legnyugodtabb, legstabilabb esztendőnek bizonyult, ám az ősszel érezhetővé vált a gaz­dasági növekedés lassulása, ami a kőolajárak zuhanása közepette bo­rús jóslatokra késztette a sza­kértőket. Az elemzők elismerik, hogy a kormány jól sáfárkodott az olajból származó extrabevételekkel. Az orosz bruttó hazai össztermék (GDP) 2000-ben az 1990-es szült 57,5%-át érte el, a 2001-re jelzett 4- 5%-os növekedés esetén az elmara­dás még mindig 40% körüli. Az él­csapattól még mindig jócskán lesz­akadt Romániában az új középbal kormány első éve a vártnál jobb eredményeket hozott, folytatódott a gazdaság stabilizációja. A lakosság szélesebb rétegei azonban még mindig nem érzik a fellendülés ha­tását, amit az is jelez, hogy novem­berben mintegy tízezren tüntettek Bukarestben a kormány ellen a sze­génység miatt. Az EU-csatlakozásra várók közt a másik sereghajtó Bul­gária, ahol elnök- és parlamenti vá­lasztás is zavarta az évet, és bár az utóbbi évtizedben sokat szenvedett lakosság nagy reményeket táplált az emigrációból egyenesen a minisz­terelnöki székbe került Szimeon cár visszatéréséhez, az igazi fellendülés jelei még nem látszanak. Sót a la­kosság életszínvonala romlott, meg­lódult a munkanélküliség. Kezd kö­zelíteni az ádaghoz a korábban a térség fekete bárányának számító Ukrajna, mely azért most is inkább csak önmagához képest nyújt jó tel­jesítményt. A kimagasló növekedési ütem hátterében ugyanis részben az áll, hogy a 90-es években a többi térségbeli országnál sokkal gyen­gébben muzsikált. Megőrizte éllo­vas szerepét Szlovénia, mely az egy főre jutó GDP tekintetében a térség­ben elsőként közelítette meg az EU ádagának 75%-át. Az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzése szerint 2002-ben Kelet- Európa 3,4%-os összesített gazda­sági növekedést ér el, feltéve, hogy az amerikai és a világgazdaság az év második felében magára talál. Tava­lyelőtt összesen 28 müliárd dollár érkezett a 27 országba (ez minden idők rekordja), a globális lassulás miatt a tavalyi összeg várhatóan csak 26 milliárd, de az idén már 30- 32 milliárd lehet. (A HVG nyomán) Továbbra is Tokió a világ legdrágább, Teherán pedig a legolcsóbb városa. Az európai csúcsot Oslo és London tartja Változatlan a városok ár szerinti sorrendje ÖSSZEFOGLALÓ London. Az Economist Intelligen­ce Unit (EIU) gazdaságkutató inté­zet félévenként veti össze a világ 134 városának árait, majd a meg­élhetési költségek alapján sorrend­be állítja őket. Ez a független és el­fogulatlan lista iránymutatóként szolgál a vállalatok számára, ami­kor külföldön alkalmazott munka­társaik fizetését és költségtérítését állapítják meg, de a turistáknak sem érdektelen. Az összehasonlí­tásban New York a mérce (ezt a vá­rost tekintik 100-nak). A felmérés intő jel a nyári labdarúgó-világbaj­nokságra utazó szurkolók számá­ra. A listát két vb-város Tokió és Oszaka vezeti. A jelentés szerint a japán fővárosban egy repülőtéri ta­xitranszfer hátborzongató 230 dol­lárba, egy kétszemélyes, kétfogá­sos vacsora átlagosan 185 dollárba kerül. Jobban járnak azok a focira­jongók, akiknek csapata Dél-Kore- ában játszik. A nemzeti valuta árfo­lyamának gyengülése miatt Szöul­ban az elmúlt évben lényegesen csökkentek a megélhetési költsé­gek. Az angol utazók saját bőrükön érzik majd, hogy Londonnal össze­vetve Tokióban 33 százalékkal emelkedtek az árak, de a különb­ség eltörpül a dél-afrikai focidruk­kerek gondjaihoz képest. A vüág- bajnokságon részt vevő országok közül Dél-Afrikában a legolcsóbb az élet: Tokióban több mint három­szor annyit kell költeni, mint Jo­hannesburgban. Európa legdrá­gább városa Oslo, az Európai Unió „éllovasa” London. A listán elfog­lalt helyezése évtizedes drágasági rekordot takar. Az eurózónán be­lül Párizs, Amerikában New York a legköltségesebb. A Európában most Belgrád a legolcsóbb, közvet­lenül előtte van Bukarest. Buda­pest a 120. a 134 világvárost össze­hasonlító listán. Az amerikai kon­tinensen New York után Chicago a legdrágább. A 64. helyen lévő Montreal a legköltségesebb kana­dai város. Ázsiában Tokió és Osza­ka mellett a listán harmadik he­lyen lévő Hongkong a legdrágább. Á világ legolcsóbb városa Teherán és Új-Delhi. A listán Pozsony nem szerepel. (N-g, MTI) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, liter, darab) 4 hét Kerület Marha­hátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertés­oldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristály­cukor Pozsony 179,00 179,00 105,00 69,00 3,65 17,00 32,50 23,50 1,60 30,00 Nagyszombat 172,88 180,25 94,25 80,88 3,28 15,86 29,68 18,93 1,25 24,88 Trencsén 167,92 174,50 102,28 76,82 3,41 16,27 31,48 21,50 1,48 26,93 Nyitra 178,79 189,32 103,52 74,12 3,34 17,26 30,67 23,04 1,62 26,58 Besztercebánya 173,77 180,97 100,75 74,87 2,90 16,17 27,45 21,83 1,32 25,60 Zsolna 167,20 188,40 103,60 76,98 3,26 17,88 29,48 19,74 1,48 28,36 Kassa 178,54 197,52 105,86 76,48 3,15 15,82 25,90 20,98 1,48 26,88 Eperjes 173,50 190,55 102,29 75,03 3,17 15,59 29,68 22,21 1,54 27,09 Szlovákia 173,95 185,06 102,19 75,52 3,27 16,48 29,60 21,47 1,47 27,04

Next

/
Thumbnails
Contents