Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 25. Riport Kürtön a segítségre szorulók állami szociális segélyezése eléri a havi hét-nyolcszázezer koronát; a legnagyobb gond az, hogy sokan nem tudják beosztani a pénzt Nem zálogház és nem ingatlanközvetítő a hivatal Hóka László: „Nagyon egyszerű volna jónak lenni, mindenkinek mindent mosolyogva megígérni". (Somogyi Tibor felvétele) Nevének elhallgatását kérő, állítólag többszörösen hátrá­nyos helyzetű kürti lakos pa­naszlevelében azt írta: Hóka László polgármester, parla­menti képviselő „szóba sem áll velünk”. A többes számon a községben élő sokgyerme­kes családokat érti, amelyek „hiába várnak segítséget mindennapos anyagi gond­jaik megoldásához”. PÉTERFI SZONYA Kifogásolja még, hogy homály fedi a parlamenti képviselő asszisztensé­nek nevét. Lakóhelyén kerestük fel Hóka Lászlót.- Polgármesteri teendőim ellátásá­ban nincsenek elmaradásaim, s aki valóban beszélni akar velem, egész biztosan megtalál. Úgy hozta a sors, hogy miután bekerültem a parla­mentbe megválasztottak polgár­mesternek is. Nem lett volna tisztes­séges cserben hagyni a kürti válasz­tókat, de a törvényhozási folyamat is érdekelt. Vállaltam a többletmun­kát. A parlamenti ülésszak idején ugyan Pozsonyban tartózkodom, de hétfőnként, valamint a hét végén a falu ügyeivel foglalkozom. Asszisz­tensem, Danczi József pedig vagy a kürti, vagy a párkányi irodában in­tézi a teendőket - reagált a kifogá­sokra Hóka László. Megjegyezte, tisztában van azzal, hogy akadnak olyanok, akik nem szeretik. Főleg azok, akik hiába fordulnak anyagi segítségért a községi hivatalhoz.- A törvény értelmében akkor va­gyunk kötelesek segíteni a rászoruló helyi lakosokon, ha elemi katasztró­fa miatt kerültek nehéz helyzetbe. Testületi döntés született arról, hogy senkinek sem adunk egyéni anyagi támogatást. A szociális se­gély a járási hivatalok illetékes osz­tályainak hatáskörébe tartozik. Hiá­ba is kérnek tőlünk például lakhatá­si támogtást azt állítva, hogy Érse­kújvárban a járási hivatal szociális osztályán ezt ajánlották, amikor mi csupán a jogosultságot igazolhat­juk. Fizetnie a járási hivatal illetékes osztályának kell. Mellesleg, a szoci­ális támogatások kérdésében a tes­tületi döntés a mérvadó. Kürtön te­hát íratlan szabály, hogy egyéni kér­vényezők sem kölcsönt, sem lakást nem kapnak a községtől. A hivatal nem zálogház és nem ingatlanköz­vetítő - sorolta a képviselő. A 2200 lakosú faluban a munka- nélküliség hozzávetőleg 20 száza­lékos. Amikor lehetőség nyílt rá, a hivatal közhasznú munkára alkal­mazta az érdeklődőket, három év alatt több mint 120-an dolgozhat­tak, újabb munkalehetőség márci­ustól esedékes.- Amikor polgármester lettem, a község költségvetése 1998-ban 7,2 millió korona volt, viszont 3,5 milli­ós adósságot örököltem; 750 ezer koronányi kifizeteden számlát, s a hivatalnak csak 200 ezer korona készpénze volt. Alaposan meg kel­lett gondolni, mire költünk, ésszerűsíteni kellett a kiadásokat. Az 1999-es év nehéz volt, de ren­deztük a tartozásokat, a kölcsön 20 százalékos kamatát 12 százalékra módosítottuk, az adósságot 1,2 mil­lióra csökkentettük. A szigorú pénz­ügyi fegyelemnek köszönhetően ne­kiláthattunk a falu fejlesztésének, megkezdtük a kultúrház felújítását, az egyik legjelentősebb beruházás - közel 7 millió korona értékű - a víz­tartály építése és vízvezeték-hálózat bővítése. De ez mintha nem érde­kelné a lakókat. Mint ahogy az sem, hogy mint álta­lában mindenütt, a költségvetésből Kürtön is hozzájárulnak a nyugdíja­sok (66.ezer korona), az iskolások (48.ezer korona), valamint az óvo­dások (31 ezer korona) étkezésé­hez, anyagi segítséget kap a sport- szervezet, a vöröskereszt, a cserké­szek és a tűzoltók egyesülete, a Cse- madok, az egyház, miközben 350 ezer koronába kerül a közvilágítás, a hulladékszállítás, az ingaüanok és a hivatal rezsije.- Rendszerint a közügyek akkor ér­deklik az embereket, ha egyéni dol­gaik alakulnak jól - utaltunk a pa­naszlevél tartalmára.- Őszinte leszek. A munkanélküli­ség nem helyi specialitás, hanem or­szágos probléma, ám Kürtön 4-^5 család szorul valóban segítségre. És nem kizárólag romákról van szó. A faluba havonta 7-800 ezer korona érkezik szociális segély címén. Nem a pénzhiány a legnagyobb gond, ha­nem az, hogy sokan nem tudják be­osztani az anyagiakat. Nem tudato­sítják, ha a játékautomaták nyelik el a százasokat, nem jut élelemre, sem azt, hogy a gázszámlát nyáron is fi­zetni kell. A falu költségvetése nem arra van, hogy ebből térítsük egy- egy család 12 ezer koronás gáz­számláját. Bár a faluban vannak üres épületek, nem tudunk házat vásárolni a polgároknak. Követke­zetesen vissza kell utasítanunk az üyen és ehhez hasonló kéréseket. Hóka László nyíltan beszélt arról, hogy zömmel a roma családoknak vannak teljesíthetetlen követelése­ik. Jogosan igényelték, hogy kar­bantartsák a házukhoz vezető utat, ott is legyen közvilágítás, szerelje­nek oda is hangosbemondót. Arról, hogy hány roma lakik a községben, nincsenek pontos adatok. A roko­naiknál, barátaiknál meghúzódok bejelentés nélkül tartózkodnak Kürtön, előfordul, hogy egy 25 négyzetméteres szobában tizenné­gyen élnek. Nemzetiségüket sem vállalják, a népszámlálás adatai szerint a lakosok 88,8 százaléka magyar, 9,5 százaléka szlovák. Csak a lakosság 1 százaléka - 22 fő- vallotta magát romának, elsősor­ban azért, mert a roma közösség nem egységes. Az őslakosokkal, a zenész vagy szakmával rendelkező kürti romákkal valaha zavartalan volt az együttélés. A 70-es években a községben letelepedő 2 oláh ci­gány család révén számuk folya­matosan emelkedett, ami miatt né­zeteltérések keletkeztek. A harma­dik csoportosulás a nem bejelentet­tekből tevődik össze. A folytonos egymásra mutogatás miatt a há­rom csoport nem él egyetértésben. Sokan szorulnak segítségre, ám a támogatás akkor lehet eredmé­nyes, ha a szociális hatásköröket is átruházzák a községekre.- Elsősorban a roma gyerekek he­lyezetén kellene javítani. Pedagó­gus feleségem gyakran hangsú­lyozza, mennyire tehetségesek. Ak­kor kellene felkarolni őket, 10 éves korukig, amikor még kezelhetők. Tudom, sokan őszinteségem,.szó­kimondásom miatt neheztelnek rám. Talán azért is, mert pénzügyi háttér nélkül senkivel sem kötünk szerződést. Persze, nagyon egy­szerű volna jónak lenni, mindenki­nek mindent mosolyogva megígér­ni. Én erre képtelen vagyok, ráadá­sul nem vagyok az a mosolygós faj­ta. Kilencvennyolcban azzal vettem át a hivatalt, hogy Kürtöt megpró­bálom felfejleszteni a szomszédos községek szintjére. Lassan bár, de haladunk. Hiszem, hogy szebb na­pok következnek. De sok függ az emberektől, szándékaiktól, akara­tuktól - mondta meggyőződéssel Hóka László. A polgármester nagyon elcsodálko­zott, amikor megmutattuk neki a le­velet és megtudta, ki jegyzi. - Isme­rem az illetőt, a nevét alig tudja sa­ját kezűleg lenni. Képtelenség, hogy ő írt volna, ráadásul ahogy látom, számítógépen. A levélírót egyébként hiába keres­tük. Bár a falu szélén élő romák út­ba igazítottak, a megadott cí- me(ke)n nem találtuk. A megszólí­tott kürtiek pedig nemcsak kilétü­ket nem voltak hajlandók felfedni, névtelenül sem nyilatkoztak. A he­lyi kocsmában sörözők annyit mondtak csupán: a segélyből nem lehet megélni. Több panaszkodó roma nehéz helyezete miatt nem a polgármestert, hanem a rendszert szidta. Amikor rákérdeztünk: ha megengedhetik maguknak a sört és a cigit, talán mégsem lehet olyan rossz a helyzetük, nyomban hátat fordítottak és melegebb ég­tájakra küldtek. Négy járás tizennégy települése fogott össze, és alapított részvénytársaságot, hogy hulladéktárolót létesíthessenek; az új törvény bonyolítja a vezetés munkáját Naponta hat-nyolc teherautónyi szemét többit a községek adták össze, de azok is kénytelenek voltak 15 millió korona hitelt felvenni. Az építkezést 1998 decemberére sikerült befejez­ni, 1999. január 21-én indították be az üzemelést, előbb féléves próba­időre, majd ‘99 júniusában kolau- dálták a létesítményt. Azóta műkö­dik a részvénytársaság, és mára, úgymond, sínen vagyunk” - mondja a polgármester. Kéri Tibor telepvezetőtől megtud­tuk, naponta hat-nyolc teherautónyi hulladékot vesznek át. A teherau­tókat rakományukkal együtt lemé­rik a digitális mérlegen, majd kifelé menet megintcsak megmérik, így pontosan meg tudják állapítani, hogy egy-egy teherautó hány tonna rakományt hagyott náluk. Az „ide­gen” szállító helyben fizet, ha a rész­vénytársaság tagközségéből hozták a szemetet, a számlájára jegyzik fel. A hulladék gyűjtését és szállítá­sát a községek szervezik, és a táro­lásért egyformán fizetnek a rész­vénytársaságnak. A telep bejáratától betonút vezet a körülkerített terület hátsó részébe, egyelőre csak ide hordják a szeme­tet: a 26 ezer négyzetméteres terü­letből 7000 négyzétméteren alakí­tották ki az első, többszörösen szi­getelt felszíni tárolómedencét, amelyben csaknem 9 méteres ma­gasságig halmozhatják a hulladé­kot. Ide 5-6 évig hordhatják a mint­egy 50 ezer lakos szemetét. Mire az első tároló betelne, mellette felépí­tik a következőt - ez már sokkal ki­sebb beruházást jelent, hiszen a be­kötőutat, a kerítést, a mázsát a raktárát stb. már nem kell újra meg­fizetni. Ha felépül az összes tároló, 25-30 évre megoldódik a rész- vénnytársaság tagközségeinek hul­ladéktárolási gondja. A mérlegháztól a „szemétdombig” gyalog tesszük meg az utat. „Nyá­ron itt körös-körül napraforgótáb­lák vannak, a hulladéktelepet látni sem lehet” - mutat körbe a polgár- mester. Az alaposan elegyengetett tároló tetején éppen egy billenőko­csi szólja ki rakományát, amit egy GAÁL LÁSZLÓ Bár olyan nagy szerencséjük még nem volt a negyedi szeméttelep dol­gozóinak, mint a mesebeli kiskakas- nak, érdekes történetekkel azonban tudnak szolgálni. „Sok mindent ta­láltunk már az ide hozott szemét kö­zött. A legérdekesebb eset talán az volt, amikor az egyik falubeli hölgy egy rakomány háztartási hulladékot hozatott ide, közte régi ruhákat. Ki­fordították a rakományt, szeren­csére még nem csináltunk vele sem­mit, amikor lélekszakadva jött vissza a hölgy - a szemetét kereste, pontosabban azt az öreg kabátot, amelyben benne felejtett harmince­zer koronát. Megtalálta. Máskor meg előfordult, hogy schülinget vagy márkát találtunk, mintegy ezer korona értékben” - mesélte Morvái László tárolófelügyelő. Negyedről, a Vágsellyei járás legdé­lebben fekvő községéből a „Csóvá­nyos” felé vezető, mintegy négy és fél kilométeres nyílegyenes betonút végén az idegen észre sem veszi, hogy hulladéktároló felé közeledik. Pedig négy járás 14 településének háztartási hulladékát tárolják itt. „Negyed önkormányzata 1992-ben határozta el, hogy hulladéktárolót létesít, hogy felszámolja az illegális szemétlerakatokat a Vág partján. Az akkori járási hivatal környezetvé­delmi osztályával azonban nem volt ideális az együttműködés, ezért az építkezési engedélyt csak 1996-ra kaptuk meg, de addigra annyira megdrágult az építés, hogy a falu egyedül nem bírta volna finanszí­rozni. Ezért megszólítottuk a kör­nyező községeket, végül négy járás 14 települése közösen alapított rész­vénytársaságot a mintegy 35 millió koronás beruházás megvalósításá­ra” - ecsetelte a hulladéktároló lét­rejöttét Jancsó István polgármeter. A Galántai járásból Királyrév és Al­sóhatár, a Vágsellyeiből Vágkirály- fa, Deáki, Pered, Zsigárd, Vágfar- kasd és Negyed, a Érsekújvárt já­rásból Kamocsa, Szímő és Andód, a Komáromiból pedig Gúta, Ifjúság­falva és Bogyarét tagja a társaság­nak. A részvénytársaság elnöke a negyedi polgármester volt a múlt év végéig. A január elsején életbe lépett törvény alapján ugyanis pol­gármestervagy helyi képviselő nem lehet vállalatvezető. A részvénytár­saság öttagú igazgatótanácsa pedig a részvényes falvak polgármestere­iből állt, ezért 2001. december 31- én mindannyain kénytelenek voltak lemondani tisztségükről, és a leg­közelebbi közgyűlésig ideiglenes igazgatótanácsra bízni a társaság vezetését. „A környezetvédelmi alaptól mind­össze 3,8 millió koronát kaptunk, a Miután meggyőződtek arról, hogy a rakományban nincs veszélyes hulladék, a „kompakter" veszi kezelésbe a sze­metet (A szerző felvételei) Jancsó István polgármester büszke arra, hogy Negyeden sokat adnak a környezetvédelemre speciális gép - kompakter - tömörít. A részvénytársaságnak a telepve­zetőn kívül még négy alkalmazottja van. A gépész a ,kompaktod’ ka­binjában ül, a tárolófelügyelő uta­sításai szerint teríti el és tömöríti az imént kiszórt hulladékot. Csak kö­zelebbről látni, hogy masina kissé furcsa, bordázott, acélkerekeken mozog, tulajdonképpen ezekkel tö­möríti, döngöli a hulladékot. Nem is csoda, hogy messziről nem látszik semmiféle „szemétdomb”, a gép­pel elsimítják a hulladékhegyet. Morvái László, a tárolófelügyelő amolyan mindenes, aki ha kell, a telepvezetőt, ha kell, a gépészt, vagy éppen az éjjeliőröket is helyet­tesíti. O mesélte a szeméttelepi tör­téneteket, de hozzáfűzte, az alkal­mazottak nem azért nézik át a sze­metet, hogy kincsek után kutassa­nak. Kötelességük megvizsgálni minden rakományt, hiszen vesz­élyes anyagokat is tartalmazhatnak, amit itt tilos tárolni. Ezeket az anya­gokat a szállító köteles visszavenni. Leginkább gépkocsi-akkumulátoro­kat, vegyszeres göngyölegeket kénytelenek visszaküldeni, de állat­tetemek tárolása is tilos a telepen. A hulladéktelep naponta reggel héttől működik, a „záróra” évszak­tól függően változik. Amíg világos van, addig dolgoznak. Télen a hi­deg teszi kényelmetlenné a mun­kát, nyáron a rengeteg légy idege­síti a dolgozókat. De ők már erre is találtak ellenszert, védőálarccal vé­dekeznek a szemtelen rovarok el­len. A telepvezetőn, gépészen és a felügyelőn kívül két éjjeliőrt is alkal­maz a társaság. A szemetet is őrizni kell? Nem erről van szó. Szerszá­mok és drága berendezések is van­nak itt, amelyeknek könnyen lába kelhetne. A kerítés nem nyújt védel­met, hiszen a kezdet kezdetén, amikor még nem volt éjjeliőr, több méter kerítést loptak el. A megnyitás után három évvel a részvénytársaság rendes kerékvá­gásban működik, és ezt remél­hetőleg a vezetésnek gondot oko­zó, sokat bírált jogszabály sem tudja majd akadályozni. Az új igazgatóta­nácsot várhatóan a februári közgyűlésen nevezik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents