Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-25 / 21. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 25. Riport Kürtön a segítségre szorulók állami szociális segélyezése eléri a havi hét-nyolcszázezer koronát; a legnagyobb gond az, hogy sokan nem tudják beosztani a pénzt Nem zálogház és nem ingatlanközvetítő a hivatal Hóka László: „Nagyon egyszerű volna jónak lenni, mindenkinek mindent mosolyogva megígérni". (Somogyi Tibor felvétele) Nevének elhallgatását kérő, állítólag többszörösen hátrányos helyzetű kürti lakos panaszlevelében azt írta: Hóka László polgármester, parlamenti képviselő „szóba sem áll velünk”. A többes számon a községben élő sokgyermekes családokat érti, amelyek „hiába várnak segítséget mindennapos anyagi gondjaik megoldásához”. PÉTERFI SZONYA Kifogásolja még, hogy homály fedi a parlamenti képviselő asszisztensének nevét. Lakóhelyén kerestük fel Hóka Lászlót.- Polgármesteri teendőim ellátásában nincsenek elmaradásaim, s aki valóban beszélni akar velem, egész biztosan megtalál. Úgy hozta a sors, hogy miután bekerültem a parlamentbe megválasztottak polgármesternek is. Nem lett volna tisztességes cserben hagyni a kürti választókat, de a törvényhozási folyamat is érdekelt. Vállaltam a többletmunkát. A parlamenti ülésszak idején ugyan Pozsonyban tartózkodom, de hétfőnként, valamint a hét végén a falu ügyeivel foglalkozom. Asszisztensem, Danczi József pedig vagy a kürti, vagy a párkányi irodában intézi a teendőket - reagált a kifogásokra Hóka László. Megjegyezte, tisztában van azzal, hogy akadnak olyanok, akik nem szeretik. Főleg azok, akik hiába fordulnak anyagi segítségért a községi hivatalhoz.- A törvény értelmében akkor vagyunk kötelesek segíteni a rászoruló helyi lakosokon, ha elemi katasztrófa miatt kerültek nehéz helyzetbe. Testületi döntés született arról, hogy senkinek sem adunk egyéni anyagi támogatást. A szociális segély a járási hivatalok illetékes osztályainak hatáskörébe tartozik. Hiába is kérnek tőlünk például lakhatási támogtást azt állítva, hogy Érsekújvárban a járási hivatal szociális osztályán ezt ajánlották, amikor mi csupán a jogosultságot igazolhatjuk. Fizetnie a járási hivatal illetékes osztályának kell. Mellesleg, a szociális támogatások kérdésében a testületi döntés a mérvadó. Kürtön tehát íratlan szabály, hogy egyéni kérvényezők sem kölcsönt, sem lakást nem kapnak a községtől. A hivatal nem zálogház és nem ingatlanközvetítő - sorolta a képviselő. A 2200 lakosú faluban a munka- nélküliség hozzávetőleg 20 százalékos. Amikor lehetőség nyílt rá, a hivatal közhasznú munkára alkalmazta az érdeklődőket, három év alatt több mint 120-an dolgozhattak, újabb munkalehetőség márciustól esedékes.- Amikor polgármester lettem, a község költségvetése 1998-ban 7,2 millió korona volt, viszont 3,5 milliós adósságot örököltem; 750 ezer koronányi kifizeteden számlát, s a hivatalnak csak 200 ezer korona készpénze volt. Alaposan meg kellett gondolni, mire költünk, ésszerűsíteni kellett a kiadásokat. Az 1999-es év nehéz volt, de rendeztük a tartozásokat, a kölcsön 20 százalékos kamatát 12 százalékra módosítottuk, az adósságot 1,2 millióra csökkentettük. A szigorú pénzügyi fegyelemnek köszönhetően nekiláthattunk a falu fejlesztésének, megkezdtük a kultúrház felújítását, az egyik legjelentősebb beruházás - közel 7 millió korona értékű - a víztartály építése és vízvezeték-hálózat bővítése. De ez mintha nem érdekelné a lakókat. Mint ahogy az sem, hogy mint általában mindenütt, a költségvetésből Kürtön is hozzájárulnak a nyugdíjasok (66.ezer korona), az iskolások (48.ezer korona), valamint az óvodások (31 ezer korona) étkezéséhez, anyagi segítséget kap a sport- szervezet, a vöröskereszt, a cserkészek és a tűzoltók egyesülete, a Cse- madok, az egyház, miközben 350 ezer koronába kerül a közvilágítás, a hulladékszállítás, az ingaüanok és a hivatal rezsije.- Rendszerint a közügyek akkor érdeklik az embereket, ha egyéni dolgaik alakulnak jól - utaltunk a panaszlevél tartalmára.- Őszinte leszek. A munkanélküliség nem helyi specialitás, hanem országos probléma, ám Kürtön 4-^5 család szorul valóban segítségre. És nem kizárólag romákról van szó. A faluba havonta 7-800 ezer korona érkezik szociális segély címén. Nem a pénzhiány a legnagyobb gond, hanem az, hogy sokan nem tudják beosztani az anyagiakat. Nem tudatosítják, ha a játékautomaták nyelik el a százasokat, nem jut élelemre, sem azt, hogy a gázszámlát nyáron is fizetni kell. A falu költségvetése nem arra van, hogy ebből térítsük egy- egy család 12 ezer koronás gázszámláját. Bár a faluban vannak üres épületek, nem tudunk házat vásárolni a polgároknak. Következetesen vissza kell utasítanunk az üyen és ehhez hasonló kéréseket. Hóka László nyíltan beszélt arról, hogy zömmel a roma családoknak vannak teljesíthetetlen követeléseik. Jogosan igényelték, hogy karbantartsák a házukhoz vezető utat, ott is legyen közvilágítás, szereljenek oda is hangosbemondót. Arról, hogy hány roma lakik a községben, nincsenek pontos adatok. A rokonaiknál, barátaiknál meghúzódok bejelentés nélkül tartózkodnak Kürtön, előfordul, hogy egy 25 négyzetméteres szobában tizennégyen élnek. Nemzetiségüket sem vállalják, a népszámlálás adatai szerint a lakosok 88,8 százaléka magyar, 9,5 százaléka szlovák. Csak a lakosság 1 százaléka - 22 fő- vallotta magát romának, elsősorban azért, mert a roma közösség nem egységes. Az őslakosokkal, a zenész vagy szakmával rendelkező kürti romákkal valaha zavartalan volt az együttélés. A 70-es években a községben letelepedő 2 oláh cigány család révén számuk folyamatosan emelkedett, ami miatt nézeteltérések keletkeztek. A harmadik csoportosulás a nem bejelentettekből tevődik össze. A folytonos egymásra mutogatás miatt a három csoport nem él egyetértésben. Sokan szorulnak segítségre, ám a támogatás akkor lehet eredményes, ha a szociális hatásköröket is átruházzák a községekre.- Elsősorban a roma gyerekek helyezetén kellene javítani. Pedagógus feleségem gyakran hangsúlyozza, mennyire tehetségesek. Akkor kellene felkarolni őket, 10 éves korukig, amikor még kezelhetők. Tudom, sokan őszinteségem,.szókimondásom miatt neheztelnek rám. Talán azért is, mert pénzügyi háttér nélkül senkivel sem kötünk szerződést. Persze, nagyon egyszerű volna jónak lenni, mindenkinek mindent mosolyogva megígérni. Én erre képtelen vagyok, ráadásul nem vagyok az a mosolygós fajta. Kilencvennyolcban azzal vettem át a hivatalt, hogy Kürtöt megpróbálom felfejleszteni a szomszédos községek szintjére. Lassan bár, de haladunk. Hiszem, hogy szebb napok következnek. De sok függ az emberektől, szándékaiktól, akaratuktól - mondta meggyőződéssel Hóka László. A polgármester nagyon elcsodálkozott, amikor megmutattuk neki a levelet és megtudta, ki jegyzi. - Ismerem az illetőt, a nevét alig tudja saját kezűleg lenni. Képtelenség, hogy ő írt volna, ráadásul ahogy látom, számítógépen. A levélírót egyébként hiába kerestük. Bár a falu szélén élő romák útba igazítottak, a megadott cí- me(ke)n nem találtuk. A megszólított kürtiek pedig nemcsak kilétüket nem voltak hajlandók felfedni, névtelenül sem nyilatkoztak. A helyi kocsmában sörözők annyit mondtak csupán: a segélyből nem lehet megélni. Több panaszkodó roma nehéz helyezete miatt nem a polgármestert, hanem a rendszert szidta. Amikor rákérdeztünk: ha megengedhetik maguknak a sört és a cigit, talán mégsem lehet olyan rossz a helyzetük, nyomban hátat fordítottak és melegebb égtájakra küldtek. Négy járás tizennégy települése fogott össze, és alapított részvénytársaságot, hogy hulladéktárolót létesíthessenek; az új törvény bonyolítja a vezetés munkáját Naponta hat-nyolc teherautónyi szemét többit a községek adták össze, de azok is kénytelenek voltak 15 millió korona hitelt felvenni. Az építkezést 1998 decemberére sikerült befejezni, 1999. január 21-én indították be az üzemelést, előbb féléves próbaidőre, majd ‘99 júniusában kolau- dálták a létesítményt. Azóta működik a részvénytársaság, és mára, úgymond, sínen vagyunk” - mondja a polgármester. Kéri Tibor telepvezetőtől megtudtuk, naponta hat-nyolc teherautónyi hulladékot vesznek át. A teherautókat rakományukkal együtt lemérik a digitális mérlegen, majd kifelé menet megintcsak megmérik, így pontosan meg tudják állapítani, hogy egy-egy teherautó hány tonna rakományt hagyott náluk. Az „idegen” szállító helyben fizet, ha a részvénytársaság tagközségéből hozták a szemetet, a számlájára jegyzik fel. A hulladék gyűjtését és szállítását a községek szervezik, és a tárolásért egyformán fizetnek a részvénytársaságnak. A telep bejáratától betonút vezet a körülkerített terület hátsó részébe, egyelőre csak ide hordják a szemetet: a 26 ezer négyzetméteres területből 7000 négyzétméteren alakították ki az első, többszörösen szigetelt felszíni tárolómedencét, amelyben csaknem 9 méteres magasságig halmozhatják a hulladékot. Ide 5-6 évig hordhatják a mintegy 50 ezer lakos szemetét. Mire az első tároló betelne, mellette felépítik a következőt - ez már sokkal kisebb beruházást jelent, hiszen a bekötőutat, a kerítést, a mázsát a raktárát stb. már nem kell újra megfizetni. Ha felépül az összes tároló, 25-30 évre megoldódik a rész- vénnytársaság tagközségeinek hulladéktárolási gondja. A mérlegháztól a „szemétdombig” gyalog tesszük meg az utat. „Nyáron itt körös-körül napraforgótáblák vannak, a hulladéktelepet látni sem lehet” - mutat körbe a polgár- mester. Az alaposan elegyengetett tároló tetején éppen egy billenőkocsi szólja ki rakományát, amit egy GAÁL LÁSZLÓ Bár olyan nagy szerencséjük még nem volt a negyedi szeméttelep dolgozóinak, mint a mesebeli kiskakas- nak, érdekes történetekkel azonban tudnak szolgálni. „Sok mindent találtunk már az ide hozott szemét között. A legérdekesebb eset talán az volt, amikor az egyik falubeli hölgy egy rakomány háztartási hulladékot hozatott ide, közte régi ruhákat. Kifordították a rakományt, szerencsére még nem csináltunk vele semmit, amikor lélekszakadva jött vissza a hölgy - a szemetét kereste, pontosabban azt az öreg kabátot, amelyben benne felejtett harmincezer koronát. Megtalálta. Máskor meg előfordult, hogy schülinget vagy márkát találtunk, mintegy ezer korona értékben” - mesélte Morvái László tárolófelügyelő. Negyedről, a Vágsellyei járás legdélebben fekvő községéből a „Csóványos” felé vezető, mintegy négy és fél kilométeres nyílegyenes betonút végén az idegen észre sem veszi, hogy hulladéktároló felé közeledik. Pedig négy járás 14 településének háztartási hulladékát tárolják itt. „Negyed önkormányzata 1992-ben határozta el, hogy hulladéktárolót létesít, hogy felszámolja az illegális szemétlerakatokat a Vág partján. Az akkori járási hivatal környezetvédelmi osztályával azonban nem volt ideális az együttműködés, ezért az építkezési engedélyt csak 1996-ra kaptuk meg, de addigra annyira megdrágult az építés, hogy a falu egyedül nem bírta volna finanszírozni. Ezért megszólítottuk a környező községeket, végül négy járás 14 települése közösen alapított részvénytársaságot a mintegy 35 millió koronás beruházás megvalósítására” - ecsetelte a hulladéktároló létrejöttét Jancsó István polgármeter. A Galántai járásból Királyrév és Alsóhatár, a Vágsellyeiből Vágkirály- fa, Deáki, Pered, Zsigárd, Vágfar- kasd és Negyed, a Érsekújvárt járásból Kamocsa, Szímő és Andód, a Komáromiból pedig Gúta, Ifjúságfalva és Bogyarét tagja a társaságnak. A részvénytársaság elnöke a negyedi polgármester volt a múlt év végéig. A január elsején életbe lépett törvény alapján ugyanis polgármestervagy helyi képviselő nem lehet vállalatvezető. A részvénytársaság öttagú igazgatótanácsa pedig a részvényes falvak polgármestereiből állt, ezért 2001. december 31- én mindannyain kénytelenek voltak lemondani tisztségükről, és a legközelebbi közgyűlésig ideiglenes igazgatótanácsra bízni a társaság vezetését. „A környezetvédelmi alaptól mindössze 3,8 millió koronát kaptunk, a Miután meggyőződtek arról, hogy a rakományban nincs veszélyes hulladék, a „kompakter" veszi kezelésbe a szemetet (A szerző felvételei) Jancsó István polgármester büszke arra, hogy Negyeden sokat adnak a környezetvédelemre speciális gép - kompakter - tömörít. A részvénytársaságnak a telepvezetőn kívül még négy alkalmazottja van. A gépész a ,kompaktod’ kabinjában ül, a tárolófelügyelő utasításai szerint teríti el és tömöríti az imént kiszórt hulladékot. Csak közelebbről látni, hogy masina kissé furcsa, bordázott, acélkerekeken mozog, tulajdonképpen ezekkel tömöríti, döngöli a hulladékot. Nem is csoda, hogy messziről nem látszik semmiféle „szemétdomb”, a géppel elsimítják a hulladékhegyet. Morvái László, a tárolófelügyelő amolyan mindenes, aki ha kell, a telepvezetőt, ha kell, a gépészt, vagy éppen az éjjeliőröket is helyettesíti. O mesélte a szeméttelepi történeteket, de hozzáfűzte, az alkalmazottak nem azért nézik át a szemetet, hogy kincsek után kutassanak. Kötelességük megvizsgálni minden rakományt, hiszen veszélyes anyagokat is tartalmazhatnak, amit itt tilos tárolni. Ezeket az anyagokat a szállító köteles visszavenni. Leginkább gépkocsi-akkumulátorokat, vegyszeres göngyölegeket kénytelenek visszaküldeni, de állattetemek tárolása is tilos a telepen. A hulladéktelep naponta reggel héttől működik, a „záróra” évszaktól függően változik. Amíg világos van, addig dolgoznak. Télen a hideg teszi kényelmetlenné a munkát, nyáron a rengeteg légy idegesíti a dolgozókat. De ők már erre is találtak ellenszert, védőálarccal védekeznek a szemtelen rovarok ellen. A telepvezetőn, gépészen és a felügyelőn kívül két éjjeliőrt is alkalmaz a társaság. A szemetet is őrizni kell? Nem erről van szó. Szerszámok és drága berendezések is vannak itt, amelyeknek könnyen lába kelhetne. A kerítés nem nyújt védelmet, hiszen a kezdet kezdetén, amikor még nem volt éjjeliőr, több méter kerítést loptak el. A megnyitás után három évvel a részvénytársaság rendes kerékvágásban működik, és ezt remélhetőleg a vezetésnek gondot okozó, sokat bírált jogszabály sem tudja majd akadályozni. Az új igazgatótanácsot várhatóan a februári közgyűlésen nevezik ki.
