Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-24 / 20. szám, csütörtök
2002. január 24., csütörtök 2. évfolyam, 1. szám A vitaminhiányban legyengült szervezetben az immundreszer nem biztosít védelmet a betolakodó kórokozókkal szemben Betegségmegelőzés a gyomron át (Illusztrációs felvétel) FELDOLGOZÁS A ki komolyan veszi a „ételed az életed” í mondásban rejlő üzenet igazságát, sőt aaaaaMa életmódot épít rá, annak bizony számolnia kell a kalóriákat (a szakértők energiabevitelnek hívják), az arányokat, a mennyiséget és be kell tartania az alapszabályt, hogy az élet többi fontos dolgához hasonlóan a vitaminfogyasztás sem lehet kampányszerű. Az egészséges táplálkozás betartására télen különösen ügyelni kell, hiszen ilyenkor több veszélynek vagyunk kitéve. „ A vitamin- hiány miatt legyengült szervezetben az immunrendszer kevésbé biztosít kellő védelmet a betolakodó kórokozókkal szemben. A gyakori szürkeség, a kevés napfény miatt könnyen lesz borongós a hangulat”. Az évnek ebben a szakaszában gyakran hangzanak el a fenti mondatok, melyek a többször támadó betegségek és depressziós kedélyállapot kialakulásának magyarázatát is megadják egyben. A megelőzésnek sokféle útja lehet, az élelmezési szakértők szerint egyre többen tapasztalják, hogy különösen a téli hónapokban a fokhagyma a növényvilág csodaszerévé vált. Ugyanis olyan biológiailag aktív anyagot tartalmaz, amelynek a baktériumok, gombák, élősködők elleni hatása nagyon erős. Az Amerikai Dietetikai Társaság már 1999-ben közzétett állásfoglalása napi egy gerezd fokhagyma fogyasztását ajánlja nemcsak a téli hónapokban, hanem egész évben. A „kúrát” egyrészt a nagyobb fertőzésveszély, másrészt a szív-és érrendszerre gyakorolt egyedülállóan jótékony hatása miatt érdemes betartani. A sza- tisztikák szerint ugyanis télen megnő a szív-és érrendszeri katasztrófák száma és ez összefüggésben van azzal is, hogy az év ezen szakaszában kiürül a szervezet antioxidáns rendszere. TúlA rendszer alappillére az E-, a C-vitamin és a béta-karotin súlyba kerülnek a szabad gyökök, s ilyenkor ezek a mikroorganizmusok elleni védekezésben oly fontos szerepet betöltő elemek - önpusztító módon - megtámadják az egészséges sejteket és bennük működési zavart okoznak. A szabad gyökök képződése fokozódhat, ha legyengül a szervezet védekezőrendszere, ha radioaktív vagy ultraibolya sugárzás ér bennünket, ha légszennyező anyagok, dohányfüst jut a tüdőnkbe. E káros jelenséget előidézheti az avas zsír vagy szalonna, kaz esetleg többször felhasznált vagy túlhevített olaj fogyasztása is. A szervezet persze nem nézi tétlenül a szabad gyökök „garázdálkodását”, beveti speciális - vitaminokból, nyomelemekből és más anyagokból álló - enzimjeit és molekuláit. Az ellentámadás sikeréhez azonban szükség van a védekezőrendszer alapanyagainak megfelelő mennyiségű és összetételű jelenlétére. Ez a gyakorlatban főleg a vitaminok igény szerinti pótlását jelenti. A folyamatban szerepet kapnak a fokhagyma már korábban említett összetevői, de legalább olyan fontosak vitaminjai, más vitaminok pedig egyenesen nélkülözhetetlenek. A rendszer ala- pillérének számít az E-, a C-vita- min és a béta-karotin. E- vitaminban gazdag táplálékain k a növényi olajok, a gabonafélék csírája, a hús, a máj, a tojás, a margarin és a zöld növények. E- vitamin legtöbbször a fózőolaj révén kerül étrendünkbe, ám a túlzott hevítés, többszöri átsütés ártalmas számára, ezért inkább salátával, öntettel fogyasszuk. (A sütést mindig lassú tűzön, kíméletesen végezzük). A C-vitaminokat legnagyobb mennyiségben kétségtelenül a zöld növények tartalmazzák. Fogyasztásukról télen sem kell lemondanunk, egyrészt mert kínálasuk télen is bőséges, másrész mert olyan növények is tartalamzzák, amelyek téli tárolásra alkalmasak. A télálló almák, a citrom, a narancs, kivi, savanyú káposzta és a burgonya is jó C-vitamin forrás. Utóbbinál télen előnyösebb a héjában való sütés, nemcsak hangulatosabb, illatosabb, hanem értékesebb is az így készített étel. A tél a mélyhűtőt friss kerti csemegével megtöltők aranykora. Jó érzés, hogy bármit veszünk elő zöldségeinkből, vitamintartalmuk alig változott. A béta-karotint főleg az élénk színű gyümölcsök és zöldségfélék tartalmazzák. A bőséges választékból télen a sárgarépa és a sütőtök viszi el a pálmát. Utóbbit érdemes a sütő ajtajának nyitogatása mellett készíteni. A víztartalom csökkenésével ugyanis egyenes arányban nő cukortartalma és aromaanyagainak mennyisége. A téli vitaminbeszerzés mostanában már nem gond, hiszen fényévnyire vagyunk az egykori karácsonykat jelző narancs-és banánsoroktól. Az üzleti kínálat mellett azonban nem árt néhány házi praktikát is tudni, amelyek olcsón varázsolnak vitamint a téli asztalokra. A fehérrépából például érdemes egy-egy szép darabot keresztben kettévágva vízbe állítani. Néhány nap alatt friss petrezselyemzöld hajt a tetején. A gabonamagvak is kitűnően csíráztathatok. Az ötletek mellett számításba kell venni az egészséges táplálkozás bizonyos szabályait. Ezeket nem lehet kiváltani azzal, hogy a látványos dobozokat leemeljük a boltok polcairól. Ha valaki komolyan veszi a bevezetőben említett ételed az életed mondást, annak oda kell figyelnie étrendjére. A rendszeresség és a folyamatosság behopzza az árát is, ugyanis aki nem fordít gondot az egészségére, az előbb-utóbb kénytelen lesz odafigyelni a betegségére. 1KIVI MÁSFÉL NARANCS 80 DKG ZÖLDBAB 30DKGB0RJÜMÁJ 1,6 KG ALMA FÉLERÓSZÖLDPAPRKA Wi • ■* 10 DKG FEKETE RÖZKE • i* = FÉL ANANÁSZ Érezzük jól magunkat - ajánlják a szakértők Megvédettek a vitaminok egészségtelen életmód a felelős. Nem jobb a helyzet Szlovákiában sem: a szakértők szerint az önkárosító életmódon kívül a helyzeten a táplálkozásnak is óriási szerepe van abban, hogy a halálozások több mint az 50 százalékát szív-és érrendszeri, valamint 20 százalékát a daganatos betegségek okozzák. Ha szervezetünk nem jut hozzá megfelelő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz, immunrendszerünk legyengül, és könnyebben áldozatul esik a különféle megbetegedéseknek, fertőzéseknek. A vitaminokban és nyomelemekben gazdag, kiegyensúlyozott étrend viszont segít megelőzni a betegségeket. Bár vannak, akik többet ajánlanak, a szakértők szerint naponta 80 milligrammnyi C- vitaminra van szükségünk. Se többre, se kevesebbre, ugyanis a fölösleget a szervezet nem tudja elraktározni, az a vizelettel kiürül. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a nők egyharmada nem jut hozzá a szükséges C-vita- min-mennyiség- hez. Az alábbi táblázat az eligazodását segíti. ISMERTETÉS _ amerikai eredetű mm wellness-elmélet Ll * M kialakulását / % W* azaz annak a némmmmmmmmm zetnek az elterjedését, hogy felelősek vagyunk saját egészségi állapotunkért - önmagukért beszélő számok befolyásolták. Az Egyesült Államokban készült felmérések szerint a betegségek és a halálesetek 50-80 százalékáért az Gátolja az orrvérzést, segíti a csontképzést K mint kockázat TÁJÉKOZTATÓ A K vitamin jelentős sze- j repet játszik a véralva- j dásban. A kutatóknak s mostanában számos ■■■■■■ más jó tulajdonságát is megmutatta. Megakadályozza a hosszan tartó külső (orr, seb) és belső (agy, gyomor) vérzéseket: Részt vesz a fibri- nek (rostanyagok) létrehozásában, amelyek a véralvadás legfontosabb elemei. Bár ezt eddig is tudták a K- vitaminról, a legújabb kutatások szerint jelentős szerepet játszik a csontképzésben is. így nem csoda: kísérletek folynak alkalmazására a csontritkulás megelőzésében, illetve késleltetésében. Gyerekeknél az ajánlott napi mennyiség 10, felnőtteknél 65 mikrogramm. Hiánya vérzéseket okozhat. Az élelmiszerek általában tartalmazzák a szükséges mennyiséget. A hiány valamilyen felszívódási betegséghez köthető: bélproblémák, pl. hasmenés, máj-vagy hasnyálmirigy-betegség, továbbá hosszan tartó antibiotikum-kúra, amely károsíthatja a bélbolyhokat. A legveszélyeztetettebbek- az új-és koraszülöttek, mert bélflórájuk még nem elég fejlett és nem képes szintetizálni a K-vita- mint;- a csecsemők, ha kizárólag anyatejet kapnak, mert az jóval szegényebb K-vitaminban, mint a tehéntej;- a rosszul táplálkozó idős emberek;- a krónikus gyomor-és bélbetegségekben szenvedők. Természetes K-vitaminforrás: a zöld-és a vörös káposzta, a kelbimbó, a spenót, a petrezselyem, a fejes saláta és a brokkoli, illetve a sertéshús, a növényi olajok. Nagyon kevés K-vitamint tartalmaz a tej, a tojás, valamint a gyümölcsök. Jelentősen bővül a mikrotápanyagok listája Ismeretlen nyomelemek ÖSSZEFOGLALÓ — emberek sokáig A __ azt sem tudták ró1 M luk, hogy létez/ % f g nek, csak szenvedtek a hiányuktól. Manapság már midannyian tudjuk, hogy a vitaminok és az ásványi anyagok nélkül nem őrizhetjük meg egészségünket. Ám ezeknek a nélkülözheteden anyagoknak a családja ma is újabb és újabb tagokkal bővül. A tudomány összefoglalóan mikro- tápanyagok néven emlegeti azokat a vegyületeket, amelylekre szervezetünknek csak kis mennyiségben van szüksége, de amelyek mégis nélkülözhetedenek az egészségükhöz. Előbb a vitaminokról, később az ásványi anyagokról és a nyomelemekről derült ki szerepük, és ma már egyre többen látják be, hogy az úgynevezett étrendkiegészítők formájában tanácsos pótolnunk mindazt, amihez a szervezetünk a nap mint nap elfogyasztott ennivalókból nem jut hozzá. A jótékony hatás azonban csak akkor várható, ha az említett anyagokat a szervezet számára hasznosítható, szerves formában fiogyasztjuk, ugyanis szerveztlen változatuk rosszul szívódik fel, ezért a beszedett mennyiség nagyobb része egyszerűen kiürül testünkből. Felmerül persze a kérdés, vajon nekünk miért van szüókségünk mesterséges vitamin-és nyemelempót- lásra, miközben nagyszüleink nemzedéke jól elvolt kölünféle tabletták, kapsulák nélkül is? Hiányosan étkező, alultáplált emberek azonban a múltban is voltak, sőt, a mostaninál talán jóval nagyobb számban. A döntő ténynező azonban az, hogy az elmúlt néhány évtizedben megváltoztak az életkörülményeink, és az állandó stresszben élő. keveset mozgó, szennyezett levegőt szívó felnőttnek és gyereknek egyaránt jóval nagyobb adag védő hatású vitaminra, makro-és mikroelemre van szüksége. Ugyanakkor megváltoztak (sajnos nem előnyükre) étkezési szokásaink is. A gyorséttermek kínálatából, a sok konzerből, félkész és készételből, a fogyókúrák alacsony kalóriatartalmú menüiből hiányzik egy sor nélkülözhetetlen tápanyag. Előfordul, hogy az egyébként egészségesnek tudott ennivaló sem biztos, hogy az: a amoodem mezőgazdaság termékeiben jóval kevesebb vitamin és ásványi anyag található, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A mikrotápanyagok listája az utóbbi években tovább bővült. Ilyen, viszonylag új felfedezésnek számít egy vitaminszerű anyag, a kamitin, amely segíti a sejteket a zsírsavaknak energiává történő átalakításban. nagyobb mennyiségre főként akkor van szükségünk belőle, ha erőteljesen dolgoztatjuk izmainkat. Ugyanis nemcsak az energiaszintet növeli, hanem megakadályozza az izomlázat is. A vitaminhoz hasonló anyag a Q 10 is, amelynek felfedezését 1978-ban kémiai Nobel-díjjal jutalmaztak. A vegyületet Q-vita- min, Q 10 koenzim vagy ubiquinone néven is ismerik. Legfontosabb feladata a sejtek „erőműveinek”, a mitokondriumok munkájának támogatása. Itt alakulnak át a tápanyagok energiává, ám ez a folyamat negyvenéves kor fölött segítségre szorul, mert szereveztünkben csökken az említett koenzim szintje. A vizsgálatok szerint a Q-vita- min jó hatással van az ínysorvadásban, a magas vérnyomásban és bizonyos szívbetegségben szenvedők egészségi állapotára.
