Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-24 / 20. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 24. FÓKUSZBAN: A TANDÍJ 3 Az oktatási minisztérium felsőoktatási szekciójának igazgatója szerint még a tárcában is eltérőek a vélemények Egyelőre nem dőlt el a vita NÉHÁNY HALLGATÓ VÉLEMÉNYE ♦ Mag József, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója: „A távutas egyetemistáknak néhány egyetemen jelenleg is kell hallgatói hozzájárulást fizetniük, például a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem távutas hallgatóinak egy szemeszter 10- 20 000 koronába kerül. Általában az a jellemző, hogy ezek a diákok valamilyen munkát vállalnak a tanulmányaik mellett. A diákköl- csönnel szemben nagy többséggel bizalmatlanok a hallgatók, az én tapasztalatom szerint csak kevesen folyamodnak érte. A helyzet lényegében tehát ma is az, hogy fizetni kell a távutas hallgatóknak.” ♦ Andrássy Beáta, a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem távutas hallgatója: „Én most is fizetek tandíjat, mégpedig egy évre 12 600 koronát. Amikor az egyetemről megkaptam a választ, hogy felvettek, egyúttal közölték azt is, mennyibe kerülnek majd a későbbiekben a tanulmányaim, tehát a hallgatói hozzájárulás összegét. Az egyetem aztán részben ezekből a hallgatói hozzájárulásokból fedezi az oktatás költségeit. Én egyébként, hogy ki tudjam fizetni a tandíjat, dolgozom a tanulás mellett. A társaim többsége szintén munkát vállal, körülbelül 80 százalékuk dolgozik. Vannak persze olyanok is, akiket a szülők támogatnak, de ők jóval kevesebben vannak. Arról nem tudok, hogy valaki közülünk diákhitelt vett volna fel.” ♦ Zászlós Ágnes, a pozsonyi Comenius Egyetem hallgatója: „Az a véleményem, hogy nagyon sok diákot kellemetlenül érintene a tandíj bevezetése. A hallgatók nagy része jelenleg is kénytelen munkát vállalni, hogy megfelelő körülményeket biztosítson magának az egyetemi évek alatt. Ügy gondolom, még egy minimális összegű tandíj bevezetése is gondot okozna az egyetemisták nagy többségének. Olyan családokat pedig, ahol több gyerek is főiskolán tanul, teljesen ellehetetlenítene. Egyébként hajói tudom, vannak egyetemek, amelyeken most is kell fizemi tandíjat, még ha nem is így hívják.” A tandíjkötelesség terve megosztja a politikusokat Nincs egységes álláspont ÖSSZEÁLLÍTÁS A kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezete értelmében ha a jelenlegi formájában, tehát a módosító javaslatok figyelembevétele nélkül fogadná el a parlamenti képviselők többsége, tandíjkötelessé válna a főiskolai és egyetemi szintű távutas képzés. RÁCZ VINCE A kormány javaslatával nem mindenki ért egyet, a törvénytervezet még jelentősen módosulhat. Hogy bevezetik-e a tandíjat, arról Peter Plavcant, az oktatási minisztérium egyétemi és főiskolai szekciójának igazgatóját kérdeztük. Hogyan vélekedik a tandíjkötelesség tervéről? A kérdésben még az oktatási minisztériumban sem egységesek az álláspontok. A képviselők a napokban tárgyaltak a kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezetéről. Ebben csupán a távutas oktatási modell tandíjkötelessége szerepel. A parlamenti képviselők többsége elutasítja a kormány javaslatát, mondván: Szlovákia polgárainak egyenlődenségére épít, tehát a távutas hallgató köteles lenne tandíjat fizetni a képzésért, a nappali tagozaton tanuló egyetemistának pedig nem kellene megtérítenie a ÖSSZEÁLLÍTÁS Európa nagy részén tandíjköteles az egyetemeken és főiskolákon folyó képzés, a kivételek csupán Finnország, Svédország, Norvégia és Dánia. Az Európai Szabadkereskedelmi Övezet tagországainak mintegy hatvan százalékában fizetnek a hallgatók tandíjat az egyetemi és főiskolai képzésért. A hallgatókra rótt pluszterheket ezekben az államokban azzal ellensúlyozták, hogy megfelelő diáktámogatási rendszert építettek ki, melynek keretében ösztöndíjakkal segítik az egyetemistákat, akiket különböző alapítványok és vállalkozások is támogatnak. Az egyes országokban azonban eltér a gyakorlat a fizetett összeg nagyságát és a tandíjkötelesség mértékét illetően. Írországban például csak a posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók és a rosszabb eredményeket elérő egyetemisták és főiskolások fizetnek tandíjat. A nyolcvanas években jelentős mértékben megemelték a tandíjak összegét, egyúttal azonban a rosszabb anyagi helyzetben lévő diákokat hallgatói támogatásokkal segítették. Ennek ellenére tanulmányainak költségét. Szlovákiában jelenleg hozzávetőlegesen 20% a munkanélküliek aránya, az állampolgárok jelentős hányada él nehéz anyagi körülmények között. A szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó hallgatójelöltek, noha intellektuális képességeik lehetővé tennék számukra az egyetem elvégzését, az anyagi nehézségek miatt kénytelenek lennénagyon sok családban okozott gondot a megemelt összegű tandíj kifizetése. Nagy-Britanniában 1997-ig az állami költségvetésből különítették el a tandíjak kifizetéséhez szükséges összeget. Az állam ilyen formán a hallgatók 90%-ának térítette meg a tanulmányi költségeit. Nagy-Britanniában jelenleg a diák- hitel-nyújtási rendszer helyettesíti a szociális ösztöndíjakat. A hollandiai egyetemeken egyéves tanulmányi időszakért mintegy négy(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) nek lemondani az egyetemi tanulmányaikról. Úgy gondolom, tekintettel a lakosság döntő többségének szerény anyagi körülményeire és szociális helyzetére, az egyetemi képzésnek továbbra is ingyenesnek kellene maradnia. Milyen konkrét előnyökkel járna a tandíj bevezetése? Mindenképpen felerősödne a konezer guldent kell fizetniük a hallgatóknak. Az 1996/97-es tanévben a holland egyetemisták és főiskolások 79%-a kapott valamilyen ösztöndíjat, közülük 31% kiegészítő hallgatói támogatásban is részesült. Ennek az összegét a diákok, illetve a családjuk jövedelme alapján határozták meg. A tandíj ellensúlyozására szolgáló szociális ösztön- díjrendszeren kívül további lehetőséget és támogatási formát jelentenek a diákkölcsönök. A diákhitelkurenciaharc az egyetemek között, amely már rövid távon is a felsőoktatás minőségi változásához vezetne. Részben kiegyenlítődnének az állami és a magán- egyetemek közti különbségek a finanszírozásukat ületően. De egyéb előnyökkel is járna a tandíj bevezetése. Világszerte kimutatások igazolják, hogy a tandíj motiválja a hallgatókat, ugyanis komolyabban veszik az egyetemi tanulmányaikat. A tandíj egyfajta befektetésként is felfogható. Áz egyetemi diploma hozzásegítheti a pályakezdőket a könnyebb érvényesüléshez, és jobb esélyeket biztosít számukra az munkaerőpiacon. A jogosultak mindegyike kaphat szociális támogatást? Azok az egyetemisták, akik megfelelnek az előirt követelményeknek, jogosultak a szociális ösztöndíjra. Szociális támogatást azonban csak a nappali tagozaton tanuló hallgatók kérhetnek. Elegendőnek tartja a szociális kompenzálás mértékét? Jelenleg a hallgatók havi létfenntartási költségei 3500-4000 koronára rúgnak. Ezzel szemben a szociális ösztöndíj maximális összege csupán havi 1500 korona. Az oktatási minisztérium éppen ezért módosítani kíván a szociális ösztöndíjak elosztásának és mértékének jelenlegi rendszerén. nyújtási rendszer reformja Hollandiában 15 évig tartott. Nagysága a hallgató elért eredményeitől és családjának anyagi helyzetétől egyaránt függ. Számos európai országban - Belgiumban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Áusztriában és Spanyolországban -jutottak arra a következtetésre, hogy a tandíj valamiféle kompenzálást igényel. A hallgatók költségeinek kompenzálásához pedig elengedheteden feltétel a hatékony támogatási formák kiépítése, tehát a jól működő ösztöndíjrendszer és a diákhitelnyújtás. Á bankok a hitelnyújtástól gyakran elzárkóznak a rendkívüli mértékű kockázatra hivatkozva. Az Európai Unióban a felsőoktatásra szánt pénzek 17%-át fordítják a szociális ösztöndíjakra és a diákhitelekre. A skandináv országokban, ahol ugyan mindkét támogatási forma működik, az egyetemisták egy része inkább munkát vállal a tanulmányai mellett, hogy ne kényszerüljön a diákhitel felvételére. A későbbiekben ugyanis túlzott terhet jelentene számukra, hogy a pályájukat adósként kezdjék el. A szlovák parlament múlt év decemberében utalta második olvasatba a kormány felsőoktatásról szóló törvénytervezetét, tehát úgy döntött, hogy tovább tárgyalja a javaslatot. A parlamenti bizottságok a múlt héten ültek össze, hogy megvitassák a törvénytervezetet. Az oktatási minisztérium az új törvény hatályba lépésétől lényegi változásokat remél. A szlovákiai felsőoktatás egészének tervezett reformjához elengedhetedenül szükséges egy új törvény megalkotása. A kormány tervezete jelenlegi formájában és tartalmában még korántsem végleges. A képviselői vélemények lényegesen eltérnek vele kapcsolatban. Egyebek mellett a távutas felsőfokú tanulmányok tandíjkötelessége bevezetésének terve osztja meg a hazai politikusokat. Az oktatási minisztérium képviselőinek sem egységes az álláspontja az ügyben. Az oktatási tárcán belül két alapvetően különböző nézet ütközik egymással. Martin Frone, az oktatási minisztérium államtitkára, egyben a KDH képviselője szükségesnek tartja a tandíj bevezetését. Véleménye szerint nemcsak a távutas hallgatóknak, hanem a nappali tagozaton tanuló egyetemistáknak is tandíjat kellene fizetniük. Ha ez nem valósítható meg, mindkét oktatási formának térítés- mentesnek kell maradnia. Milan Ftácnik oktatási miniszter, a Demokratikus Baloldal képviselője a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatójelölteknek is biztosítani szeremé a továbbtanulás lehetőségét, ez pedig a tandíj bevezetése miatt hatékonyan működő szociális támogatási rendszert feltételez. A jobboldali képviselők általában a költségtérítéses felsőoktatás mellett teszik le a voksukat, a baloldaliak viszont a felsőfokú tanulmányok térítésmentességét szorgalmazzák. A kormány korábban mindenesetre kijelentette, hogy ebben a választási ciklusban, amennyiben a parlament igent mond a tandíjkötelesség tervére, a távutas hallgatóknak még nem kell fizetniük az egyetemi és főiskolai képzésért. Milan Ftácnik oktatási miniszter többször kijelentette, hogy csak abban az esetben lenne elfogadható a tandíjkötelesség bevezetése, ha az a hallgatók szociális támogatásával párosul. A hallgatói támogatás egy működőképes szociális ösztöndíjrendszer kiépítését és a diákkölcsönök folyósítását jelentené. A Főiskolások Tanácsa módosítások nélkül támogatja a kormány felső- oktatásról szóló törvénytervezetét, egyetért annak jelenlegi formájával és tartalmával. Ezért a múlt héten, a bizottsági tárgyalások idején felszólította a parlamenti képviselőket, hogy mielőbb fogadják el a kormány javaslatát. Renáta Králiková, a Főiskolások Tanácsa elnökének véleménye szerint a tandíjmentes távutas képzés idővel a távutas képzés megszűnéséhez vezetne. A parlament közoktatás-, tudományügyi és sportbizottsága, mely a törvény- tervezet megtárgyalása során a védnöki bizottság szerepét tölti be ezen a héten ült össze, hogy megvitassa a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat. Mivel a védnöki bizottságnak csaknem száz képviselői módosító javaslatot kell megtárgyalnia, vélhetőleg még a jövő héten is ülésezni fog. (érvé) TANDÍJAK az európai országokban Állam A hozzájárulás típusa A díj összege (Sk) Belgium beiratkozási díj 5980-28 210 Franciaország beiratkozási díj 4 875 Írország beiratkozási és tandíj 7800 és 79 400 Olaszország tandíj 6 500 Izland beiratkozási dij 3900-11 050 Lichtenstein beiratkozási díj 43 940 Hollandia tandíj 50 180 Portugália tandíj 12 220 Ausztria tandíj 31 200 Nagy-Britannia tandíj 51 870-193 700 Spanyolország beiratkozási és tandíj 5200 és 26 910 Az egyetemi hallgatók az európai államok többségében nem mentesülnek a tandíjkötelezettség alól Sehol sem adják ingyen a tudást VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KÖDÖS, BORULT IDŐ; 1-5 FOK A Nap kel 07.32-kor - nyugszik 16.37-kor. A Hold kel 12.23-kor - nyugszik 03.00-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 335, apad; Medve: 220, árad; Komárom: 260, árad; Párkány: 140, változadan. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Délnyugat felől RKfl aránylag meleg légörvény áramlik térségünkbe, ám számottevő változást nem okoz. A délutáni órákban az alacsonyan fekvő helyeken borult, ködös idő várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok között lesz. Helyenként feloszlik a felhőzet, ott a hőmérő higanyszála akár 10 fokig is felszökhet, máshol három fokkal hűvösebb várható. Az éjszakai órákban a hegyvidéki területeken gyenge déli szél fújhat, -3, 1 fok várható. A holnapi nap folyamán sem várható jelentős változás, marad a borult idő. A délelőtti órákban még az időjárás kedvező hatása érvényesül. Jó az összpontosító- és teljesítőképesség, azonban fokozatosan gyengülnek a kedvező hatások, lassabban reagálunk környezetünk ingereire. Délután és éjszaka a frontérzékenyek reumára, fejfájásra, fantomfájdalmakra panaszkodhatnak. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők fogadják meg kezelőorvosuk tanácsát. A légúti betegségekben szenvedők is gyengélkedhetnek. A holnapi nap folyamán sem várható jelentős változás. Holnap ÍZ VILÁG ♦ Megtanultam értékelni az ételeket ♦ Különös vadételek ♦ Farsangi fánkparádé
