Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 23. TÉMA: A CSOKOLÁDÉ A Harvard Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a csokoládé meghosszabbítja az életet Édes, finom és egészséges Jó hírünk van a csokoládé imádóinak. A legújabb tudo­mányos vizsgálatok eredmé­nyei szerint a kakaó és bizo­nyos csokoládék fogyasztá­sának előnyös élettani hatá­sai elérik, sőt talán felül is múlják a zöld teáét vagy a vörösborét. A táplálkozástu­dományi szakemberek és a kardiológusok a kakaó egészségvédő tulajdonsága­it vizsgálták. ÖSSZEÁLLÍTÁS A XX. század elején a táplálkozás­tudomány elsősorban a hiánybe­tegségekre, így a vitaminhiányra és az alultápláltság okozta prob­lémákra koncentrált. Az elmúlt évtizedektől az elhízás járványos méretű terjedése szolgáltatja a kutatási témák nagy részét. Ma­napság egyre többen foglalkoz­nak az antioxidánsok egészségre gyakorolt hatásával. Ebben segít­séget nyújt az elődeink által használt gyógyító erejű szerek tu­dományos alapokon történő ha­tásvizsgálata is. így vált a kakaó, a mexikói indiánok tápláléka a mai egészségtudomány egyik leg­izgalmasabb kutatási területévé. Napjainkban számos tudományos publikáció jelenik meg arról, hogy bizonyos csokoládéfajták igen jó hatással vannak az egész­ségre, a csokoládé egyik alap­anyaga, a kakaó antioxidáns tu­lajdonságának köszönhetően. Az antioxidánsok fontos szerepet töl­tenek be az egészség megőrzésé­ben, mivel megvédik a szerveze­tet az oxidációs sejtkárosodások­tól. A tudósok felfedezték, hogy a kakaónak magas a flavonoidtar- talma. A flavonoidok olyan antio­xidánsok, amelyek nagyon válto­zatos formában fordulnak elő a növényvilágban. Eddig a gyü­mölcs, a tea és a vörösbor voltak a legismertebb flavonoidforrások. A csokoládé élettani hatásait el­sőként japán tudósok kezdték el vizsgálni, és a pozitív eredmé­nyek alapján megkezdték a flavo- noiddal dúsított csokoládé gyár­tását. Mivel a kakaóbab (Theob­roma cacao) nyers állapotban Egy kis csoki jót is tehet rantálja, hogy a csokoládé gyár­tása során olyan kímélő eljárást alkalmaztak, amely megőrzi a kakaószemek természetes jó tu­lajdonságait. A tudomány több területen vizs­gálja a csokoládé egészségvédő hatásait. ♦ Előzetes humán klinikai vizsgá­latok azt mutatják, hogy a flavo- noidkímélő eljárással előállított csokoládék mérsékelt fogyasztása csökkenti a zsírsavak oxidációját, azaz a lipidperoxidok keletkezé­sét, és előnyösen befolyásolja a vérlemezkék összecsapódását (ez okozza a véralvadást). A lipidpe- roxidáció és a fokozott véralvadás potenciálisan hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések kia­lakulásához. Ezek a tanulmányok felvetik, hogy a csokoládéfo­gyasztás hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségének megőr­Azért nem árt tudni Az új felfedezések bizonyára újabb híveket toboroznak majd a csokoládénak, azt azonban nem árt tudni, hogy aki túlzásba vi­szi az édességek (nem csak a csokoládé) fogyasztását, falását, az nem hosszabbítja meg életét: bizonyos határon túl a sok cso­koládé is veszélyt jelent a szervezetre. Súlyfelesleg, cukorbeteg­ség, anyagcserezavar, pattanások a bőrön, hogy a többit ne is említsük. tartalmazza a legtöbb flavonoi- dot, ezért a Mars kifejlesztett egy olyan eljárást, amelynek célja, hogy védje ezt a gyártási művele­tek, például a fermentálás és a pörkölés során. Az így előállított csokoládé csomagolásán megta­lálható a Cocoapro logo. Ez ga­zéséhez. Laboratóriumi körülmé­nyek között sikerült bebizonyíta­ni, hogy a csokoládé csökkenti a vérben a káros koleszterin, azaz az oxidált LDL koleszterin képződését, és szabályozza a vér­lemezkék összecsapódását a vér­ben (a vérlemezkék összecsapó­dása a szívinfarktus egyik fontos rizikófaktorának számít). ♦ Egy másik tanulmány úgy ta­lálta, hogy a kakaónedv-flavonoi- dok gátolták a szabad gyökök képződését. A szabad gyökök bi­zonyítottan károsítják a sejthár­tyákat és biológiai molekulákat. A szabad gyökös folyamatok sok­féle betegséghez vezethetnek, be­leértve a rákot, érelmeszesedést és gyomornyálkahártya-károso­dást, valamit közrejátszanak az öregedésben. Ez a tanulmány fel­veti, hogy a kakaónedv-flavonoi- dok antioxidáns képességük mel­lett immunszabályozó hatással is bírnak. Hasonló következtetésre jutottak brit tudósok is, akik azt bizonygatták, hogy a csokoládé­fogyasztás erősíti a szervezet im­munrendszerét, így megvéd a nátha, a légúti fertőzés és az inf­luenza ellen is. De a csokoládé jó a stresszes helyzetekben is, vizs­gaidőszakban, amikor csodás ha­tással van a memóriánkra, vagy akkor is, ha szomorkodunk. ♦ A kakaóvaj, így a csokoládé is jelentős mennyiségű olajsavat, egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaz. Emellett jelentős a te­lített zsírsavakhoz tartozó sztea- rin- és palmitinsav-tartalma is. Számos vizsgálat úgy találta, hogy a sztearinsavnak, ellentét­ben a többi telített zsírsavval, semleges hatása van a vér kolesz­terinszintjére. Ezzel összhangban megállapították, hogy kakaóvaj és tejcsokoládé fogyasztása gátol­ja a vérlemezke-összecsapódást, így szerepe lehet a szív- és ér­rendszeri megbetegedések me­gelőzésében. (Fotó: internet) + A legtöbben a kövérségért elsősorban az édességeket teszik felelőssé. A kutatási eredmények ennek éppen ellenkezőjét bizo­nyítják. Ezek szerint nem a meg­emelt szénhidrátbevitel vezet testsúlytöbblethez. Az elhízás kia­lakulásában, a helytelen táplálko­zás mögött a tápanyagok és a he­lyes étrend ismeretének hiánya, a« fokozott zsírbevitel és a fizikai ak­tivitásszint csökkenése áll. A csoki jó a stresszes helyzetekben is, vagy ak­kor, ha szomorkodunk. + A Harvard Egyetem kutatói ar­ra a következtetésre jutottak, hogy a csokoládé meghosszabbít­ja az életet. Dr. I-Min Lee, a kuta­tócsoport vezetője szerint a leg­jobb hatás akkor érhető el, ha ha­vonta három tábla csokoládét fo­gyasztunk el. Az általa irányított felmérés 7841 férfira terjedt ki. Őket öt éven át tartották megfi­gyelés alatt, s az eredmények összegzése után a következő ered­mény született: a csokievők között 36 százalékkal alacsonyabb volt az elhalálozási arány, mint azok között, akik nem fogyasztanak édességet. Azaz: azok, akik ha­vonta három tábla csokoládét et­tek, átlagban egy évvel hosszabbí­tották meg életüket. A megfigye­lést egyelőre csak férfiakon végez­ték el, ők valamennyien a Harvard Egyetem egykori diákjai voltak. A szakértők véleménye szerint a nők esetében is hasonló eredmények születnének, (o-o, i-t) Micsoda illat! A kutatók szerint a csokolá­dénak már pusztán az illata is pozitív gondolatokat éb­reszt az emberben, fogyasz­tása pedig kimondottan fo­kozza az úgynevezett „bol­dogsághormon” kiválasztá­sát, vagyis az ember jobb kedvre derül tőle. Dr. Angela Clow, a híres University of Westminster professzor asszonya azt ja­vasolja, hogy ha már nem szabad túlzásba vinni a cso­koládéfogyasztást, akkor legalább szagolgassuk á cso­koládét: terápiás célból na­ponta hatszor legalább két- két másodpercnyi időtar­tamra jó mélyen szippant­suk be a finom csokoládéil­latot. (i-t) Japán kutatók szerint a kakaóbabnak a burka potenciális baktériumölő szer De mi van a fogakkal? ÖSSZEFOGLALÓ A csokievés remekül védhet a fog­szuvasodás ellen, majd egy szép napon - vélekednek japán biológu­sok. Jóslatukat arra a felfedezésük­re alapozzák, hogy a csokoládé leg­főbb alapanyaga, a kakaóbab egy része öli a szájüreg baktériumait. Márpedig a szuvasodás akkor ke­letkezik, amikor ezek a baktériu­mok a cukrot savakká alakítják át. Az Osakai Egyetem kutatóinak a New Scientist című tudományos magazinban megjelent felfedezése szerint a kakaóbabnak a burka po­tenciális baktériumölő szer. Ez a héj azonban a csokoládégyártás során általában veszendőbe megy, pedig kivonatát jó lenne szájvizekhez, fogkrémekhez hozzáadni, mi több, vissza lehetne juttatni a csokoládé­ba, hogy azonnal védje a fogakat - hangoztatják a japán kutatók. A kakaóbabhéj jótékony hatását patkányokon már ellenőrizték. Amelyik régcsálónak belekevertek belőle az ivóvízébe, annak egész­ségesebbek maradtak a fogai. A kutatók most embereken tervezik tesztelni a kakaóbab burkának fogvédő hatását. A fogszuvasodás kialakulásáért egyébként nem egyértelműen a cukor a felelős. A legtöbb nyugati országban a fogszuvasodás gyako­risága nagymértékben csökkent, noha a szénhidrátfogyasztásban nem figyelhető meg változás. Az étrend és a fogak egészsége szoro­san összefügg egymással, de az a hit, miszerint a szénhidrátok fo­gyasztásának csökkenésével javul a lakosság fogászati állapota, mára túlhaladottá vált. Az ún. Vipe- holm-kutatás kimutatta, hogy nem az elfogyasztott édességek mennyisége, hanem a fogyasztás gyakorisága számít. A felmérés azt az eredményt hozta, hogy ugyano­lyan mennyiségű édesség sokkal nagyobb károsodást okozott ak­kor, amikor az étkezések között nassoltak a kísérleti alanyok, mint amikor a főétkezés részeként fo­gyasztották. Ez nyilvánvalóan összefügg az étkezések közötti fog­mosással. Egy közelmúltban vég­zett felmérésből az derült ki, hogy megfelelő szájápolás mellett a na­pi néhányszori cukor- és csokifo­gyasztás nem károsítja számot­tevően a fogakat, (in) CSOKOLÁDÉTÖRTÉNELEM Hol terem a kakaófa? Dél-Amerika őserdeiben vadon él a kakaófa, amelynek gyümölcse a kakaóbab. Virágzó ültetvények voltak már Amerika felfedezése előtt Mexikó és a mai Venezuela területén. Az első kakaóültetvények az in­diánok vándorlási útvonalát követték. Az asztékoknál és a mayáknál a kakaóbab többféle funkciót is betöltött. Szerepelt vallási szertartásai­kon,- mint varázsital - (egy maya legenda szerint a csokoládé az iste­nek eledele), fogyasztották élvezeti cikként és élelmiszerként is. Ugyanakkor fizetési eszközként is használták, hiszen Amerika felfe­dezése előtt az adót még kakaóban fizették. Egy rabszolga ára 100 ka­kaóbab volt. Itt kapcsolódik be a csokoládétörténetbe Kolombusz Kristóf, aki egy maya kereskedő bárkáján találkozott eléször a kakaó­babbal, de mint fizetési eszközzel. Haláláig nem is sejtette, hogy Eu­rópa kereskedelmében a kakaóbabnak másféle szerepe is lesz. Nem ízlett a hódítóknak A kakaóbab Európába átkerülve csaknem 200 évig a spanyolok keres­kedelmi monopóliumát képezte s csak ezután terjedt el Európa orszá­gaiban. Spanyol krónikások jegyezték fel, hogy az indiánok által főzött kakaóital nem ízlett a hódítóknak. Ezen nem is lehet csodálkoz­ni, mert vízzel főzték és édesítés nélkül fogyasztották. Csak később, a spanyolok által betelepített szerzetesek és apácák kezdték el az euró­pai ízlésnek megfelelő, ízesített csokoládét készíteni. Már a templomba is magukkal vitték Európában a csokoládé fogyasztás a 17-18. században kezdett elter­jedni. Spanyolországból először a Vatikánba kerül, majd Olaszor­szágban jön divatba. lElterjedését vallási viták követik, mivel a höl­gyek már a templomba is magukkal viszik az édes nektárt. Kezdik úgy vélni, „a jól elkészített csokoládé oly nemes eledel, hogy az iste­nek tápláléka inkább ez lehetett, mint a nektár, vagy az ambrózia”. Komolyan felmerül a kérdés, vajon megszegi-e a böjtöt az, aki csoko­ládéital fogyaszt. Végül XIII. Gregely pápa engedélyezi fogyasztását böjti napokon is A csokoládé irodalmi emlékei Linné a kakaót cacao theobromá-nak, (istenáldotta italnak) nevezte. Sokan kutatták, vajon miért adott a tudós a csokoládénak ilyen ma­gasztos elnevezést? Egyesek szerint a nők iránti gyöngédség és hódo­lat vezérelte. Arra is tippeltek, hogy emléket akart állítani annak a ki­rálynénak, aki a kakaót a művelt világgal megismertette. Ha az utób­bi a helyes válasz, az utókor kedves kötelessége megemlékezni Auszt­riai Annáról, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokolá­dét Spanyolországból Franciaországba. Igazán híressé azonban nem a csokoládé tette, hanem Buckingham herceg iránti szerelme, ame­lyet Dumas is megírt „A három testőr” című regényében. A csokoládé _ bevonult a főúri udvarokba, megjelenik a jómódú francia polgár asz­talán, sőt még az akadémia is foglalkozik készítésével. 1687-ben kiad­ja az általa legoptimálisabbnak ítélt csokoládéreceptet. Olvashatunk például egy bizonyos Debauve úrról, aki egyébként gyógyszerész volt és aki „feltalálta” a különféle fűszerekkel kévén gyógycsokoládét. So­vány és vézna embereknek erősítő csokoládét javallottak, idegesek­nek narancsvirággal ízesítettet, míg a levert emberek csokoládéját ámbrával fűszerezték. Verseny az ültetvények megszerzéséért A csokoládé lázba hozta egész Európát, s már nemcsak a divat, ha­nem a szaporodó gyárak alapanyag-szükséglete is megindította az egyes országok versenyét a kakaóültetvények megszerzéséért. A hol­landok kezdetben csak kereskedtek a kakaóval, de eljuttatták Angliá­ba, Németországba. Az angoloknak jutott először eszükbe, hogy a csokoládégyártáshoz tejet, sőt tojást és Madeira bort használjanak. Az első angol csokoládégyár Eristolban épült, 1723-ban. A németek Frankfurtban pontosan 50 évvel később alapítanak csokoládégyárat. A csokoládé Európai karrierje azt is jelentette, hogy elfogytak az ame­rikai termőterületek. Új helyet keresnek a kakaóültetvények számára, amit Afrikában találnak meg. Itt 1882-ben telepítenek először kakaó- cseijét. Ez a telepítés olyan jól sikerült, hogy manapság a világ kakaó­bab termésének 77százalékát Afrika adja. A csokoládét a kakaófa magjából, a kakaóbabból készítik. A kis sár­ga magok húsos hüvelyben nőnek. A nyers kakaót először fermen­tálják, majd 140-150 fokon pörkölik. A magot megszabadítják a héjtól és addig őrlik, amíg folyékony masszát nem kapnak. A masszát kisajtolják, előáll a kakaóvaj és a kakaópor. (Fotó: internet) Hírek a nagyvilágból + A kölni csokoládémúzeumban van egy olyan szökőkút is, amelyből éjjel-nappal csordogál a finom folyékony csokoládé. ♦ Londonban csokoládétársaság működik, rendes tagdíjfizetési kötelezettséggel. Tagjai azonban nem szakemberek, hanem csokii­mádó polgárok. ♦ A csokoládékedvelőknek külön újságja is van, amelyben a leg­frissebb információkat csokoládéillatú lapok árasztják. + Néhány kutató szerint a csokoládé még a szexuális vágyat is fokozza. ♦ Az édességre éhezők többsége a nők és a gyerekek közül kerül ki, ennek oka az lehet, hogy alacsonyabb a vércukorszintjük. De ma már a férfiak sem ódzkodnak a csokimajszolástól, a Stollwerck például ki­fejezetten egy külön bonbonfajtát gyárt és kínál számukra, (i-n)

Next

/
Thumbnails
Contents