Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-21 / 17. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 21. TÉMA: A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Idén módosult a hulladékgazdálkodási rendszer - a vállalkozóknak és jogi személyeknek legkésőbb január végéig személyesen kell jelentkezniük a községi hivatalokban Hatályba lépett a hulladékról szóló új törvény Illusztrációs felvétel Pozsony. A vállalkozóknak és jogi személyeknek legkésőbb január végéig nyilvántartásba kell vétetniük magukat a községi hivatalokban. Az újabb sorban állást és ügyintézést a január elsejétől hatályos új hulladéktörvény váltotta ki. ÚJ SZÓÖSSZEÁLLÍTÁS Amíg a korábbi törvény kizárólag a községeket tette felelőssé a hulladékgazdálkodásért, az új törvény a jogi és természetes személyeket tekinti a hulladék termelőinek. Ez az apropója annak, hogy a vállalkozóknak, jogi személyeknek, kisiparosoknak, iparlevéllel rendelkező szabadfoglalkozású személyeknek ismét be kell menniük a községi hivatalokba és a környezetvédelmi vagy hulladékkezelési osztályokon formanyomtatványt kell kérniük. Ebben nyilatkozniuk kell egyebek között a végzett tevékenységről és a termelt hulladék mennyiségéről. Mindezt január 31-ig kell megejteni, ellenkező esetben súlyos bírsággal lehet számolni (a pozsonyi helyi önkormányzat rendeletében 1 millió koronáig terjedő bírság szerepel). Az új törvény vonatkozik a magán- személyekre is. Őket általában a helyi önkormányzatok levélben értesítik az új szemétszállítási díjakról, amelynek nagysága - a környezetvédelmi minisztérium döntése értelmében - személyenként éves szinten 80 és 1200 korona között lehet. (A helyi önkormányzatoknak a hulladékgazdálkodási rendeletükben figyelembe kellett venniük a lakosság gazdasági lehetőségeit is.) Több nagyvárosban, így például Pozsonyban vagy Kassán, a magánszemélyeknek is be kell menniük a községi hivatalokba a formanyomtatványokért. Nekik azonban - a vállalkozókkal ellentétben - március végéig kell nyilatkozniuk arról, hogy háztartásukban hányán élnek. A kötelezettség azokra is vonatkozik, akik csak átmenetileg laknak a szlovák fővárosban. Nem kizárt, hogy ők két helyen is üzemek majd szemétdíjat, ez az adott önkormányzat rendeletétől függ. Úgy tűnik, hogy a kisközségek esetében, ahol mindenki mindenkit ismer, a szemétbevallás is zökkenőmentesebb lesz. Városokban és falvakban egyaránt lehetőség van a szemételhordás gyakoriságának a megszabására (minimum kéthetente egyszer), ez természetesen az árakban is megmutatkozik. A szemétdíjat eddig a hulladékfeldolgozó vállalatok kapták. A pénz ezentúl a községek kasszájába kerül, ám kizárólag a szemét begyűjtésével, tárolásával, elszállításával, megsemmisítésével és újrafeldolgozásával összefüggő tevékenységekre fordítható. Az új törvény és az új hulladékgazdálkodási rend a hulladékmennyiség csökkentését célozza. Ezt a célt szolgálja, vagy helyesebben szolgálná a osztályozott hulladékgyűjtés is, amelyet a törvény előír, ám a legtöbb helyen (lásd összeállításunkat) még kivitelezhetetlen. Hiányoznak ugyanis a kukák, és a szemetet begyűjtő vállalatok sincsenek gépparkkal, tárolóhelyekkel stb. kellőképpen berendezkedve, másutt pedig a kuka- rongálók miatt nem lehet előrelépni. Vannak viszont pozitív példák is. Néhány községben a szemét- szállítási díj eltörlésével vagy jelentős csökkentésével próbálják a lakosságot rávenni arra, hogy különválasszák a papírt, a fémet, az üveget, a komposztálható háztartási hulladékot az egyéb újrahasznosításra nem alkalmas háztartási hulladékot, (gyor) Nem tetszik az adatvédelmi biztosnak sem Pozsony. Nagy felháborodást keltett a Pozsonyban működő vállalkozók és jogi személyek körében, hogy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó formanyomtatvány olyan kérdéseket is tartalmaz, mint a bankszámlaszám és a személyi szám. A kérdés Pavol Húsár adatvédelmi kormánymegbízott szerint is indokolatlan. Jogi szakértők az alkotmánybírósághoz akarnak fordulni, és azt javasolják az érintetteknek, hogy ezeket a kérdéseket ne töltsék ki. (gy) Milliókat szándékoznak modernizálásra költeni Takarítás olasz módra Az új törvény értelmében aTiulladékszállítási díj személyenként minimum 80 és maximum 1200 korona lehet Ahány község, város, annyiféle tarifa ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Galánta/Kassa/Komáro m/Párkány. Jelentősen drágul a szlovák fővárosban átmenetileg vagy tartósan élők számára a hulladék-elszállítás. A múlt évben az egy évre és egy személyre számított szemétdíj 823 korona volt. Az új évtől az 1100 literes, főként lakótelepeken használt konténerek kiürítése 19 százalékkal drágul, a zöldövezetben használatos 110 és 220 literes kukák ürítése pedig 5 százalékkal kerül többe. Nyitra lakóinak évente és személyenként 360 koronát kell fizetniük. A jogi személyek és vállalkozók számára az éves szemételhor- dási díjat 443 koronában határozta meg a városi önkormányzat. Az iskolák esetében a szemétdíj 537, a kórházak esetében pedig 743 korona. Besztercebányán és Trencsén- ben a tömbházban és családi házakban élőktől egységesen fejenként 500 koronát kémek el évente. Ötszáz koronát fizetnek majd a rozs- nyóiak is, a 15 évnél fiatalabb gyermekek, tanulók és a 70 évnél idősebb személyek 50 százalékos kedvezményt kapnak. A vállalkozók és vállalatok esetében a szemétszállítási illeték a végzett tevékenységtől függően 400-1200 korona között mozog. A Galántai járásban lévő Diószegen április elsejétől tervezik a válogatott hulladékgyűjtés bevezetését. Külön-külön konténerbe gyűjtik majd a papírt, az üveget, a vasat és a műanyagokat. Ezek gyűjtésére és elszállítására az önkormányzat egy magánvállalattal köt szerződést, amely szavatolja a z osztályozott hulladék célszerű felhasználását. A többi háztartási hulladékot az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a tárnoki hulladékgyűjtőbe szállítják. A helyi képviselő-testületek döntése értelmében Vágsellyén a tömbházakban élőknek évente személyenként 240, a családi házakban lakóknak személyenként 300 korona hulladék-elszállítási díjat kell fizetniük. Galántán ugyanezért 330, illetve 350 koronát kell személyenként fizetni. Diószegen személyenként egységesen évi 250 koronát, az 1600 lakosú Zsigárdon 150 koronát kell fizetni. A 900 lakosú Vághos- szúfaluban személyenként évi 100 koronás hulladékelszállítási díjat szavazott meg a képviselő-testület, de valószínű, hogy ezen felül - éppúgy mint eddig - minden egyes kiürített kuka után további 10 korona szállítási díjat számláz a községi hivatal. Kassán a szemét éves elszállítási díja 200 koronáról januártól személyenként 650 koronára emelkedett, a családi házak lakói pedig választhattak az éves illetékfizetés, és a mennyiség szerinti díjszabás között. Az eredeti terv 850 koronás szemét- díjjal számolt, ám a közvélemény nyomására a képviselő-testület kénytelen volt barátságosabb árkalkulációt kidolgozni. A csökkentett nyereség miatt azonban könyörtelenek lesznek a nemfizetókkel szemben, továbbá a tervezettnél ritkábban fogják fertődeníteni a konténereket, megspórolva egy ehhez szükséges speciális berendezést. Komáromban a természetes személyek - életkortól függeüenül - fejenként 420 korona szemétdíjat fizetnek, szemben a tavalyi 250 koronával. Az összeg, amelyet két részletben kell befizetni, tartalmazza a háztartási hulladék begyűjtését, osztályozását és megsemmisítését is. Míg tavaly kb. 9 millió koronába került a hulladék szállítása és elhelyezése, addig idén, az előzetes számítások szerint 19 millió koronára lesz szüksége a városnak az eddigi és a plusz feladatok elvégzésére. A felsoroltakon kívül állandó telephelyet kell létrehozni, ahol a lakosok egész évben ingyen adhatják le az osztályozott és veszélyes hulladékot. Ezenkívül a város területén további 30 helyen nyílik majd lehetőség a műanyag-, üveg- és papírhulladék osztályozott gyűjtésére. Ezalatt elsősorban speciális konténerek kihelyezésére kell gondolni. Idén első ízben üzemek szemétdíjat a komáromi kerttulajdonosok, mégpedig a kert nagyságától függően: 500 m2-ig évente 126 koronát, minden további megkezdett 500 m2 után ugyancsak 126 koronát. A hétvégi házak, pincék tulajdonosai évente 84 korona szemétdíjat fizetnek. Ezekben az esetekben legkésőbb április 30-ig, egy összegben kell befizetni az illetéket. A kiskertek közelében évente kétszer nagy- kapacitású hulladéktározókat helyez el a város, és gondoskodik rendszeres ürítésükről is. A jogi személyek és vállalkozók számára a mennyiség alapján számítják ki a szemétdíjat: a 110 literes konténer egyszeri elszállítása 38, az 1100 literesé 182 koronában kerül 2002. január elsejétől. A jogi személyeknek és a vállalkozóknak pontos nyilvántartást kell vezetniük az elszállításokról. A rendelet értelmében legkésőbb január 30-ig kötelesek megjelenni a városi hivatal környezetvédelmi osztályán, hogy megegyezést kössenek a konténerek számát és az elszállítás gyakoriságát illetően. Aki elmulasztja ezt a kötelességét, büntetésre számíthat. Párkányban személyenként 360 koronában állapították meg a szemételhordás díját. Az összeget az előző években termelt, illetve a várható hulladéktermelés alapján határozták meg. A lakosok jelenleg az üveg- és papírhulladékot helyezhetik el az erre a célra kijelölt tárolókban. Nagy gondot okoz viszont a polgárok fegyelmezetlensége, mivel a tárolókba a megfelelő papír- és üveghulladékon kívül egyéb szemetet is bedobnak, nehezítve ezzel a hulladék feldolgozását. Gyakran megesik az is, hogy a papírt tartalmazó konténereket felgyújtják. A jövőben tervezik a műanyag flakonok szelektálását is, ám ez esetben is szükséges a lakosok megfelelő együttműködése, s jelenleg még az összegyűlt hulladék megfelelő mosása és préselése sem megoldott. Hiányoznak még a műanyagot felvásárló vállalkozók is. (gy, gl, juk, vkm, kol) JUHÁSZ KATALIN Kassa. A városi közterületfenntartó vállalat romjain tavaly alakult KOSIT részvénytársaságot olasz többségi tulajdonos működteti, ugyanazok, akik Velence, Verona, Ferrara és Modena tisztaságára is ügyelnek. A kassai főutcán nagy sikert arattak a speciális Piaggio Porte kisautók, melyeket történelmi városközpontok tisztán tartására terveztek. A KOSIT Kassa 22 városrésze közül csak a hét legnagyobban tevékenykedik, a kisebbek saját erőből igyekeznek megoldani a hóeltakarítást és a hulladékgyűjtést. Az olasz cég üzemelteti a hulladékégetőt is, miután az európai uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelően korszerűsítette. A nyolcvanas évek elején épült objektum kéményén át jelenleg a megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű mérgező gáz, főleg dioxin távozik. Az olaszok az égetőért kifizeÚJ SZÓ-JELENTÉS Vágsellye. A járási székhelyen 1996 óta folyik válogatott szemét- gyűjtés; a papírt és az üveget zárható konténerekbe gyűjtik, ám ezeket rendszeresen .kirabolják”. Edita Ha- ládiková, a városi hivatal környezetvédelmi osztályának illetékese arról is tájékoztatott, hogy 78 zárható konténert helyeztek el a lakótelepeken, és a lakosok sok helyen már leknsmeretesen válogatják a hulladékot, ám az utóbbi időben többször leverték a lakatot a konténerről és az tett 200 millió koronán felül négy év alatt további 650 milliót szándékoznak modernizálásra költeni. Erre 2006-ig van idejük, ekkor lépnek érvénybe a szigorított környezetvédelmi előírások. A környezetvédők szerint a kassai égetőt annak idején a legolcsóbb szűrőberendezésekkel szerelték fel. A szelektív hulladékgyűjtés és - égetés bevezetését a többségi tulajdonos nem tervezi. A zöldek nem is csodálkoznak ezen, hiszen a hulladékégető üzemeltetése teljes gőzzel éri meg a cégnek; minél több vegyes hulladékot égetnek, annál nagyobb hasznuk származik. Az üzleti szellemet mi sem bizonyítja jobban, mint az a terv, hogy az égetés során keletkezett párát áramtermelésre használják fel. A KOSIT képviselője elmondta, hogy számításaik szerint ez elegendő lesz saját szükségleteik fedezésére, sőt az esetleges többletenergiát akár el is adhatják. onnan elemeit papírt eladták a hul- ladékpapír-felvásárlóban. „Környezetvédelmi szempontból nem tesznek rosszat, hiszen a papír oda kerül, ahová való, de a város költségeiből nem térül meg semmi” - vélekedett Haládiková. Tavalytól Vágve- csén is bevezették a szelektív hulladék gyűjtését. Összesen 9 üveg- és 9 konténert helyeztek ki, ám e városrészben a polgárok fegyelmezetlen- sége okozott problémát. A papírgyűjtőbe háztartási hulladékot is szórnak, ezzel a konténer egész tartalmát értéktelenné teszik, (gl) Kukatípus Pozsonyi árak (Egy kuka egyszeri ürítésének ára koronában) Háztartások Vállalkozók Szelektált szemét 110 literes 100 és jogi személyek 135 120 literes 100 135240 literes 200 270 87 1100 literes 395 504 149 Szlovákiában még drága a szelektív hulladékgyűjtés A szemetet is lopják A családi ház lakóinak egy évre személyenként ötszáz koronát kell fizetniük, a tömbházakban fejenként négyszáz korona az illeték Dunaszerdahelyen mindenkinek kézbesítik az értesítőt P. VONYIK ERZSÉBET Dunaszerdahely. A városban ezekben a napokban kézbesítik az egyes háztartásoknak, intézményeknek és cégeknek azokat az értesítőket, amelyekben a városi hivatal tudatja velük, hogy a szemételhordásért januártól mennyi illetéket kötelesek fizetni. Az illeték nagyságát az új évtől életbe lépett általánosan kötelező érvényű városi rendelet szabályozza. Eszerint a városnak kötelesek szemétdíjat fizetni az állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkező lakosok és a Dunaszerdahelyen levő hivatalok és cégek. Illetékkötelesek azok a természetes és jogi személyek is, amelyek, illetve akik a város területén vállalkozásra alkalmas ingatlant birtokolnak vagy bérelnek. A rendelet nemcsak az ingatlantulajdonosokra és -bérlőkre vonatkozik, hanem azok kezelőire is. Az illetéket a polgároknak - 500 koronáig -, a vállalkozóknak - 2 ezer koronáig - február végéig kell befizetni egy összegben. Ha túllépi ezt a határt, akkor 4 részletben is befizethető. A tömblakások illetékét a tömblakás kezelője köteles befizetni. Ha nem állapítható meg, ki köteles befizetni az illetéket, a város dönti el. A köznyelvben csak szemétdíjnak, kukadíjnak nevezett éves illetéket személyre szólóan állapították meg, és nagysága attól függő, hogy az illető családi házban vagy tömbházban lakik-e. A családi ház lakói egy évre személyenként 500 koronát fizetnek, a tömbházakban fejenként 400 koronát. A gyakorlatban ez any- nyit jelent, hogy egy négytagú, lakótelepen élő család évente 1600 koronát fizet a szemételhordásért, a családi házban élők kétezret. Képviselői javaslatra a kiskertek és a hétvégi telkek tulajdonosait a kert nagyságától függően négy kategóriába sorolták. A legkevesebbet, évi ötszáz koronát azok fizetnek, akiknek a kertje nem nagyobb 150 négyzetméternél, a legtöbbet, 1200 koronát pedig azok, akiknek a kertje meghaladja a 400 négyzetmétert. A cégek és intézmények az alkalmazottak száma alapján kötelesek fizetni: ahivatalok, társulások, alapítványok például személyenként évi 300 koronát fizetnek, a kórházak ágyanként 400 koronát. A tíznél nem több személyt alkalmazó kiscégek alkalmazottanként, a szabad foglalkozásúak évente 500 koronás szemétdíjat fizetnek. A szemétdíjból származó bevétel a város költségvetésébe folyik be, és csakis a szemét begyűjtésével, tárolásával, elszállításával, megsemmisítésével vagy újrafeldolgozásával összefüggő célokra fordítható. Valószínűleg nemcsak a duna- szerdahelyiek körében teijedt az a hiedelem, hogy a januártól bevezetett szemétilleték következtében kétszer fizetnek a hulladékelhordá- sért. Nem lesz duplicitás. Mindenki csak egy összeget fizet, méghozzá a városházának. Az embereket elsősorban az foglalkoztatja, nem drágítják-e a szolgáltatást ezek a változások. Családi házak tulajdonosai közül kevesebbet fizetnek azok, akik egyedül vagy ketten élnek és kéthetente hordatják el a szemetet. A háromtagú és népesebb családok várhatóan többet fizetnek a szemételhordásért. Dunaszerdahelyen továbbra is a PÚRA Kft. hordja el a szemetet.
