Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-21 / 17. szám, hétfő

Cl Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 2 A Palesztina Hangja - ami megmaradt belőle (TASR/AP) Az izraeli katonák nem ütköztek ellenállásba palesztin területen Palesztina Hangja néma Schröder és Aznar az Európai Unió jövőjéről Előrelépésre számítanak MTI-HÍR Nem rabok, hadifoglyok Guantánamo/London. Brit parlamenti képviselők és egy magas rangú kanadai kormányilletékes szombaton arra sürgették az Egyesült Államokat, hogy ismerje el hadifoglyokként a kubai Guantánamón lévő amerikai haditengerészeti támasz­pontra szállított al-Kaida ta­gokat és tálibokat. A hadi­foglyoknak a genfi egyez­mény humánus bánásmódot és nemzetközi jogvédelmet biztosít. Washington viszont inkább törvényen kívüli har­cosokként kezeli és nevezi a 110 rabot, akik között a fel- tételezések szerint az afgá­nok mellett brit, szaúd-ará- biai, jemeni és ausztráliai ál­lampolgárok is vannak. Megfigyelők szerint a fog­lyok emberhez alig méltó körülmények között vannak, a cellák rozogák és szőkék, a rabok ruházata pedig ron­gyos. Amerikai részről vi­szont azt hangoztatják, hogy a foglyokkal humánusan bán­nak, és kihallgatásuk még nem kezdődött meg. (MTI) Sűrű szmog Lombardiában Róma. Az észak-olasz tarto­mányokban vasárnap mint­egy száz város központját zárták le ismét a gépjármű- forgalom előtt a szűnni nem akaró, vészes méretekét öltő légszennyeződés miatt. A drákói rendelet Lombardia, Piemont és Veneto tarto­mány mintegy száz városát, köztük Milánót, Bresciát, Paviát, Mantovát, Torinói, Vercellit, Novarát, Alessan- driát és Mestrét érintették. Roberto Formigoni, Lombar­dia tartományi elnöke ezért bejelentette: további rendel­kezésekkel próbál megoldást találni a problémára. (MTI) Szombaton beiktatták az új bolgár államfőt. Georgi Parvanov - a korábbi kom­munista - kijelentette: kemé­nyen akar dolgozni országa EU- és NATO-tagsága érdeké­ben (Fotó: Reuters) Sikeres boszniai Interpol-akció Belgrád. Interpol-körözés alapján elfogták Bosznia volt belügyminiszterét, Alija Delimusztaficset, akit azzal vádolnak, hogy visszaélt hi­vatali helyzetével és okirato­kat hamisított. Delimuszta- fics a boszniai háború előtt volt az első többpárti bos- nyák kormány belügymi­nisztere, akit Bosznia és Hercegovina egyik leggaz­dagabb embereként tartot­ták számon. A vád szerint miniszterként visszaélt hiva­tali helyzetével, amikor szerződést kötött 42 darab Volkswagen Golf típusú gép­kocsi beszerzésére, illetve a belügyminisztérium útján 400 ezer német márkával gazdagította egyik saját vál­lalatát. Letartóztatásáról a hét végén számolt be a belg­rádi tömegtájékoztatás, bár értesülések szerint már csütör­tökön elfogták. (MTI) Rámalláh. Izraeli katonák több robbantást hajtottak végre szombaton hajnalban a Palesztina Hangja rádióál­lomás rámalláhi főépület­ében, a Jordán folyó nyugati partján, palesztin területen. A katonákat harckocsik és buldózerek kísérték az akció végrehajtásakor. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Palesztin forrás szerint az épületet a támadás előtt kiürítették, az izra­eli katonák nem ütköztek ellenál­lásba. Izrael decemberben már megsemmisítette a rádió egyik átjátszótornyát és közvetítőépüle­tét. A Palesztina Hangja azonban azóta is sugározott a palesztin te­rületen, helyi frekvenciákon. A Washington/Bagram. Két ameri­kai tengerészgyalogos meghalt, öt pedig megsebesült vasárnap Afga­nisztánban, amikor helikopterük - egyelőre tisztázadan okból - lezu­hant. A CH-53E Super Stallion tí­pusú helikopter a Kabul közelében fekvő bagrami légitámaszpontról szállt fel, és mintegy 30 perc múl­va, helyi idő szerint reggel fél nyolckor Bagramtól 60 kilométer­rel délre, a hegyek között, 2100- 2700 méteres magasságból zuhant le. Tom Bryant százados, a hadse­reg szóvivője a légitámaszponton tartott sajtótájékoztatóján el­mondta, hogy a helikopternek - egy másikkal együtt - utánpóüás szállítása volt a feladata, de ennél pontosabb információt nem kö­zölt. A mentők le tudtak szállni a lezuhant gép közelében, és a sebe­New York/Iszlámábád. Indiának kell megtennie a következő lépést annak érdekében, hogy enyhüljön a két szomszédos ország közti, csaknem háborús feszültség - je­lentette ki Pervez Musarraf pa­kisztáni államfő a CNN hírtelevízi­ónak adott péntek esti exkluzív in­terjúban. Leszögezte: Pakisztán eddig néhányszor kezdeménye­zett, de most már Indián a sor. Hangsúlyozta, országa nem akar háborút a két atomhatalom kö­zött, hanem arra törekszik, hogy a katonai nézeteltérések megszűn­jenek. Musarraf az interjúban is­mét elítélte a terrorizmust, vala­most felrobbantott épületben főleg irodák voltak, de itt működtek a palesztin televízió stúdiói is. Izrael korábban azzal vádolta a palesztin tömegtájékoztatást, hogy több mint egy éve erőszakra buzdító programokat sugároz. Az akció összefüggésben lehet a csütörtök esti, hét halottat maga után hagyó haderai merénylet nomán indított izraeli katonai válaszlépésekkel is. Rámalláhban szombaton izraeli katonák járőröztek a palesztin ve­zetés helyi irodáinak közvetlen kö­zelségében is. Ott tartózkodik Jasszer Arafat palesztin vezető is. Simon Peresz izraeli külügymi­niszter szombaton az izraeli köz- szolgálati rádiónak adott interjújá­ban óva intett attól, hogy Araíatot kiutasítsák a palesztin területek­ről. Több Likud-párti miniszter, köztük Szilvan Salom pénzügymi­sülteket először vissza a légitá­maszpontra, majd egy „másik helyre” szállították - mondta a százados, de azt nem árulta el, hogy ez a hely Afganisztánban van-e. A sebesültek közül kettőnek életveszélyes az állapota. A baleset oka egyelőre tisztázatlan. A tenge­részgyalogság szerint egyelőre nincs arra utaló jel, hogy a gép tűz­harcba került volna. Továbbra sem ismert annak a január 9-iki bal­esetnek az oka, amelynél lezuhant egy üzemanyagot szállító repülő­gép, és mind a hét rajta utazó ten­gerészgyalogos meghalt. A tenge­részgyalogság szerint azt a gépet sem érte támadás. Ezenkívül egy halálos baleset volt még: október 19-én, amikor lezuhant egy Black Hawk típusú helikopter, és meg­halt két hegyivadász. Kiszabadult afganisztáni fogságá­ból Clark Bowers humanitárius se­mint a terroristacsoportokat, köz­tük azt a kettőt is, amelyet Újdelhi vádol felelősséggel az említett merényletért. Úgy vélte, az indiai vezetésben is megvan az óhaj ar­ra, hogy tárgyalásos úton rendez­zék a válságot. Szombaton súlyos tűzharc zajlott le India és Pakisztán határán a pakisztáni Pandzsáb tartomány­nál. Pakisztáni szemtanúk szerint az indiai hadsereg erői kezdemé­nyezték a tüzet aknavetőkkel. Ál­dozatokról nem érkezett jelentés. Egy indiai védelmi minisztériumi illetékes viszont cáfolta az össze­csapást. Az indiai belügyminisz­ter szombaton elutasította azt a pakisztáni javaslatot, hogy a két niszter ugyanis azt javasolta a hat halálos áldozatot követelő, csütör­töki öngyilkos palesztin merénylet után, hogy utasítsák ki a Palesztin Hatóság elnökét. - Könnyű azt mondani, hogy ki kell utasítani Arafatot, de őt a palesztinok vá­lasztották meg, és nem szabad azt a látszatot kelteni, mintha mi vá­lasztanánk meg a palesztin nép ve­zetőjét - mondta Peresz. - Akik meg akarnak szabadulni tőle, ha­marosan szembe találnák magu­kat a Hamásszal és az Iszlám Dzsi- háddal, mint ahogyan Libanonban annak idején a Hezbollahhal - fűz­te hozzá. A palesztinok nemzetközi szankci­ókat követeltek Izrael ellen a rádió lerombolása után. Nabul Abu Rudeina, Jasszer Arafat tanácsadó­ja minden felelősséget Izraelre há­rított a feszültség fokozódásáért. Madrid. Jelentős előrelépést vár a januárban kezdődött és júniusban végződő spanyol európai uniós el­nökségi félévben a spanyol minisz­terelnök és a német kancellár a tagjelöltekkel folytatott csatlakozá­si tárgyalásokban. Jósé María Az­nar és Gerhard Schröder Madrid­ban találkozott péntek este, és egyebek között az uniós bővítés kérdéseit vitatták meg. Schröder meggyőződését fejezte ki, hogy a soros elnök Spanyolország még olyan nehéz tárgyalási témákkal is sikeresen birkózik meg, mint a me­zőgazdaság. Erre szükség is van ahhoz, hogy a legfelkészültebb tag­jelöltekkel év végéig befejezzék a tárgyalásokat - emlékeztettek. A két kormányfő egyetértett a terro­rizmus elleni nemzetközi harc MTI-INFORMÁCIÓ Washington. Irak új fegyverkezési programba kezdett: vegyi, biológi­ai és nukleáris harci eszközöket ál­lít elő - mondta pénteken az ame­rikai CBS televíziónak egy hazájá­ból elmenekült iraki mérnök. Adnan Ihszan Szaid al-Haideri az építőiparban dolgozott, azt mond­ta: ő maga is részt vett a korszerű kutatóközpontok és raktárépüle­tek kivitelezésében. A létesítmé­nyek olyan helyen vannak, ahol nehéz felfedezni és lerombolni őket, így például kórházakban, a bagdadi elnöki palota alatt; és olyan föld alatti rejtekekben, ahol a külföldi ellenőrök sem fedezhe­tik fel őket. A riportalany azonban azt is elismerte, hogy a saját sze­mével egyetlen fegyvert sem látott Szarajevó/Belgrád. Radovan Ka- radzsics és Ratko Mladics volt bosz­niai szerb vezetők képeit ábrázoló körözőlevelek jelentek meg Szara­jevó utcáin. A falragaszokon ötmil­lió dollárt ajánlanak fel annak, aki a Nemzetközi Törvényszék első szá­mú gyanúsítottjainak a nyomára vezeti Hágát. A fekete-fehér plaká­tokon egy telefonszámot és egy e- mail címet is megadtak, ahol beje­lentést lehet tenni a háborús bű­nökkel gyanúsított két volt boszniai szerb vezetővel kapcsolatiján. A plakátokat az Egyesült Államok külügyminisztériuma jelentette meg az 1984-ben indított, nemzet­közi terrorizmus elleni program ke­retében. Cárén Williams, az USA szarajevói nagykövetségének szóvi­vője közölte, hogy a plakátok meg­jelenése nem köthető semmilyen különleges, időszerű helyzethez vagy eseményhez. Karadzsics és Moszkva. A dagesztáni rendőr­ség vasárnap őrizetbe vette Nadirsah Hacsilajevet, az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma volt képviselőjét, akinek gyanú szerint köze van egy múlt heti súlyos terrorcselekményhez. Pénteken Mahacskalában, az Oroszországhoz tartozó észak-ka­ukázusi köztársaság fővárosában 7 dagesztáni belügyi katona vesz­tette életét, amikor felrobbantot­ták teherautójukat. A köztársaság belügyminisztériumának vasár­napi közlése szerint eddig 10 em­bert vettek őrizetbe a feltételezett merénylők közül. Hacsilajev házában valóságos fegyverarzenált is lefoglaltak a szükségességében. Schröder támc gatásáról biztosította e területe Spanyolországot, amelynek jeler tős gondot okoz a baszk függetler ségért erőszakkal küzdő ETA tei rorszervezet tevékenysége. Mine ketten fontosnak tartották azt ií hogy az Európai Unió folytass gazdasági reformjait a nagyob nemzetközi versenyképesség elére sének érdekében. E témának szer telik nagyrészt a március 15-16-r tervezett állam- és kormányfői EL találkozót, amelyet Barcelonába: tartanak. Aznar méltatta az eure érmék és -bankjegyek bevezetésé nek gördülékenységét is. A közö uniós pénzt 12 tagországban hasz nálják sajátként. Aznar szerint a áttérés az EU nagy sikere volt, d arra is készteti a tagállamokai hogy fokozzák gazdaságpolitikáju összehangolását. még, amely az új program termék lehetne. Úgy vélte azonban, ner okozhat gondot a fegyverek száll: tása. Bagdad éjjel-nappal dolgoz! az új programon - tette hozzá mérnök. Az ENSZ 1998-ig igyeke zett ellenőrizni a fegyverkezésr alkalmas helyeket Irakban, ár Szaddám Húszéin iraki elnök ak kor távozásra kérte fel őket. A CB! megkérdezett egy korábbi ellen őrt, Charles Duelfert is, aki szerin az elmenekült mérnök szavai elhi hetők. Az általa említett helye! például olyanok, amelyekről tudr lehet, hogy régebben valóban fol) tattak ott vegyi, biológiai és ráké tafejlesztési tevékenységet - vélt a szakértő. Al-Haiderit az amerika titkosszolgálatok is kihallgatják idézte a CBS televíziót az AFP hír ügynökség. Mladics hollétével kapcsolatosai rendszeresen röppennek fel ellen őrizhetetlen hírek Boszniában é Jugoszláviában. Legutóbb a Bánj. Luka-i Nezaviszne Novine című la] azt írta, hogy Karadzsic Délkelet Boszniában tartózkodik a monte negrói és szerbiai határszakasz ál tál körülölelt területen, Zelengor: és Romanija hegységek térségében A lap azt írta, nemrégiben három száz különlegesen kiképzett ameri kai katona érkezett Boszniába hogy nyomába eredjen Kara dzsicsnak. A hírt hivatalos forrásbe nem cáfolták. Mladiccsal kapcsolat ban már régóta tartja magát az a hí resztelés, hogy Belgrádban van, s ; jugoszláv hadsereg védelmét élve zi. Számtalan hivatalos belgrádi cá folat ellenére ezt állítja a hágai bí róság is. A szerbiai sajtó azt is tudn véli, hogy a volt hadseregparancs nők a jugoszláv főváros Banov< Brdo negyedében él, és gyakrai meglátogatja lánya sírját. hatóságok. A 43 éves volt képvise lő 1995-ben az általa vezetet oroszországi muzulmánok sző vétségé mozgalom jelöltjekén lett duma-képviselő. Tagja vol annak a delegációnak, amely - : közelmúltban életfogytiglani sza badságvesztésre ítélt - Szalmái Radujev csecsen hadúrral tárgyal 1996-ban, amikor az embereive elfoglalta a dagesztáni Pervo majszkoje és Kizljar települése két. Ezt követően részt vett Alek szandr Lebegy tábornok, az oros: nemzetbiztonsági tanács akkor titkára és Aszlan Maszhadov cse csen szakadár vezető személye találkozójának előkészítésében ami 1996-ban az első csecsen há borút lezáró haszavjurti megálla podáshoz vezetett. Az amerikai tengerészgyalogság szerint nem volt tűzharcra utaló jel Újabb rejtélyes baleset afgán földön MTI-HIRÖSSZEFOGLALÓ A pakisztáni elnök exkluzív interjúja az amerikai CNN hírtelevíziónak Musarraf: most Újdelhi lépjen MTI-HÍR gélyezéssel foglalkozó amerikai ál­lampolgár, akit a múlt héten rabol­tak el ismeretlenek, akik a férfi sza­badon engedéséért váltságdíjat kö­veteltek. Bowers kiszabadulásáról a család egyik barátja számolt be a sajtónak. Elmondta, hogy a férfi te­lefonon tájékoztatta családját ki- szabadulásáról. Az Egyesült Álla­mok pakisztáni főkonzulja megerő­sítette, hogy Bowers már a pakisz­táni Karacsiban tartózkodik. Azt egyelőre egyetlen forrás sem közöl­te, hogy az emberrablók által köve­telt 25 ezer dolláros összeget kifi- zették-e. Bowers felesége a napok­ban közölte, hogy férjét, aki saját kezdeményezésére utazott Afga­nisztánba, egy törzsi hadúr ejtette fogságba. Orvosi felszereléseket, valamint más segélyszállítmányo­kat juttatott az országba. Vele együtt elfogták afgán tolmácsát, akinek sorsa egyelőre ismeretlen. ország tárgyaljon a határviszály enyhítése érdekében. Lal K. Advani szerint túlságosan mély India bizalmatlansága Pakisztán­nal szemben, és addig nem haj­landó semmilyen megbékélést mutató gesztust tenni, amíg Isz­lámábád nem tesz konkrét lépé­seket a két ország határán átnyú­ló terrorizmus letörésére. Advani ugyan „áttörésnek” nevezte Per­vez Musarraf pakisztáni elnök egy hete elhangzott beszédét, amelyben az államfő bejelentette öt radikális iszlám szervezet be­tiltását, de szerinte további tet­tekre, a terroristák pénzelésének és rejtegetésének megszüntetésé­re van szükség. Új fegyverkezési program indult Irakban Mit látott a szemtanú? Amerika keresi Karadzsicsot és Mladicsot Ötmillió dollár aj utalón MTI-INFORMÁCIÓ Merénylet orosz katonák ellen Dagesztánban Őrizetbe vett képviselő MTI-INFORMÁCIÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents