Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-03 / 2. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 3. Gazdaság és fogyasztók 11 Kisebb zökkenőkkel járt az Európai Unió közös pénzének forgalomba hozatala, máris emelkedett az árfolyama A Szlovák Hajózási és Kikötővállalat újbóli privatizálása Az euró Frankfurt/Brüsszel/ Berlin/Párizs. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja rendkívül elégedett az euró- készpénz forgalomba hozatalának eddigi menetével. Pedro Solbes tegnap Brüsszelben megállapította, hogy az érintett 12 EU-tagország bank- és a kereskedelmi szektorában sehol nem tapasztaltak problémákat az új készpénz forgalomba hozatalakor. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az övezetben már az átállási időszak első napján, kedden összesen 160 ezer pénzkiadó automatából lehetett hozzájutni az új bankjegyekhez, bár egyes országokban még nem minden címlethez. Összességében a művelet eddig „teljes siker” mondta az Unió pénzügyi biztosa. Az év első napján a közös valutát használó országokban az automatákból áüagosan több mint kétszer annyi pénzt vettek ki, mint rendes körülmények között, de a gépek átállítása, illetve újrafeltöltése még szerdán is folyt. A kiskereskedelmi szektorban lebonyolított ügyletekről csak a hét végére alakulhat ki többé-kevésbé általánosítható összkép, mert a január 1-jei munkaszüneti nap után az üzletek túlnyomó többsége számára a szerdai nap jelentette az első próbatételt. Solbes arra számít, hogy ezen a héten már a vásárlások többsége, az átállás második hetének végére pedig a 90%-a euróbán fog lebonyolódni az övezetben. Az átállás startjának egyértelmű sikere ellenére sem lát azonban okot ara, hogy lerövidítsék a kettős készpénzhasználat időszakát. A valutaunióban részt vevő 12 tagország többségében február 28- ig tart a kettős készpénzhasználat időszaka, vagyis a nemzeti valuták addig számítanak hivatalos fizetőeszköznek. Hollandia viszont már január 27-re, Írország február 9-re, Franciaország pedig február 17-re le kívánja bonyolítani az átállást. Ebben az időszakban a kereskedők elvileg kötelesek ugyan nemzeti valutából eurót visszaadni, Jó néhány olyan kérdés van, amelyre a biztos szerint egyelőre korai lenne válaszolni. Ilyen például az, hogy az eu- rókészpénz megjelenésének lehet-e hatása a közös valuta árfolyamára, vagy hogy az év első óráiban igen nagy mértékben megugrott kész- pénzkivételek hatása makrogazdasági szinten is jelentkezhet-e. A pénzintézetekben kialakult hosz- szú sorok és árfolyamának emelkedése jellemezte a közös európai fizetőeszköz első „munkanapját” Németországban. A legtöbb német városban ugyanaz a kép fogadta szerdán a bankok, takarékpénztárak fiókjaiba belépő ügyfeleket: a pénztárablakok előtt hosszú sorok kígyóztak, jeleként annak, hogy a lakosságjelentős része már az új esztendő első munkanapján át akarta váltani euróra a tavalyról megmaradt márka bankóit és érméit. Erre való tekintettel a pénzintézetek azt tanácsolják a németeknek, hogy inkább váljanak néhány napot vagy hetet a márkamaradékok beváltásálegelső val. A legtöbb üzlet, áruház és étterem amúgy is jelezte, hogy február végéig eurót és márkát egyaránt elfogad fizetőeszközként. Szerdán még a legtöbb kereskedelmi egységben a két pénznem békés egymás mellett élése volt a jellemző: a vevők egy része euróval másik része márkával fizetett. Alapszabály viszont, hogy a pénztárosok a visszajáró pénzt csakis az új valutában, tehát euróbán és centben adhatják ki a kasszából. Január elsején a német pénzautomatákból több mint egy- milliárd eurót vett föl a lakosság, amit a szakemberek egyértelműen az új fizetőeszköz iránti bizalom megnyilvánulásaként értékeltek. Ezt a bizalmat, meg az átállás zökkenőmentességét árfolyam-emelkedéssel „hálálta” meg a közös európai valuta: szerdán délben 89,97 dollárcentre erősödött az euró a frankfurti tőzsdén, ami körülbelül egy százalékos emelkedésnek felel meg. A szerda déli árfolyam a legmagasabb 1999 szeptembere óta. Ugyancsak erősödött az euró az angol fonthoz és a japán jenhez viszonyítva. Ennek hátterében masszív euróvásárlások állnak: a 12 országban lezajlott sima átállás fokozta az európai valuta iránti bizalmat. Technikailag hibádan volt az euró franciaországi bemutatkozása: az új év első napján az ország 36 500 banki automatájának 86%-a a „normális” január 1-jei pénzkivétel négyszeresét bonyolította le. Az új európai pénznemre kíváncsi franciák az ünnepi premieren 179,6 millió eurót váltottak ki, a 2,2 millió kivét során fejenként átiagban 80 eurót hívtak ki bankkártyájukkal az automatákból. Pierre Simon, a francia hitelintézetek vezérigazgatója a kivételesen jó körülményeknek, a bankautomaták időben és megfelelő mennyiségben történt feltöltésének, a jó előkészítésnek és a franciák érdeklődésének tulajdonította az euró fennakadás nélküli sikeres bemutatkozását. Az euró-frank párhuzamosság legnagyobb erőpróbájának viszont a január 20-ával kezdődő téli árleszállítás időszaka ígérkezik, amikor a franciák többsége tömegesen akar majd megszabadulni a birtokában maradt régi frankoktól. A kereskedelmi forgalomban a franciák február 17-ig használhatPárizsban az Eiffel-to- ronyba már csak euróért lehet feljutni. ják korlátozástól mentesen a búcsúzó nemzeti valutát, addig a vegyes rendszer érvényesül, amelynek során mindkét pénznemmel fizethetnek. Párizsi sajátosság, hogy az Eif- fel-toronyra már csak euróért lehet feljutni. A bankalkalmazottak szak- szervezetei még a múlt év végén bejelentették, hogy az ágazat alkalmazottaira súlyos terheket rovó átállás miatt január 2-tól sztrájkot kezdenek bérköveteléseik alátámasztására. Az időközben lezajlott egyeztetések és megállapodások eredményeképpen azonban tegnap a bankfiókok túlnyomó többsége kinyitott és a normális ügymenetnek megfelelően fogadta a klienseket. Ausztriában viszont tegnap délután a hatalmunkanapja A régi fizetőeszköz cseréje az újra. Egyre több nyugat-európai polgár ismerkedik meg az euróval (TASR-felvétel) más roham miatt mind a 2400 osztrák pénzkiadó automata felmondta a szolgálatot. A rendszer központi számítógépe nem bírta az óriási terhelést, majdösszeomlott. Kedden tizenkét EU-tagország 304 millió polgára számára kézzelfogható valósággá vált az európai egység eddigi legkonkrétabb jelképe, az euró. A közös uniós valuta Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban 1999. január 1. óta, Görögországban pedig 2001. január 1. óta hivatalos fizetőeszköz. A tizenöt EU-tag- állam közül csak Dánia, Nagy-Bri- tannia és Svédország tartotta meg nemzeti valutáját. A tizenkét országból álló euróövezet 6,553 müli- árd eurós nemzeti össztermékével a világ második gazdasági övezete az USA (10,709 milliárd euró) után. Január 1-től az övezet országaiban összesen több mint 15 milliárd eu- róbanlgegy és 50 milliárd érme kerül forgalomba és váltja fel fokozatosan a megszűnő tizenkét nemzeti valutát. Mióta 1998. december 31- én a pénzügyi unióban részt vevő országok valutáinak árfolyamát véglegesen az euróhoz rögzítették, az átváltási arányok a következők: osztrák schilling: 13,7603, belga frank: 40,3399, luxemburgi frank: 40,3399, holland forint: 2,20371 finn márka: 5,94573, francia frank: 6,55957, német márka: 1,95583, görög drachma: 340,750, ír font: 0,7875(?4, olasz líra: 1936,27, portugál escudo: 200,482 spanyol pezeta: 166,386 Az euró fizikai megjelenésével kezdődött néhány hetes időszakban a 12 EU-tagországból álló euróövezet 304 millió polgárának az eddigi nemzeti valutákkal együtt a rajtuk szereplő nemzeti jelképektől is búcsút kell vennie. Február 28-ig az európai kultúra és tudomány olyan nevezetes személyiségei tűnnek el a pénztárcákból, mint Freud, Cézanne vagy Adolphe Sax, a róla elnevezett hangszer belga feltalálója. A történelem eddigi legnagyobb szabású pénzcseréjének legelőkelőbb áldozatai az európai koronás fők: Belgiumban a frank 10 ezres címletén látható II. Albert király és Paola királyné, Spanyolországban János Károly, Luxemburgban pedig (a trónjáról tavalyelőtt lemondott) János nagyherceg bankjegyen szereplő képmása válik hamarosan emlékké. Az átállás más kisebb-na- gyobb címletű veszteseinek többsége az európai kultúra kiemelkedő alakjai közül kerül ki. Franciaországban Antoine de Saint-Exupéry (50 frank), Paul Cézanne (100 frank), Gustave Eiffel (200 frank) és a Curie-házaspár (500 frank), Németországban a Grimm-fivérek (1000 márka), Ausztriában Sigmund Freud (50 Schilling), Olaszországban Raffaello (500 ezer líra), Belgiumban pedig Sax (200 frank) mellett a szürrealista festészet egyik legeredetibb alakja, René Magritte (500 frank) is utolsó napjait tölti a pénztárcákban. Az övezet ibériai országainak lakói többnyire nagy felfedezők papírpénz-arcmásától búcsúznak. Spanyolországban Kolumbusz (5000 pezeta), Heman Cortés és Francisco Pizarro (1000 pezeta), Portugáliában Infante D. Henrique (10 ezer escudo) és Vasco da Gama (5000 escudo) képét váltják fel az euróbankjegyek hidjai, boltívei és kapui. Montenegróban és Koszovóban is hivatalos fizetőeszközzé vált az euró. Montenegrón kívül öt olyan ország fogja használni az eurót, amely nem tagja a valutauniónak: Andorra, San Marino, Monaco, Liechtenstein és a Vatikán, (m, ú) Ez a második nekifutás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) tegnap újra kiírta a Szlovák Hajózási és Kikötővállalat (SPaP) 86,99%-ának privatizálását célzó versenypályázatot. A 2,5 milliárd korona alaptőkéjű, közel 250 folyami teherhajóval rendelkező cég iránt érdeklődőknek március 4-ig kell jelezni árajánlatukat, az információs memorandumot a vagyonalap tanácsadója, a Minpar Investments Ltd. szolgáltatja, 125 ezer korona ellenében. A potenciális invesztoroknak amerikai dollárban kell jelezniük a javasolt vételárat. A hajózási vállalatot 2001 első negyedében egyszer már magánosították, akkor a Dunajservis Slovensko 311 millió koronát volt hajlandó fizetni a részvénycsomagért. Azonban a döntés közfelháborodást váltott ki, a Dzurinda-kormány és a közvélemény a nemzeti vagyon elherdálását látta az ügy mögött, ugyanis a versenypályázatot eredetileg megnyerő Dunajservis Slovensko gyakorlatilag ismeretlen cégnek számít, ráadásul túl keveset kínált a cégért. Ezért a vagyonalap 2001 júniusában semmisnek nyilvánította a tendert, (t, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Növelné termelését a Palma-Tumys Pozsony. A növényi olajat feldolgozó Palma-Tumys Rt. az idén mintegy 17,5%-kal szeremé növelni termelését, nyereségét pedig a tavalyi 116 millió koronáról 130 millió koronára szeremé emelni. Az export volumenét 1,1 milliárd koronára tervezik. A csaknem 900 főt foglalkoztató vállalatban tavaly 16 650 koronás ádagbért értek el, az átlagfizetéseket 2002-ben 17 600 koronára emelik. (SITA) Rekordot döntött a Topvar sörgyár Pozsony. Rekordnak számító 638 700 hektoliter sört állított elő 2001-ben a nagytapolcsányi Topvar, ami 34 ezer hektoliteres növekedésnek számítt 2000-hez viszonyítva. A társaság tavaly megduplázta exportját. A15 100 hektolitert főleg Cseh-, Német-, Olaszországba exportálták. (T) Diószegen növelik a nyereséget Pozsony. Mintegy 900 ezer koronás nyereséget szeretne elérni 2002-ben a diószegi Mraziame Rt., ami csaknem 60%-os növekedésnek számít 2001-hez viszonyítva. A zöldségfélék és félkész ételek fagyasztására szakosodó cég idén 400 tonnával csaknem 6,2 ezer tonnával növelné éves termelését. (SITA) A Sidéria tavalyi mérlegvonása Kassa. Kiegyensúlyozottan gazdálkodott a múlt évben a csaknem 380 ezer főt biztosító Sidéria-Istota (ZZP Sí) egészség- biztosító. Az összbevételeket 3,083 milliárd koronára becsülik, miközben a biztosításokból 2,1 müliárd korona folyt be az egészségbiztosító kasszájába. (SITA) Nyugdíjak bankszámlára Pozsony. A szlovákiai nyugdíjasoknak mindössze a 10%-a kapja a nyugdíjat bankszámlára, a többiek postán kérik és kapják azt. Miroslav Knitl, a Szociális Biztosító (SP) igazgatója szerint jelentősen csökkennének az SP költségei, ha a nyugdíjasok áttérnének a bankszámlás rendszerre. Az SP éves postaköltségei 180 millió koronára rúgnak. (SITA) A Gemtex merész tervei Pozsony. A svájci Schiesser Group csoportba tartozó rozs- nyói Gemtex ruhaipari Rt. tavaly 130,9 millió koronás bevételt ért el, ezt az idén szeretnék 137,5 millióra növelni. Az idei évre 525 ezer koronás bruttó nyereséget terveznek. A Gemtex teljes termelését exportálja. A 603 főt foglalkoztató rt.-ben tavaly 9 034 korona volt az átlagbér. (SITA) Az oroszkai malom 2001-es nyeresége Pozsony. Előzetes adatok szerint 6 millió koronás bruttó nyereséggel zárta a 2001-es évet az oroszkai malom. A cég 2002-ben 450 millióról 500 millió koronára szeretné növelni forgalmát. Az oroszkaiak tavaly kb. 60 ezer tonna gabonát dolgoztak fel. (S) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 3-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,701 Lengyel zloty 12,063 Angol font 68,998 Magyar forint (100) 17,455 Cseh korona 1,353 Svéd korona 4,623 Dán korona 5,740 Szlovén tollár (100) 19,512 Japán jen (100) 36,109 Svájci frank 28,777 Kanadai dollár 29,783 USA-dollár 47,467 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001 dec. 30-án) Bank 3 hónap Felmondási határidő 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmondási idő nélkül HVB Bank Slovakia 5,00-5,50 5,00-5,50 5,25-5,753,75-4,00 Banka Slovakia 6,50 7,10 7,40 7,60 4,00 Investicná a rozvojová banka 6,20 6,50 6,70 7,00 7,10 4,00 Istrobanka 6,00 6,50 6,65 6,85 7,00 2,50 Ludová banka 5,55 6,15 6,45 6,95 3,25 Pol'nobanka 6,40 6,70 6,75 6,80 3,50 Postová banka 5,50 6,00 6,30 6,75 3,10 Prvá komunálna banka 5,90 6,30 6,50 6,70 6,80 3,00 Tatra banka4,00-4,75 Slovenská sporitel'na 4,90-5,60 5,40-6,005,50-6,35 5,90-6,70 2,50 Vseobecná úverová banka 5,20 5,40 5,60 5,80 5,90 6,00 2,50 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. dec. 30-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 4,75,4,95 5,25-5,45 5,75-5,95 6,256,45 6,556,75 6,656,85 1,50-4,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,00 7,303,00 HVB bank Slovakia 4,65-5,50 5,35-6,20 5,55-6,40 5,606,45 5,656,50 5,956,80 1,50 Investicná a rozvojová banka 4,90-5,10 5,506,10 5,906,20 6,306,50 6,707,00 6,707,00 2,00-4,30 Istrobanka 4,80-5,00 5,405,55 5,806,10 6,506,65 6,706,90 6,807,00 2,00 Ludová banka 4,75 5,00 • 5,50 6,00 5,756,25 6,256,75 2,00-3,75 Pol'nobanka 4,90-5,10 5,406,00 5,606,45 6,006,65 6,206,85 6,20-ind. 3,504g Prvá komunálna banka 4,70 5,105,40 5,505,80 5,806,10 6,206,650 6,60 2,00-3,00 Tatra banka 5,105,30 5,405,60 5,806,00 6,006,20 5,906,20 2,00 Slovenská sporitel'na 4,704,80 5,205,30 5,45-5,55 5,906,50 6,156,80 6,256,60 1,75 Vseobecná úverová banka 4,85-5,00 5,205,60 5,706,00 6,206,60 6,506,90 6,70 2,00-3,70 Postová banka 5,00 5,50 5,70 6,30 6,80 7,00 2,00-5,00
