Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-19 / 16. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 19. FÓKUSZBAN: A SZÉPSÉG Egy sor változásra lenne mindannyiunknak szüksége, mindennapi életünk átalakítása viszont igen nehéz feladat Az eltűnt szépség nyomában Irigykedve nézzük a televízió képernyőjén megjelenő csi­nos hölgyeket. Csupán akkor érzünk némi elégtételt, ami­kor egyikük-másikuk kinyitja a száját, s az első mondat el­hangzása után kiderül, szép­nek szép a műsorvezető, de valószínűleg nem állt a sor elejére, amikor az észt, az ér­telmet, az intelligenciát osz­togatták. ÖSSZEFOGLALÓ Mégsem fordul meg a fejünkben, hogy jobb lenne, ha kevésbé szép, ne adj’ Isten csúnya nők olvasnák be a híreket, ismertetnék a műsort, ve­zetnék a beszélgetéseket, játékokat. Akár bevalljuk, akár nem, elvárjuk, hogy a televízió alkalmazottai - per­sze, akikkel nap nap után találko­zunk - szépek, vonzóak, csinosak legyenek. Az, hogy mit látunk szívesen, mi­lyen formákat, színeket szeretünk, nem természeti vagy biológiai adottság. A film és a televízió kifej­lődésével párhuzamosan sok-sok év alatt formálódott ki az a látásmód, ahogyan ma nézzük a képernyőn megjelenő figurákat. A médiának ízlésformáló hatása van. Szigorúbb kritikusok ezt inkább kényszerítő hatásnak, ízlésterrornak nevezik, ugyanis alig lehet kitérni előle. Az ízlésformáló hatást erősíti, megsok­szorozza, hogy ha elzátjuk a televí­ziót és kinyitunk egy színes maga­zint, ott ugyanazokat az alakokat, gyakran ugyanazokat a személye­ket látjuk viszont. Bármerre né­zünk, mindenütt ugyanaz az üze­net: légy olyan, mint a bemutatott szépségek - és te is boldog lehetsz. Reklámgörlök és átlagnök A legtöbb fiatal nő elégedetlen vagy kifejezetten boldogtalan az alakja miatt - derül ki egy női internetes oldal olvasói között végzett vizsgá­latból. A 25 év körüli nőknek mind­össze egy százaléka elégedett alak­jával! Minden túlsúlyos nő boldog­talan az alakja miatt, és kétharma­duk úgy véli, testméretük kedvezőt­A szép nők állítólag veszélyesek lenül befolyásolja szexuális életü­ket. Kétharmaduk mégsem mozog rendszeresen, és nagyjából ugyan- ennyien nem esznek nagyobb mennyiségű zöldséget és gyümöl­csöt. Egyik oldalon találjuk a média­üzenetet csodás lányok és fiúk for­májában, akik mintaként szolgál­nak. A másik oldalon ott ülnek az üzenet befogadói a maguk hétköz­napi életével és saját, hétköznapi, de sokkal rosszabbnak érzékelt tes­tével. A reklámgörlök és az átlagnők között nagyon nagynak, leküzdhe- tetlennek látszik a különbség. Különféle testi funkciók zavarai ösz- szefüggenek egymással, és főként élet- és gondolkodásmódunkkal. Fi­zikai adottságaink, így testsúlyunk is, a genetikai meghatározottságon túl életmódunk, életstílusunk függ­vénye. Tartós megváltoztatásuk nem lehet sikeres életmódunk meg­változtatása nélkül. Ehhez pedig egy sor - gyakran háttérben zajló, sokszor rejtett - változás szükséges. Mindennapi életünk átalakítása vi­szont igen nehéz feladat. Hétköznapi életmenetünk egy sor tennivalóból, időrendekből, kötele­zettségekből és szokásokból tevődik össze. Kialakításukban szüléink, há­zastársunk, gyerekeink, munkálta­tónk, barátok egyaránt fontos szere­pet játszanak. Mindnyájan hajlamo­sak vagyunk arra, hogy életünket egy nagy rohanásként érzékeljük, ahol állandóan külső kényszerek ér­vényesülnek. Legtöbbször nem gon­doljuk, hogy urai lennénk saját idő­beosztásunknak sem. Nevelésünk során egy sor fontos dolgot úgy sajá­títunk el, hogy mások, például szü­léink vagy az óvónéni igyekszik egy- egy magatartásformát kialakítani vagy visszaszorítani. Ebből könnyen alakul ki az az élmény, hogy vágya­inkat, mindazt, amit nagyon szeret­nénk csinálni, mások korlátozzák. A nevelés nagy kihívása, miként is le­het elérni, hogy jól nevelt, mégis önálló, autonóm felnőtté válni tudó gyereket neveljünk. A felnőtt élet­ben folytatódnak a korlátozások, munkaidő, határidők, befizetési kö­telezettségek, fogadóórák, se szeri, se száma a kényszereknek, amelyek között lavírozva igyekszünk min­dent elintézni, megoldani. Egészsé­ges életmód? Kinek van arra ideje? Életkörülményeink gyakran zárt rendszert képeznek, és mi áldozat­(internetfotók) nak érezzük magunkat. Ha egészsé­ges életmódra nem futja időnkből, akkor jöhetnek a fogyókúrák, cso­dadoktorok, a gyors megoldások. Változtasd, de ne a külsőd! Egy bizonyos életkor után minden­ki felelős az arcvonásaiért, tartja a mondás. Életünk, jellemünk gyak­ran beíródik arcvonásainkba. Tes­tünk is magán hordozza életmód­beli szokásaink, táplálkozási szoká­saink, életkörülményeink lenyoma­tát - és sokszor személyiségvonása­inkat is. Ezért illúzió azt hinni, hogy időszakos önsanyargatással létre­hozzuk magunkból a mindenkori szépségideáinak megfelelő alakot. Természetesen formálható a tes­tünk, de fontos lenne észben tarta­ni, hogy a testünk mi magunk va­gyunk. Összes szokásunkkal, tulaj­donságunkkal, gondolkodásmó­dunkkal, életvitelünkkel. Testünk megváltoztatásához az útnak belső változásokon keresztül kell vezet­nie, különben még a sikeres alak­formálás után is valamiféle proté­zissé válik testünk, amit magunkon hordunk, (rend, o-o) Ha egyszer megtanulnánk elfogadni önmagunkat, megszűnne az elégedetlenségünk - állítja a pszichiáter Merjünk meztelenül a tükör elé állni! ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Huncík Péter elmegyógyász szerint a férfiak szinte kizárólag a külső alapján ítélik meg a nőket, ráadásul azt fogadják el szépségideáiként, amit a divatdiktátorok, a szépség­kreátorok szépként tálalnak. „Öt- ven-száz év alatt nagyon sokat vál­tozott a szépségideál, a férfiak pe­dig mindegeket imádni tudták. A nő a maga kis rafinériájával csak kö­veti azt az modellt, amelyet a férfiak elvárnak tőle, aszerint változtatja - szinte kaméleonként - az alakját. Az a lényeg, hogy kapós legyen” - állítja a pszichiáter. Huncík Péter szerint a nők elégedetlensége ön­magukkal a férfiakétól különböző társadalmi helyzetükből is fakad. „Bizonytalanabbak a párkapcsolat­ban, nagyobb kockázatot vállalnak a családalapítással, ezért hosszabb távra akarják maguknak megtartani a férfit” - mondta lapunknak a szak­ember. „Társadalmunk a szép nőket része­síti előnyben, bár nyugaton a femi­nista mozgalmak nagyon határo­zottanigyekeznek érvényt szerezni maguknak. A csúnya nőnek sokkal nehezebb bizonyítania; egy vonzó, a klasszikus szépségideáinak meg­felelő nőnek sokkal nagyobbak a lehetőségei a karrierre, a partner- kapcsolatra, mint egy csúnyának.” A pszichiáter azt javasolja, hogy nézzünk tükörbe. „Ha valaki elége­detlen önmagával, menjen haza, zárkózzon be a lakásba, üljön a tü­kör elé, és jól nézze meg magát. Próbálja kimondani azt, hogy te szép vagy, elfogadlak, szeretlek té­ged. Utána vetkőzzön le meztelen­re, és aprólékosan nézze át az egész testét. Próbálja elfogadni ön­magát, merje kimondani: olyan vagy, amilyen, nem csak a külsőd a fontos. Ha egyszer megtanulnánk elfogadni önmagunkat, megszűn­ne az elégedeüenségünk” - véli Huncík Péter, (jéel) TÜKRÖM, TÜKRÖM... Mi a normális? Az önkontroll képessége nagyon fontos a civilizált életben, és en­nek része a saját testünk feletti kontroll gyakorlása is. Sem moz­gásigényünket, sem pihenési igé­nyeinket, sem testi vágyainkat nem elégíthetjük ki azonnal, és korlátok nélkül. Egészséges em­berek különösebb önmegtartóz­tatás nélkül képesek átlagos, nor­mális testsúlyt fenntartani, gon­dolhatnánk, ám mind az önmeg­tartóztatás, mind a normális test­súly fogalma bonyolult társadal­mi-kulturális kérdés. Egy rosszul ellátott kultúrában egészen mást jelent az önmegtartóztatás, mint „Istenien nézel ki!" a jóléti társadalmakban. A „nor­mális” testsúly meghatározása pedig csak az orvosok számára egyszerű - a közízlés és a divat más számadatokat és testmérete­ket tart tökéletesnek. A nők alakját leginkább más nők kritizálják. Ezek szerint a nőkre a „tökéletes alak” iránti nyomást főként nőtársaik gyakorolják. Bíró Yvette filmesztéta szerint viszont a kívánatos női alakot a férfi tekinte­tek formálják ki a történelem során - azaz a férfiak ízlése, esztétikai normái határozzák meg, hogy a nőnek hogyan kell kinéznie. Nem tudjuk, milyenek lennének a nők egy „férfimentes” világban. Az évez­redekre visszamenő férfidominancia jelentősen hozzájárult a min­denkori női szépségideálok kiformálásához. A nők olyan nagy mér­tékben azonosulnak a velük szemben támasztott (férfi) esztétikai nor­mákkal, hogy azokat sajátjukként képviselik egymással szemben. Ha tükörbe néznek, felfedezik az éppen uralkodó ideáltól a legkisebb mértékben is eltérő domborulatokat és hajlatokat. Egyetemet végzett, karcsú nőt keresünk Egy vizsgálatban válaszoló nők a karcsúságot a sikerességgel azo­nosították. Más vizsgálatok pl. azt mutatták, hogy álláskeresés­nél az alacsony férfiak gyakran hátrányba kerülnek magasabb társaikkal szemben. Ugyanígy sok munkahelyen előnyben ré­szesítik a magas, karcsú nőket, főként, ha ügyfél-kapcsolatokban kell dolgozniuk. Szociológiai-fi­lozófiai igazság, hogy amit az emberek valósnak gondolnak, az könnyen valósággá is válik. Ha ugyanis egy cég humán erőforrás szakemberei úgy gondolják, hogy a klienst kedvezően befo­lyásolják a manöken típusú alkal­mazottak, akkor ők is a közízlés­re, a népszerűségi és tetszésinde­xekre alapoznak. A kliens, aki a cég képviseletében csinos, karcsú hölgyekkel találkozik, úgy érzi, jó helyre került, a vonzó alkalma­zott arra a jobb életre emlékezte­ti, amit főként a moziban illetve a képernyőn ismert meg. És ha a kliens ezt találja ügyeinek intézé­se közben, úgy érezheti, ő is ilyen jobb színvonalú életet él. Képernyőmutánsok után loholunk Orvosi szemmel a televíziós hirdetésekben, divatlapokban vagy fil­mekben megjelenő „csodás” nők többsége alultáplált, fantasztikus testméreteiket és kinézetüket gyakran rendkívül drága - egészségi szempontból fölösleges és káros - plasztikai műtétekkel, vegyszerek­kel, folyamatos fogyókúrákkal érik el. A média-megjelenés fokozza a hatást a sminkkel, a megfelelő beállításokkal stb. A civilizált világ szá­mára ezek a minden porcikájukban „megcsinált” női figurák a minta­adók. Nők milliói szenvednek ettől, mert a hétköznapi életet élő egészséges nők soha nem tudnak úgy megjelenni, mint a képernyőn látható változatok. Mintha mindannyiunkkal elhitették volna, hogy az „igazi” élet az, amit a képernyőn látunk. Hogy a dinamikus mozgá­sú, kigyúrt vagy karcsúra fazonírozott, ragyogó fogsorú képernyő-fi­gurák a valódi nők és férfiak, és mi, akik otthonkában a tévé előtt ülünk, csak reménytelen mutánsok lennénk. Miközben a helyzet való­jában fordítva van: a képemyőfígurák a mutánsok, látvánnyá alakí­tott, virtuális emberek - akikről a magazinokban örömmel tudjuk meg, hogy magánéletükben ők is hétköznapi férfiak és nők. (o-o) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, NYIRKOS IDŐ, -5-0 FOK A Nap kel 07.36-kor - nyugszik 16.29-kor. A Hold kel 10.34-kor - nyugszik 22.33-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 280, apad; Medve: 75, apad; Komárom: 165, árad; Párkány: 90, változatlan. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Egy hidegfront érkezik a térség­be, ám számotte­vő változást nem hoz. Túlnyomó- részt hűvös idő várható, továbbra is felhős lesz az ég. Ma délután legfeljebb -5-0 fok körüli hőmérséklet várható. Éjjel kissé megerősödik, változó irányúra fordul a szél. -8 - -4 fokig hűl a levegő, a hegyekben ennél öt-hat fokkal hidegebb valószínű. Holnap napközben szórványosan havazás várható, a síkságokon ónos szitálás valószínű. A hőmér­séklet csúcsértéke -1-3 fok körül alakul. Hétfőn országszerte eső várható. Az időjárás ked­vező hatása érvé­nyesül. A reumá­sok azonban fő­leg az esti órák­ban számítsanak problémáik kiújulására. Éjjel a tér­ségbe érkezik egy front, az időjárásváltozásra különösen ér­zékenyek fejfájásra, fantomfájdal­makra, régi hegek viszketegségére számíthatnak. Növekszik a kerin­gési rendszer megterhelése, a szív­betegek ne erőltessék meg magu­kat. Gyakrabban fordulhat elő emésztési rendellenesség. Holnap csökken a szellemi és a testi teljesí­tőképesség, országszerte erősödik a negatív hatás. Hétfőn .7PÜVTYTIÄG ♦ Portré Érsek Árpád ♦ Az ausztrál teniszbajnokság ♦ Tengerentúli jégkorong- és vívóedzőről hét végi eredményei kosárlabdameccsek

Next

/
Thumbnails
Contents