Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 15. Többet ártott Izrael nemzetközi megítélésének és biztonságának, mint használt Vége a házrombolásnak Szöul buzdítja Washingtont Szöul. A dél-koreai elnök tegnap kérte Washingtont, hogy változtasson Észak-Ko- reával kapcsolatos politikai stílusán, a két Korea közötti békés rendezésre irányuló szöuli kezdeményezés meg­óvása érdekében. Kim De Dzsung kijelentette: az USA- nak meg kellene kímélnie Észak-Koreát a presztízsvesz­teségtől, felújítva vele a pár­beszédet. (MTI) Nemzetközi erőfeszítések San Vicente. Tegnap még folytatódtak a nemzetközi erőfeszítések Kolumbiában a kormány és a szélsőbaloldali fegyveresek közötti nagysza­bású összecsapás elkerülése érdekében, de a hadsereg eközben már jelentős erőt vo­nultatott fel a válságövezet határán. Pastrana kolumbiai elnök elutasította a Kolumbi­ai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) 14 pontos béketervét, és 48 órás ultimátumot adott neki. A FARC közölte: határ­időre kivonul a nagyvárosok­ból, ahogy azt a kormány kö­veteli, de nem ugyanazokkal a feltételekkel. (MTI) Nem felejtik a sérelmeket Varsó. A lengyelek számon tartják az oroszok által oko­zott történelmi sérelmeket, az oroszok többsége nem érez miattuk bűntudatot; en­nek ellenére a két nép közötti viszony ma normális, semmi­képpen sem ellenséges. Ez derül ki a legújabb felmérés­ből, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök holnap kezdődő varsói látogatása előtt tettek közzé. (MTI) Lemondott a jordán kormány Ammán. Benyújtotta tegnap lemondását Ali Abu ar-Rageb jordániai miniszterelnök és kabinetje II. Abdalláh uralko­dónak, miután vasárnap elfo­gadták a királyság idei költ­ségvetését. Az új kormány leg­fontosabb feladata az ősszel esedékes parlamenti választá­sok előkészítése lesz. (MTI) Valószínűleg ismét Ali Abu ar- Ragebet bízzák meg kormány- alakítással (Reuters) Lassú az aknamentesítés Phnompenh. Ünnepélyes keretek között megsemmi­sítették tegnap a hadsereg gyalogságiakna-készletének utolsó darabjait Kambodzsá­ban. Szakértők szerint az or­szág területére 4-6 millió gyalogsági aknát telepítettek a 80-as és 90-es években, de eddig csak 90 négyzetkilomé­ternyi területet sikerült aknamentesíteni. A vonatko­zó, 1997-es Ottawai Egyez­ményt 120 ország iktatta sa­ját törvényei közé, de az USA, Kuba, Irak, Irán, India, Kína, Oroszország és Pakisztán nem írta alá. (MTI) Jeruzsálem. Simon Peresz külügyminiszter bejelentése szerint az izraeli kormány úgy döntött, hogy leállítja a házrombolást a palesztin te­rületeken. De előzőleg, ugyancsak tegnap, az izraeli rendőrség bulldózerekkel le­rombolt több palesztin házat Kelet-Jeruzsálembenben. ÖSSZEFOGLALÓ Pokolgép áldozata lett lett tegnap a Fatah fegyveres milíciájának egyik ciszjordániai vezetője. Palesztin biztonsági erők közölték: a robba­nószerkezetet Raed Kamiinak, a Jasszer Arafat palesztin elnök ve­zette Fatah mozgalom fegyveres milíciája, a Tanzim tulkaremi veze­tőjének a háza közelében helyezték el, és akkor hozták működésbe, amikor Karmi kiment az utcára. Az AFP és az EFE hírügynökség úgy tudja, hogy Karmi az al-Aksza Már­tírjai nevű szélsőséges csoport akti­vistája volt. Már korábban is va­London/Washington/Kabul. Brit sajtóértesülések szerint legalább hat brit állampolgárságú muzul­mán férfit is őrizetbe vettek az amerikaiak a bin Laden vezette al- Kaida terrorszervezet ellen folyta­tott afganisztáni hadjárat során. A The Times meg nem nevezett for­rásokra hivatkozva azt írta, hogy a brit állampolgárok első csoportját még ezen a héten a kubai Guan- tánamóban lévő amerikai támasz­pontra szállítják. Az újság úgy tud­ja, hogy a foglyok között van két francia és egy ausztrál állampolgár Bécs. A bécsi koalícióban a hét vé­gén tovább mélyült a viszály: az Osztrák Szabadságpárt (FPÓ) a temelíni atomerőmű és az alkot­mánybíróság körüli viták mellé fel vetette az adócsökkentésre irányuló követelést, amelynek teljesítésére az Osztrák Néppárt (ÖVP) gazdasági minisztere nem lát esélyt. Sajtó­kommentárok szerint ezzel meg­kezdődtek a 2003 őszén esedékes választások előcsatározásai. Jörg Haider, az FPÖ erős embere pártja újévi konferenciáján, Linzben köve­telt adócsökkentéseket. Ugyanott újra azt mondta: Csehország nem csadakozhat az EU-hoz, ha nem ál­dásztak rá az izraeli erők, miután beismerte, hogy ő ölt meg a ciszjordániai Tulkarem városban két izraeli étteremtulajdonost, bosszúból egy magas rangú Fatah- parancsnok meggyilkolásáért. Ta­valy szeptemberben izraeli heli­kopterek rálőttek Karmi kocsijára, két utasa meghalt, ő azonban sér- teüen maradt. Hanan Asravi pa­lesztin képviselőnő a merénylet kapcsán azzal vádolta Ariel Sáron izraeli kormányfőt, hogy politikai eszköznek tekinti a gyilkosságokat. Izraeli részről eddig nem kommen­tálták az ügyet. A kelet-jeruzsálemi rombolási akci­óval kapcsolatban a jeruzsálemi rendőrség szóvivője az AFP-nek el­mondta, hogy egy izraeli bíróság adott parancsot 17 „illegálisan fel­épített” ház lebontására. Dalia Rabin-Philosof izraeli védelmi mi­niszter-helyettes ezzel egy időben elismerte, hogy ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot a Gázai övezetben lévő Rafahban ja­nuár 10-én végrehajtott tömeges házrombolással kapcsolatban, is. Amerikai illetékesek tegnap nem voltak hajlandók nyilatkozni arról, hogy a brit muzulmánok fel- kerültek-e arra a C-17-es amerikai szállítógépre, amely vasárnap in­dult el Afganisztánból újabb 30 fo­gollyal Kubába. Amerikai repülőgépek tegnap is folytatták a kelet-afganisztáni Hosz- ttól délnyugatra fekvő Zavar térsé­gének bombázását, ahol tálibok és al-Kaida-tagok búvóhelyeit gyanít­ják. A pakisztáni Mirámsáh határvá­ros lakói január 3. óta nem tudnak aludni a nem szűnő éjszakai bom­bázások miatt - írta az AFP. A Newsweek legújabb számában arról lítják le a temelíni atomerőművet. Susanne Riess-Passer, az FPÖ elnö­ke, alkancellár bejelentette: pártja újra akar tárgyalni Prágával az atomerőműről. Az ügyben Wolf­gang Schüssel kancellár (ÖVP) már olyan megállapodást ért el Prágá­val, amely garantálja az Ausztria ál­tal kifogásolt biztonsági hiányossá­gok orvoslását, s amely búja az EU támogatását is. Tegnap reggel 8-kor megkezdődött az egy hétig tartó aláírásgyűjtés az FPÖ meghirdette temelíni népi kez­deményezéshez. Az OGM intézet ki­számolta, hogy egymillió körüli alá- úás várható. Haider azt hangoztat­ta, hogy a gyűjtés eredménye ugyan senkit nem kötelez semmire, de el­anjelynek következtében több mint 500 palesztin vált hajléktalanná. A politikus asszony elmondta, hogy jelen volt, amikor Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter zöld utat adott az akcióra, és utasítása vilá­gosan szólt: nem kell lerombolni la­kott házakat, csupán olyanokat, amelyeket rendszeresen az izraeli erőkre való tüzelésre, illetve fegy­vercsempészetre használnak. Simon Peresz külügyminiszter be­jelentése szerint az izraeli kormány úgy döntött, hogy leállítja a ház­rombolást a palesztin területeken. „Levontuk a tanulságot ebből az ügyből, és arra a következtetésre ju­tottunk, hogy a házrombolás többet árt, mint használ Izrael biztonságá­nak” - tette hozzá. Lapzártakor kaptuk a hírt: palesz­tin fegyveresek tegnap lelőttek egy izraelit, egy másikat pedig megse­besítettek a ciszjordániai Nablusz környékén. A merényletet az al- Aksza Mártújai fegyveres csoport vállalta magára. Az országúti rajta­ütést a csoport megtorlásnak szán­ta Karmi haláláért. (MTI) számolt be, hogy a tavaly őszi kandahári bombázások idején az amerikai katonák hajszál híján fog­lyul ejtették Omar mollát, a tálibok legfőbb vezetőjét. Ezt a móllá sze­mélyes sofőrje, Kiari Saheb mondta el a lapnak. Óktóberben a móllá, ta­nácsadóinak rábeszélése ellenére sem hagyta el a bombázásoknak ki­tett várost, és még sokáig kanda­hári rezidenciáján maradt. Végül is belegyezett, hogy biztonságosabb helyre vigyék, és egy ócska teher­autón menekítették ki a városból, ahol előzőleg néhány napig házról házra menekült és a pincékben éj­szakázott. várja Schüssel kancellártól, hogy nagy számú aláírás esetén módosít­sa eddigi álláspontját Temelín ügyé­ben, esetleg legyen népszavazás az EU-bővítésről. A Kurier tegnap azt írta: politikai értelemben az FPÖ kezdeményezése Csehország ellen irányul, de Prága akkor is beindíta­ná az erőművet, ha sikerülne is megakadályozni Csehország (és a többi tagjelölt) EU-csadakozását, Ausztriának viszont egyre több szakértő szerint már maga a kam­pány is jelentős gazdasági és politi­kai kárt okoz. Jörg Haider javaslata­it a lakosság 59, a véleményformá­lók 86 százaléka tartja populistá­nak, és csak 20, illetve 9 százaléka komolyan veendőnek. Kabulban először járőröztek tegnap német katonák afgán rendőrök kíséretében (TASR/AP-felvétel) Mohammed Omar móllá házról házra menekült és a pincékben éjszakázott Britek az elfogott al-Kaidások között MTI-HÍREK Ausztriában tegnap kezdődött meg a temelíni atomerőműről a Haider-féle referendum Mélyülő viszály a koalícióban MTI-JELENTÉS Újabb támadás a klézsei és pusztinai csángók ellen Tilos a nyelvápolás MTI-JELENTÉS Bukarest. A Moldvai Csángóma­gyar Szövetség (MCSSZ) betiltását követeli a romániai Bákó megyei tanfelügyelőség illegális oktatási te­vékenység miatt - közölte tegnap a Curentul című román napilap. A tanfelügyelőség a bákói és a sepsi­szentgyörgyi bíróságnál tett felje­lentést, azzal vádolva a szövetséget, hogy engedély nélkül folytat oktatá­si tevékenységet, ami egyébként az alapszabályában sem szerepel. Az MCSSZ és a Szeretet Alapítvány támogatásával tavaly ősszel kezd­ték meg két bákói településen (Klézsén és Pusztinán) a magyar nyelv iskola utáni tanítását, mivel a megyei tanfelügyelőség a román oktatási törvényt megsértve nem engedélyezte, hogy a szülők kérésé­re az állami iskolákban tanítsák a magyar nyelvet. A két civü szervezet kezdeményezését a bákói tanfel­ügyelőség előbb azzal próbálta meghiúsítani, hogy kijelentette: a tanításnak helyt adó magánházak nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Ugyanakkor a Bákó megyei állami iskolák döntő többsége sem rendelkezik a szüksé­ges egészségügyi engedéllyel. Az 1991-ben alapított Moldvai Csángómagyar Szövetség alapsza­bályában valóban nem szerepel az oktatási tevékenység, de az anya­nyelv ápolása igen. Az iskolán kívüli alternatív oktatás éppen ezért szi­gorúan a magyar nyelv tanítására korlátozódik. A Curentul szerint Bukarest semmit sem tesz a románellenes tevékeny­ség leállítására. „Ha mindez az ed­digi közöny mellett folytatódik, fennáll annak a veszélye, hogy ha­marosan egy új enklávé formájában az egész térség kicsúszik az ellenőr­zés alól” - figyelmeztetett a magyar nyelv oktatásának veszélyére a lap. Elbocsátaná azokat, akik magyarigazolványt kérnek Funar fenyegetőzik MTI-HÍR Bukarest. A kolozsvári polgármes­ter tegnap bejelentette: elbocsátja állásukból a polgármesteri hivatal azon magyar nemzetiségű dolgozó­it, akik a kedvezménytörvény alap­ján magyarigazolványt kémek. Gheorghe Funar azzal indokolta döntését, hogy értelmezése szerint a magyarigazolványok tulajdonosai valójában kettős állampolgársághoz jutnak, s mint ilyenek nem tölthet­nek be közalkalmazotti állást. Boros János alpolgármester ennek kap­csán elmondta: Funar durva tör­vényszegésre készül, mivel a küá­tásba helyezett megtorlásnak sem­miféle jogalapja nincs. Az elbocsá­tással való fenyegetődzés elsősor­ban olyan propagandacélú megfé­lemlítés, ami ellen „a román politi­kusok jelentős része, sajnos, nem fog tiltakozni”. Az alpolgármester hozzátette, mivel Funar őt nem bo­csáthatja el, ezért vele azt közölte, hogy megtiltja számára a belépést a polgármesteri hivatalba. Funar ak­cióját támogatja a Civitas országos szakszervezeti szövetség, vezetője, Valér Suciu közölte: a szakszervezet nem fogja védelmébe venni a ma­gyarigazolvány miatt állásukból el­bocsátott embereket. Amerikai alakulatok érkeztek a Fülöp-szigetekre Közös katonai akció MTI-HÍR Manila. Amerikaiak is részt vesz­nek a következő hat hónapban a Fülöp-szigetek hadseregének ol­dalán az Abu Szajjaf nevű, helyi muzulmán terrorszervezet elleni háborúban. Az amerikai katonák első csoportja már meg is érkezett, a többieket mára várják a Fülöp- szigetekre - közölte Angelo Reyes, a manilai kormány védelmi mi­nisztere. A harci cselekményekben nem szándékozik közvetlenül részt venni a mintegy 650 ameri­kai katona, de fel lesznek fegyve­rezve, és ha támadás éri őket, visz- szalőnek. Hivatalosan nem had­műveletként, hanem hadgyakor­latként emlegetik amerikai részről a készülő akciót. A tervek szerint 500 amerikai ka­tona logisztikai támogatást nyújt a helybeli hadsereg terrorizmuselle­nes harcához, az amerikai külön­leges alakulatok 150 tagja pedig elkíséri a terepre a helyi csapato­kat. A Fülöp-szigetektől való elsza­kadást hirdető szélsőséges Abu Szajjaf csoport, amely a feltétele­zések szerint kapcsolatban áll a bin Laden vezette al-Kaidával, je­lenleg is fogva tart egy amerikai házaspárt és egy helyi ápolónőt a szigetország déli részén, Basilan szigetén. Bizonyos feltételekkel támogatnák a szerbek Rugovát Az USA mást favorizál? ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A koszovói szerb Vissza­térés koalíció parlamenti képvise­lői Ibrahim Rugóvá elnökjelöltre fognak szavazni a törvényhozás­ban, ha a politikus ígéretet tesz ar­ra, hogy Koszovó minden polgárá­nak lesz az elnöke, s törekedni fog arra, hogy mindenki számára biz­tosítsa a normális életkörülménye­ket - közölte a Politika című belg­rádi lappal Rada Trajkovics, a szerb frakció vezetője. A 120 tagú koszovói parlamentben eddig már háromszor próbálták - a legutóbbi két fordulót a múlt héten tartották - megválasztani a tartomány elnö­két, de ez egyszer sem sikerült, Rugóvá, az egyedüli jelölt a három albán párt közötti nézeteltérések miatt nem kapta meg a kellő sza­vazatmennyiséget. A szerb politikus asszony szerint a koszovói parlamenti válságot az albán vezetők és pártok idézték elő, de „önmagukra hagyatkozva nem oldhatják azt meg”. Hozzátet­te: vitathatatlan, hogy „Ibrahim Rugóvá mérsékelt politikus a vá­lasztásokon megszerezte a koszo­vói albánok majd felének a szava­zatát, s ót támogatja a nemzetközi közösség is. Egy demokrata elnök­jelöltnek világosan ki kell monda­nia, hogy szerbek is élnek Koszo­vóban, ez a szülőföldjük, joguk van itt élni, és a menekültek is ha­zatérhetnek”. A Visszatérés szerb koalíció 22 képviselőjének szava­zata bőven elegendő lenne ahhoz, hogy Rugovát Koszovó elnökévé válasszák. Viszont a belgrádi Nációnál című napilap tegnap azt állította, hogy Vetőn Surroi albán publicistát fa­vorizálja az USA Koszovó elnöké­nek posztjára. A lap szerint Wa­shington egyrészt meg szeretné akadályozni, hogy Koszovóban végül is a szélsőségesek jussanak vezető szerephez, márészt pedig Amerika erősíteni akarja befolyá­sát a Balkánon. A lap követ- keztétése szerint folytatódik a harc az USA és az EU között a bal­káni befolyásért. Vetőn Surroi egyébként a pristinai Koha Ditore napilap kiadója, s a koszovói konfliktus lezárása után nagy fel­tűnést keltett azzal, hogy a koszo­vói albánok által a szerbek ellen elkövetett bűncselekményeket bí­rálta. (MTI, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents