Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-15 / 12. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 15. Többet ártott Izrael nemzetközi megítélésének és biztonságának, mint használt Vége a házrombolásnak Szöul buzdítja Washingtont Szöul. A dél-koreai elnök tegnap kérte Washingtont, hogy változtasson Észak-Ko- reával kapcsolatos politikai stílusán, a két Korea közötti békés rendezésre irányuló szöuli kezdeményezés megóvása érdekében. Kim De Dzsung kijelentette: az USA- nak meg kellene kímélnie Észak-Koreát a presztízsveszteségtől, felújítva vele a párbeszédet. (MTI) Nemzetközi erőfeszítések San Vicente. Tegnap még folytatódtak a nemzetközi erőfeszítések Kolumbiában a kormány és a szélsőbaloldali fegyveresek közötti nagyszabású összecsapás elkerülése érdekében, de a hadsereg eközben már jelentős erőt vonultatott fel a válságövezet határán. Pastrana kolumbiai elnök elutasította a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) 14 pontos béketervét, és 48 órás ultimátumot adott neki. A FARC közölte: határidőre kivonul a nagyvárosokból, ahogy azt a kormány követeli, de nem ugyanazokkal a feltételekkel. (MTI) Nem felejtik a sérelmeket Varsó. A lengyelek számon tartják az oroszok által okozott történelmi sérelmeket, az oroszok többsége nem érez miattuk bűntudatot; ennek ellenére a két nép közötti viszony ma normális, semmiképpen sem ellenséges. Ez derül ki a legújabb felmérésből, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök holnap kezdődő varsói látogatása előtt tettek közzé. (MTI) Lemondott a jordán kormány Ammán. Benyújtotta tegnap lemondását Ali Abu ar-Rageb jordániai miniszterelnök és kabinetje II. Abdalláh uralkodónak, miután vasárnap elfogadták a királyság idei költségvetését. Az új kormány legfontosabb feladata az ősszel esedékes parlamenti választások előkészítése lesz. (MTI) Valószínűleg ismét Ali Abu ar- Ragebet bízzák meg kormány- alakítással (Reuters) Lassú az aknamentesítés Phnompenh. Ünnepélyes keretek között megsemmisítették tegnap a hadsereg gyalogságiakna-készletének utolsó darabjait Kambodzsában. Szakértők szerint az ország területére 4-6 millió gyalogsági aknát telepítettek a 80-as és 90-es években, de eddig csak 90 négyzetkilométernyi területet sikerült aknamentesíteni. A vonatkozó, 1997-es Ottawai Egyezményt 120 ország iktatta saját törvényei közé, de az USA, Kuba, Irak, Irán, India, Kína, Oroszország és Pakisztán nem írta alá. (MTI) Jeruzsálem. Simon Peresz külügyminiszter bejelentése szerint az izraeli kormány úgy döntött, hogy leállítja a házrombolást a palesztin területeken. De előzőleg, ugyancsak tegnap, az izraeli rendőrség bulldózerekkel lerombolt több palesztin házat Kelet-Jeruzsálembenben. ÖSSZEFOGLALÓ Pokolgép áldozata lett lett tegnap a Fatah fegyveres milíciájának egyik ciszjordániai vezetője. Palesztin biztonsági erők közölték: a robbanószerkezetet Raed Kamiinak, a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette Fatah mozgalom fegyveres milíciája, a Tanzim tulkaremi vezetőjének a háza közelében helyezték el, és akkor hozták működésbe, amikor Karmi kiment az utcára. Az AFP és az EFE hírügynökség úgy tudja, hogy Karmi az al-Aksza Mártírjai nevű szélsőséges csoport aktivistája volt. Már korábban is vaLondon/Washington/Kabul. Brit sajtóértesülések szerint legalább hat brit állampolgárságú muzulmán férfit is őrizetbe vettek az amerikaiak a bin Laden vezette al- Kaida terrorszervezet ellen folytatott afganisztáni hadjárat során. A The Times meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a brit állampolgárok első csoportját még ezen a héten a kubai Guan- tánamóban lévő amerikai támaszpontra szállítják. Az újság úgy tudja, hogy a foglyok között van két francia és egy ausztrál állampolgár Bécs. A bécsi koalícióban a hét végén tovább mélyült a viszály: az Osztrák Szabadságpárt (FPÓ) a temelíni atomerőmű és az alkotmánybíróság körüli viták mellé fel vetette az adócsökkentésre irányuló követelést, amelynek teljesítésére az Osztrák Néppárt (ÖVP) gazdasági minisztere nem lát esélyt. Sajtókommentárok szerint ezzel megkezdődtek a 2003 őszén esedékes választások előcsatározásai. Jörg Haider, az FPÖ erős embere pártja újévi konferenciáján, Linzben követelt adócsökkentéseket. Ugyanott újra azt mondta: Csehország nem csadakozhat az EU-hoz, ha nem áldásztak rá az izraeli erők, miután beismerte, hogy ő ölt meg a ciszjordániai Tulkarem városban két izraeli étteremtulajdonost, bosszúból egy magas rangú Fatah- parancsnok meggyilkolásáért. Tavaly szeptemberben izraeli helikopterek rálőttek Karmi kocsijára, két utasa meghalt, ő azonban sér- teüen maradt. Hanan Asravi palesztin képviselőnő a merénylet kapcsán azzal vádolta Ariel Sáron izraeli kormányfőt, hogy politikai eszköznek tekinti a gyilkosságokat. Izraeli részről eddig nem kommentálták az ügyet. A kelet-jeruzsálemi rombolási akcióval kapcsolatban a jeruzsálemi rendőrség szóvivője az AFP-nek elmondta, hogy egy izraeli bíróság adott parancsot 17 „illegálisan felépített” ház lebontására. Dalia Rabin-Philosof izraeli védelmi miniszter-helyettes ezzel egy időben elismerte, hogy ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot a Gázai övezetben lévő Rafahban január 10-én végrehajtott tömeges házrombolással kapcsolatban, is. Amerikai illetékesek tegnap nem voltak hajlandók nyilatkozni arról, hogy a brit muzulmánok fel- kerültek-e arra a C-17-es amerikai szállítógépre, amely vasárnap indult el Afganisztánból újabb 30 fogollyal Kubába. Amerikai repülőgépek tegnap is folytatták a kelet-afganisztáni Hosz- ttól délnyugatra fekvő Zavar térségének bombázását, ahol tálibok és al-Kaida-tagok búvóhelyeit gyanítják. A pakisztáni Mirámsáh határváros lakói január 3. óta nem tudnak aludni a nem szűnő éjszakai bombázások miatt - írta az AFP. A Newsweek legújabb számában arról lítják le a temelíni atomerőművet. Susanne Riess-Passer, az FPÖ elnöke, alkancellár bejelentette: pártja újra akar tárgyalni Prágával az atomerőműről. Az ügyben Wolfgang Schüssel kancellár (ÖVP) már olyan megállapodást ért el Prágával, amely garantálja az Ausztria által kifogásolt biztonsági hiányosságok orvoslását, s amely búja az EU támogatását is. Tegnap reggel 8-kor megkezdődött az egy hétig tartó aláírásgyűjtés az FPÖ meghirdette temelíni népi kezdeményezéshez. Az OGM intézet kiszámolta, hogy egymillió körüli alá- úás várható. Haider azt hangoztatta, hogy a gyűjtés eredménye ugyan senkit nem kötelez semmire, de elanjelynek következtében több mint 500 palesztin vált hajléktalanná. A politikus asszony elmondta, hogy jelen volt, amikor Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter zöld utat adott az akcióra, és utasítása világosan szólt: nem kell lerombolni lakott házakat, csupán olyanokat, amelyeket rendszeresen az izraeli erőkre való tüzelésre, illetve fegyvercsempészetre használnak. Simon Peresz külügyminiszter bejelentése szerint az izraeli kormány úgy döntött, hogy leállítja a házrombolást a palesztin területeken. „Levontuk a tanulságot ebből az ügyből, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a házrombolás többet árt, mint használ Izrael biztonságának” - tette hozzá. Lapzártakor kaptuk a hírt: palesztin fegyveresek tegnap lelőttek egy izraelit, egy másikat pedig megsebesítettek a ciszjordániai Nablusz környékén. A merényletet az al- Aksza Mártújai fegyveres csoport vállalta magára. Az országúti rajtaütést a csoport megtorlásnak szánta Karmi haláláért. (MTI) számolt be, hogy a tavaly őszi kandahári bombázások idején az amerikai katonák hajszál híján foglyul ejtették Omar mollát, a tálibok legfőbb vezetőjét. Ezt a móllá személyes sofőrje, Kiari Saheb mondta el a lapnak. Óktóberben a móllá, tanácsadóinak rábeszélése ellenére sem hagyta el a bombázásoknak kitett várost, és még sokáig kandahári rezidenciáján maradt. Végül is belegyezett, hogy biztonságosabb helyre vigyék, és egy ócska teherautón menekítették ki a városból, ahol előzőleg néhány napig házról házra menekült és a pincékben éjszakázott. várja Schüssel kancellártól, hogy nagy számú aláírás esetén módosítsa eddigi álláspontját Temelín ügyében, esetleg legyen népszavazás az EU-bővítésről. A Kurier tegnap azt írta: politikai értelemben az FPÖ kezdeményezése Csehország ellen irányul, de Prága akkor is beindítaná az erőművet, ha sikerülne is megakadályozni Csehország (és a többi tagjelölt) EU-csadakozását, Ausztriának viszont egyre több szakértő szerint már maga a kampány is jelentős gazdasági és politikai kárt okoz. Jörg Haider javaslatait a lakosság 59, a véleményformálók 86 százaléka tartja populistának, és csak 20, illetve 9 százaléka komolyan veendőnek. Kabulban először járőröztek tegnap német katonák afgán rendőrök kíséretében (TASR/AP-felvétel) Mohammed Omar móllá házról házra menekült és a pincékben éjszakázott Britek az elfogott al-Kaidások között MTI-HÍREK Ausztriában tegnap kezdődött meg a temelíni atomerőműről a Haider-féle referendum Mélyülő viszály a koalícióban MTI-JELENTÉS Újabb támadás a klézsei és pusztinai csángók ellen Tilos a nyelvápolás MTI-JELENTÉS Bukarest. A Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSSZ) betiltását követeli a romániai Bákó megyei tanfelügyelőség illegális oktatási tevékenység miatt - közölte tegnap a Curentul című román napilap. A tanfelügyelőség a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnál tett feljelentést, azzal vádolva a szövetséget, hogy engedély nélkül folytat oktatási tevékenységet, ami egyébként az alapszabályában sem szerepel. Az MCSSZ és a Szeretet Alapítvány támogatásával tavaly ősszel kezdték meg két bákói településen (Klézsén és Pusztinán) a magyar nyelv iskola utáni tanítását, mivel a megyei tanfelügyelőség a román oktatási törvényt megsértve nem engedélyezte, hogy a szülők kérésére az állami iskolákban tanítsák a magyar nyelvet. A két civü szervezet kezdeményezését a bákói tanfelügyelőség előbb azzal próbálta meghiúsítani, hogy kijelentette: a tanításnak helyt adó magánházak nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Ugyanakkor a Bákó megyei állami iskolák döntő többsége sem rendelkezik a szükséges egészségügyi engedéllyel. Az 1991-ben alapított Moldvai Csángómagyar Szövetség alapszabályában valóban nem szerepel az oktatási tevékenység, de az anyanyelv ápolása igen. Az iskolán kívüli alternatív oktatás éppen ezért szigorúan a magyar nyelv tanítására korlátozódik. A Curentul szerint Bukarest semmit sem tesz a románellenes tevékenység leállítására. „Ha mindez az eddigi közöny mellett folytatódik, fennáll annak a veszélye, hogy hamarosan egy új enklávé formájában az egész térség kicsúszik az ellenőrzés alól” - figyelmeztetett a magyar nyelv oktatásának veszélyére a lap. Elbocsátaná azokat, akik magyarigazolványt kérnek Funar fenyegetőzik MTI-HÍR Bukarest. A kolozsvári polgármester tegnap bejelentette: elbocsátja állásukból a polgármesteri hivatal azon magyar nemzetiségű dolgozóit, akik a kedvezménytörvény alapján magyarigazolványt kémek. Gheorghe Funar azzal indokolta döntését, hogy értelmezése szerint a magyarigazolványok tulajdonosai valójában kettős állampolgársághoz jutnak, s mint ilyenek nem tölthetnek be közalkalmazotti állást. Boros János alpolgármester ennek kapcsán elmondta: Funar durva törvényszegésre készül, mivel a küátásba helyezett megtorlásnak semmiféle jogalapja nincs. Az elbocsátással való fenyegetődzés elsősorban olyan propagandacélú megfélemlítés, ami ellen „a román politikusok jelentős része, sajnos, nem fog tiltakozni”. Az alpolgármester hozzátette, mivel Funar őt nem bocsáthatja el, ezért vele azt közölte, hogy megtiltja számára a belépést a polgármesteri hivatalba. Funar akcióját támogatja a Civitas országos szakszervezeti szövetség, vezetője, Valér Suciu közölte: a szakszervezet nem fogja védelmébe venni a magyarigazolvány miatt állásukból elbocsátott embereket. Amerikai alakulatok érkeztek a Fülöp-szigetekre Közös katonai akció MTI-HÍR Manila. Amerikaiak is részt vesznek a következő hat hónapban a Fülöp-szigetek hadseregének oldalán az Abu Szajjaf nevű, helyi muzulmán terrorszervezet elleni háborúban. Az amerikai katonák első csoportja már meg is érkezett, a többieket mára várják a Fülöp- szigetekre - közölte Angelo Reyes, a manilai kormány védelmi minisztere. A harci cselekményekben nem szándékozik közvetlenül részt venni a mintegy 650 amerikai katona, de fel lesznek fegyverezve, és ha támadás éri őket, visz- szalőnek. Hivatalosan nem hadműveletként, hanem hadgyakorlatként emlegetik amerikai részről a készülő akciót. A tervek szerint 500 amerikai katona logisztikai támogatást nyújt a helybeli hadsereg terrorizmusellenes harcához, az amerikai különleges alakulatok 150 tagja pedig elkíséri a terepre a helyi csapatokat. A Fülöp-szigetektől való elszakadást hirdető szélsőséges Abu Szajjaf csoport, amely a feltételezések szerint kapcsolatban áll a bin Laden vezette al-Kaidával, jelenleg is fogva tart egy amerikai házaspárt és egy helyi ápolónőt a szigetország déli részén, Basilan szigetén. Bizonyos feltételekkel támogatnák a szerbek Rugovát Az USA mást favorizál? ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A koszovói szerb Visszatérés koalíció parlamenti képviselői Ibrahim Rugóvá elnökjelöltre fognak szavazni a törvényhozásban, ha a politikus ígéretet tesz arra, hogy Koszovó minden polgárának lesz az elnöke, s törekedni fog arra, hogy mindenki számára biztosítsa a normális életkörülményeket - közölte a Politika című belgrádi lappal Rada Trajkovics, a szerb frakció vezetője. A 120 tagú koszovói parlamentben eddig már háromszor próbálták - a legutóbbi két fordulót a múlt héten tartották - megválasztani a tartomány elnökét, de ez egyszer sem sikerült, Rugóvá, az egyedüli jelölt a három albán párt közötti nézeteltérések miatt nem kapta meg a kellő szavazatmennyiséget. A szerb politikus asszony szerint a koszovói parlamenti válságot az albán vezetők és pártok idézték elő, de „önmagukra hagyatkozva nem oldhatják azt meg”. Hozzátette: vitathatatlan, hogy „Ibrahim Rugóvá mérsékelt politikus a választásokon megszerezte a koszovói albánok majd felének a szavazatát, s ót támogatja a nemzetközi közösség is. Egy demokrata elnökjelöltnek világosan ki kell mondania, hogy szerbek is élnek Koszovóban, ez a szülőföldjük, joguk van itt élni, és a menekültek is hazatérhetnek”. A Visszatérés szerb koalíció 22 képviselőjének szavazata bőven elegendő lenne ahhoz, hogy Rugovát Koszovó elnökévé válasszák. Viszont a belgrádi Nációnál című napilap tegnap azt állította, hogy Vetőn Surroi albán publicistát favorizálja az USA Koszovó elnökének posztjára. A lap szerint Washington egyrészt meg szeretné akadályozni, hogy Koszovóban végül is a szélsőségesek jussanak vezető szerephez, márészt pedig Amerika erősíteni akarja befolyását a Balkánon. A lap követ- keztétése szerint folytatódik a harc az USA és az EU között a balkáni befolyásért. Vetőn Surroi egyébként a pristinai Koha Ditore napilap kiadója, s a koszovói konfliktus lezárása után nagy feltűnést keltett azzal, hogy a koszovói albánok által a szerbek ellen elkövetett bűncselekményeket bírálta. (MTI, TASR)
