Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 3. Politika 5 Szigeti László államtitkár szerint ősszel megkezdődhet az oktatás a magyar pedagógusokat is képző karon Jó ütemben folyik a tárgyalás Hosszas vajúdás után, úgy tű­nik, felgyorsult az a folyamat, melynek eredményeképpen a nyitrai Konstantin Egyetemen létrejöhet a „magyar” kar. Szigeti Lászlót, az oktatási minisztérium államtitkárát a leendő kar felépítéséről és működéséről kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS A múlt év végén intenzívebbé vál­tak a tárgyalások a nyitrai Kons­tantin Egyetem vezetősége és a magyar kar tervezetét kidolgozó, az MKP képviselőiből, valamint független szakemberekből álló bizottság tagjai között. Ön részt vett valamennyi tárgyaláson. Vé­leménye szerint minek köszönhe­tő a folyamat felgyorsulása? Ha a kormányprogramot és a kabi­net tavaly januári határozatát telje­síteni akarjuk, akkor fokozni kell a kar létrehozásának az ütemét. En­nek érdekében a múlt év végén két magasabb szintű találkozóra - ame­lyen részt vett Milan Ftácnik oktatá­si miniszter és Csáky Pál miniszter­elnök-helyettes is -, valamint két szakértői értekezletre került sor. Ezek a találkozók reális esélyt te­remtettek arra, hogy a magyar pe­dagógusok képzését biztosító kar a 2002-es évben létrejöjjön. Milyen eredmények születtek? Megegyeztünk az új kar feladatai­ban, belső felépítésében. Megálla­podtunk abban, hogy kiket fog ké­pezni, kik számára jön létre, meg­egyeztünk a fakultás keretében lét­rejövő tanszékekben. A tanszékek mellett a karon belül megalakul egy intézet is, melynek a nemzetiségek » Megállapodtunk r abban, hogy kiket fog képezni, megegyez­tünk a fakultás kereté­ben létrejövő tanszé- > kekben. > kutatása lesz a feladata. A vitás kér­dések közé tartozik még az új kar neve, én azonban bízom benne, hogy ebben is megtaláljuk a közös nevezőt. Müyen nevek merültek fel? A mi eredeti álláspontunk az volt, hogy a kar nevében szerepeljen az, hogy ez egy magyar pedagóguskép­zést biztosító intézmény, az egye­tem „multikulturális” kart szeretett volna létrehozni. Kialakulóban van egy számunkra is elfogadhatónak „A vitás kérdések közé tartozik az új kar neve, én azonban bízom ben­ne, hogy megtaláljuk a közös nevezőt." (Somogyi Tibor felvétele) tűnő megoldás, mely szerint az új kar egy jelentős, történelmi szemé­lyiség nevét viselné. Egyelőre több névről tárgyalunk, még korai arról beszélni, hogy kinek a nevét veszi fel az új intézmény. Mi lesz a sorsa annak a tízmillió koronának, melyet tavaly elkülö­nített a kormány? Ez a támogatás átkerül erre az évre, és elképzelhető, hogy a kormány ezt az összeget még növelni fogja. Müyen tanszékek jönnek létre a kar indulásakor? Egyelőre öt tanszék létrehozásában egyeztünk meg: a magyar nyelv és irodalom tanszék, a szlovakisztika tanszék, a matematika és informati­ka tanszék, a nevelési tantárgyak tanszéke és végül a természettudo­mányi tárgyak módszertanának tanszéke már az induláskor megala­kul. A tanszékek elnevezése termé­szetesen még nem végleges, az ötö­dik tanszék feladatairól is viták foly­nak, mivel mi szeretnénk elérni, hogy ez ne módszertani, hanem tu­dományos tanszék legyen. Elég lesz öt tanszék az új kar akk­reditálásához? A felsőoktatási törvény nem hatá­rozza meg, hány tanszék kell egy kar akkreditálásához, már most tár­gyalunk azonban a lehetséges hato­dik és hetedik tanszék megnyitásá­ról is. Szinte biztos a germanisztika tanszék indítása, a hetqdikről pedig még folynak a tárgyalások. Véleménye szerint mikorra vár­ható a kar megalakulása? Ha január és február folyamán tisz­tázzuk a megmaradt vitás kérdése­ket, akkor az új tanévtől már bizto­san elindulhat az oktatói munka. Habár az egyetem vezetésének hoz­záállása az utóbbi időben kedvező, és szakértői szinten már az egyete­mi tanács is foglalkozott a tervezet­tel, egészen biztosak csak akkor le­hetünk a kar létrehozásában, ha már döntött a szenátus, és ez a dön­tés megfelel a szlovákiai magyar­ságnak is. Kikből áll majd az új intézmény tanári kara? A nyitrai Konstantin Egyetemen jelenleg mintegy hatvan olyan pe­dagógus dolgozik, aki magyar nyelven is tud oktatni. Terveink szerint kezdetben a törzsállomány harminc-negyven tanárból állna; rajtuk kívül az egyetem más kara­in tanító pedagógusok is oktatná­nak. Ezenkívül számolunk mások­kal is; felkérésünkre több magyar- országi egyetem tanárai vállalták, hogy oktatnának az induló fakultáson. Mi lesz a sorsuk az egyetem ma­gyar diákjainak? Megmarad a je­lenlegi magyar tagozat, vagy át­kerülnek az új karra? Az egyetem vezetőségének a javas­lata szerint azok a hallgatók, akik át akarnak jelentkezni az új karra, ezt megtehetik, a magasabb évfolyam­ok diákjai azonban - ha számukra ez előnyösebb - a régi karon fejez­hetik be tanulmányaikat. Az új kar valamennyi általa indí­tott szakon képes lesz minden tantárgyat magyarul oktatni? Egyik pillanatról a másikra nem le­het létrehozni egy teljesen kiépített kart. Az oktatás a kötelező tanszé­kekkel kezdődik, melyek száma fo­kozatosan bővül majd a tanulható szakok, szakpárosítások számával együtt. Kezdetben lesznek olyan szakok, amelyeket szlovákul vagy két nyelven tanulnak majd a diákok, de az egyetem feladata lesz, hogy fokozatosan biztosítsa ezeknek a magyar nyelvű képzését is. A leg­több gond a földrajzzal van, mivel ennek a magyar nyelvű oktatása még nem megoldott. A felvételik nyelve is a magyar lesz? Már ebben a tanévben is nyíltak olyan szakok, melyekre magyarul lehetett felvételizni, de a felvételi vizsgák nyelve még azok közé a részletkérdések közé tartozik, me­lyeket tisztázni kell. A kar létrehozásának egyik célja a magyar tannyelvű felsőoktatás szilárd, nehezen megszüntethe­tő, nagy önállósággal rendelke­SS Már ebben a tanév- r ben is nyíltak olyan szakok, melyekre ma­gyarul lehetett felvé- . . telizni. \\ ző intézményi hátterének meg­teremtése. Biztosítja ezt a kar tervezete, ha tudjuk, hogy az új felsőoktatási törvény - melyet jelenleg tárgyal a parlament - a karok autonómiáját is korlátoz­za majd? A felsőoktatási törvény végleges for­mája még sokat változhat, megma­radhat a karok jelenlegi erős auto­nómiája is, ezért erről még korai be­szélni. Minden folyamat visszafor­dítható azonban, minden intéz­mény megszüntethető, ezért kedve­zőtlen politikai helyzet esetén ez a kar is megszűnhet vagy megváltoz­hat a tartalma, működésének célja. Én azonban úgy látom, hogy abban az országban, ahol több, mint 90 egyetemi kar létezik, elvárható, hogy közülük legalább egy biztosít­sa a magyar kisebbség pedagógusa­inak anyanyelvű képzését. Ha azon­ban folytatódik Szlovákia közeledé­se az Európai Unióhoz és a NATO- hoz, akkor úgy gondolom, hogy a kar létét nem fenyegeti veszély. Csehország: az utóbbi napokban négy személy fagyott meg; Lengyelország: sok település maradt áram nélkül Nagy gondot okoz a sűrű havazás és az erős szél HÍRÖSSZEFOGLALÓ Prága/Varsó/Huszt. Szlovákiához hasonlóan Csehországban és Len­gyelországban is zord téli időjárás uralkodik. Csehországban eddig négy személy vesztette életét. A hegyvidékeken az utóbbi napok sű­rű havazása komoly problémákat okoz a közlekedésben. Az észak­csehországi Óriáshegység, valamint a délnyugat-csehországi Sumava vi­dékén az utak nagy része gyakorla­tilag járhatatlan a sűrű havazás és az erős szél miatt. Az ország legma­gasabb csúcsán, a Snézkán tegnap­ra virradó éjszaka az orkán sebessé­ge elérte 170 küométer/órát. A rendőrség felszólította az autóso­kat, hogy kerüljék el ezeket a vidé­keket. Hasonlóan nehezen járható- ak az utak a Jizera- és az Orlíki- hegységben, illetve az ország észak- nyugati és északkeleti járásaiban. A hatóságok javasolták az autósok­nak, hogy bárhová is indulnak el, vi­gyenek magukkal hóláncot, mert nélküle az ország jelentős részén nehéz közlekedni. Nagyon nehéz­kes a közlekedés a Prága és Brünn közötti autópályán is. A kialakult hóakadályok miatt a sztráda több szakaszán fennakadások vannak és megnőtt a koccanásos balesetek száma is. Ez egyébként jelenleg a cseh nagyvárosokra is jellemző. Prágában tegnapra virradó éjszaka két holttestet talált a rendőrség az utcán. Öltözetük alapján valószínű­leg hajléktalanok voltak, a jelek sze­rint részegen elaludtak a szabad ég alatt és megfagytak. Mindkét holt­testet orvosi vizsgálatnak vetették alá. Csehországban az új évben már négy fagyhalál történt. A zord téli időjárás következtében az Óriás­hegységben két turista vesztette éle­tét. Ók szilveszterkor eltévedtek az erdőben, és mire a mentők rájuk ta­láltak, már halottak voltak. Lengyelországban ugyancsak sűrű havazással, szélviharokkal köszön­tött be az új év, tegnap reggel az or­szág sok közútja síkossá, veszélyes­sé vagy járhatatlanná vált, és az északkeleti Podlaskie vajdaságban 150 település villanyáram nélkül maradt. Különösen súlyos a hely­zet a délkeleti Kárpátalja vajdaság­ban és Sziléziában, ahol megbé­nult a közlekedés. Több helyütt a megcsúszott, keresztbe fordult jár­művek is akadályozzák a forgal­mat. Számos gépkocsi a hó fogsá­gába került. Az autóbuszjáratokat sok helyen le kellett állítani, és a behavazott vágányok miatt több helyi vonat sem közlekedik. Nem várható a helyzet gyors javulása. Folytatódik a havazás, másutt ha­vas eső vagy eső esik, jégpályává változtatva az utakat. Az útkarban­tartók mindenütt megfeszítetten dolgoznak, de kevés a gép, és kép­telenek megküzdeni a hóval, hófú­vásokkal. Lavinaveszély fenyegeti Ukrajna délnyugati településeit is. Kedden öt házat temetett maga alá a Kárpátokból levonuló hótömeg a Huszti járás Gázló községében, ahol az egyik lakóház összedőlt, kettő pedig lakatlanná vált a rázú­duló hó miatt. Értesüléseink sze­rint a lakókat sikerült időben kite­lepíteni a házakból, így senki sem sérült meg. (kj, m, c,kat) ■ML' '' .. • _________I_______________________£:_tons_______xasasal *_____________ Há ttal a hóhelyzetnek (CTK-felvétel) RÖVIDEN Meciar nem kapott ajánlatot Haveltől Prága. Egyáltalán nem kínálta fel Václav Havel akkori államfő Vla­dimír Meciarnak a csehszlovák szövetségi kormányfői széket tíz év­vel ezelőtt. A cseh elnök szóvivője szerint Meciar valótlanságot állí­tott a Sme című napilapnak adott interjúban. A volt szlovák minisz­terelnök elmondta: Havel felajánlotta neki a miniszterelnökséget, ám ő nem fogadta el. Szerinte ez kísérlet volt arra, hogy szembeál­lítsa őt Václav Klaus akkori cseh miniszterelnökkel. (TASR) Csehországban terjeszkedne a TA3 Prága. A TA3 szlovákiai hírtelevízió is érdeklődik a prágai és Hradec Králové-i körzeti televíziós frekvencia használati joga iránt. A cseh tévétanács december elején vonta be az RTV Galaxie társa­ság műsorszórási engedélyét a két térségben. A TA3 vezérigazgató­ja szerint ha az említett testület pályázatot ír ki, a szlovák hírteleví­zió is versenybe száll a TV3-ért. (SITA) Róbert Benő a Národná obroda élén Pozsony. Új főszerkesztője van a Národná obrodának, éspedig a lapkiadója, a Mirox igazgatója, Róbert Benő, akit a Markíza televí­zió képernyőjéről ismerhetünk. Az új főszerkesztő hivatalba lépése után közölte: nem tervez változást a lap szemléletében. Az eddigi főszerkesztő, Dag Danis egy hónapon belül dönt, hogy a Národná obroda szerkesztőségében marad-e. (TASR) Koncos helyére Sipos vagy Dzurák? Pozsony. Ma dönt a földművelési miniszter betöltetlen képviselői mandátumáról a Demokratikus Baloldal Pártja. Pavel Koncos par­lamenti helyét először Roman Sipos foglalta el, de később az épí­tésügyi minisztérium államtitkára lett. A mandátumot ekkor Eubomír Dzurák kapta meg. Sipos azonban nemrég lemondott, és szeretne visszatérni a törvényhozásba. A parlament alkotmányjogi bizottságának egyik tagja, Peter Kresák szerint joga van ismét el­foglalni a helyet. (TASR) A gyermek nem kellett, a pénz igen? Kassa. Életet adott Kassa idei első újszülöttének, majd gyermekét otthagyva távozott a kórházból a tizenkilenc éves hajadon Veroni­ka G. Állítólag a gyermek születését akarta megünnepelni, s nem várta meg a polgármestert. Később tudta csak meg, hogy Zdenko Trebula tízezer koronát is adományozott a Lunik IX. lakótelep leg­fiatalabb lakójának. A Twist rádió értesülése szerint a nő szeretne visszamenni a kórházba gyermekéhez, (t, ú) Késik a szlovák-magyar megállapodás a bősi vitában Csak a választások után ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Budapest. Szakértők úgy vélik, legföljebb a magyar és a szlovák választásokat követően folytatód­hatnak az érdemi tárgyalások a bősi vízlépcsőről. Az utóbbi hóna­pokban érezhetően csökkent a megbeszélések intenzitása. Ennek elsődleges oka, hogy egyik kor­mánynak sem érdeke a két ország­ban belpolitikai vitákat kiváltó kérdés napirenden tartása. Vélhe­tően elsősorban a szlovák fél lassí­totta le a tárgyalásokat azzal, hogy olyan témákat utaltak ismét szak­értői csoportokhoz, amelyeket ko­rábban már tisztáztak. A múlt év elején már fölcsillant a remény, hogy sikerül lezárni a tíz éve tartó huzavonát. Azzal, hogy Magyaror­szág lemond a bősi erőműrend­szerben levő tulajdonrészéről és nem tartana igényt az ott megter­melt elektromos áram magyarokat megillető részére. Ennek fejében Szlovákia több vizet engedne az Öreg-Dunába, és elfogadja, hogy Magyarország nem épít duzzasz­tóművet sem Nagymarosnál, sem máshol. A Népszava úgy tudja: a két kormány közötti egyeztetések tempóját a szlovák fél „kevéssé konstruktív” hozzáállása lassítot­ta. Szlovákia kérésére ugyanis is­mét szakértői munkacsoportok - folyamhajózási, környezetvédel­mi, jogi - kezdtek tárgyalni azok­ról a kérdésekről, amelyeket lénye­gében korábban, a tárgyalások előkészítése során már egyszer tisztáztak. így a két ország képvi­selői ebben a kormányzati ciklus­ban mindössze addig jutottak el, hogy a tárgyalási témákra és „me­netrendekre” vonatkozó javasla­tok kicserélése után a szakértői bi­zottságok egyeztetni kezdtek, s megfogalmazták azoknak a kérdé­seknek egy részét, amelyekre a „plenáris” megbeszéléseken kellett volna a küldöttségeknek választ keresniük. Holott a két kormány­zat célkitűzése az volt, hogy még 2001 vége előtt aláírjanak egy olyan' kormányközi megállapo­dást, amely tartalmazza a jogvita megoldásának az elveit. Majd az elvi egyezség aláírását követően kidolgozzák azt a részletes, kétol­dalú államközi szerződést, amely a sokat vitatott 1977-es államközi egyezmény, az úgynevezett vízlép­csőszerződés helyébe lépett volna. Tavaly év elején még úgy látszott, hogy belátható időn belül sikerül lezárni a több mint egy évtizede húzódó jogvitát. Hol vannak a három éve megígért dupla fizetések? Bugár Béla jó évet vár HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bajos lesz a kormányzás utolsó évében teljesíteni a bérek­ről, a foglalkoztatottságról és a jog érvényesítéséről szóló korábbi ígé­reteket - mondta tegnap a minisz­terelnök. Mikulás Dzurinda beval­lotta: három olyan feladatról van szó, amelyek megoldásához sok­kal több idő szükséges, mint ahogy azt 1998-ban gondolták. Szerinte ebben objektív és szubjektív okok is közrejátszottak: az előbbieket az előző kabinettől örökölték. „Töb­bet is tehettünk volna” - jelentette ki Dzurinda, aki még a Szlovák De­mokratikus Koalíció elnökeként kétszeres fizetést, tízszázalékos munkanélküliséget és hatéko­nyabb jogérvényesítést ígért a par­lamenti választások előtt. Bugár Béla szerint a választások ,jól sike­rülnek”, s az ország halad tovább az Európai Unió felé vezető úton, és meghívót kap a NATO-ba is. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke leszögezte: bár nem érzi magát jósnak, de pártja mindent megtesz a lehető legjobb eredményért. Ezt azonban jelenlegi koalíciós part­nereitől, főleg a Dzurinda által fémjelzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniótól és a Keresz­ténydemokrata Mozgalomtól is el­várja. (s, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents