Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-12 / 10. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 12. Oktatás A bölcsészettudományi karnak szinte már gondot okoz betölteni az elsőéveseknek szánt helyeket Csökken a diákok tudásszintje Mészáros András tanszékvezető tanár (Archívum) Közeleg az egyetemekre készülők felvételi kérelmének beadási határideje. A jövendő hallgatóknak már csak kevés idejük van eldönteni, mely felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni. Mészáros András tanszékvezető tanárt egyebek mellett a Comenius Egyetem bölcsészettudományi kara magyar tanszékének felvételi vizsgáiról kérdeztük. RÁCZ VINCE Elégedettek a magyar tanszékre felvételizők tudásszintjével? A legutóbbi felvételi vizsga eredményei kellemes meglepetést jelentettek számunkra. Már régóta nem volt annyi elsőévesünk, mint az idei tanévben. Nagyobb arányban feleltek meg a felvételizők, mint az elmúlt néhány évben. Egy példát mondok, az utóbbi háromnégy évben magyar-szlovák szakon senki nem felelt meg, idén pedig sikerült felvenni erre a szakpárosításra is hallgatókat. Általánosságban elmondható, csökken a felvételizők tudásszintje. A bölcsészettudományi karnak szinte már gondot okoz betölteni az elsőéveseknek szánt helyeket. A támasztott követelményi szint, a felvételi ponthatár továbbra is változatlan, csak éppen a felvételi ponthatár felett már kevesebben felelnek meg. Mire épül a felvételi vizsgák anyaga? A magyar tanszék tanárai a felvételi tesztlapot kizárólag a középiskolás tananyagból kiindulva állítják össze. A gimnáziumi tankönyvek tartalmát vesszük alapul. Elméletileg a felvételiző diákot nem érheti kellemetlen meglepetés a teszüap kitöltésekor. A legtöbb gondot a helyesírás okozza számukra, e tekintetben követik el a legtöbb hibát. Egyébként a felvételi vizsgák előtt körülbelül egy hónappal azok, akik a bölcsészkarra adták be a felvételi kérelmüket, kapnak egy írásos tájékoztatót, melyből megismerhetik a követelményrendszerünket, ezenkívül elküldjük nekik a kar Informácie o stúdiu a poziadavkách na prijímacie skúsky című kiadványát is. A kiadvány már decembertől kapható a könyvesboltokban is. Tartanak-e próbafelvételiket? A magyar tanszék már öt éve szervez próbafelvételiket. Hagyományosan mindez úgy történik, hogy a jövendő magyar szakosok az előző évi felvételi vizsga teszdapját töltik ki. A próba során felmérhetik a tudásukat, és megtapasztalhatják a vizsgahelyzetet. Az eredményeiket ugyanúgy értékeljük, mint a felvételin, ugyanazok a követelmények érvényesek, csak éppen a próba szintjén. Utána a diákokkal közösen megbeszéljük, milyen alapvető hibákat követtek el, hol vétettek, mely témakörök okoznak esetleg problémát, mire figyeljenek oda a még hátralévő felkészülési időben. A próbafelvételizők kérdéseket tehetnek fel, konzultálhatnak a tanárokkal. Információkat szerezhetnek a tanszékről, a felvételi vizsgák formális és tartalmi vonatkozásairól, a tanszék tanárai pedig igyekeznek minden- felmerülő kérdésre válaszolni. Szervez-e a tanszék előkészítő tanfolyamokat? A tanszék nem tart felvételi előkészítőket, de természetesen van lehetőség az egyetemi képzés előtt előzetes tanulmányokat folytami. A pozsonyi Kalligram Alapítvány már három éve szervez az Ezredvég elnevezésű program keretében előkészítőket különböző szakokból. A kétszemeszteres, szlovák nyelvű tanfolyamokat szerveznek történelemből, biológiából, köz- gazdaságtanból, jogból és egyéb tárgyakból. Kivételt a magyar nyelv és irodalom képez, melyet természetesen magyar nyelven oktatnak. A Kalligram Alapítvány szerződést köt az ülető karok tanáraival, akik a két félév alatt szombatonként a diákok felkészítését végzik. Általában olyan tanárok oktatják a jövendő hallgatókat, akik magyarul is tudnak, tehát, ha nyelvi probléma merül fel, nem okozhat gondot. A szlovák nyelvű előadásokra azért van szükség, hogy a diákok mintegy előzetesen gyakorlatra tegyenek szert az idegen nyelvű ismeret- szerzésben, a tanfolyam során elsajátíthatják a szlovák nyelvű terminológiát, hozzászokhatnak a nyelvileg speciális szituációhoz, melyet az idegen nyelv használata okoz. Évről évre egyre több érettségiző veszi igénybe a Kalligram Alapítvány szolgáltatásait. Előnye más felvételi előkészítőkkel szemben, melyeket a különböző karok szerveznek, hogy úgyszólván teljes mértékben térítésmentes. A kétszemeszteres képzés mintegy ezer koronába kerül, viszont az alapítvány megtéríti a diákok utazási költségeit. Vannak-e adatok arról, milyen arányban fejezik be a tanulmányaikat a magyar tanszék hallgatói, milyen mérvű a szóródás? Nem rendelkezünk pontos számadatokkal a tanszéken belül, viszont a kar készít felméréseket erre vonatkozólag. Bizonyos lemorzsolódással eleve számolni kell. Ez a tény sok mindennel összefügg. Közrejátszhatnak anyagi természetű okok, családi problémák, a hallgató képtelen a feltételeket teljesíteni, esetleg mindjárt az első szemeszter folyamán rájön, a személyes érdeklődése szempontjából rosszul döntött, más szakon tanulna szívesebben. Egyébként a magyar tanszéken már-már szokás, hogy a tanárok többsége alkalmazkodik a felsőbb évfolyamok diákjaihoz. Ez annyit jelent, hogy ha például valahol állást vállal egy adott hallgatónk, és a délelőttje foglalt a munkája miatt, akkor kérheti az órái áthelyezését egy délutáni időpontra. Természetesen ez csak kisebb létszámú csoportok esetében lehetséges. A kar egészén egyébként körülbelül 25 %-os lemorzsolódással lehet számolni. A magyar tanszéken általában ez az arány kisebb. A Comenius Egyetem a közelmúltban állt át a kreditrendszerre. Mennyiben jelentett ez változást a hallgatók szempontjából? Elvben a kreditrendszernek óriási előnye van, lehetővé teszi az átjárást szakok, karok, egyetemek, akár a különböző országok egyetemei között is. A hallgató mobilitása jelentősen megnőtt. Felvehet szakokat, órákat más tanszékeken is, természetesen a kötelező tárgyai mellé. A Comenius Egyetem az európai kreditrendszert vette át. Ebben az új rendszerben még csak a negyedik szemesztert kezdjük meg, így tehát nem rendelkezünk még széles körű tapasztalatokkal. A magyar tanszéken folyó képzésnek két szintje van, az első a negyedik szemeszterrel zárul. Az első szinten a kötelező tárgyak vannak túlsúlyban csaknem száz százalékban. Az ötödik szemesztertől kezdődően, a képzés második szintjén nő meg a kötelezően és a szabadon választható tárgyak száma. Akkor válik igazán lehetővé a szakok és tanszékek közti átjárás. Minden tanegységet le kell zárni a szemeszteren belül, tehát nem évfolyamokra, hanem szemeszterekre van felépítve a tananyag. Ha például a téli szemeszterben a hallgató egy adott tárgyat nem tud lezárni, a következő téli szemeszterben újra felveheti. Az tanulmányi félévek végén bizonyos kreditszámot lehet elérni. A hallgató dönthet, milyen tempóban, milyen beosztással végzi a tanulmányait. A veszély abban rejlik, hogy a hallgató esetleg rosz- szul dönt. A rendszer ezért ajánlásokat fogalmaz meg a diákok számára. Az ülető tanszék javasolja, hogy melyik szemeszterben ajánlatos egy adott tárgy felvétele. Természetesen nem kötelező figyelembe venni a javaslatait, melyek csupán orientációként szolgálnak. A kreditrendszer arra is épít, hogy az órák inkább konzultációk, mintsem a hagyományos értelemben vett órák. így a tanárok nem terhelik meg túlságosan a hallgatót, sokkal inkább az önáUó munkára ösztönzik őket. Összességében tehát- elmondható, hogy a kreditrendszer nagyobb szabadságot biztosít a diákoknak, azonban nagyobb felelősséget is ró rájuk. MEGKÉRDEZTÜK Nagy Andrást, a Diákhálózat elnökét A Diákhálózat nemrégiben felvételi tájékoztató körutat szervezett középiskolás diákok számára. Miért tartod fontosnak hogy az érettségi után tovább tanuljanak a diákok? Azt hiszem mindenki számára egyértelmű, hogy az egyetemi diploma óriási előnyt jelent az elhelyezkedés, munkaváüalás során. De más szempntból is fontos, hogy valaki egyetemet végezzen, továbbtanuljon: egy új életszemléletet ad, új lehetőségeket nyit meg a tizenéves fiatal számára. Utolsóként említem, de szerintem legalább any- nyira fontos az, hogy jelentősen meghosszabbodnak ezzel az ember „gondtalan” diákévei. A legtöbben szlovákiai magyar diák itthon, Csehországban és Magyarországon tanul. Te mit javasolsz annak, aki felvételi előtt áll, hol próbálkozzon? A legegyszerűbb mindenképpen a szlovákiai egyetemeken tanulni tovább, ezért mindenkinek azt ajánlom, hogy legalább egy hazai egyetemre is adja bejelentkezési lapját. Emellett érdemes megpróbálni a bejutást magyarországi és csehországi egyetemekre is; Magyarországra azért, mert ott az anyanyelvükön tanulhatnak, Csehországban pedig azért érdemes próbálkozni, mert a cseh diákokkal azonos feltételek mellett, tehát ingyen tanulhatnak. Mindkét országban színvonalas, a legtöbb egyetemen magasabb szintű az egyetemi oktatás mint Szlovákiában. dpj) EGYETEMEK INTERNETES CÍMEI Comenius Egyetem http://www.uniba.sk P. J. Safárik Egyetem, Kassa http://www.upjs.sk Cyril és Metód Egyetem, Nagyszombat http://www.ucm.sk Katolikus Egyetem, Rózsahegy http://www.ku.sk Állatorvosi Egyetem, Kassa http://www.uvm.sk Konstantin Füozófus Egyetem, Nyitra http://www.ukf.sk Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya http://www.umb.sk Nagyszombati Egyetem http://www.truni.sk Szlovák Műszaki Egyetem, Pozsony http://www.stuba.sk Műszaki Egyetem, Kassa http://www.tuke.sk Zsolnai Egyetem http://www.utc.sk Trencséni Egyetem http://www.tnuni.sk Közgazdaságtudományi Egyetem, Pozsony http://www.euba.sk Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, Nyitra http://www.spu.sk Műszaki Egyetem, Zólyom http://www.tuzvo.sk Művészeti Főiskola, Pozsony http://www.vsmu.sk Képzőművészeti Főiskola, Pozsony http://www.afad.sk Művészeti Akadémia, Besztercebánya http://www.aku.sk StefánikKatonai Repülős Akadémia, Kassa http://www.vlake.sk Katonai Akadémia, Liptószentmiklós http://www.valm.sk Rendőrakadémia http://apz.minv.sk Illusztrációs felvétel A végzős magyar diákokat nem csak tájékoztatni kell, meg is kell őket győzni a továbbtanulás fontosságáról Az utóbbi években felkapottak lettek a cseh egyetemek LAJOS P. JÁNOS Az utóbbi évek, évtizedek statisztikai adatai folyamatosan azt mutatják, hogy a felsőoktatásban tanulók diákoknak alig öt százaléka magyar nemzetiségű. Ez még a 2001-es, megdöbbentően alacsony népszámlálási adatok fényében is csak a fele a magyar nemzetiségű lakosság arányának. A magyar diákokat nem elég tájékoztatni, nem elég felkészíteni a felvételire, meg is kell őket győzni arról, hogy jelentkezzenek valamelyik hazai egyetemre. A tájékoztatás és egyben a meggyőzés érdekében is, a Diákhálózat évek óta szervez felvételi tájékoztató körutat, melynek során meglátogatják az érettségivel végződő magyar tannyelvű középiskolák többségét. A program célja az, hogy mai egyetemisták győzzék meg arról pár évvel fiatalabb társaikat, hogy próbálják ki az egyetemista életet, ne féljenek jelentkezni valamelyik szlovákiai, magyarországi esetleg csehországi egyetemre. A körút során tájékoztató anyagot visznek magukkal a következő tanévben nyíló szakokról, a felvételi követelményekről. Ebben a tanévben a körút november végén, december elején valósult meg. Egyik szervezője, Nagyvendégi Gábor szerint kissé rövidebb lett, mint ahogyan azt tervezték, a keleti országrész iskoláiba egy baleset következtében már nem tudtak eljutni. - Habár felvételi tájékoztatónak indult az előadássorozatunk, általában nem konkrétan a felvételi követelményekről tájékoztattuk az előadásainkon résztvevő harmadik és negyedik évfolyamos diákokat. A legtöbbjüket az érdekelte, hogy milyen a főiskolás élet, mennyibe kerül, van-e lehetőségük a diákoknak arra, hogy az egyetem mellett valamilyen kiegészítő keresethez juthassanak, mondta Gábor. A diákok szerinte jólértesültek, ismerik lehetőségeiket. Ez egyrészt a felsőoktatási tájékoztatással megbízott tanárnak köszönhető, másrészt az egyre több iskolában természetesnek számító internetnek, melyen keresztül pontos és naprakész adatokhoz lehet jutni az egyes szakokról, egyetemkről. Gábor szerint jelentős különbség van a gimnáziumok és a szakközépiskolák diákjai között. - A gimnáziumokban sokkal nagyobb volt az érdeklődés, a technikumokban tanulóknak csak mintegy 25-30 százaléka akarja megpróbálni a továbbtanulást. Az utóbbi néhány évben újra felkapottak lettek a csehországi egyetemek. Köszönhető ez annak, hogy megszüntették a pár évvel ezelőtt még a szlovákiai diákok számára kötelező tandíjat, és természetesen annak is, hogy Csehszlovákia jónevű főiskolái Csehországban voltak. Az ottani egyetemi oktatás színvonalára kedvezően hat természetesen a cseh gazdaság szlovákiainál jóval nagyobb ütemű fejlődése, aminek köszönhetően jóval több pénz áramlik a felsőoktatásba. A felsőoktatási reform már megvalósult, a diákok sokkal önállóbban választhatják ki tantárgyaikat. A szlovákiai magyar diákok másik célországa Magyarország. Az a természetes kívánság, hogy a főiskolát is magyarul végezhesse a a magyar érettségivel rendelkező fiatal hosszú évekig - a nyitrai egyetemen tanulható néhány szaktól eltekintve - erre nem volt lehetőség Szlovákiában. Pár éve azonban jelentősen változott a helyzet, az addigi megszokott kilencveneslétszám szerint egyik évről a másikra 30-ra csökkentették a létszámot, az idei tanévben már csak 20 szlovákiai magyar diák tanulhat nappali tagozaton tandíjmentesen valamelyik magyarországi egyetemen. Ennek kompenzálásaként az idei tanévben ugyan elindult a magyar nyelvű közgazdászképzés Komáromban, de ez egy más szakot magyarul tanulni akaró diáknak nem sok vigaszt jelent. Kedvező azonban, hogy a nappali képzésre a magyar kormány által nyújtott ösztöndíjak számának csökkentése mellett lehetőség van a részképzésen részt vevő ösztöndíjasok számának növelésére, sőt ez a lehetőség a magyar igazolvány bevezetését követően minden határon túli magyar diáknak jár majd. Lehetőség tehát van, csak élni kell vele. Igaz, hogy az egyetemi tanulmányait végző diákot többnyire a szülőnek kell eltartani, és ez ma már nem olcsó mulatság, de még mindig jobb a tanulásba fektetni pénzt, mint az érettségivel rendelkező, munkanélküli gyereket támogatni anyagilag. Juhász Gyula Ifjúsági Klub postacím: P.O. Box 51F, 949 01 NITRA telefon: 0907 245474 - Borbély Borisz e-maü: jugyik@post.sk honlap: www.jugyik.host.sk KIKELET: Kassai Ifjúsági Közösség Mészáros u. 59., 040 01 Kassa e-mail: kikelet@kikelet.sk honlap: www.kikelet.sk Ady Endre Diákkör: postacím: VSK 17.11, B1512, Pátkova 3, Praha 8 Telefon: 00420 2 8551043, 162-as mellék mobil:+420-776-298204 honlap: www.aed.cz/ Szlovák Oktatásügyi Minisztérium honlap: www. education.gov.sk Ústav informácií a prognóz skolstva honlap: www.uips.sk