Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 12. Oktatás A bölcsészettudományi karnak szinte már gondot okoz betölteni az elsőéveseknek szánt helyeket Csökken a diákok tudásszintje Mészáros András tanszékvezető tanár (Archívum) Közeleg az egyetemekre ké­szülők felvételi kérelmének beadási határideje. A jöven­dő hallgatóknak már csak kevés idejük van eldönteni, mely felsőoktatási intéz­ményben szeretnének to­vábbtanulni. Mészáros And­rás tanszékvezető tanárt egyebek mellett a Comenius Egyetem bölcsészettudomá­nyi kara magyar tanszé­kének felvételi vizsgáiról kérdeztük. RÁCZ VINCE Elégedettek a magyar tanszékre felvételizők tudásszintjével? A legutóbbi felvételi vizsga ered­ményei kellemes meglepetést je­lentettek számunkra. Már régóta nem volt annyi elsőévesünk, mint az idei tanévben. Nagyobb arány­ban feleltek meg a felvételizők, mint az elmúlt néhány évben. Egy példát mondok, az utóbbi három­négy évben magyar-szlovák szakon senki nem felelt meg, idén pedig si­került felvenni erre a szakpárosí­tásra is hallgatókat. Általánosság­ban elmondható, csökken a felvé­telizők tudásszintje. A bölcsészet­tudományi karnak szinte már gon­dot okoz betölteni az elsőévesek­nek szánt helyeket. A támasztott követelményi szint, a felvételi ponthatár továbbra is változatlan, csak éppen a felvételi ponthatár fe­lett már kevesebben felelnek meg. Mire épül a felvételi vizsgák anyaga? A magyar tanszék tanárai a felvéte­li tesztlapot kizárólag a középisko­lás tananyagból kiindulva állítják össze. A gimnáziumi tankönyvek tartalmát vesszük alapul. Elméleti­leg a felvételiző diákot nem érheti kellemetlen meglepetés a teszüap kitöltésekor. A legtöbb gondot a helyesírás okozza számukra, e te­kintetben követik el a legtöbb hi­bát. Egyébként a felvételi vizsgák előtt körülbelül egy hónappal azok, akik a bölcsészkarra adták be a felvételi kérelmüket, kapnak egy írásos tájékoztatót, melyből megis­merhetik a követelményrendsze­rünket, ezenkívül elküldjük nekik a kar Informácie o stúdiu a poziadavkách na prijímacie skúsky című kiadványát is. A kiadvány már decembertől kapható a köny­vesboltokban is. Tartanak-e próbafelvételiket? A magyar tanszék már öt éve szer­vez próbafelvételiket. Hagyomá­nyosan mindez úgy történik, hogy a jövendő magyar szakosok az elő­ző évi felvételi vizsga teszdapját töltik ki. A próba során felmérhetik a tudásukat, és megtapasztalhatják a vizsgahelyzetet. Az eredményei­ket ugyanúgy értékeljük, mint a felvételin, ugyanazok a követelmé­nyek érvényesek, csak éppen a pró­ba szintjén. Utána a diákokkal kö­zösen megbeszéljük, milyen alap­vető hibákat követtek el, hol vétet­tek, mely témakörök okoznak eset­leg problémát, mire figyeljenek oda a még hátralévő felkészülési időben. A próbafelvételizők kérdé­seket tehetnek fel, konzultálhatnak a tanárokkal. Információkat sze­rezhetnek a tanszékről, a felvételi vizsgák formális és tartalmi vonat­kozásairól, a tanszék tanárai pedig igyekeznek minden- felmerülő kér­désre válaszolni. Szervez-e a tanszék előkészítő tanfolyamokat? A tanszék nem tart felvételi előké­szítőket, de természetesen van le­hetőség az egyetemi képzés előtt előzetes tanulmányokat folytami. A pozsonyi Kalligram Alapítvány már három éve szervez az Ezred­vég elnevezésű program keretében előkészítőket különböző szakok­ból. A kétszemeszteres, szlovák nyelvű tanfolyamokat szerveznek történelemből, biológiából, köz- gazdaságtanból, jogból és egyéb tárgyakból. Kivételt a magyar nyelv és irodalom képez, melyet termé­szetesen magyar nyelven oktatnak. A Kalligram Alapítvány szerződést köt az ülető karok tanáraival, akik a két félév alatt szombatonként a diákok felkészítését végzik. Általá­ban olyan tanárok oktatják a jöven­dő hallgatókat, akik magyarul is tudnak, tehát, ha nyelvi probléma merül fel, nem okozhat gondot. A szlovák nyelvű előadásokra azért van szükség, hogy a diákok mint­egy előzetesen gyakorlatra tegye­nek szert az idegen nyelvű ismeret- szerzésben, a tanfolyam során el­sajátíthatják a szlovák nyelvű ter­minológiát, hozzászokhatnak a nyelvileg speciális szituációhoz, melyet az idegen nyelv használata okoz. Évről évre egyre több érettsé­giző veszi igénybe a Kalligram Ala­pítvány szolgáltatásait. Előnye más felvételi előkészítőkkel szemben, melyeket a különböző karok szer­veznek, hogy úgyszólván teljes mértékben térítésmentes. A kétsze­meszteres képzés mintegy ezer ko­ronába kerül, viszont az alapítvány megtéríti a diákok utazási költsé­geit. Vannak-e adatok arról, milyen arányban fejezik be a tanulmá­nyaikat a magyar tanszék hallga­tói, milyen mérvű a szóródás? Nem rendelkezünk pontos szám­adatokkal a tanszéken belül, vi­szont a kar készít felméréseket erre vonatkozólag. Bizonyos lemorzso­lódással eleve számolni kell. Ez a tény sok mindennel összefügg. Közrejátszhatnak anyagi természe­tű okok, családi problémák, a hall­gató képtelen a feltételeket teljesí­teni, esetleg mindjárt az első sze­meszter folyamán rájön, a szemé­lyes érdeklődése szempontjából rosszul döntött, más szakon tanul­na szívesebben. Egyébként a ma­gyar tanszéken már-már szokás, hogy a tanárok többsége alkalmaz­kodik a felsőbb évfolyamok diákja­ihoz. Ez annyit jelent, hogy ha pél­dául valahol állást vállal egy adott hallgatónk, és a délelőttje foglalt a munkája miatt, akkor kérheti az órái áthelyezését egy délutáni idő­pontra. Természetesen ez csak ki­sebb létszámú csoportok esetében lehetséges. A kar egészén egyéb­ként körülbelül 25 %-os lemorzso­lódással lehet számolni. A magyar tanszéken általában ez az arány ki­sebb. A Comenius Egyetem a közel­múltban állt át a kreditrend­szerre. Mennyiben jelentett ez változást a hallgatók szempont­jából? Elvben a kreditrendszernek óriási előnye van, lehetővé teszi az átjá­rást szakok, karok, egyetemek, akár a különböző országok egyete­mei között is. A hallgató mobilitása jelentősen megnőtt. Felvehet sza­kokat, órákat más tanszékeken is, természetesen a kötelező tárgyai mellé. A Comenius Egyetem az eu­rópai kreditrendszert vette át. Eb­ben az új rendszerben még csak a negyedik szemesztert kezdjük meg, így tehát nem rendelkezünk még széles körű tapasztalatokkal. A magyar tanszéken folyó képzés­nek két szintje van, az első a negye­dik szemeszterrel zárul. Az első szinten a kötelező tárgyak vannak túlsúlyban csaknem száz százalék­ban. Az ötödik szemesztertől kez­dődően, a képzés második szintjén nő meg a kötelezően és a szabadon választható tárgyak száma. Akkor válik igazán lehetővé a szakok és tanszékek közti átjárás. Minden tanegységet le kell zárni a sze­meszteren belül, tehát nem évfo­lyamokra, hanem szemeszterekre van felépítve a tananyag. Ha példá­ul a téli szemeszterben a hallgató egy adott tárgyat nem tud lezárni, a következő téli szemeszterben új­ra felveheti. Az tanulmányi félévek végén bizonyos kreditszámot lehet elérni. A hallgató dönthet, milyen tempóban, milyen beosztással vég­zi a tanulmányait. A veszély abban rejlik, hogy a hallgató esetleg rosz- szul dönt. A rendszer ezért ajánlá­sokat fogalmaz meg a diákok szá­mára. Az ülető tanszék javasolja, hogy melyik szemeszterben ajánla­tos egy adott tárgy felvétele. Ter­mészetesen nem kötelező figye­lembe venni a javaslatait, melyek csupán orientációként szolgálnak. A kreditrendszer arra is épít, hogy az órák inkább konzultációk, mint­sem a hagyományos értelemben vett órák. így a tanárok nem terhe­lik meg túlságosan a hallgatót, sok­kal inkább az önáUó munkára ösz­tönzik őket. Összességében tehát- elmondható, hogy a kreditrendszer nagyobb szabadságot biztosít a di­ákoknak, azonban nagyobb fele­lősséget is ró rájuk. MEGKÉRDEZTÜK Nagy Andrást, a Diákhálózat elnökét A Diákhálózat nemrégiben felvételi tájékoztató körutat szervezett középiskolás diá­kok számára. Miért tartod fontosnak hogy az érettségi után tovább tanuljanak a diá­kok? Azt hiszem mindenki számára egyértelmű, hogy az egyetemi diploma óriási előnyt jelent az elhelyezkedés, munkaváüalás során. De más szempntból is fontos, hogy valaki egyetemet végezzen, továbbtanuljon: egy új életszemléletet ad, új lehető­ségeket nyit meg a tizenéves fi­atal számára. Utolsóként emlí­tem, de szerintem legalább any- nyira fontos az, hogy jelentősen meghosszabbodnak ezzel az ember „gondtalan” diákévei. A legtöbben szlovákiai ma­gyar diák itthon, Csehország­ban és Magyarországon ta­nul. Te mit javasolsz annak, aki felvételi előtt áll, hol pró­bálkozzon? A legegyszerűbb mindenkép­pen a szlovákiai egyeteme­ken tanulni tovább, ezért min­denkinek azt ajánlom, hogy legalább egy hazai egyetem­re is adja bejelentkezési lapját. Emellett érdemes meg­próbálni a bejutást magyaror­szági és csehországi egyete­mekre is; Magyarországra azért, mert ott az anyanyelv­ükön tanulhatnak, Csehország­ban pedig azért érdemes pró­bálkozni, mert a cseh diákokkal azonos feltételek mellett, tehát ingyen tanulhatnak. Mindkét országban színvonalas, a leg­több egyetemen magasabb szin­tű az egyetemi oktatás mint Szlovákiában. dpj) EGYETEMEK INTERNETES CÍMEI Comenius Egyetem http://www.uniba.sk P. J. Safárik Egyetem, Kassa http://www.upjs.sk Cyril és Metód Egyetem, Nagyszombat http://www.ucm.sk Katolikus Egyetem, Rózsahegy http://www.ku.sk Állatorvosi Egyetem, Kassa http://www.uvm.sk Konstantin Füozófus Egyetem, Nyitra http://www.ukf.sk Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya http://www.umb.sk Nagyszombati Egyetem http://www.truni.sk Szlovák Műszaki Egyetem, Pozsony http://www.stuba.sk Műszaki Egyetem, Kassa http://www.tuke.sk Zsolnai Egyetem http://www.utc.sk Trencséni Egyetem http://www.tnuni.sk Közgazdaságtudományi Egyetem, Pozsony http://www.euba.sk Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, Nyitra http://www.spu.sk Műszaki Egyetem, Zólyom http://www.tuzvo.sk Művészeti Főiskola, Pozsony http://www.vsmu.sk Képzőművészeti Főiskola, Pozsony http://www.afad.sk Művészeti Akadémia, Besztercebánya http://www.aku.sk StefánikKatonai Repülős Akadémia, Kassa http://www.vlake.sk Katonai Akadémia, Liptószentmiklós http://www.valm.sk Rendőrakadémia http://apz.minv.sk Illusztrációs felvétel A végzős magyar diákokat nem csak tájékoztatni kell, meg is kell őket győzni a továbbtanulás fontosságáról Az utóbbi években felkapottak lettek a cseh egyetemek LAJOS P. JÁNOS Az utóbbi évek, évtizedek statiszti­kai adatai folyamatosan azt mutat­ják, hogy a felsőoktatásban tanu­lók diákoknak alig öt százaléka magyar nemzetiségű. Ez még a 2001-es, megdöbbentően alacsony népszámlálási adatok fényében is csak a fele a magyar nemzetiségű lakosság arányának. A magyar diá­kokat nem elég tájékoztatni, nem elég felkészíteni a felvételire, meg is kell őket győzni arról, hogy je­lentkezzenek valamelyik hazai egyetemre. A tájékoztatás és egyben a meg­győzés érdekében is, a Diákháló­zat évek óta szervez felvételi tájé­koztató körutat, melynek során meglátogatják az érettségivel vég­ződő magyar tannyelvű középis­kolák többségét. A program célja az, hogy mai egyetemisták győz­zék meg arról pár évvel fiatalabb társaikat, hogy próbálják ki az egyetemista életet, ne féljenek je­lentkezni valamelyik szlovákiai, magyarországi esetleg csehorszá­gi egyetemre. A körút során tájé­koztató anyagot visznek maguk­kal a következő tanévben nyíló szakokról, a felvételi követelmé­nyekről. Ebben a tanévben a körút november végén, december elején valósult meg. Egyik szervezője, Nagyvendégi Gábor szerint kissé rövidebb lett, mint ahogyan azt tervezték, a keleti országrész isko­láiba egy baleset következtében már nem tudtak eljutni. - Habár felvételi tájékoztatónak indult az előadássorozatunk, általában nem konkrétan a felvételi követel­ményekről tájékoztattuk az elő­adásainkon résztvevő harmadik és negyedik évfolyamos diákokat. A legtöbbjüket az érdekelte, hogy milyen a főiskolás élet, mennyibe kerül, van-e lehetőségük a diákok­nak arra, hogy az egyetem mellett valamilyen kiegészítő keresethez juthassanak, mondta Gábor. A di­ákok szerinte jólértesültek, isme­rik lehetőségeiket. Ez egyrészt a felsőoktatási tájékoztatással meg­bízott tanárnak köszönhető, más­részt az egyre több iskolában ter­mészetesnek számító internetnek, melyen keresztül pontos és napra­kész adatokhoz lehet jutni az egyes szakokról, egyetemkről. Gá­bor szerint jelentős különbség van a gimnáziumok és a szakközépis­kolák diákjai között. - A gimnáziu­mokban sokkal nagyobb volt az érdeklődés, a technikumokban ta­nulóknak csak mintegy 25-30 szá­zaléka akarja megpróbálni a to­vábbtanulást. Az utóbbi néhány évben újra fel­kapottak lettek a csehországi egyetemek. Köszönhető ez annak, hogy megszüntették a pár évvel ezelőtt még a szlovákiai diákok számára kötelező tandíjat, és ter­mészetesen annak is, hogy Cseh­szlovákia jónevű főiskolái Csehor­szágban voltak. Az ottani egyete­mi oktatás színvonalára kedvező­en hat természetesen a cseh gaz­daság szlovákiainál jóval nagyobb ütemű fejlődése, aminek köszön­hetően jóval több pénz áramlik a felsőoktatásba. A felsőoktatási re­form már megvalósult, a diákok sokkal önállóbban választhatják ki tantárgyaikat. A szlovákiai magyar diákok másik célországa Magyarország. Az a természetes kívánság, hogy a főis­kolát is magyarul végezhesse a a magyar érettségivel rendelkező fi­atal hosszú évekig - a nyitrai egye­temen tanulható néhány szaktól eltekintve - erre nem volt lehető­ség Szlovákiában. Pár éve azon­ban jelentősen változott a helyzet, az addigi megszokott kilencvenes­létszám szerint egyik évről a má­sikra 30-ra csökkentették a létszá­mot, az idei tanévben már csak 20 szlovákiai magyar diák tanulhat nappali tagozaton tandíjmentesen valamelyik magyarországi egyete­men. Ennek kompenzálásaként az idei tanévben ugyan elindult a magyar nyelvű közgazdászképzés Komáromban, de ez egy más sza­kot magyarul tanulni akaró diák­nak nem sok vigaszt jelent. Kedve­ző azonban, hogy a nappali kép­zésre a magyar kormány által nyújtott ösztöndíjak számának csökkentése mellett lehetőség van a részképzésen részt vevő ösztön­díjasok számának növelésére, sőt ez a lehetőség a magyar igazol­vány bevezetését követően min­den határon túli magyar diáknak jár majd. Lehetőség tehát van, csak élni kell vele. Igaz, hogy az egyetemi tanul­mányait végző diákot többnyire a szülőnek kell eltartani, és ez ma már nem olcsó mulatság, de még mindig jobb a tanulásba fektetni pénzt, mint az érettségivel ren­delkező, munkanélküli gyereket támogatni anyagilag. Juhász Gyula Ifjúsági Klub postacím: P.O. Box 51F, 949 01 NITRA telefon: 0907 245474 - Borbély Borisz e-maü: jugyik@post.sk honlap: www.jugyik.host.sk KIKELET: Kassai Ifjúsági Közösség Mészáros u. 59., 040 01 Kassa e-mail: kikelet@kikelet.sk honlap: www.kikelet.sk Ady Endre Diákkör: postacím: VSK 17.11, B1512, Pátkova 3, Praha 8 Telefon: 00420 2 8551043, 162-as mellék mobil:+420-776-298204 honlap: www.aed.cz/ Szlovák Oktatásügyi Minisztérium honlap: www. education.gov.sk Ústav informácií a prognóz skolstva honlap: www.uips.sk

Next

/
Thumbnails
Contents