Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-11 / 9. szám, péntek

17

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 11.

Beszélgetés

magyar párt politizálását. A helyes az, ha a párt körüli gazdasági csoportok annak oldalvizein eveznek és nem fő sodrásában

nem megvalósulása alaposabb elemzést igényel

biztosítva van. Az alpszabály szerint az MKP alulról építkező párt, mégis úgy nézem, jelentős szakadék tátong a csúcsvezetés és az egyszerű tagok között. A pártépítéshez megfelelő információs hálózat kiépítésére van szükség, ami jelenleg döcög, így gyakran az időhiányra hivatkozva a demokrácia elvein esik csorba. Az idősebb generáció talán észre sem veszi, de a fiatalabbak érzékenyen figyelik és megnyugtatom, sok mindent másképp látnak. Az egység megtartásáért hajlandók bizonyos dolgok előtt szemet hunyni. De vajon meddig? Mi a véleménye Önnek erről? Valóban alulról építkezik a párt? (Basternák László)

Az MKP alapszabálya, sajnos még tartalmaz olyan elemeket, amelyek nem felelnek meg teljesen az alulról építkezés elvének. Ezek az elemek a pártegyesítés időszakából maradtak meg. Az alapszabály modernizálására törekszünk, és ez év májusában módosítani fogjuk az eddigi szabályzatot. Időközben megszületett a párt szervezési és működési szabályzata, amely már olyan elemeket tartalmaz, melyek szerint a párt tagjainak nagyobb beleszólási lehetőségük nyílik a pártéletbe. A pártépítésért mint ügyvezető alelnök én felelek a pártban, de az alapszabály és egyéb belső szabályzatok nem kedveznek e feladat maradéktalan teljesítésének. Az MKP kormányzati szereplése sajnos sok kívánnivalót hagy maga után, ezért csökkenhet a párt jelenlegi nagy támogatottsága. Mind ez ideig nem találta meg a párt az utat a fiatalsághoz. 2000-ben kerestem azokat az eszközöket a pártban, amelyek megteremtették volna a fiatalítás feltételeit. Azonban az általam előterjesztett javaslatot nem sikerült elfogadtatni a kongresszuson, ezért nem vállaltam tovább az ifjúságpolitikai ügyek kezelését.

A kedvezménytörvény értelmében egy magyar nemzetiségű (a magyarigazolvány kérelmezésére jogosult) személlyel együtt élő házastárs és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek magyar hozzátartozói igazolvány kérelmezésére jogosult (egyelőre). Ezt értsem úgy, hogy egy vegyes házasságban nevelt kiskorú gyermek csak hozzátartozói igazolványt kaphat? Magyarigazolványt nem? Még akkor sem, ha magyar iskolába jár és domináns nyelve a magyar? (T. Fekete) Magyarigazolványt magyar ember kaphat, tehát kiskorú is. Akkor is, ha vegyes házasságban született. Hozzátartozói igazolványt pedig nem magyar nemzetiségű családtag kap, életkorától függetlenül.

Tisztelt Duray Úr! A szlovák parlamenti pártok hisztériakeltése a magyar kedvezménytörvény miatt ismét azt bizonyítja, hogy a bennünket érintő bármilyen kérdésben - pártállásra való tekintet nélkül (szinte alig van kivétel) - egységesen a szlovákiai magyarság megmaradása ellen vannak. Szinte minden döntésüket a magyaroktól való félelem vezérli. Lát megoldást a megegyezésre és megbékélésre a két nemzet között? (Iván)

Remélem, hogy a józanság győz, és lesz magyar-szlovák megbékélés. Az önrendelkezési kísérleteink című könyvemben felvázoltam néhány olyan megoldást, amely segítené a kiegyezést. Egyelőre úgy látszik, hogy a kiegyyezési szándék a szlovák oldalon lényegesen erőtle- nebb, mint a magyar oldalon.

Az elmúlt választási időszakban az MKP a Meciar-kormány magyarokkal szembeni és egyéb lépései miatt Meciar-ellenes lett, totális ellenzékbe szorult. Meciar-ellenessége ebben a választási időszakban is töreden. Ennek következtében el lehet mondani, hogy mára Meciar a magyar ember szemében maga a sátán. A szlovák politika viszont nap mint nap igazolja azoknak a politikusoknak a ma- gyarellenességét is, akikben az MKP megbízik, akikkel folyamatosan együtt dolgozik. Napról napra bebizonyosodik az az egyszerű tény, hogy ebben az országban sok „Meciar” van. így tehát a magyar ember negatív látásmódjának csak arra az egyre való ráirányítása azt eredményezi, hogy ma az MKP csak bizonyos határok között (mere» Politizálni valaki r ellen vagy valakik ellen nem szabad. Sajnos, a felvidéki magyar politika belee- JA sett ebbe a hibába. N>

ven) tud politizálni. Ez pedig értelemszerűen azt jelenti, hogy az MKP hozzáállása ezen a területen revidálásra szorul. Kérdésem az, így látja-e ezt Duray úr is, és tud-e ebben a kérdésben az MKP lépni, ha szükségesnek véli? (Mede Géza)

Politizálni valaki ellen vagy valakik ellen nem szabad. Sajnos, a felvidéki magyar politika beleesett ebbe a hibába. Ezért egyetértek Önnel abban, hogy a célszerűség helyett korlátozottabb szempontok is helyet kapnak a magyar politizálásban Szlovákiában.

Önt évekig üldözték, sanyargatták a kommunisták. A rendszer- váltás után az Ön által alapított Együttélés Politikai Mozgalomba maga mellé vett több volt kommunistát, akik ma is jelentős közéleti funkciókat töltenek be. Annak idején miért döntött így? (Nagy József, Pozsony) A rendszerváltozás előtt valóban konfliktusba kerültem a kommunista hatalommal. De nem csupán azért, mert nem vagyok kommunista. A rendszerváltozás idején azonban nem az emberek leváltásáról volt szó, hanem a rendszer megváltoztatásáról, forradalom nélkül. Ez azt is jelentette, hogy az elmúlt rendszerben felnőtt generáció által képviselt értékeket használni kellett a változás utáni időszakban is. 1990 tavaszán nyilatkoztam éppen az Új Szónak ezzel kapcsolatban: azt kell vizsgálnunk, mennyire tudott a kommunista rendszerben az ember hű maradni a közösségéhez, hiszen a kommunista párton kívül is voltak gazemberek, s a párton belül is voltak tisztességes emberek.

neki egy kérdést: néhány magasrangú MKP-politikus gyermekei miként járhatnak szlovák iskolába. Ekkor Bugár úr megígérte, utánanéz. Tud erről valamit? Esetleg megbeszélték ezt a kérdést az MKP-ban? (apa)

Nem tudom, mely MKP-politikus gyermeke jár szlovák iskolába, de ha igaz, hogy van ilyen, akkor ez az ő személyes felelőssége. Ha annak a társadalmi közegnek megfelel ez a magatartása, amely politikussá választotta őt, akkor én erről csak azt mondhatom, hogy tiszteletben tartom az ő véleményüket, még akkor is, ha nem értek vele egyet. Az MKP elnöksége nem tárgyalt erről a kérdésről.

Brüsszeli szemmel nézve az MKP eléggé szabad teret hagy közösségünk más képviselőinek a „bemutatkozására” az európai fővárosban. Nem kellene az MKP-nak e téren bővebb tevékenységet kifejtenie (az EP-n belüli lobbizáson kívül)? Az egyes bizottságok nyitottak, de csak annak, aki érdeklődik iránta! Van-e e téren az MKP-nek hosszútávú stratégiája? (F. L.)

Egyetértek a kérdezővel, hogy az MKP nem töltötte be azt az űrt az európai uniós fórumokon, amelyet emiatt mások, akiknek lényegesen kisebb a legitimitásuk, betöltötték. Erről már váltottunk szót az MKP- ban, ott is ugyanezen a véleményen voltam.

Tavaly azt ígérte, ha megfelelő bizonyítékok birtokában lesz, tájékoztat az MKP-ban létező lobbicsoportokról. Miért hallgat? Nincs bizonyítéka vagy megfélemlítették? (felvidéki) Nyilván félreértésről van szó. 2001 márciusában arról beszéltem, nem tartom helyesnek, ha a személyes gazdasági érdekeltségek határozzák meg az egyetlen magyar párt politizálását. A helyes az, ha a párt körüli gazdasági csoportok annak oldalvizein eveznek és nem fő sodrásában. Az én véleményem csupán erre vonatkozott.

Mit szól ahhoz hogy pl. Hóka László nemcsak az országos parlamentben képviselő, hanem a megyei (Nyitra) parlamentben is, emellett Kürt polgármestere, gondolom, ezenkívül valamelyik parlamenti munkacsoportban is tevékenykedik. Ezek közül egy feladatot is nehéz rendesen elvégezni, nem ennyit. Nem kellene ezen változtatni? Nem állunk olyan rosszul, hogy bizonyos feladatokra ne találnának más embereket az MKP-ban. Nekem

mint választópolgárnak érdekem, hogy teljes értékűen képviseljék az érdekeimet. (Dodi)

Amíg az egyes felsorolt tisztségek között nincs összeférhetetlenség, addig nem lehet tiltani a tisztségek halmozását. Mindenki maga dönti el, mire képes és mi a tisztességes. Hóka László eddig még nem panaszkodott arra, hogy nem bírja elvégezni a rá háruló feladatokat. Ha a későbbiekben saját maga nem jut más belátásra, a választók fogják eldönteni, elfogadható-e egy személyben ennyi funkció vagy sem.

Mit remélhet a magyar közösség a közeljövőben a nyelvhasználat, a magyar egyetem és a jó területi felosztás terén? Mit tett és mit tesz az MKP ennek érdekében? (B. Nagy, Ajnácskő)

Mind a három kérdéskör kiemelten szerepel az MKP választási programjában. Tehát idén és a következő években ezek fontos feladatok lesznek a párt számára. Befolyásolni fogják az esetleges kormányzati részvételt is.

Eredetileg Bugár Bélától szerettem volna megkérdezni, de nem voltam internetközeiben: Menynyire számít az egyes tisztségekre való jelöléseknél a szakmai fel- készültség az MKP vezetése számára? Kérdezem ezt azért, mert meglepve olvastam az Eximbank csúcsvezetőségében Kristina Szá- zová nevét. Érdeklődtem és megtudtam, hogy az illető hölgy 4 éve még a pozsonyi suliban volt napközis tanító néni, sem pénzügyi gyakorlata, sem oklevele nincs. Ő a legmegfelelőbb erre a posztra? Vagy az játszott közre, hogy időközben Harna miniszternél kapott vezető állást, egyúttal bizalmas szálak fűzik az egyik parlamenti képviselőhöz, aki gazdasági kérdésekben és a hajógyár körüli ügyekben szokott nyilatkozni? Érdekes, éppen a hajógyár kapott kölcsönt az Exün- banktól. Van-e megfelelő képesítése ennek a hölgynek erre a posztra? (felvidéki)

Az információ újdonság számomra, a párt elnöksége ezzel nem foglalkozott, a felelősség kizárólag a párt gazdaságpolitikai bizottságát terheli.

Az utóbbi hetekben, hónapokban szinte minden szlovák párt elővette a magyar kártyát. Ön személy szerint a választások után kivel lépne koalícióra vagy kivel tartja elképzelhetőnek a tárgyalást? (apa)

Tárgyalni mindenkivel kell, ez politikai alapszabály. Azt tartom célszerűnek, ha a párt azokkal lépne kormánykoalícióba, akikkel több valósítható meg a szlovákiai magyarság jogos igényeiből, mint a Dzurinda-kormánnyal.

1996 óta létezik szlovák kedvez- ménytörvány, ami összességében nagyobb kedvezményeket ad a külföldi szlovákoknak, mint a magyar kedvezménytörvény a határon túli magyaroknak. A tárgyalásokon nem vetették-e fel akár az MKP képviselői, akár a magyar fél, hogy a szlovák félnek ezért nincs joga panaszkodni? Tehát, ha hatástalanítani akarják a státustörvényt, akkor Magyar- ország is hatástalanítja a szlovák kedvezménytörvényt? (apa)

A külföldi szlovákokról szóló törvényt 1997-ben fogadta el a parlament. Ez egy úgynevezett hazacsalogató törvény. A magyar státustörvény pedig a szülőföldön maradást segíti. Tehát a kettőt nem lehet ilyen tekintetben összehasonlítani.

Tisztel Duray Úr, szeretném kifejezni elismerésemet és megbecsülésemet eddigi munkájával kapcsolatban. Mivel külföldön is éltem mint emigráns, a külhoni magyarság elismerését is tolmácsolhatom. Remélem, lassan az MKP csúcsvezetése is megfelelőképpen értékeli az Ön javaslatait, valamint, hogy az Új Szó oldalain is többször találkozunk

SS Magyarigazolványt magyar ember kaphat, tehát kiskorú is. Akkor is, ha vegyes házasságban j j

nézeteivel, kommentárjaival - tudom, ez nem Öntől függ. Szívélyes üdvözlettel: (Fred)

Köszönöm elismerő szavait, s legyen úgy, ahogy Ön mondja.

A Változások küszöbén című könyvében egy viszonylag lényeges ellentmondásra bukkantam. Majdnem az egész könyvben az Együttélés (majd később az MKP) jobboldali beállítottságáról és a szabad piac- gazdaság fontosságáról beszél. Derült égből villámcsapásként hatott rám, amikor a könyv utolsó fejezeteiben azt olvastam, hogy Ön a „környezetbarát szociális piacgazdaság” híve. Nos, ez a fogalom az eltévedt amerikai baloldali akadémiai társadalom szüleménye. Hasonlóképpen feláll a szőr a hátamon, amikor Csáky Pál mint a jobboldali MKP vezetőségi tagja a biodiverzitás- ról rendezett konferencia felett vállal védnökséget. Mivel közgazdász vagyok, mégpedig jobboldali, ezek az apró mozzanatok nagyon zavarnak. Mi tehát az Ön és az MKP igazi értékorientációja a gazdaság terén? (Ne feledjük, hogy a jobboldali konzervativizmus és a gazdasági liberalizmus nem egymást kizáró értékrendek). (mihály)

A környezetbarát szociális piacgazdaság a kilencvenes évek elején még megjelent az európai jobboldali és néppártok programjában. A rendszerváltozás állapotában lévő volt kommunista országok számára, főleg a kilencvenes évek első felében, elfogadható célkitűzés volt. Sajnos, a rendszerváltozás mind a mai napig nem zajlott le teljes mértékben a volt szovjet blokkban, de egyre jobban távolodnak egymástól a volt kommunista országok. Magyarország jutott talán a legmesszebb, Szlovákia még mindig a rendszerváltozás kezdeti időszakát éli, ezért ez az idea Szlovákia esetében még nem teljesen vesztette értelmét, tehát ez helyi specialitás.

Alelnök Úr! Áldja meg az Isten jó egészséggel, és tartsa meg a hitét továbbra is! Ön szándékosan visszafogottá vált az utóbbi években, aminek nyüván oka a titkosszolgálati fenyegetettség, de talán a magányos lovag szélmalomharca is... Ha többeket érezne maga mögött, élére állna egy kibontakozó radikális mag

jar nemzeti mozgalomnak?

szinte híve. (Aba nyila)

Én is az Isten áldását kérem Önre. A radikalizmus szemlélet, mégpedig intellektuális szemlélet, ha ez pártkeretek között nyilvánul meg, elsősorban konfliktusokat okoz. Ezért nem vagyok híve egy magyar radikális párt megalapításának, viszont egy középpárti pártprogramot is lehet úgy fogalmazni, hogy kiállja a radikálisok kritikáját.

Duray úr, annak idején élvezettel és megdöbbenéssel olvastam a Kutyaszorítót. Arra lennék kíváncsi, tervez-e mostanában hosszabb lélegzetű írást, fontolgatja-e egy újabb könyv megírását? Van-e, lenne-e témája és ideje? (francos)

A Kutyaszorítónak meg kell írnom a harmadik kötetét, jelenleg is írok egy könyvet, amely a közigazgatásról és a jogok hozzáférhetőségéről szól.

Alelnök úr, amikor a küencvenes évek legelején visszatért Amerikából, kijelentette, hogy a Csema- dok sztálinista struktúra, amelyet fel kell számolni. Nemsokár ezt a struktúrát is kihasználták az Együttélés megalakításához. Mi késztette Önt ekkora pálfordulás- ra? (Kiss János, Kassa)

Az Egyesült Államokból 1989 november végén jöttem vissza - nem pártalapítási szándékkal. Most is azt vallom, hogy a Csemadoknak a rendszerváltozás előtti időszakban a szerkezeti felépítése és a döntési mechanizmusa még a sztálini időszakból származott, hiszen akkor, hozták létre a szervezetet. Nem a szervezet megszüntetését szorgalmaztam, hanem a struktúra átalakítását. Ez meg is történt, s ha nem elég gyorsan, az éppen a tehetetlenség következménye, amely viszont fizikai törvény- szerűség. A kommunista időszakban a Csemadok volt az egyetlen olyan szervezetünk, amely helyettesítette a közéleti megnyilvánulások lehetőségeit. Ezért érthető, hogy a Csemadokban tevékenykedő személyeknek az a része, amely a politikai közélet hiányában a kultúra területére szorult, a rendszerváltozással átlépett a politikai életbe.

Tavaly, amikor Bugár Béla volt az online fórum vendége, feltettek- Az MKP alapszabálya még tartalmaz olyan elemeket, amelyek nem felelnek meg teljesen az alulról építkezés elvének (Somogyi Tibor felvételei)