Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám, csütörtök

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 10. SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Denevér 18 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A Tizedes meg a többiek 11 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Makrancos hölgy 17 Ludas Matyi 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kokain (am.) 16.30, 20.30 Az egyetlen (am.) 18.45 MLADOSÍ: Traffic (am.) 14.30, 17.15, 20 CHARLIE CENTRUM: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 17,19.45 Őszi visszatérés (cseh-gör.) 18, 20 Ősz New Yorkban (am.) 17.30 A bájkeverő (am.) 18.30 Kadosh (fr.-izr.) 20 Tűz van, babám! (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Bíbor folyók (fr.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Vad kagylók (holl.) 17.45, 20 CAPITOL: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.- am.) 16,19 USMEV: Jalla! Jalla! (svéd) 14 Traffic (am.) 16,19 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Kardhal (amerikai) 19.30 LÉVA - JU­NIOR: Traffic (amerikai) 16.30,19 Szerelmi történetek (lengyel) 19 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (am.) 17.45, 20 Amerikai pite 2 (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz - Az elveszett birodalom (am.) 14.15, 16.15 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) 16, 18 Dr. Szöszi (ami) 13.30, 15.30 A Gyűrűk ura (am.-új-zélandi) 14, 17.15, 20.30 Hamvadó cigarettavég (magy.) 15, 17.30, 20 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 14, 17, 20 Jay és Néma Bob visszavág (am.) 14, 16, 18, 20 Kémkölykök (am.) 13 Ku­tyák és macskák (am.) 14.30 Lovagregény (am.) 17.30, 20 Ne szólj száj (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Nő a baj (am.) 14, 20 Zoolander, a trendkívüli (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 ÚJ KÖNYV Pr. t<m LÁSZLÓ-LAC7A TIK AMÉR - OZOGÁNV EHNÓ Holnap este mutatja be a Jókai Színház A Tizedes meg a többiek című „vidám történelmi jelmezbált" Túlélési stratégia és halálkomoly játék (Dömötör Ede felvétele) A dr. Kiss László-Lacza Tihamér- Ozogány Ernő „szerzóhármas” neve nem ismeretien az olvasók előtt, hisz néhány éve nagy sikerrel jelent meg A magyar tudomány évszáza­dai című tudományos ismeretter­jesztő kiadvány két kötete, melyben a szerzők életrajzok formájában mutatták be a magyar tudomány történetének fontos képviselőit. Ä kép azonban még nem volt teljes, rövidesen elkészült egy harmadik kötetre való anyag is. Mivel az előző két könyv már hiánycikknek számít, viszont nagyon keresett, hasznos publikációról van szó, a szerzők a bő anyagot (átdolgozva, kiegészít­ve) egy teljes, több mint 70 tanul­mányt tartalmazó kötetben jelentet­ték meg, bemutatva a tudományok különböző területem s a világ kü­lönböző pontjain tevékenykedő je­les magyar származású orvosokat, feltalálókat, természettudósokat, híres utazókat. Nemcsak a régmúlt idők nagyjairól olvashatunk a könyvben, hanem a közelmúlt és napjaink Nobel-díjas magyar tudó­sait megismerhetjük. A kötet kitűnő Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a parlament ja­nuári ülésszakán támogami fogja a kormány felsőoktatásról szóló tör­vénytervezetét, ugyanakkor módo­sításokat javasol, közölte a párt saj­tótájékoztatóján Martin Frone, az oktatási minisztérium államtitká­ra. Elmondta, a kereszténydemok­raták a tandíjkötelesség szempont­jából azonos feltételeket szeremé­nek kialakítani a felsőoktatási in­tézmények hallgatói számára. Ha a parlamenti képviselők körében nem szerez támogatást a KDH mó­dosító javaslata, mely szerint a jö­vőben a hallgatóknak mind a nap­pali, mind a távutas képzésért tan­díjat kellene fizemiük, akkor a ke­reszténydemokraták nem támo­gatják a kormányt szándékában. A GONDOLATOKBÓL ÉPÜLT KATEDRÁLIS Magyar orvoséi;, mtfnötóMc. tudósok segédkönyv a diákok és tanárok, s mindazok számára, akik érdeklőd­nek a természettudományok iránt. Dr. Kiss László-Lacza Tihamér- Ozogány Ernő: Gondolatokból épült katedrális. Magyar orvo­sok, mérnökök, tudósok. Madách-Posonium, 2001 felsőoktatásról szóló törvényterve­zet ugyanis csak a távutas képzés tandíjkötelességét írja elő. A KDH további módosításokat is a parla­ment figyelmébe ajánl, egyebek mellett a tudományos kutatómun­ka fejlesztésével összefüggésben támogatja egy kutatóegyetem lét­rehozását. Martin Frone visszauta­sította azokat a vádakat, melyek a készülő törvényt baloldalinak és reformellenesnek minősítik. A tör­vénytervezet megfogalmazását szi­gorú szakmai tanácskozások előz­ték meg. Az oktatási államtitkár el­mondta, reformerejű változásokat remélnek a felsőoktatásról szóló törvénytől, mely egyebek közt na­gyobb gazdasági önrendelkezést biztosít a felsőoktatási intézmé­nyeknek, komolyabb versenyhely­zetet teremt a hallgatóknak és a ta­nároknak egyaránt, (t, s) ELŐZETESÜNK Komárom. Drexler báró kastélyá­ban egy maroknyi ember - több­nyire katonaszökevény - kísérlete­zik a puszta túléléssel, olykor er­kölcsileg megkérdőjelezhető áron is. Az időpont: a második világhá­ború utolsó fázisa, néhány nappal a dicsőséges felszabadulás előtt, a helyszín: Magyarország, a törté­nelmi átjáróház, amelyen hol né­met, hol orosz, hol nyilas csapatok masíroznak keresztül. A komáromi Jókai Színház társu­lata holnap este mutatja be A Ti­zedes meg a többiek című „vidám történelmi jelmezbált két rész­ben”. Dobozi Imre azonos című re­gényéből 1965-ben Keleti Márton rendezésében nagy sikerű, a ma­gyar filmtörténet klasszikus reme­kei közé tartozó film készült, melyben többek között Sinkovits Imre, Darvas Iván és Major Tamás nyújtott felejthetetlen alakítást (olyannyira felejthetetlent, hogy Sinkovits Imrét elhunytakor is a „halhatatlan tizedesként” aposzt­rofálták a leggyakrabban). A filmnek köszönhetően vált közis­mert szállóigévé, hogy az oroszok mára spájzbanvannak,s a Kele­ti-rendezésnek köszönhető az is, hogy Molnár Ferenc tizedes, Gálfy Eduárd zászlós, Albert főkomor­nyik figurája és magatartása egy ország rejtett politikai meggyőző­désével találkozhatott. A komáromi bemutatóra Pinczés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Márai Sándor Alapítvány pályáza­tot hirdet fiatal szakértelmiségiek részére a következő szakterülete­ken: ♦ jogalkotás ♦ pénzügyi politika ♦ regionális politika ♦ biztonságpolitika ♦ külpolitika. A pályázóknak max. 15 gépelt ol­dalnyi munkát kell benyújtaniuk, melyet hazai és magyarországi szakemberekből álló zsűri vélemé­nye alapján fogunk kiértékelni. Előnyben részesülnek azok a pálya­munkák, melyek az adott szakterü­let és a kisebbség viszonyát tárgyal­ják. Minden kategóriában az első három helyezett pályázót fogjuk dí­jazni, fejenként hétezer, ötezer, illet­ve háromezer koronával. A legjobb pályamunkákat a nyilvánosság előtt is bemutatjuk 2002 májusában egy konferencia keretein belül. A pályá­zaton főiskolai és egyetemi végzett­séggel rendelkező fiatalok vehetnek részt. A felső korhatár 33 év. Beküldési határidő: 2002. március 31. Cím: Márai Sándor Alapítvány • Erzsébet tér 1203 929 01 Dunaszerdahely. Győriek tánca Amerikában Purimmal a tengerentúlra Amerikai vendégszereplésre készül a Győri Balett; az együttes február 17. és 28. között New Yorkban nyolc alkalommal, New Jerseyben pedig egy ízben viszi színre a Purim avagy a sorsvetés című táncjátékot. Á balettkompozíciót New Yorkban a Joyce Színházban adják elő, ahol magyar együttes mostanáig még nem lépett fel. A vendéglátó szín­ház 44 hetes játszási rendben mű­ködik, s a színház vezetése egy-egy évadban negyvennégy társulatot hív meg. Háromszáz társulat közül választották ki azokat az együttese­ket, amelyeket az idén láthat a New York-i közönség. Ez évben egyebek között brazil, ír, kanadai és egyesült államokbeli együttesek táncolnak a Joyce színpadán. A Joyce művészeti igazgatója 2000 decemberében Magyarországon nézte meg a Purimot, s a látottak alapján tett ja­vaslatot a színház vezetésének a győri együttes invitálására. A darab Eszter könyvének sajátosan mo­dem változata. (MTI) Manőver a spájzban... István, az előadás rendezője új színpadi adaptációt készített, mely némileg különbözik mind az iro­dalmi alapanyagtól, mind a fil­mes feldolgozástól. Az előadás központi kérdése az átöltözés: az újabb és újabb (angyal)bőr felölté­se és levedlése egyrészt mint túl­A közelmúltban Füleken vendégszerepeit Dinnyés Jó­zsef. Az ismert „daltulajdo­nost” dalai fogadtatásáról, a népszerűségről, munkájáról, terveiről kérdeztük. PUNTIGÁN JÓZSEF Dalaidat hallgatva gyakran érzem úgy, hogy egyfajta szomorúság van mögöttük. „Azért vagyok szomorú, mert a ne­vem koszorú”, idézhetném az is­mert népdal sorait. A koszorú a ma­gyar irodalom, a magyar költészet, mely pontos tükrét adja a magyar nemzet sorsának. És ez az a koszo­rú, amely miatt szomorú vagyok. A történelemírás azt szolgálja, hogy az ember megismerje az egyes kor­szakok eredményeit, hibáit. Ezekből a hibákból nem tanulnak a mai poli­tikusok. Daltulajdonosnak neveznek, da­laiddal bejártad az egész Kárpát­medencét. Voltak-e különbségek a versek fogadtatásában? Van olyan település, ahová elmegy az ember százszor, és mindannyi­szor jól érzi magát, aztán egyszer jön egy alkalom, amikor minden összedől. Kolozsváron, ahol szám­talanszor felléptem, és minden esetben százak és ezrek hallgattak, egyszer eljött egy nap, amikor nem történt semmi. Nem történt meg a találkozás: hogy a közönség, a vers és én, így hármasban, együtt le­gyünk. Rá néhány hónapra azon­ban újra bekövetkezett a csoda. A körülményeken nem lehet ural­kodni. A legfontosabb az, hogy aki eljön egy előadásra, az nyitott le­gyen, azért, hogy én is kinyithas­sam magam. Ez alapfeltétele an­nak a kulturált magatartásnak, ami elvihet bennünket akár az el­lenség fészkébe is, ahol őszintén lehet vele beszélni, amikor ellen­ségből ellenféllé válhat. A politika és a kultúra egyfajta minőség, amely minden esetben megkívánja a felkészültséget. Ahol kulturált emberek vannak együtt, ott a gon­dolatokat, amelyeket eltanultam a költőktől a múltunkból, szívesen fogadják mások is. Legyen az Ki- rályhelmecen, Pozsonyban vagy éppen Füleken. élési stratégia, mint halálkomoly játék, másrészt pedig mint alkal­mazkodás az ordas idők ordas­törvényeihez, illetve ezek kihasz­nálása. A Jókai Színház előadásában a tizedest Benkő Géza, Gálfy Eduár- dot Boráros Imre, Albert főkomor­Egy inteijúban azt mondták ne­ked, hogy a harminc év alatti kor­osztály nem ismer téged. így ér­zed te is? Az interjú készítői 18-20 évesek vol­tak, és a társaikat kérdezték, hogy ismernek-e engem. Ha elmegyek egy ilyen fiatal közösséghez, ahol egyáltalán nem ismernek, ott ugyanúgy megtörténik a kölcsönös megismerés és bemutatkozás kis csodája, ami úgy harminc évvel ez­előtt itt, a Felvidéken is bekövetke­zett.' Ha a tartalmat át tudom adni, akkor nincs semmi probléma. Gond akkor van, hogyha valakik aszerint ítélnek, hogy mennyit szerepel vala­ki az írott és elektronikus médiában. Tudom, ma már szükséges, hogy lássanak, halljanak, hogy vigyek CD-t, kazettát, hogy hallgatóim elvi- hessék haza, hogy hallgathassák da­laimat máskor is. Tinódi Sebestyén, Szenczi Molnár is elkészítette a ma­ga énekeskönyvét, Károli Gáspár is lefordította Isten üzenetét. Én az \\ A Tíz falu, egy r templom című mű­sorba Tíz hazai és hatá­ron túli tájegység- . bői hívtam vers- \> emberek üzenetét adom át. Ha em­bertől emberig viszem az üzenetet, akkor nem számít, hogy harminc év alatti vagy feletti. Valóban ritkán lehet téged halla­ni, látni a rádióban, televízióban. Kereskedelmi rádióban sohasem le­szek, mert én a magam kiadója va­gyok, és nem tudom kifizetni a rá­dió hullámhosszát. Ha lenne pén­zem arra, hogy a hanghordozóimat 15 ezer példányban adják ki, hogy azok ott legyenek minden boltban, akkor a rádióra is tudnék áldozni. De én csak 300400 példányban ad­hatom ki a kazettáimat és lemezei­met. Ugyanannyiban, mint a szami- zdatok korában, a kommunizmus idején. A közszolgálati rádióban szerkesztő kérdése a szereplés. Volt eset, hogy hívtak szerepelni, de mi­kor megtudtam, hogy mi a témája az adásnak, s tudtam, hogy egy má­sik énekesnek ehhez jobb versei, da­lai vannak, akkor őt ajánlottam. Én nyikot Ropog József alakítja, a to­vábbi szerepekben Lucskay Róber­tét, Németh Istvánt, Tóth Attilát, Öllé Eriket, Bernáth Tamást, Pőthe Istvánt, Mokos Attilát, Oszlik Pé­tert, Nagy Lászlót, Siposs Jánost és Mák Ildikót láthatják a nézők a holnap esti bemutatón, (as) a rádióműsorban munkatárs akarok lenni, nem szereplő, amihez partne­rek, barátok kellenek.. Van egy saját klubod és kiadód is. Nagyképűnek kell lennem! Kinőt­tem minden klubhelyiséget, és át­költöztem a Magyarok Házába, ahol havonta egyszer 2-300 fős közön­ségnek énekelek. A kiadó úgy ala­kult, hogy Amerikából hazajött egy fiatalember, aki hallotta a dalaimat, és megszerette őket. Az egyik elő­adásom után CD-t akart venni tő­lem, és mikor mondtam neki, hogy nekem nincs, megalapította az A- ranyalmás Kiadót. Csak azért, hogy a dalaimat kiadja. Az első két CD után látta, hogy sok macera van ve­le, s nekem adta az egészet. Azóta kiadtam négy albumot. Ezekből annyi a bevétel, hogy a következő lemez stúdió-, propaganda- és ki­adási költségét fedezni tudom. „Nyerő” része az a dicsőség, hogy a gyűjtőknek juthat belőlük. Ratkó József verseiből már 100 darab fe­lett van az utánrendelés. Ott már lesz nyereség, abból már rendez­hetek egy olyan koncertet, amelyre meg tudok hívni határon túli vers­éneklőket. Tanítasz a komáromi református teológián. Hogyan jutottál el oda? Isten segítségével. Konvokáción adok elő. Ez olyan, mint egy speciá­lis kollégium a civil egyetemeken és főiskolákon. Tulajdonképpen a mű­fajomhoz kötődő műhelymunka be­mutatása az előadás-sorozat. Ez egy olyan CD-t készít elő, amelyen 150 év magyar irodalmát szeretném be­mutatni óravázlattal, esszével és megzenésített versekkel. Terveid? A legközelebbi egy filmsorozat. Tíz hazai és határon túli tájegységből hívtam verséneklőket a Tíz falu, egy templom című műsorba, a Felvidék­ről például a Kor-Zár együttest. Bakonyszentiászlón, egy 13. száza­di templom kertjében énekeltünk. Elkészült egy film, amelynek a gaz­dája vagyok, bemutatom az erdélyi, délvidéki, alföldi, dunántúli művé­szeket, akik Dinnyés-dalokon és más magyar verseken, népzenén nőttek fel. A Kárpát-medence tánc­ban és versben egyesült újra. Felsőoktatási törvénytervezet: a KDH módosítaná Azonos esélyeket ÖSSZEFOGLALÓ Dinnyés József: „A legfontosabb, hogy aki eljön az előadásomra, nyitott legyen" Dalokkal határtalanul

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents