Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-05 / 279. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 5. TÉMA: MIKULÁS A keresztényüldözések alatt a myrai püspököt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték Hívják Mikulásnak, Santa Clausnak, Father Christmasnak Amikor a századfordulón a Mikulás még világos nappal járta a falut, a szigorú botos Mikulás előcsalta a kuckóba bújt gyereket, kifaggatta tud-e imádkozni. Járt a vessző, ha bebizonyosodott, hogy nem tud, még az anyja is kikapott. (Fotó: internet) Szent Miklós története Szokások, népi hagyományok Régóta hordja, adja az ajándékokat ÖSSZEFOGLALÓ A pirQS köpenyes, hófehér szakállú pregúr régóta hordja az ajándékokat a gyerekeknek. Néhány országban a névnapján, december hatodikán, másutt december ötödikén este, megint másutt karácsony éjszakáján. Az amerikai és a kanadai gyerekek levélben kémek tőle ajándékot. Áruházak bérelnek fel alkalmi Mikulásokat, akik „felveszik” a kicsiktől a megrendeléseket. Aztán megérkezik az igazi Mikulás, vagy a Santa Claus, és a gyerekek zoknijába édességeket, gyümölcsöt, apróbb ajándékokat tesz. A briteknél ugyanezt a szakállas urat Father Christmasnek, azaz Karácsony Apónak hívják. Franciaországban a gyerekek a kandalló elé teszik a cipőjüket, és a Pére Noéitól kapják az ajándékot. Németországban Szent Miklós december hatodikán érkezik. Édességeket hoz, és egyúttal összegyűjti a gyerekek listáit, amelyekben megíiják, mit szeretnének kapni karácsonyra. Jóllehet a Christkindl a címzett, az ajándékot szenteste a Weihnachtsmann hozza. Hollandiban, Belgiumban és Luxemburgban szintén december hatodikán érkezik a Mikulás. Csak éppen nem szánon, hanem csónakon, és Spanyolországból. A parton fehér lóra száll, és úgy járja az utcákat. Szolgáját Swarte Pietnek hívják. A kéményen ereszkednek le, és a gyerekek cipőjébe teszik az ajándékot. Dániában, Norvégiában, Svédországban is ismert figura a fehér szakállas öregúr. De a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy egy manó „kézbesíti” a Mikulás ajándékait karácsony este. A dánok és a norvégok ezt a manót Julenissennek, a svédek Jultomtennek nevezik. A gyerekek persze tudni szeretnék, mit csinál a Mikulás és manói, amikor nem ajándékot osztogat. Megszületett a Mikulás-legenda, amely szerint a finnországi Lappföldön lakik. Egész pontosan Korvatunturin, azaz Fülhegyen. A nyúlfülre emlékeztető kopár hegy tulajdonképpen a Mikulás füle, alti azt hallgatja, jól viselkednek-e a gyerekek. Csapatnyi manó segíti munkáját, (u, in) A csúf krampuszok a gyerekeket rémítgetik, de szép fiatal nőkre is szívesen vadásznak kevesebben tudják - szép fiatal nőkre is szívesen vadásznak egyes vidékeken, és bizony a virgáccsal oda is csapnak a felnőtt szépségeknek. A karintiai Wellersdorfban, Klagenfurt közelében a század eleje óta egész krampuszcsoport lakozik. A kissé a busókra emlékeztető maszkjaikat maguk készítik, s nemcsak Mikuláskor, hanem év közben is találkoznak egymással, annál is inkább, mert legtöbbjük az önkéntes tűzoltóságnak is tagja. A wellersdorfi krampuszok végigjárják a falut, de virgácsot nem visznek, itt ez soha nem volt szokás. Különben is: erőszakról szó sem lehet, még virgács formájában sem. A krampuszokra a felvonulás közben őrök vigyáznak. No nem azért, hogy nehogy valakit megverjenek, hanem mert a maszkokban rosszul látni: nehogy nekimenjenek valaminek. A kereszténység hatására a krampusz az ördöggel azonosult, s napjainkra már igazán megszelídült, gondoljunk csak például a bécsi cukrászdák bájos fekete-piros marcipánsüteményeire, a játéküzletek ördögöcskéire. Bár a Mikulás ünneplése elsősorban a polgárság körében terjedt el, az e napon való ajándékozásnak a magyar parasztság körében is voltak hagyományai. A pogány babonákat, a népi játékokat némileg átmentve, a diákok aprószentek napi püspökválasztásának szokásaival ötvözve alakult ki a magyarországi és a hazai úgynevezett Mikulás-járás, főleg a Dunántúlon, a Csallóközben és az Ipoly mentén. E rituálé szerint láncos, álarcos, olykor szalmába burkolt Mikulás és a kíséretében lévő ördög ijesztgette az utcán a kisgyermekeket, de a fonóházban a fiatalokat is. A színes, kavargó menet számára a Mikulás-járás a tél örömeit köszöntő felvonulássá változott, a fiatalság találkozásának ünnepi alkalmává, (mti, i-t) tett rajtuk. Az ima befejeztével, pedig a szemük-láttára belevetette magát a habok közé, és eltűnt. Ez a tengerbe ugrás egyet jelentett az odaveszéssel, s ezért ezt egyszerű ember nem tehette. Amikor elcsendesült a vihar, mindenki megdöbbenésére, a vízbe esett halottnak vélt tengerészek nyugodt álmukat aludták a hajófenéken. A zarándokúiról hazfelé Miklós ellátogatott az anatóliai Myrába. Itt legendás körülmények között püspökké választották. Majd később amikor a jeruzsálemi út tengerészei közül néhányan Myrában jártak, hálaadásra betértek imádkozni a templomba, ahol Szent Miklós püspökben felismerték a hajójukon a viharban imádkozó személyt, s ettől kezdve a tengerészek hozzá imádkoztak a bajban, és így a védőszentjükké vált. Életét Miklós a gyerekeknek és a népnek szentelte. 52 évig volt Myra város vezetője. Titkos ajándékozásai során karácsony előtt a névnapja táján, a nép abban a hiedelemben élt, hogy a város melletti hegyről maga a tél apó jár le ajándékozni. Éhínség idején vagyonát áldozta fel a népért, s életét kockáztatta. Diokleciánusz alatt a püspököt bebörtönözték, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Hamarosan szabadon engedték. Békés öregkor után saját templomában tért örök pihenőre. 1087-ig nyugodott itt, amikor is a várost a törökök megtámadták, elfoglalták és lerombolták. A legenda szerint ekkor Miklós egy papnak jelent meg álmában az itáliai Bari városában, és kérte, hogy ereklyéit szállítsák ide. Bari polgársága három hajót küldött Myrába, ahol meg is találták az elrejtett tetem ÖSSZEFOGLALÓ A Mikulás-nap szokásai, bár bizonyos korábbi népi hagyományokat is magukba olvasztottak, valójában a polgárság megjelenésével alakultak ki, s valószínűleg Ausztriából kerültek hozzánk, noha maga a Mikulás szó cseh. Stájerországban a Mikulás Szent Miklós ünnepének előestéjén - már igen régóta - ajándékot tesz az ablakba tett cipőkbe. Másutt személyesen tér be a házakba, megajándékozni őket. Ausztriában a Mikulás Perchttel keresi fel a gyerekeket. Néha a krampusz is vele tart, aki tulajdonképpen a téli napforduló pogány mitológiájának maradványa, az ártó, rossz szellemek megtestesítője. Valaha, a pogány időkben Percht asszonyság volt a jó és a rossz egy személyben. Később azután, a kereszténység térhódításával a jóság a Mikulásé, a rossz a krampuszé lett. A valószínűleg csak az egykori monarchiában használt krampusz szó eredetére több nyelvészeti magyarázat is létezik. Hartmut Prasch osztrák néprajzkutató szerint a 19. században a „krammen” ige azt jelentette, hogy „valakit karmokkal megfogni, megsebesíteni”. A másik A krampusz szó eredetére több nyelvészeti magyarázat is létezik. lehetséges magyarázat szerint szó a monarchia Bécséből eredezteti a krampuszt: sok görög cseléd az évnek ebben a szakában aszalt szilvából készített pálcikákkal ördögfigurákat a gyerekeknek, s ezt Zwetschkenkrampusnak, azaz szüvakrampusznak nevezték. A görög krampos szó ugyanis annyit tesz: aszalt. A csúf krampuszok különösen a gyerekeket rémítgetik, de - ezt lllusztációs felvétel Szt. Miklós püspök a II.-III. században élt Anatóliába. Kis-Ázsiának ezen a részén, ha kimondod Szent Miklós nevét, az emberek arca megváltozik, és ma is mint a legnagyobb szentet tisztelik. Minden imájukban őt hívják segítségül. Már életében szent volt, a nép „Noel Babának” nevezte, ami annyit jelent, „Ajándékozó Apa”. ÖSSZEÁLLÍTÁS Vallásosságát a családjából hozta. Szülei halála után, Patara város kolostorába került. A kolostori életet során, a tanuláson és sportoláson kívül más teendője nem volt. így a mintegy 180 cm magas fiatalember, aki naponta több órát töltött tornával, egy szikár minden erőpróbát kibíró alkat lett. Kitűnő úszó volt, néha több kilométerre beúszott a tengeren. így történhetett meg, hogy egy tengeri út alkalmával a bajban bátran vetette magát a habok közé, hogy segítsen másokon. Elsőként két fuldokló tengerészt mentett ki, és ezt követően kapaszkodott fel egy tehetetlenül hánykolódó hajóra, ahol egymaga helyezte vissza az orrvitorla árbocát, majd megköszönve Istennek a segítségét, imádkozni kezdett. Közben a megrémült és a hajófenékbe menekült emberek csak azt vették észre, hogy a hajó stabilizálódott, és amikor kimerészkedtek a fedélzetre, egy a hajójuk elejében imádkozó embert láttak. Mindenki arra gondolt az ismeretlen megjelenésével, hogy egy szent segí-A myrai templom (Fotók: internet) Szent Miklós. A pravoszláv templomok ikonjain mindig látható ábrázolás. maradványait, mivel azok csodálatos rózsaillatot árasztottak. 1087. május 9-én értek vissza a hajók Bariba, ahol a szent tiszteletére megkezdődött annak a S. Nicola-templomnak az építkezése, amely ma is áll. Oltárán aranykoporsóban helyezték el az ereklyéket. Miklós tisztelete rendkívül gyorsan terjedt, különösen Oroszországban. A pravoszláv templomok ikonosztázain mindig látható ábrázolása. Nyugaton a 9-10. századtól kezdtek számára templomokat emelni. Magyarország valószínűleg közvetlenül Bizáncból vette át tiszteletét. Tudjuk, hogy Szent Miklós ereklyéiből Szent István is szerzett. JEGYZET Nem kérdezném GRENDEL ÁGOTA Ha újra gyerek lehetnék, nem kérdezném meg soha senkitől, honnan jön a Mikulás, hová tart, hogyan lehet jelen egyszerre több városban, országban, földrészen, miért éppen a csizmába rakja az ajándékait, amikor tudvalevő, hogy a csizma büdös, ha a gyerekember lefekvés előtt kifényezi, akkor is legföljebb csilllogó, de a belsejével semmit sem lehet kezdeni, így aztán reggel jó korán föl kell kelni, nehogy a csokoládé meg a gyümölcs átvegye a lábszagot. Azt se kérdezném meg, miért éppen ezt a szakmát választotta; talán gyűlöli az embereket, hogy olyankor lopakodik a lakásba, amikor már mindenki alszik, akkor viszont miért hoz ajándékot; és miért nem ajándékozza meg a felnőtteket; ha azok mind rosszak, miért nem hoz nekik legalább krumplit meg szenet, igaz, olyan drága a krumpli is meg a szén is, hogy nemcsak a prémiuma menne rá, hanem a fél fizetése, nem futná szarvasok húzta csilingelő szánkóra. Akkor hogyan szánkózik, amikor nincs hó? Miért hoz csupa-csupa édességet, amikor az iskolában folyton azt sulykolják a gyerekekbe, hogy nem szabad sok csokoládét, cukorkát, kekszet enni, mert attól mennek tönkre a fogaik, és manapság olyan drága a fogorvos, hogy csak na. Miért nem hoz almát? Igaz, az is annyiba kerül lassan, mint a déli gyümölcs, ami már nem is olyan biztos, hogy déli, mert itt is termesztenek néhány fajtát. Vagy miért nem hoz fogkrémet és fogkefét? Csak nem a fogorvosok fizetik? Azt sem szeretném tudni, mért jön az óvodába külön Mikulás, akinek énekelni és szavalni kell, és ő miért kérdezi meg a gyerekétől, jók voltak-e, mert ha nem, akkor sincs semmi, hiszen ott mindenki egyforma csomagot kap. S ha az óvodában meg mindenféle Mikulás-napi rendezvényen egyenajándékok vannak, akkor otthon miért nem kap minden gyerek ugyanolyan csokimikit? Miért van az, hogy az egyik nemcsak édességet, hanem legócsodát, kisvasutat meg más mindenfélét talál a csizmája mellett, mert bele se fér a lábbelijébe a sok ajándék, a másik meg elégedjen meg néhány szem szaloncukorral, amit majd a karácsonyfára akaszthat, ha azt szeretné, hogy legyen mit leenni róla? I INNEN-ONNAN ♦ Akik mostanában váltak munkanélkülivé az Egyesült Államokban, nemigen bízhatnak abban, hogy télapóskodással busás segélykiegészítéshez juthatnak, ugyanis szinte kizárólag valódi szakállú Mikulások iránt van kereslet. A röpke karácsonyi idényben 20-30 ezer dolláros kereslettel is kecsegtet a Mikuláskodás, ám csak azok pályázhatnak eséllyel, akik a pár hete kezdődött recesszió legelején, állásuk elvesztése után azonnal felhagytak a borotválkozással és a fogyókúrával. Utóbbival azért, mert ugyancsak előny, ha a Mikulás-jelöltnek valódi pocakja van., Jóval fontosabb azonban a valódi szakáll” - mondta Rick Eggeseiecker, a St. Louis-i SantaPlus nevű, „Mikulás-ellátó” cégvezetője, aki évente vagy 300 télapót közvetít bevásárlóközpontoknak. „Ha a szakáll megfelelő, pocakpótlónak megteszi egy párna is” - tette hozzá. ♦ A finn Santa Claus Alapítvány kitart azon álláspontja mellett, hogy a Télapó finn. Igaz, ezt a gyermekek már tudják: évente 700 ezer gyermek küld levelet a finn Télapónak a világ minden részéről - olvashatjuk a svéd Dagens Industri lapban. Bizony ennyi levél után már be kell ismerni, hogy a finn Télapó - finn nevén Joulupukki - uralja a piacot, ahol a vezető szerepért a svéd és a Grönlandon élő dán kollégájával is meg kellett küzdenie. Joulupukkinak mindez sikerült, hála a szponzorainak. A finn fehér szakáll mögött ugyanis olyan óriáscégek állnak, mint a telekommunikációban utazó Sonera, a Finnair légitársaság, a Hartwall sörgyár, a Pauling kávé konzorcium, a finn posta, illetve a Merita Bank. (m,ix)
