Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-05 / 279. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 5. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 48. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 1970. június 27-én. E héten az 500-500 koronát Istók István ajnácskői, Pesti Lászlóné párkányi és Hegyi János jókai olvasónk nyerte. Gratulálunk! Kurátor és vendége - ma délután Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria Kurátor és vendége elnevezé­sű rendezvénysorozata részeként ma 16 órakor a közönség Václav Macekkal és vendégeivel találkozhat, akik a galéria A szlovák foto­gráfia 1925 és 2000 között című kiállításáról beszélgetnek. A ren­dezvényen a részvétel ingyenes, (tébé) Kiállítások: üvegművészet és barokk Pozsony. A tavalyi Lednické Rovne-i nemzetközi üvegművészeti szimpózium anyagából nyílik kiállítás a Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállítótermeiben holnap 17 órai kezdettel. Ugyancsak a Pozsonyi Városi Galériában, a Mirbach-palotabeli kiállítóteremben december 15-én, 17 órakor nyílik kiállítás, amely ismeretlen barokk festményeket mutat be az intézmény gyűjtemé­nyéből. (tébé) Prágában forgatják a Dűnét Áprilisban kezdik forgatni a Frank Herbert klasszikus sci-fi regé­nyéből készített teleregény folytatását. A hatkötetes Dűne-soro­­zat első részét - melyből már több rendező, köztük David Lynch készített filmadaptációt - a közelmúltban már levetítették a Sei Fi Channelen. A Dűne gyermekei című, készülő sorozat a máso­dik és a harmadik könyv történetét eleveníti fel. A sorozatot a nemrég felújított és megnyitott Prágai Filmstúdióban forgatják 16 hét alatt, (i-x) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő 11 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Oidipusz király 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Kaviár és lencse 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Diótörő 10 Hidak 19 MISKOLC MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ: Micimackó 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: A szajré (amerikai) 18.45, 20.45 CHARLIE CENTRUM: Balladák (cseh) 17,18.30 Moulin Rouge (amerikai) 20.30 Kardhal (amerikai) 19, 20.45 Jurrasic Park 3 (amerikai) 17.45 Lázadók és szeretők (cseh) 18 Kínai fürdő (kínai) 20 Magányosok (cseh-szlo­­vén) 19.30 III. POZSONYI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL STER CENTURY CINEMAS: 1. terem: Paszport (magyar) 11.45 Tunel (német) 14.15 A fegyverek művészete (olasz-francia-német) 19.15 Szeret, nem szeret (szlovák) 21.45 2. terem: Szerelem/Juice (japán) 12 Á következő napig (német) 14.30 Gyanús folyó (kana­dai) 17 Valódibb, mint az élet (Fülöp-sz.) 19.30 Ember az állatkert­ben (dán-angol) 22 3. terem: Kokain (amerikai) 13 Mély lélegzet (francia) 15.30 A testvér (kínai) 18 A tenger gyümölcsei (hongkon­gi) 20.30 Olasz nyelv kezdőknek (dán) 23 4. terem: A szerelem hosszú, hosszú, hosszú éjszakája (ol.) 13.15 Hely a földön (orosz) 15.45 Memento (am.) 18.15 Quo Vadis (lengy.) 20.45 5. terem: Ol­vasásóra, Szem a kút felett (hol.) 12.45 Cigányok Svinában 15.15 Kötetlen réz (holland) 17.45 Juraj J. befejezetlen filmjei (szlovák) 20.15 Bársonyos macskajaj (amerikai) 22.45 6. terem: A világ szíve+A melegítő 12.15 Benny videója (osztrák) 15.45 Bestialitás (argentin) 17.15 Extázis 19.45 A pókasszony csókja (brazil-ameri­kai) 22.15 7. terem: Az örökség (argentin) 12.30 Káosz (angol) 15 Bocsáss meg (holland) 17.30 Werckmeister harmóniák (magyar) 20 Testvérem, Tom (angol) 22.30 8. terem: Takarítás (amerikai) 13.30 Nyár derekán (francia-vietnami) 16 A hercegnő és a harcos (német) 18.30 Lovely Rita (osztrák-német) 21 Kokain (amerikai) 23.30 MLADOSŤ: Tudom, újra látjuk egymást (belga) 14 Minden ki híres! (belga-holland) 16.30 Kokain (amerikai) 19 A fekete tigris könnyei (thaiföldi) 21.30 KASSA DRUŽBA: Horrorra akadva 2 (amerikai) 16,18, 20 TATRA: Ameri­kai pite 2 (amerikai) 15.30, 17.45 Nick Park bemutatja (angol) 20 CAPITOL: Pearl Harbor - Égi háború (amerikai) 16,19 ÚSMEV: Ne szólj egy szót sem (amerikai) 16,18,20 IMPULZ: Az évszázad gyer­mekei (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Amerikai pite 2 (amerikai) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: Horrorra akadva 2 (amerikai) 20 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Amerikai pite 2 (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz — Az elveszett birodalom (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15 Dr. Szöszi (amerikai) 14, 16, 18, 20 Eredendő bűn (amerikai-francia) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Halálos iramban (amerikai) 13.45, 20 Horrorra akadva 2 (amerikai) 18, 20 Jurassic Park 3. (amerikai) 13 Kardhal (amerikai) 16, 18, 20.15 Kémkölykök (amerikai) 14 Kutyák és macskák (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15 Moulin Rouge (amerikai) 17.15, 19.45 Neveletlen hercegnő (amerikai) 14, 16 A sárkány csókja (amerikai-francia) 20 A szajré (amerikai) 15 Tök állat (amerikai) 16, 18, 20 Szlovákiai ősbemutató: Bernard-Marie Költés darabja, a Roberto Zucco a kassai Állami Színházban Egy tömeggyilkos lelke Kassa. Roman Polák rendező nagy tervekkel érkezett Kas­sára, az Állami Színház pró­zai társulatának élére. Rög­tön az elején kijelentette, hogy ebben az évadban na­gyobb súly lészen fektetve a stúdió-előadásokra, a nagy­színpadon pedig az igényes bulvárra fókuszálnak majd. JUHÁSZ KATALIN Ezzel a közönséget is felosztotta nyitottabb és konzervatívabb cso­portra - s az előbbieket kísérletező, provokáló, formabontó előadások­kal szeretné gondolkodóba ejteni. A fejtörésre van alkalma a nagy­érdeműnek: a társulat Bernard- Marie Költés darabját, a Roberto Zuccót mutatta be. Szlovákiai ős­bemutatóról van szó, a francia szerző 41 évesen halt meg AIDS- ben, a kilencvenes évek legfelka­pottabb kortárs drámaírója volt, aki utolsó művében megtörtént eseményt dolgoz fel: egy tömeg­gyilkos utolsó napjait. Roberto Zuccóval annak idején teli voltak a lapok: tizennyolc évesen megölte apját, majd hat év után megszökött a börtönből, újra gyil­kolt, elfogták, ismét meglépett, és a világot vádolta saját sorsáért. A gyilkos leikébe, agyába pillantani mindig is hálás írói feladat volt, hi­szen ki nem kíváncsi arra, mi ját­szódik le odabent, illetve hogyan jut el az ember az ölés gondolatáig. Költés nem az akciódús cselek­mény mestere, inkább hosszú mo­nológokban és pergő párbeszédek­ben szeret figurát teremteni. Színé­­szileg ez elég nehéz feladat, a hu­szonhárom szereplőből nem is mindenki birkózik meg vele egy-KOCUR LÁSZLÓ Az első köztársaság irodalmának ki­váló ismerője, Filep Tamás Gusztáv szerint monográfiát, de legalábbis monográfiafejezetet érdemelne Szvatkó Pál, a zsolnatamói születé­sű, életét Münchenben befejező új­ságíró, szerkesztő, kritikus, esszéis­ta. Ám születésének századik évfor­dulóján nemhogy monográfiát, de egy lapszéljegyzetet sem kapott a két világháború közötti (csehszlová­kiai) magyarság e fáradhatadan „kultúrmunkása”. Ez a szerény ter­jedelmű cikk nem vállalkozhat arra, hogy Szvatkó teljes - ellentmondá­soktól korántsem mentes -, egyéb­ként kevéssé feldolgozott életművét értékelje, reméljük azonban, arra felhívja a figyelmet: az első köztár­saság irodalom- és művelődéstörté­netével szemben komoly adóssága­ink vannak. Az 1901-ben magyar-szlovák-né­­met gyökereket valló családban szü­letett Szvatkó Pál a „Bat’a-cipős ma­gyar ifjúság” tipikus reprezentánsa. Ezt a generációt szellemi fejlődésé­nek legfogékonyabb időszakában érte a „változás élménye”, a határ­­változásé, s az ennek nyomán bekö­vetkező helyzettudat-módosulás. Ahogy a „kisebbségi géniusz” leg­főbb ideológusa, Győry Dezső is ki­emelte egy cikkében, az új helyzet­ben nagyon fontos szerep hárult ép­pen erre a generációra, mely már az új társadalmi-politikai (s nem utol­sósorban oktatási) körülmények kö­zött szocializálódott; amely - szem­ben az apák nemzedékének örökös Nagymagyarország-nosztalgiájával - az adott körülmények között irre­ális revíziós latolgatások helyett a felvidéki magyarság életkörülmé­nyeit a csehszlovák állam keretei kö­zött gondolta el. Ha nem is a lehető legjobb megoldásként, de minden­képpen törekedve arra, hogy a meg­változott körülmények közepette az idegen országba szakadt nemzet­rész jogai a legkevésbé sérüljenek, illetve lehetőségeit minél teljeseb­ben tudja kihasználni. A Roberto Zucco két pillanata forma sikerrel. Roberto cselekede­teinek motivációira ezért ritkán de­rül fény, csak annyi bizonyos, hogy nem nyereségvágyból gyilkol, ám nem is ľart pour ľart-módra, az ölés élményéért. Egyfajta kényszer mozgatja, ám nem tudni, vajon a romlott társadalom hajszolja-e ezen az úton, vagy hősünk egysze­rűen csak beteg ember. A címszereplő Marek Majeský be­csületesen teszi a dolgát a színpa­don, ám a sok szöveg közt elsik­kad a játék, nem értjük például, mivel érdemli ki annak az anyának a szimpátiáját, akinek gyermekét a darab folyamán megölte. Igaz-Szvatkó a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga titkáraként kezdte pályafutását, majd 1924- ben a magyar ellenzéki pártok (a Magyar Nemzeti Párt és az Orszá­gos Keresztényszocialista Párt) mindvégig egyenletesen magas színvonalat képviselő országos na­pilapjának, a Prágai Magyar Hírlap­nak lett a belső munkatársa, egé­szen annak 1938-as megszűnéséig, átalakulásáig. (Néhány mondatot mindenképpen megérdemel ez a ti­zenhat évig fennálló sajtóorgánum, melynek mind a mai napig nem tör­tént meg a monografikus feldolgo­zása, bibliográfiája sincs, ez az egyik komoly kerékkötője a filológi­ai jellegű kutatásoknak. E lapnak olyan főszerkesztői voltak, mint Petrogalli Oszkár, Dzurányi László vagy Forgách Géza, s olyan szemé­lyiségeket jegyzett rovatvezető­ként, mint Neubauer Pál, Darvas János, Győry Dezső, Vécsey Zoltán. A lapban rendszeresen publikált Márai Sándor, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Mécs László, Az Új Munka című lap sajátságos torzója a fel­vidéki szellemi életnek. Kosztolányi Dezső. A Prágai Ma­gyar Hírlap elévülhetetlen érdeme, hogy tág teret engedett az irodalmi­kulturális jellegű írásoknak, ezzel igyekezett pótolni az állandó folyó­iratok hiányát.) Hadd ne foglalkoz­zam e helyen Szvatkó Pál politikai tárgyú publicisztikájával, inkább a szerző irodalmi tárgyú kísérleteit helyezve előtérbe. A demokráciát gyakran - a lapgazdákkal, illetve legádázabb vitapartnerével, Fábry Zoltánnal szemben - pluralisztiku­sán értelmező, relativista Szvatkót a szerzők politikai hovatartozásától függetlenül a minőség elve vezérel­te. Ennek szellemében bocsátotta útjára lapját, az Új Munkát, mely­nek első 1931-ben megjelenő szá­mára négy évet kellett várni, s me­ságosztónak sem nevezhető, már­pedig ha valaki halála előtt, a bör­tön tetején szózatot intéz az embe­riséghez, elvárnánk tőle, hogy csak a „rosszakat” ölje meg. Á nők darabbeli helyzete sem tisztá­zott: a szűzből prostituálttá váló Soňa Petrillová, akinek ez az első jelentős szerepe, nem igazán tud hihetően lezülleni két óra alatt, az eddig inkább komikaként ismert Alena Ďuránová pedig szinte senki­vel sem találja a kontaktust. A leghihetőbb női figurát Beáta Drotárová kelti életre, aki Roberto anyjaként egy hatperces jelenetben is meg tudja mutatni a szeretet és lyet egyaránt meleg hangon üdvö­zölt Márai, Móricz és Schöpflin Ala­dár. Az Új Munka sajátságos torzója a felvidéki szellemi életnek, ugyan­is első száma egyben az utolsó is volt, Szvatkó baloldallal való „ka­cérkodása” miatt ugyanis a lap mö­gött álló gazdasági erők megvonták anyagi támogatásukat. Szvatkó hat évig várt a lehetőségre, hogy új lapot indíthasson: 1937. február 17-én indította el az Új Szellemet, melyet az Új Munka utódjának szánt, s mely 1938-ig je­lent meg. Ez a lap - mely szépiro­dalmat nem közölt -, összhangban az egyesült magyar jobboldali el­lenzéki pártok céljaival, a magyar kisebbségi kulturális-szellemi élet egységfrontját igyekezett kialakíta­ni, s főszerkesztőjének pluralizmu­sa miatt ez sikerült is, rendkívüli színvonalon. A népiek és urbánu­sok - határon innen és túl - szíve­sen adták kézirataikat a lapnak, s talán csak az újabb határváltozás - mely Szvatkót a Felvidéki Magyar Hírlap, majd a Magyarország című kormánylap szerkesztői székébe ül­tette - miatt szűnt meg. A háború alatt Szvatkó politikai publicisztikája eleinte burkoltan, utóbb nyíltan angolbarát volt, ezért a Gestapo letartóztatta őt, s a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolta, ott raboskodott 1945-ig. A háború után nem akart tőkét ková­csolni üldöztetéséből, s a „fordulat éve” után publikációs lehetőségei sem nagyon adódtak, így a Magyar Rádió Szülőföldünk című sorozatá­ban működött közre, valamint az Akadémiai Kiadó magyar-cseh és német-magyar szótárának szer­kesztésében vállalt részt. Az 1956- os forradalom vérbefojtása után emigrált, s az Új Hungária és a Sza­bad Európa Rádió munkatársa lett. 1959. november 19-én hunyt el, Münchenben. Munkáiból Filep Tamás Gusztáv és G. Kovács László szerkesztésében olvashatunk 240 oldalas válogatást, ám az a bizonyos Szvatkó-monog­­ráfia még várat magára. (Archív felvétel) gyűlölet ambivalenciáját. A tipi­kus külvárosi alakok (iszákos férj, bordélyházi madam, agresszív rendőr, verekedős stricik) túlságo­san tipikusak, minden második B- kategóriás filmben felbukkannak. A látható rendezői igyekezet elle­nére a történet nem áll össze, ta­lán a túlságosan óvatos kézzel rö­vidített szövegkönyv, illetve a szo­katlan feladat elé állított színészek tévelygései miatt. Mi, nézők, sze­retjük tudni, mi miért történik a színpadon. Mivel ezt ezúttal nem tudhattuk meg, fejünket vakarva távoztunk. Ki tudja, talán pont ez volt az alkotók célja? Ťapák el, Andrej Hryc be Visszahívták az Új Színpad igazgatóját Pozsony. Milan Kňažko kulturális miniszter tegnap visszahívta tisztsé­géből az Uj Színpad igazgatóját, Marek Ťapákot, s az intézmény ve­zetésével az igazgatói székre kiíran­dó pályázat lezárásáig Andrej Hry­­cet, a Twist Rádió vezérigazgatóját bízta meg. A leváltott igazgató nyi­latkozata szerint a tárca vezetőjé­nek döntése meglepetésként érte, a találkozóra még abban a hiszemben ment el, hogy a színház kontra Juraj Jakubisko ügyet próbálják majd megoldani (Jakubisko a próbafolya­mat finisében lemondott A cigány­tábor az égbe megy című musical rendezői tisztjéről, ezzel veszélybe sodorva a bemutatót). Dušan Jaija­­bek, a parlament kulturális bizottsá­gának tagja a döntést átgondolt hú­zásnak nevezte; információi szerint a város és az Új Színpad közti, a színházépület bérletéről szóló szer­ződés december 31-én jár le, az in­tézmény vezetőjének visszahívása pedig az esetleges privatizációs szándékokkal függhet össze. Hozzá­tette, a kulturális miniszter nyilván ismeri az új bérleti szerződés tartal­mát, s bármikor kijelentheti, hogy a tárca annak feltételeit nem képes teljesíteni. „Ebben az esetben a mi­nisztérium valószínűleg túlad az Új Színpadon - vajon kinek a javára?” - tette fel a költői kérdést Jaijabek, azt sem kizárva, hogy a privatizáci­óban Hryc lehet érdekelt. (TASR) Andrej Hryc (Somogyi Tibor felv.) Száz éve született Szvatkó Pál, a világháborúk közti időszak fáradhatatlan kultúrmunkása Mindig a minőség elve vezérelte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents