Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-28 / 296. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 28. Kronológia A nyugat-indiai földrengésnek mintegy harmincezer halálos áldozata volt, hetvenezren megsebesültek Nem feltétlenül a pénzkereset a legfontosabb Az év legsúlyosabb katasztrófái Mentés másként. Thaiföldet sem kerülték el az árvizek. (TASR/EPA-felvétel) A földrengés az egyik leg­gyakoribb katasztrófa. Éven­te több százezer rengést re­gisztrálnak a műszerek, ezek legtöbbje észrevétlenül zajlik, olyan kis erősségűek. Ha azonban jelentős erejű és lakott területet sújt, a kár emberéletben és anyagi ja­vakban egyaránt óriási. ÖSSZEFOGLALÓ Január 13. - A Richter-skála szerint 7,6 erősségű földrengés rázta meg az egész közép-amerikai térség csendes-óceáni partvidékét, legin­kább Salvadort, amelyet február 13- án újabb 5,7 erősségű földrengés sújtott. A két földrengés okozta kár Salvadorban 2,6 milliárd dollárt tett ki, halálos áldozataik száma megha­ladta az ezret, a sebesülteké a 7500- at, kétezer ember eltűnt, 1,3 mülió­­nál többen váltak hajléktalanná. Január 26. - India északnyugati és Pakisztán délkeleti területein a Richter-skála szerinti 7,9 erősségű földrengés pusztított. A legerőseb­ben sújtott nyugat-indiai Gudzsarát államban mintegy 30 ezren életüket vesztették, 70 ezren megsebesültek és százezrek váltak földönfutóvá. Február 2. - Ötszázan haltak meg a szokatlanul hideg időjárás miatt az Afganisztán nyugati részén levő me­nekülttáborokban. Február 13. - A Richter-skála sze­rinti 7,3-as fokozatú földrengés Szumátra szigetén 305 személy éle­tét követelte, 3153 megsebesült. Március 4. - A Tisza vízgyűjtőjén a március 4-5-i hatalmas esőzések és olvadás hatására a folyó két nap alatt 7 métert emelkedett, s Ukraj­nában több helyen átszakította a gá­tat. 240 települést öntött el a víz és 11 579 embert telepítettek ki. A Fel­­ső-Tiszán levonuló árhullám 6-án elérte Magyarországot is, ahol húsz év óta először szakadt át a Tisza gát­ja, Tarpa és Tivadar között. A kor­mány árvíz miatti veszélyhelyzetet rendelt el. 20 településről mintegy 30 ezer embert érintett a kiköltözte­tés, 11 ezren hagyták el lakóhelyü­ket. Az anyagi kár jelentős, a helyre­­állítás költsége hozzávetőlegesen négy és fél milliárd korona. Március 13. - Az Afganisztánt sújtó példátlan aszály következtében év eleje óta több mint ezer ember halt éhen északon, további 400 ezer em­bert fenyegetett az éhhalál. Április 9. - Az ENSZ Mezőgazdasá­gi és Élelmezési Szervezete, a FAO jelentést tett közzé. Eszerint Afrika Szaharától délre eső területein 28 millió embert fenyeget éhínség, Eti­ópiában 6,5 millióan, Eritreában 1,5 millióan nemzetközi élelmiszerse­gélyekből tengődnek. Április 12. - 5,9-es erősségű föld­rengés rázta meg a délkelet-kínai Hszitien város térségét. Egy ember meghalt, 159 megsebesült, 30 ezer ház romba dőlt. Május 2. - Földcsuszamlás döntött romba Délnyugat-Kínában egy nyolcemeletes bérházat. A többna­pos esőzés okozta katasztrófa 62 személy életét követelte. Május 15. - Nagyerejű árhullám vo­nult le a Lénán Óroszországban. Az összesítések szerint több mint 70 város és falu került víz alá és 42 ezer ember szenvedett károkat. Június 10. - Hurrikán söpört végig az Egyesült Államokon. Az Allison trópusi szélvihart heves esőzések és áradások kísérték, melyek követ­keztében Texasban 20, Floridában 9, Mississippi és Louisiana államok­ban 1-1 személy vesztette életét. Június - Hatalmas áradások és földcsuszamlások következtében több mint 100 ember halt meg Dél- Kínában. Az Indiát államot sújtó monszunesőzések 20 ember életét követelték, 3000-en megsérültek. Június 18. - Dagesztánban 70 ezer hektár vetést pusztítottak el az ázsi­ai sáskák. Június 23. - A Richter-skála szerinti 8,1 erősségű földrengés rázta meg Perut, 77 személy életét vesztette, 68 ember eltűnt, 2713-an megsérül­tek, 25 399 lakóház romba dőlt és további 33 570 megrongálódott. Július második fele - Heves esőzé­sek és áradások következtében 45 személy vesztette életét és több mil­lióan váltak ideiglenesen hajlékta­lanná Indiában. Július 23-24. - A Pakisztánt sújtó özönvízszerű esőzés következtében 150 személy vesztette életét. Augusztus 1. - A június óta tartó monszunesők okozta áradások és földcsuszamlások miatt 174 sze­mélyvesztette életét Nepálban. Augusztus - Július végén és au­gusztusban hatalmas erdőtüzek pusztítottak az Egyesült Államok 11 szövetségi államában, a többi közt a Yellowstone nemzeti parkban is. A lángok főként Kalifornia, Oregon és Washington államokban mintegy 152 ezer hektárnyi területen emész­tették fel a növényzetet. Az anyagi kárt 189 millió dollárra becsülték. Szeptember 19. - Az ENSZ Világ­­élelmezési Programjának adatai szerint mintegy 5 millió embert sújt éhínség Afganisztánban. Az addig körülbelül 3,5 millió ember napi táplálkozását biztosító szervezet azonban kivonta alkalmazottait a térségből, miután az ország a szep­tember 11-i amerikai terrorcselek­ményekre válaszoló megtorló akció valószínű célpontjává vált. Szeptember - Súlyos áradás pusztí­tott Vietnamban. A Mekong-folyó torkolatvidékét érintő természeti katasztrófának 382 ember, köztük 260 gyermek esett áldozatul. Október 9. - Közép-Amerika part­jainál pusztított a különösen veszé­lyes Iris hurrikán, amely tizennyolc ember halálát, és további 11 eltűné­sét okozta. Október közepe - Észak-Koreában több száz emberéletet követeltek a heves esőzések és a nyomukban fel­lépő áradások. November 9. - Algériában özönvíz­­szerű esőzések és hatalmas szélro­hamok kíséretében tomboló erős vi­harok az elmúlt 40 év legsúlyosabb áradását okozták, több mint 700 ha­lálos áldozatot követelve, (pan) Idén tizenöt évi munka után leszerelték és a Csendes-óceánba vezérelték az orosz Mir-űrállomást 2001 a világűrben - civil a pályán STOP! Január A Mars körül keringő Global Surve­yor űrszonda sikeresen elvégezte missziójának elsődleges feladatait, azaz a bolygó légkörének és felüle­tének tanulmányozását és feltérké­pezését. Az űrszonda a közel két­éves küldetés során több adatot gyűjtött össze, mint a Marsot ko­rábban vizsgáló összes űrszonda együttesen. A Hawaii Egyetem diákjai tizenegy új holdat fedeztek fel a Jupiter kö­rül, ezzel megduplázódott a bolygó körül keringő ismert holdak száma. Február A világon elsőként a NASA földi irá­nyítói megfeszített munkájának kö­szönhetően a NEAR Shoemaker űr­szonda leszállt egy aszteroida felszí­nére. A 433 Eros kisbolygó a leszál­lás ideje alatt körülbelül 316 millió kilométer távolságra volt a Földtől. A legújabb kutatások szerint Föl­dünk nem csupán 65 millió évvel ezelőtt ütközött össze egy kisboly­góval vagy üstökössel, hanem jóval korábban is érte bolygónkat hason­ló katasztrófa, mintegy 250 millió esztendeje. A tudósok számításai szerint a feltételezett égitest 6,5-13 kilométer méretű lehetett. Március Március 23-án reggel végleg búcsút vehettünk az orosz Mir űrállomás­tól, amely több mint 15 éven keresz­tül látta vendégül a világ űrhajósait. A Mir a Csendes-óceánba csapódott, darabjai egy hatezerszer ötszáz kilo­méteres területen szóródtak szét. Április A történelem első űrturistája, a hat­vanéves amerikai multimilliomos Dennis Tito április 30-án érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra az orosz Szojuz TM-32-es űrhajón. A multimilliomos húszmillió dollárt fizetett azért, hogy néhány napot el­­tölthessen a világűrben. Egy nemzetközi csillagászcsoport újabb tizenegy Naprendszeren kívü­li bolygót fedezett fel, ezzel az is­mert exbolygók száma 63-ra emel­kedett. Az égitestek tömege megha­ladja a Jupiter tömegét. Május Egy nemzetközi kutatócsoport két­ezer fényévnyire a Földtől hatalmas vízgömbben fejlődő csillagot fede­zett fel. A csülagot körülvevő víz­gömb mérete nagyobb, mint az egész naprendszeré, és óránként 32 ezer kilométeres sebességgel növek­szik. A vízpárát maga a csillag bo­csátja ki. Az a legmeglepőbb, hogy a pára tökéletes gömb alakú. Június A NASA X-43A hiperszonikus repü­lőgépének távirányítású prototípu­sa a június 2-i tesztelés közben irá­nyíthatatlanná vált, ezért meg kel­lett semmisíteni. Július 30-án indult el a floridai Cape Canaveralről a Genesis űrszonda, amelynek az a feladata, hogy mintát gyűjtsön a Naprendszer keletkezé­sének idejét kimutató anyagból, s a rakományt három év múltán juttas­sa el a Földre. A Genesis az első űr­eszköz, amely a Holdnál távolabbi térből hoz anyagmintát. A nizzai obszervatóriumban egy nemzetközi kutatócsoport újabb ti­zenkét Szaturnusz körül keringő holdat fedezett fel, ezzel harmincra emelkedett az óriásbolygó ismert holdjainak száma. Augusztus A kaliforniai Berkeley egyetem csil­lagászai először találtak Naprend­szerünkhöz hasonló rendszert, melynek központi csillaga a Nagy­medve csülagkép 47. csillaga. A 47 Ursae Majoris összetevői és nagysá­ga is hasonló Napunkhoz, tőlünk 51 fényévnyire van, és két planéta ke­ring körülötte a mi Naprendszerünk bolygóinak pályájához mérhető tá­volságban. Szabályos körpályájuk arra utal, árnyékukban kisebb boly­gók is lehetnek. Szeptember A Deep Space 1 nevű embemélküli, kísérleti űrhajó tesztútja során két­ezer kilométerre megközelítette a Borrelly-üstököst és lefotózta. Ez azért érdekes, mert a szonda navi­gációs rendszere közel két éve tönk­rement, és a NASA mérnökeinek az utolsó pülanatban sikerült a szon­dát átprogramozniuk. Eközben az űrjármű már több millió kilométer­re volt a Földtől. A Mars déli fantomkráterében fel­tűnő, az évszaktól függően színü­ket változtató sötét foltok az élet valószínű jelei - következtet erre a Mars Global Surveyor űrszonda felvételeinek elemzése alapján há­rom magyar tudós: Horváth And­rás csillagász és két evolúcióbioló­gus professzor, Gánti Tibor és Szathmáry Eörs. Október A Földtől 150 millió kilométerre lé­vő Mars körül pályára állt a 2001 Mars Odyssey amerikai űrszonda. A két évvel ezelőtti két Mars-szonda elvesztése után újraindulhatott a Vörös Bolygó felderítése. A világegyetem egyik legrégibb ga­laxisát találta meg egy csillagász­­csoport. A galaxis tőlünk 13,4 milli­árd fényévre van, azaz még a világ­­egyetem formálódásának időszaká­ban keletkezett. November Csillagászok először vizsgálhatták egy idegen naprendszerben találha­tó bolygó atmoszféráját, és ezzel megtették az első lépést egy olyan távoli bolygó felfedezéséhez, amely az emberiség új lakhelye lehet. Ä legnagyobb problémát az jelenti, hogy a bolygó a körülbelül 150 fényévnyi távolságra található Pe­gazus csillagkép egyik tagja, tehát nem lenne egyszerű az átköltözés. December Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és partnerei elvi hozzájárulá­sukat adták ahhoz, hogy a második űrturista, a dél-afirikai Mark Shutt­­leworth is meglátogathassa a Nem­zetközi Űrállomást. Várhatóan ápri­lisban utazhat és tölthet el tíz napot a 28 éves dél-afrikai milliomos az űrállomáson. Jelentős mennyiségű hidrogén létét mutatta ki a Mars körül keringő Mars Odyssey amerikai űrszonda. Egyre valószínűbb, hogy a Vörös Bolygó egykori felszíni vízkészleté­nek jelentős része jelenleg is megta­lálható az égitest. A leghíresebb gazdagok MH-INFORMÁCIÓ Gazdag lehetsz, de hogy híres is? Erre a „lehetőségre” kereste a vá­laszt a leggazdagabb amerikaiak lis­táját minden évben összeállító Forbes magazin. A nevek sokszor is­merősen csengnek, ám a gazdagok és szépek első 15 helyezettje nem feltétlenül pénzkeresetével hívja fel magára az amerikaiak figyelmét. A Forbes magazin listája a négyszáz leggazdagabb amerikairól minden évben tartogat némi meglepetést. Bár az utóbbi néhány évben az élen Bill Gates Microsoft-főnök trónol, a lista korántsem a híresség fokmérő­je. Pénzemberek, ingatlanspekulán­sok, tőzsdeguruk vagy vállalati felső vezetők nem feltétlenül a legismer­tebb amerikaiak, ellentétben a lista vége felé megszaporodó közéleti szereplőkkel. A Forbes idén újított: számba vette a leggazdagabbakról idén megjelent televízió- és rádió­műsorokat, lapinteijúkat, webolda­lákat, és háromszoros súllyal szá­molt életrajzi műveket. Az eredeti négyszázas lista első tíz helyén há­rom Microsoft-főnök, az Oracle ala­pítója és a legnagyobb amerikai áru­házlánc, a Wal-Mart öt tulajdonosa szerepel egy tőzsdecápa társaságá­ban. A híres (amerikai) sztárok, mint Madonna, Tom Cruise, Bruce Willis vagy Andre Agassi nem kerül­tek be a felső négyszázba, mivel az alsó határ 600 millió dollár (kb. 30 milliárd forint) volt. William H. Gates Általában nincs kapcsolat a híres-, ség és a gazdagság között, a „minél gazdagabb, annál szebb” állítás azonban William H. Gates (45 éves és házas) esetében tökélete­sen fedi a valóságot. A szívós mun­kával, aztán egyre több pénz fel­­használásával vüágelső szoftver­­óriássá fejlődött Microsoft főnöke idén a nagy feldarabolástól is meg­menekült, úgyhogy nem véletlenül vezeti a listát. Oprah Winfrey A 47 éves Winfrey azok közé tarto­zik, akik a hírnevük útján szerezték vagyonukat. Az Oprah Winfrey Show-t mára már 113 ország nézői láthatják, a magazinnal, kábeltévé­vel és internet-shoppal rendelkező hölgy igazi self-made woman, éven­ként születik róla életrajzi könyv. Talán a Dobjuk ki anyut a vonatból! című Danny DeVito-fllmből emlé­kezhetünk rá, ahol önmagát alakí­totta. 900 millió dolláros (45 milli­árd koronás) vagyona a Forbes listá­jának csak a 280. helyéhez volt ele­gendő, ám így is ő a leggazdagabb fekete üzletasszony az USA-ban. Steven Allen Spielberg Őt talán egyáltalán nem kell senki­nek bemutatni: az E. T., az Indiana Jones-sorozat, a Ryan közlegény megmentése után kapott jogdíjak és bevételrészesedések mára 2,1 milliárd dollárra (100 milliárd ko­ronára) tornázták fel magánva­­gyonát. Spielberg (54 éves és hét gyerek büszke apja) megtehette, hogy a holokausztot bemutatni kí­vánó Schindler listáját saját pénzé­ből forgassa. A DreamWorks film­stúdió egyik alapító tulajdonosa. John „Jack" Welch A legtöbb nyugdíjba vonuló válla­latvezető aranyórát kap a cégétől. Jack Welch ennél kissé többel tá­vozott. 1981-ben lett a General Electric vezére, és az azóta eltelt húsz év alatt 28 milliárd dollárról 130 milliárd dollárra négyszerezte a vállalat forgalmát. Már korábban kiérdemelte a Neutron Jack bece­nevet, mert ahová betette a lábát, ott kő kövön nem maradt. Meg­szüntetett minden olyan részleget és túladott minden olyan érdekelt­ségen, ahol a GE nem volt első vagy második, ezzel 117 részlegtől szabadult meg. Önéletrajzi műve, a Kinn a vízből épp szeptember 11- én jelent meg, ám a rosszul sike­rült időzítés ellenére hamarosan a bestsellerlisták élére került. Ross Perot A 71 éves milliárdosra az 1992-es és ‘96-os amerikai elnökválasztás kap­csán emlékezhetünk. A demokrata és republikánus párharc mellé fel­zárkózott Ross Perot magánvagyo­­nából költött a kampányra, és az el­ső esetben tízmilliók szavaztak rá. A politikusi babérokra már nem tö­rő üzletember a technológiai ipar­ban és az ingatlanpiacon aktív, a self-made man amerikai jelképei­nek egyike. A LISTA: 1. Bill Gates Microsoft-főnök 2. Oprah Winfrey tévés műsorvezető 3. Steven Spielberg rendező/producer 4. Jack Welch General Electric exfönök 5. Ross Perot üzletember 6. Martha Stewart üzletasszony 7. Warren Buffett tőzsdecápa 8. Steve Jobs Apple-főnök 9 Robert Murdoch médiacápa 10. George Lucas rendező/producer 11. Ted Turner médiacápa, CNN 12. Vince McMahon World Wrestling Federation elnöke 13. Marc Rich üzletember 14. Larry Ellison Oracle-főnök 15 Donald Trump ingatlanmogul Forrás: Forbes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents