Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-27 / 295. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 27. TANÁCSADÓ Nem fizetnek a kötvényért T. E.: Két éve eladtuk a máso­dik hullámból származó köt­vényünket egy pozsonyi szék­helyű kft.-nek, amelytől még a mai napig nem kaptunk ér­te pénzt. Több levelet is ír­tunk a cég címére, volt, aki személyesen is elment, de azt mondják, a cég már nem léte­zik. A szerződést későn olvas­tuk el rendesen, abban az áll, hogy 2001. december végéig küldik a pénzt. Közeleg a vég­ső határidő, ám a pénzünk még sehol. Kérem írják meg, kihez fordulhatunk, s vajon tényleg megszűnt-e az iroda? BERNÁTH SZILVIA Mint ahogy levelében is említet­te, a kötvény eladásakor az em­lített társasággal írásos adásvé­teli szerződést kötöttek. Ez a szerződés feltehetőleg magá­ban foglalja a kötvényátruhá­zásból származó jogokat és kö­telezettségeket, így a vevő azon kötelezettségét is, hogy milyen határidőig köteles a vételárat kifizetni. Mivel az adásvételi szerződést Ön nem küldte el, ennek ismerete nélkül nem ad­hatok végleges választ. Ismerni kellene ugyanis pontosan azt, hogy a vételár kifizetését mi­lyen feltételekhez kötötték. Amennyiben azt határozták meg, hogy a vételárat a vevő legkésőbb 2001. december 31- ig köteles kifizetni, Önnek 2002. január elsején nyűik elő­ször joga arra, hogy a vevővel szembeni követelését bírósági úton érvényesítse. A szóban for­gó társaság egyébként még lé­tezik, csak épp két év leforgása alatt már a negyedik helyre köl­tözött. Jelenleg Pozsonyban, a Trnavská cesta 112 alatt talál­ható. A céggel kapcsolatban nem csupán többszörös szék­helyváltásra, hanem többszörös tulajdonváltásra is sor került az elmúlt évek folyamán, és kis alaptőkéjét tekintve szinte a mi­nimális az esélye annak, hogy ha önként nem fizetnek, végre­hajtás útján behajtható lesz mindaz a tartozás, melyet a jó­hiszemű emberekkel szemben feltehetőleg felhalmoztak. Azt tehát nem tudjuk megjósolni Önnek, hogy pénzét viszontlát­­ja-e még. Hogy van-e esély va­lamiféle jogorvoslatra, azt a szerződés alapján lehetne el­dönteni. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és társai ügyvédi iro­da munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Lufthansa Airbust rendelt Toulouse. A német Lufthansa légitársaság 15 új A380-as típu­sú Airbus óriásgépre írt alá megrendelést. Ezzel száz köze­lébe nőtt a megrendelések és vásárlási ígéretek száma erre az Airbus típusra. Az új típus szál­lítása előreláthatólag 2007-ben kezdődik. Az Airbus az A380- assal a Boeing 747-es jumbóját akarja túlszárnyalni. Az 550 fő befogadására képes gépet a nagy forgalmú útvonalakon he­lyezik üzembe, például New York, Újdelhi, Szingapúr vagy Bangkok irányába. A Lufthansa két fő repülőterén, a frankfurtin és a münchenin egyaránt üze­mel majd az A380-as. (MTI) 800 milliós veszteség a Fiatnál Róma. A Fiat olasz járműipari cég idei vesztesége mintegy 800 millió euró lesz - jelentette be Paolo Cantarella, a cég ve­zérigazgatója. A vállalatvezető elmondta: a Fiat 800 millió eurót tett félre szerkezetátala­kításra. A cég vesztesége e szint körül alakul majd. A Fiat a múlt héten jelentős átalakítási programot jelentett be, aminek a keretében 6 ezer munkahe­lyet megszüntet, 2 milliárd euró értékű vagyont értékesít és 3,1 milliárd dollárnyi köt­vény-, illetve részvénykibocsá­tást hajt végre. (MTI) Nem tartanak Argentínától London. A Bank of England kormányzója, Eddie George nem tart Argentínától, de koc­kázatosnak tartja az eurót. Az argentínai fejleményeket „rég­óta készülődő tragédiának” ne­vezte a brit központi bank vezé­re, és úgy vélte, hogy az ott ki­fejlődő pénzügyi válságot a nemzetközi piacok már lénye­gében beárazták. A bankkor­mányzó azt mondta, hogy van­nak érvek Nagy-Britannia eurócsatlakozása mellett, és vannak érvek ellene, de ezúttal inkább arra mutatott rá, hogy komoly kockázatokkal j ár egy egy minden országra azonos pénzügypolitika. (MTI) A lengyel PKN Orlen új ajánlata Bécs. Az OMV osztrák kőolaj- és vegyipari tröszt január végéig - a MOL-lal folytatott exkluzív tárgyalások január 12-i határ­idején jóval túl meghosszabbí­totta a PKN Orlen lengyel válla­lat 17,6 százalékos részére tett ajánlatát - közölte Wolfgang Ruttenstorfer, aki január 1-én veszi át Richard Schenz eddigi OMV-vezérigazgató helyét. Ar­ról nem kívánt nyilatkozni, hogy érdeklődik-e az ÓMV a Shell és a DEA, illetve a BP és az ARAL fúziója miatt a kartellhatóság döntése értelmében leadandó mintegy 1500 német benzinkút egy része iránt. Csak annyit mondott, hogy az OMV - amely Bajorországban 81 benzinkutat működtet - továbbra is érdekelt a benzinkút-hálózat fejlesztésé­ben. (MTI) Veszteséges a Zurich Biztosító Zürich. A svájci Zurich Financi­al Services AG biztosító 400 millió dollár körüli nettó veszte­séggel számol a szeptemberi terrortámadás .és a beruházá­sok visszaesése miatt. A New York-i World Trade Center le­rombolása közel 760 millió dol­lárba kerül a vállalatnak. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. december 27-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,128 Magvar forint (100) 17,500 Angol font 69,721 Német márka 22,051 Cseh korona 1,331 Olasz líra (1000) 22,274 Francia frank 6,575 Osztrák schilling 3,134 Japán ien (100) 37,118 Spanyol peseta (100) 25,920 Kanadai dollár 30,413 Sváici frank 29,432 Lengyel zloty 12,120 USA-dollár 48,075 A magánosításnak és az állami segítségnek köszönhetően 2001-ben befejeződött a bankrendszer konszolidálása Sínre került az ország gazdasága A hazai bankszektor szereplői közül már csak a Banka Slovakia (felvételünkön a besztercebányai székháza) és a Postabank privatizálása maradt hátra (Archívum) Pozsony. A búcsúzó év gaz­dasági szempontból a bank­privatizáció esztendeje volt. Külföldi kézbe került a Szlo­vák Takarékpénztár, az Álta­lános Hitelbank, az IRB és az Istrobanka. Emellett a Nemzeti Vagyonalap kifizet­te a lakossági kötvények tu­lajdonosait. JANUÁR A pénzügyminiszter aláírta a Szlo­vák Takarékpnztár 87 százalékának eladásáról szóló szerződést, ame­lyet 425 millió euróért (18,4 milli­árd korona) az osztrák Erste Bank vett meg. A másik érdeklődő az olasz UniCredito Italiano volt. Mint lésőbb kiderült, az osztrák fél mind­össze 411 millió eurót fizet a taka­rékpénztárért. A gazdasági minisztérium szerint a hazai ipari szerkezetváltás költségei 150 milliárd koronát tesznek majd ki. A legnagyobb beruházásokra a gépiparban van szükség, a legki­sebbre pedig a könnyűiparban. Ha az egy főre eső nemzeti jövede­lem növekedése évente két száza­lékkal lesz magasabb az uniós ádag­­nál, akkor ötven évig tart, amíg any­­nyit termelünk, mint az ottani átlag - jelentette ki Brigita Schmögner­­ová pénzügyminiszter. FEBRUÁR A kormány meghirdette az Általá­nos Hitelbank eladását. A Vüágbank úgy döntött, hogy 20 milliárd korona hitelt nyújta a hazai reformfolyamat támogatására. A kormány az elvégzett munkája függvényében 415-765 millió dol­lárt használhat fel. A Fitch hitelminőstő intézet pozitív­ra változtatta az ország besorolását, jelezve, néhány hónap múlva felke­rülhetünk a befektetésre ajánlott or­szágok listájára. A Nafta és a Nafta Trade egyesülésé­vel lezárult az előző kormány egyik legzajosabb privatizációs visszaélé­sének története. Életbe lépett a csődtörvény para­grafusa, amely szerint a 30 napon túli tartozások fejében csődeljá­rást lehet kérni az adósokkal szemben. MÁRCIUS Jóváhagyták az ipari parkokról szó­ló törvényt, amely alapján az ilyen létesítmények állami támogatásban is részesülhetnek. ÁPRILIS A Nemzeti Vagyonalap (FNM) megkezdte lakossági kötvények ki­fizetését. Kiderült, hogy az első negyedéves külkereskedelmi hiány 19 milliárd korona, ami ötszöröse az egy évvel korábbinak. Autó-felelősségbiztosítás Több ezres büntetések Pozsony. Pár napunk maradt a kötelező gépjármű-felelősségbiz­tosítás megkötésére, ennek elle­nére a gépkocsitulajdonosok egy része továbbra sem döntötte el, melyik biztosítót választja. Szak­emberek szerint az év elejére az autók 20-30 százaléka nem lesz bebiztosítva. Tulajdonosaik így már januárban kemény bünteté­sekre számíthatnak. A rendőrség ugyan az év első napjaiban még beéri a figyelmeztetéssel is, ké­sőbb azonban már 15 ezer koro­nás büntetésre számíthatunk. Biz­tosítóink minden gépkocsi­tulajdonos számára kártyát ad­nak majd ki, amellyel igazolhat­juk, hogy befizettük a biztosítást. Ezt érdemes lesz magunkkal hor­dani, hiszen ha nem tudjuk fel­mutatni, a rendőrség 500 koronás bírsággal sújthat, (ú) MÁJUS Nagy vitát váltott ki, hogy a Nemze­ti Vagyonalap a tejesen ismeretlen Dunajservis nevű cégnek ítélte a Szlovák Kikötő és Hajózási Vállala­tot (SPaP). A döntést később vissza­vonták. Négy tárgyalási fejezet lezárásával Szlovákia felzárkózott az uniós tár­gyalások vezető csoportjába, JÚNIUS Az előzetes hírek ellenére mind­össze a magyar OTP érdeklődött az IRB bank iránt. A kormány megtárgyalta a jövő évi költségvetést, amelyet még a nyá­ron a parlament elé akart teijeszte­­ni, de végül csak decemberben ke­rült napirendre. JÚLIUS Eladták az Általános Hitelbankot, az olasz IntesaBci a 68,6 százalékos részvénycsomagért 399 millió eurót fizetett. Bejelentették, hogy a Szlovák Villa­mos Művek 44 százalékának priva­tizációjára legjobb esetben is csak jövőre kerülhet sor. Előtte azonban a céget háromfelé osztják. Másodszor is sikertelennek bizo­nyult a Banka Slovakia privatizáció­ja, a jegybank a három érdeklődő brókercég egyikét sem tartotta al­kalmasnak a banki működési enge­dély megszerzésére. AUGUSZTUS Júliusban első alkalommal mértek nulla inflációt, vagyis a fogyasztói árindex nem növekedett. Az első féléves állami költségvetési hiány közel 23 milliárd volt, de eb­ből 7 milliárd a bankkonszolidáció költsége. A jegybank kényszerfelügyelet alá helyezte a Devín Bankot, miután ki­derült, hogy nem igazak a 3 milliárd koronás alaptőkeemeléssel kapcso­latos hírek. A kisbetéteseknek ez­után fokozatosan 11 milliárd koro­nát fizetett ki a Betétvédelmi Alap. SZEPTEMBER Befejező fázisába érkezett a Szlovák Biztosító privatizációja, négy érdek­lődő kezdte meg a pénzintézet átvi­lágítását. Az Istrobanka eladása is az utolsó körbe érkezett, itt öt érdklődő került az utolsó körbe. A párkányi papírgyár a holland Kappa Packaging tulajdonába ke­rült. OKTÓBER Befejeződött a Szlovák Villamos Mű­vek privatizációjának előkészítése, nov. 1-től külön működik a gerincve­zeték-hálózat, az erőművek, ill. levá­lasztották a Kassai Távfűtőművet. A parlament a banktörvény módosí­tásával elérte, ezentúl a bankfel­ügyelet kötelezően bezáratja a rossz anyagi helyzete kerülő bankokat. Vita tört ld a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű leállítására szánt uniós segéllyel kapcsolatban, akik még re­ménykednek a folyamat elhalasztá­sában, attól tartottak, hogy így a kormány végleg lemond erről a le­hetőségről. NOVEMBER A Tatra Kupón Fond átalakulásával első (és valószínűleg utolsó) alka­lommal történt meg, hogy egy va­gyonjegyes alap szokványos nyűt végű befektetési alappá változott. A parlament némi vita után elfogad­ta a személyi-jövedelemadó csök­kentéséről szóló fontos törvényt. Újabb hitelminősítő intézmények sorolták át Szlovákiát a befektetésre ajánlott kategóriába. A Kárpótlási Befektetési Alap (RIF) meghatározó részvénycsomagját a Nemzeti Vagyonalap eladta egy bró­kercégnek. DECEMBER Meghirdették a három áramszolgál­tató vállalat 49 százalékos privati­zációját. A felszámolás alatt lévő Perspektíva egészségbiztosító hitelezői végre­hajtó útján letiltanák az Általános Egészségbiztosító legnagyobb befi­zetőinek számláját. A Nemzeti Vagyonalap befejezte a természetes személyek számára a kötvények kifizetését. A kormány döntése alapján a Transpetrol 49 százalékos részvény­­csomagját az orosz Jukosz olajtársa­ság veheti meg. Aláírták az IRB 92 százalékának el­adásáról szóló szerződést, a bankot 700 millió koronáért a magyar OTP vette meg. Eldőlt, hogy a komáromi hajógyár eladására pályázatot hirdetnek, ko­rábban ugyanis felmerült, hogy köz­vetlenül egy német bankkonzorci­um veszi meg. Gond nélkül megszavazták a jövő évi állami költségvetést, a hiány 38 milliárd korona lesz. A német Allianz pénzintézet sze­rezte meg a Szlovák Biztosítót, az osztrák BAWAG banké lett az Istrobanka. (-ti-) Postabanki privatizáció Növelnék a vételárát Pozsony. A Postabank részvénye­sei a napokban beindított prog­ramjukkal szeretnék elérni, hogy a pénzintézet teljes mértékben meg­feleljen a banktörvény legújabb módosításainak. Katarína Kada­­šiová, a bank szóvivője szerint ez­zel szeretnék elérni részvényeik árának növelését, ami a pénzinté­zet közelgő privatizációja miatt fontos. A Szlovák Konszolidációs Rt. a múlt héten hirdetett verseny­­pályázatot a Postabanknál birto­kolt 55%-os részvénycsomagjára. A tulajdonrész iránt érdeklődők legkésőbb január 15-ig nyújthatják be igényüket, ajánlataikat pedig január 29-ig kellene megtenniük. A bank 2,26 milliárd koronás alap­tőkéjéből jelenleg a Szlovák Posta 6,8%-kal részesedik, az Istrokapi­­tálnak 34,25%-os tulajdonrésze van. (ú) Legalább 100 milliárd dolláros segítségre volna szükség Világunk szegényei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Gordon Brown brit pénzügyminiszter Washingtonban sikertelenül próbálkozott azzal, hogy az Egyesült Államokat meg­nyerje egy, a vüág legszegényebb országainak megsegítését célzó, az egykori Marshall-tervhez hasonló programhoz. A brit pénzügyi tárca vezetője amerikai kollégájával, Paul O’Neillel tárgyalt a segély­­programról. A tárgyalások után ki­adott közös közleményben a mi­niszterek csak azt tudták rögzíteni, hogy mindkettejüket aggasztja a világban tapasztalható szegény­ség. O’Neill azonban azt hangoz­tatta, hogy előzetes biztosítékokat szeretne kapni arról, hogy a prog­ram valóban működik, mielőtt Wa­shington kötelezettséget vállalna. Gordon Brown szerint a gazdag or­szágoknak - köztük az Egyesült Ál­lamoknak és Nagy-Britanniának -meg kellene duplázniuk, 100 milli­árd dollárra kellene emelniük a szegény országoknak nyújtott se­gítség évi összegét, annak érdeké­ben, hogy 2015-ig a mostaninak a felére szorítsák le a szegénységet. Brown szerint a program a Marsall­­terv mintájára készült. E tervet az Egyesült Államok a második világ­háború utáni években indította az európai újjáépítésre. Elnevezését kidolgozójáról, George C. Marshall egykori amerikai külügyminiszter­ről kapta. Brown célja, hogy meg­kísérelje megállítani a gazdag és szegény országok közötti különb­ség, az egyenlőtlenség növekedé­sét, amelyet sokan a politikai fe­szültségek és a terrorizmus forrá­sának tartanak. A brit pénzügyek irányítója először a múlt hónap­ban, Ottawában, a Nemzetközi Va­lutaalap és a Világbank által szer­vezett találkozók sorozatán vetette fel elképzelését, (m)

Next

/
Thumbnails
Contents