Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-04 / 278. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 4. KOMMENTÁR Felrobbant remények MALINÁK ISTVÁN Háborús helyzet uralkodik a Közel-Keleten is a hétvégi merényletek után. Amit külön hangsúlyozni kell: a szélsőséges palesztin terroristák brutalitása egyre elviselhetedenebb méreteket ölt. A házi készítésű - szögekkel, vastörmelékkel teli - repeszbomba alkalmazása azt a célt követte, hogy minél több embert gyilkoljon vagy nyomorítson meg. Az időzítés hasonlóan embertelen: a merénylők tudták, hogy Jeruzsálem sétálóutcája szombaton éjszaka megtelik fiatalokkal. Nyilvánvaló a politikai időzítés is. Amint felcsillan a palesztin-izraeli megállapodás halvány reménye, a Hamász vagy valamely más szélsőséges szervezet azonnal robbant. Ez a merénylet is a békét vette célba. Van másik párhuzam is: minél jobban visszaszorult Afganisztánban a tálib hatalom, minél hatékonyabb csapásokat mértek az al- Kaidára, a palesztin szélsőségesek annál jobban fokozták az Izrael elleni támadásaikat. Ez is bizonyítja azt a tételt, hogy az iszlám terrorizmus felszámolása az arab-izraeli rendezés nélkül nem fog sikerülni. A merényletekkel Washington is kapott egy nagy pofont, hiszen a múlt hét óta két amerikai különmegbízott is ingázik a térségben. A korábbi merényletekhez képest most van egy lényeges különbség. Az USA mindig önmérsékletre szólította fel a zsidó vezetést, mondván, nem szabad a béke előtt becsapni minden kiskaput. Most ez elmaradt, Bush rábízta Saronra, hogy milyen választ ad a palesztinoknak. Nem nehéz megjósolni: a válasz főleg katonai lesz. Az USA még soha ilyen keményen nem figyelmeztette Arafatot, akinek eddig az volt a nagy szívfájdalma, hogy az amerikai elnök személyesen nem fogadta őt, Saront viszont többször is. Ki tudja, hogyan alakul a közel-keleti helyzet, ha Washingtonban is az a nézet kerekedik felül, hogy Arafat már nem tudja kézben tartani a dolgokat, hogy ha akarná, sem tudná megfékezni a szélsőségeseit. Ugyanis Arafatra és politikájára sok mindent lehet mondani, de a helyzet még mindig az, hogy ha Arafatot félreállítják, akkor nincs kivel tárgyalni. Tehát a mostani hétvégével a megbékélés esélye még halványabb lett, és fennáll a veszélye annak, hogy a makacs, kemény Saron-féle vonalat erősíti Izrael politikájában, nem pedig a Peresz külügyminiszter által szorgalmazott koncepciót. Sáron még mindig hét nap nyugalmat követel ahhoz, hogy egyáltalán hajlandó legyen a tűzszüneti tárgyalások felújítására. Ennyit a Hamásztól és a hasonszőrűektől talán soha nem fog kapni, így a kétféle szélsőségesség egymást erősíti. Politizáló jegybank? PÁKOZDI GERTRÚD Sok milliójába került az adófizetőnek, hogy a kormány akkor is mentőövet dobott a Devín Banknak, amikor az már rég megérett a csődre. Schmögnerová pénzügyminiszter ezért csak annyiban vállalja a felelősséget, hogy, úgymond, nem tudta felmérni a bank menthetetlenségét. A betétesek ugyan már megkapták pénzüket, a botrány hullámai azonban nem csillapodnak. A múlt héten a parlament faggatta a kormány illetékeseit, vajon miért nem intézkedtek már korábban, hiszen a felügyeletet ellátó jegybank a rendelkezésre álló jelentések alapján már tavaly is joggal megindíthatta volna a csődeljárást. Nem tette meg. Joggal merül fel a gyanú, hogy a jegybank elnöke politikai nyomásra halogatta a végsőkig az időközben elengedhetetlennek bizonyult lépést. Az ellenőrzések eredményeiről napvilágot látott jelentések bizonyítják, hogy a pénzintézet vezetősége ott hazudott, ahol csak tudott. Nehezen képzelhető el, hogy Marián Jusko, a bankár, a súlyos hibák láttán önszántából tette lehetővé a pénzintézet agóniájának meghosszabbítását. Saját szakállára cselekedett? Ha így van, korántsem tanúsított bankári magatartást. De akkor miért van még mindig a helyén? Netán azért, mert vakon bízott benne: a kormány szavára meggyógyul a sok sebből vérző bank? A parlament egyelőre elhalasztotta a szavazást azokról a javaslatokról, melyek előteijesztói kérik: a jegybank tisztázza, miért is cselekedett az ügyben úgy, ahogy cselekedett; tegyen intézkedéseket a hasonló esetek jövőbeni megakadályozására; a felelősökkel kapcsolatban vonja le a megfelelő következtetéseket. Valószínű, hogy a költségvetési vita miatt is egy ideig csönd lesz, de a kérdés továbbra is ott lóg a levegőben. Vajon valóban az „viszi el a balhét”, aki lehetővé tette az ügy elfajulását? Vajon elegendő lesz a további hasonló - politikai indíttatású - esetek megakadályozására, ha néhány bankhivatalnok feje esetleg porba hull? A jegybank elnökének függetlensége alapelv, a szakszerű cselekvés záloga. Sokan arra gyanakszanak, hogy valaki mégis súgott Juskónak. JEGYZET Egész évben karácsony V. KRASZNICA MELITTA Sajnálom a mai gyerekeket. „Bezzeg az én időmben” még nyáron igazi nyár volt, télen igazi tél. És főleg minden a maga idejében jött el: a karácsony karácsonykor, a húsvét húsvétkor. Jó, a Mikulás bácsi most is december 6-ának hajnalán rakja teli az ablakba rakott csizmákat, és Jézuska is december 24-én hozza a karácsonyfa alá az ajándékokat. Mire azonban tényleg eljönnek a várva várt ünnepek, addigra talán már a gyerekeknek is - de a felnőtteknek biztosan - csömörük van az egésztől. Pontosabban attól, ami az ünnepeket már évek óta megelőzi. Lassan az egész már csak egy jól időzített reklámkampány, megfosztva hangulatától, meghittségétől. Csakis arról szól, arra irányul, hogy minél korábban becsalogassák a hiper- és szupermarketekbe az ünnepváró fogyasztókat, és persze minél több pénzt kibűvöljenek a zsebükből. Már november közepétől zuhog ránk a reklámok lavinája. A boltok kirakataiban is már akkor megjelennek a feldíszített karácsonyfák, amikor az ember még ki se lábalt az első őszi náthából. A falra tudnék mászni attól, hogy egyszerre ezren akarják bemesélni: ilyenkor bármit veszek, csakis jól járhatok, mert egy csomó kedvezmény, jutalom meg nyeremény vár. (Mellesleg, ha egy kicsit is gyanakvó vagyok, ebből arra következtethetek, hogy évközben rendre becsapnak, átvernek, palira vesznek.) Szóval így telik el nagyjából másfél hónap. Jövőre már talán kettő, újabb egy év múlva a vénasszonyok nyarát is szaloncukorba öltöztetjük, és előbb vesszük meg a gyerek karácsonyi ajándékát, műit az új iskolatáskáját a tanévnyitóra. Innentől pedig már tényleg nem kell sok, hogy beteljesüljön a mondás: egész évben karácsony... Mert ha ez így megy tovább, könnyen ide juthatunk.- Ne haragudj, pajtás. Tudod, odakinn kutyahideg van, én meg hajléktalan vagyok... . (Gossányi Péter rajza) TALLÓZÓ SME A polgárok nem tudták, mit hoz a közigazgatási reform - ezért nem mentek el szavazni, vélekedik Olga Gyárfásová. A szociológus szerint az elektronikus sajtó kizárása a kampányból szintén hozzásegített az alacsony részvételi arányhoz. Hangsúlyozta: a szombati önkormányzati választás eredménye egyben figyelmeztetés a parlamenti választások előtt: az urnákhoz kellene csalogatni a fiatalokat, mert rájuk most nem gondolt senki. HOSPODÁRSKY DENNÍK Az önkormányzati választással foglalkozik a napilap főszerkesztőjének jegyzete. Szerinte nemcsak a polgárok tájékozatlansága és érdektelensége bizonyosodott be, hanem a Dzurinda-kabinet is vereséget szenvedett. Bizonyos politikusoknak ugyan az volt a legfontosabb, hogy egyáltalán megtartották a választást. Nem kevésbé fontos viszont, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom újra hatalmi pozícióba került. A Magyar Koalíció Pártja mindenképpen győzelemként ünnepelheti a szereplést a megyei választásokon Siker után: marad az állóvíz? Rendkívül tanulságosak voltak az első megyei választások, és sok kérdésre adtak választ a jövőre esedékes parlamenti választások előtt. Számunkra a legfontosabb az MKP szereplése, mielőtt azonban erről szólnánk, mutassunk rá a teljesség igénye nélkül néhány tanulságra. JARÁBIK BALÁZS Az összegzéskor kiderül, hogy a papírforma szerinti eredmények születtek. Figyelembe kell venni, hogy a regionális választási rendszer többségi, vagyis a győztes az egyes régiókban „mindent viď’, ezért alakult ki egyes régiókban HZDS-, másokban pedig MKP-fölény. A parlamenti választási rendszer azonban kombinált, így nem várható az ellenzék üyen mértékű győzelme. A nagy vesztes a Malíková vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS), országosan mindössze egy mandátumot szerezve. Az igazi veszteség azonban nem számszerű, hanem az a tény, hogy az SNS senkivel sem tudott koalíciót kötni a választások előtt. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy ez így lesz a parlamenti választások után is; elérhetőnek tűnik a szlovák nacionalista politika szélsőséges hajtásának elszigetelése. A regionális választások eredményei miatt nagy gondban van a baloldal. Csak koalíciós mandátumokhoz sikerült jutnia, azaz megtörni látszik az SDĽ erős regionális bázisárnak imázsát. Nagy pofon ez Koncoš pártelnök számára is, hiszen népszerűsége éppen a régiókban volt számottevő. Várható, hogy a régiók megerősítését fogja szorgalmazni, így látva hozzá az SDĽ népszerűsítéséhez. A KDH szintén a választások nyertesei közé tartozik 36 mandátum megszerzésével, végérvényesen bizonyítva létjogosultságát a szlovák politikai palettán. A pozsonyi és kassai koalíció sikere hatással lehet a következő választási koalíció összetételére is. Pozsonyban és Kassán a szlovák választókat nem riasztotta el az MKP „betársulása”. Ajobboldal számára azonban intő jel lehet, hogy bár Pozsonyban elsöprő győzelmet aratott, a ország többi részén azonban vereséget szenvedtek a jelöltjei. A legsúlyosabb probléma a katasztrofálisan alacsony részvétel. Elsősorban a fiatalok távolmaradása figyelmeztetés az összes párt, így az MKP számára is. Sovány vigasz, hogy a magyarok lakta járásokban volt a legnagyobb a szavazókedv, hiszen a legmagasabb értéket adó Komáromi járásban is csak a lakosság 38 százaléka járult az urnákhoz. A magyar párt mindenképpen győzelemként ünnepelheti a megyei választásokon való szereplést, hiszen a 84 megyei parlamenti képviselő bejutása jobb eredmény, mint amire a párt számított. Az ünneplés mellett azonban jusson hely az eredmények elemzésének is, mert félő, hogy a választási siker miatt újra szőnyeg alá söprik azokat a problémákat, amelyek megoldását az MKP már hosszú ideje halasztgatja. Ami a részeredményeket Uletí, nagy sikerként könyvelhető el a besztercebányai, nyitrai és kassai regionális parlament összetétele. Ugyancsak figyelemre méltó hír, hogy hét járásból csak magyar jelölt jutott a regionális parlamentbe. A nagyszombatiban azonban az MKP semmit sem fog tudni elérni a HZDS 60 százalékos tömbje miatt. Éppen a Dunaszerdahelyi járásban volt a leginkább szembetűnő a jelöltek többségének nem éppen választócsalogató múltja, illetve tevékenysége. A sajtóban megjelenő hirdetéseket leszámítva szinte semmüyen kampány nem folyt a járásban, és a polgárok alapvető informáltságával is baj volt. Még mindig sok volt a nem meggyőző jelölt, s ez ismételten felveti az MKP-ban már régóta húzódó (politikai) generációváltás kérdését, valamint a fiatalok bevonásának szükségességét közösségünk politikai életébe. A párt kilencezer tagja és a felvidéki magyar közösség 520 ezres tömbje között olyan szakmai, politikai és - ha úgy tetszik - ideológiai különbség feszül, amely Hét járásból csak magyar jelölt jutott a regionális parlamentbe. egyre inkább a felszínre tör. Az MKP helyi (járási) szinten egyszerűen nem használja fel keUően a szlovákiai magyarság humán erőforrását. Ez a konfliktus észlelhető a politikusok és szakmai értelmiségiek párbeszédkísérleteikor is. A siker nyugtázása mellett meg kell állapítani, hogy a regionális választások során az MKP kiváló alkalmat szalasztott el új, friss emberek, fiatalok nagyobb számban történő kipróbálására és kinevelésére - ezt a „vérfrissítő” módszert szerte a vüágon a politikai pártok tervszerűen alkalmazzák. Fiatalok vagy párton kívü szakemberek minden bizonnyt meggyőzőbbé tehették volna a MKP választási programját. Figye lembe keU venni, hogy az MKP mc nopolhelyzetben van a szlováki; magyarság körében, így aki MKI listára kerül, eséUyel indul a válás; tásokon. Ezért méginkább erkölc és szakmai kötelessége a pártn; szavatolni, hogy a jelöltek egyik másika láttán az embernek i összeszorított foggal keUjen ka káznia, kizárólag a magyarság érd kében. Az MKP vezetősége demo ratikus módon a járási elnökségek hagyta a jelöltisták összeállítását, jó szándékot azonban egyes régió ban (üyen a Dunaszerdahelyi járá nem sikerült helyi tettekre váltál Mivel a párt alulról építkezése egy járásokban fikció, helyi érdekes portok hosszú évek óta uralják párt helyi döntéshozatalát és ezi együtt minden pozíciót. A helyi la bikban járatlan, tenniakaró, függi lenül gondolkodó fiatalnak ebber struktúrában nincs helye, sokkal i kább a párt helyi főnökeit gerinci lenül és már hosszú ideje kiszolgt pártembereknek. Kérdés az, hogy tudják a közösség érdekeit védi azok, akik ezeket eddig a par mentben vagy a helyi önkormái zatokban is saját egyéni érdekük i rendelték. A magyar sikereim örülve nem ártana még a páriáim ti választások előtt felkavarni kiss helyi struktúrák áUóvizét. Emi fiatalságom tiszteletlenségével, aggódással szeretném Kvarda zsef MKP-alelnök, polgármes' Csemadok-elnök, megyeielnök lölt figyelmébe ajánlani az Istvái király című rockopera egy sói „Oly távol vagy tőlem.” Románia; az első napon többeket vissza kellett fordítani a határról, mert nem tudták felmutatni a kötelező 250 eui Szigorúbb előírások - csökkenő GÓZON ISTVÁN A Romániából történő kiutazások megszigorítása miatt jelentősen csökkent a kilépő forgalom a román-magyar határon. A Krónika című erdélyi lap összeállítása szerint nem okozott különösebb fennakadást a petei, borsi, kürtösi és nagylaki átkelőknél a határátlépés feltételeiről hozott, december elsejétől hatályos sürgősségi kormányrendelet. A rendelet értelmében a turistaként külföldre utazó romániai állampolgároknak meghatározott pénzösszeget - Magyarország esetében legalább 250 eurónak megfelelő valutát -, érvényes egészségbiztosítási kártyát, visszaútra szóló jegyet, illetve gépkocsival történő utazás esetén érvényes zöldkártyát kell felmutatniuk kilépéskor a román határon. A Szatmár megyei petei átkelőnél a hét végén körülbelül 40 százalékkal csökkent a forgalom. Az utóbbi hónapokban hétköznapokon öt-hatezer személy szokott ott naponta megfordulni; szombaton és vasárnap gyérebb a forgalom, inkább Magyarország felől érkeznek utasok, rokonlátogatóba vagy olcsóbb üzemanyagot vásárolni. Vasárnapra virradó éjszaka harminc személyt kellett visszafordítani, mert nem tudták felmutatni a kötelezően előírt 250 eurót, illetve az egészségbiztosítási kártyát. A kötelező egészségbiztosítás elmulasztása miatt több személyt kellett visszafordítani, mint valutahiány miatt. De ez sem okozott különösebb gondot, mert a határátkelő közelében ötméterenként állnak egymás mellett a zöldkártya-árusítással, valutaváltással és egészségbiztosítással foglalkozó ügynökök bódéi. Az új határátlépési szabályokról Arad megyében egyelőre csupán kósza hírek teijengnek. A kürtösi vasúti átkelő határrendőrségén belső, tiltó rendelkezésre hivatkozva nem voltak hajlandóak elárulni, hogy a hét végén hány embert szállítottak le a nemzetközi gyorsvonatokról a rendelkezés megszegése miatt. Pontosabb adatokkal a nagylaki közúti határátkelőnél sem szolgáltak. Az egyik legjelentősebb, több autóbuszt üzemeltető szállítási vállalatnál elmondták: a szabályok megtartásának számonkérése az forgalom első két napon még nem volt an ra szigorú. A betegbiztosítási ! tyák kiadására jogosult aradi úti si irodákban még elég nagy a za fogalmuk sincs, hogy mennyibe rül december elsejétől a Magya szágra érvényes biztosítás. A rendelet elégedetlenséget vá ki azokban, akik viszonylag n szeresen bevásárlás, árubeszei rokonlátogatás okán utaztak gyarországra. A borsi határrei szét egyik képviselője elmond) rendelet életbelépésének napjái tizenöt gépkocsit kellett visszafi taniuk, de vasárnapra már váltc a helyzet: kora délutánig egy négy esetben sem kellett megta niuk a határátlépés engedélyez A szerző az MTI tudósítója
