Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-20 / 292. szám, csütörtök
24 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 20. Csökkent a hazai vágósertések eladása Növekvő behozatal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az előzetes számítások alapján idén összesen csaknem 170 ezer tonna sertéshús kerül eladásra, ez a mennyiség a tavalyi adatokhoz viszonyítva 6,5 százalékkal lesz kevesebb. A vágóállatok eladása kilenc hónap alatt 5,5 százalékkal volt alacsonyabb mint tavaly, ez elsősorban a hazai piac alacsonyabb szintű kínálatával függ össze. Az ágazati felmérések már az év közepén jelezték, hogy a sertéshús belföldi piacán hiány alakulhat ki, az állományok létszáma egyértelműen erre utalt. Ennek is köszönhetően a fokozódó kereslet szeptemberben már több mint 17 százalékkal felverte a vágósertések értékesítési árait. A jövő évi előrejelzések szerint 2002 első felében a vágósertések eladásában további csökkenéssel kell számolni. Ez egyrészt az állatállomány csökkenő létszámával magyarázható, ugyanis a nyilvántartások szerint az év végére a vágósertések száma nem éri el a 1,5 milliót, s ez a tavalyihoz viszonyítva 1,4 százalékkal kevesebb sertést jelent, ugyanakkor a fogyasztói piac igényeinek kielégítésére az év végére jelentősen megnőtt a sertéshús behozatala is. A harmadik negyedévben 4700 tonna sertéshúst hoztak be az országba, ami 66 százalékkal több, mint az előző év ugyanezen időszakában importált mennyiség. Kilenc hónap alatt összesen 8,5 ezer tonna volt a behozatal, az év végéig még további 4,5—5 ezer tonna sertéshús importja várható, (sit-sz) Csehországban nem emelkedik a sertéshús ára Jövőre is stabil árak ÖSSZEFOGLALÓ Az előrejelzések szerint az idei karácsonyi húspiac sem lesz árfelhajtó-hatással á sertéshús árára Csehországban, mivel sertéstelepeken elegendő mennyiségű vágóállat van, sőt egyes térségekben a forgalom fenntartása érdekében az országos árszint alá voltak kénytelenek menni a felvásárlási árakkal. Míg szeptermberben Csehországban még 49 koronát fizettek az élősertések kilogrammjáért, jelenleg 41—44 korona körüli áron értékesítik a vágóállatokat. A cseh piacon mintegy 25 százalékos részesedéssel rendelkező Agropork értékesítési szövetkezet képviselője szerint a húspiac jelenlegi kínálata fokozatosan megváltoztatja a vásárlói szokásokat is, hiszen az elfogadható árak miatt a fogyasztók egyre kevesebben vásárolnak nagy tételben húst mélyhűtőben való tárolásra, s inkább a friss terméket veszik meg. Főleg, mióta az árak is állandósultak. A termelők ugyanis fokozatosan hozzáigazítják az áraikat az EU-ban érvényes árszinthez. A csehországi sertéshúspiacon a megfelelő kínálatnak köszönhetően tehát nem emelkednek az árak, sőt az előrejelzések alapján az új esztendőben sem várnak jelentősebb ármozgásokat, (ag-sz) Illusztrációs felvétel A baromfihús piacán romlik a külkereskedelmi mérleg Túlságosan nyitott a piac ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Csaknem fél milliárd korona értékű passzív külkereskedelmi mérleget mutat a szlovákiai baromfitermékek idei háromnegyedévi áruforgalma, s ez a mérleg a tavalyi év ugyanezen időszakának adataival összehasonlítva több mint 80 százalékkal rosszabb eredményt jelent. A kedvezőtlen kiviteli mérleg kialakulásában elsősorban a feldolgozott baromfihús behozatala játszott szerepet, az említett időszakban ugyanis megduplázódott s csaknem 100 millió koronára növekedett. Feldolgozott baromfihúsból háromnegyed év alatt mintegy 8300 tonnányi mennyiség került az országba. ABehozatala az előző év időszakához viszonyítva csaknem 2,8-szorosára emelkedett. Az élőbaromfi részaránya a kivitel mérleg hiányában ugyanakkor 2,5 százalékkal csökkent. A szlovákiai piac élőbaromfi-igényeinek mintegy 80 százalékát csehországi behozatalból elégítik ki, további 15 százalékot magyarországi behozatalból fedeznek. Ugyanakkor a kivitel ezen a területen alig egy tizedét teszi ki a behozott mennyiségnek. A baromfitermelők uniójának adatai és véleménye alapján ezt a helyzetet elsősorban a szlovákiai piac nyitottsága okozza. A belső piacunkat nem védjük eléggé hatékony eszközökkel, sőt a termékek exportját sem támogatjuk kellően, ugyanakkor mi kénytelenek vagyunk szembenézni a szomszédos országokban gyorsan és hatékonyan bevezetett piacvédelmi lépésekkel. Például a cseh piac védelmére nemrégiben bejelentett intézkedéssel, amelynek értelmében további 14,3 százalékos vámpódékkal terhelik a baromfi és a baromfihús behozatali vámját. Feltételezhető, hogy ez a piacvédelmi intézkedés elsősorban a cseh baromfihús reexportjának megakadályozását célozza. (1) A tehenek életteljesítményének vizsgálatával valójában „visszatekintünk a jövőbe" A hasznos életteljesítmény Illusztrációs felvétel POMICHAL ISTVÁN utóbbi időben számos kutatót foglalkoztat a tehenek hasznos élettartamának problematikája. A tejtermelés gazdaságosságát döntően befolyásoló, a tehenek életteljesítményéről kimutatott adatok egyre inkább beépülnek a nemesítési programokba, és így részévé válnak a mindennapi tenyésztői munka szelekciós rendszerének. A tehenek hasznos élettartama (LPL - long production live) valójában azt a termelést (tej-, zsír-, fehérje-kilogramm) fejezi ki, amit a tehén az első ellése napjától a tenyészetből való kiselejtezés napjáig produkált. Az egyes szarvasmarhafajták termelési bélyegei között a legkifejezettebb különbségek az összes tej mennyiségében észlelhetők. Tenyésztési szempontból természetesen bizonyos cenzúrának és korekciónak vetik alá az adatokat, hogy a tenyészértékbecslés a lehető legpontosabb legyen. A termelés gazdaságosságának megítélésekor viszont a nem korigáit, hanem a valóban megállapított életteljesítmény a mérvadó. A kiselejtezett tehenek adataival a gyakorlati szakemberek általában nem sokat foglalkoznak, mert a napi gondok túlságosan lekötik a figyelmüket, pedig ha a jövőbe akarunk látni, ismernünk kell a múltat. Nemcsak a hasznos élettartamra eső termelés nagyságát lehet elemezni (LPL) a már selejtezésre került teheneink adatlapjaiból - melyek valahol a polcok mélyén porosodnak -, hanem a selejtezés okait, az ellési életkort, az ellések számát, közöttük eltelt időt, sőt a tenyésztésbe bevett apaállatok reprodukciós eredményeit is. Érdekes adatotat kaphatunk, ha a selejtezett teheneink adatait származás alapján vizsgáljuk (pl. féltestvérek összehasonlítása), továbbá arra is választ kapunk, melyek a kritikus időszakok a tehenek életében a selejtezését illetően. Közismert tény, hogy minél több a laktációk száma, annál magasabb a selejtezés valószínűsége. Az is bizonyított, hogy a laktáció utolsó szakaszában, amikor meddőség miatt szelektálunk, magasabb a selejtezés aránya, (természetesen állományonként lehetnek eltérések) ezért fontos ezeket az adatokat kiszámítani és elemezni. zMiután állományszinten kiszámítottuk egy bizonyos időszak alatt kiselejtezett tehenek átlagos hasznos élettartam teljesítményét (tej-, zsír-, fehérje-kilogrammban kifejezve), akkor az adott időszak átlagos tejárait figyelembe véve pontosan meg tudjuk határozni teheneink életteljesítményének értékét. Ha ehhez az adathoz hozzáadjuk a tehenek húsáért kapott összeget, akkor egy viszonylag pontos átlagos életteljesítményértéket kapunk. Az állatenyésztés eseményeit folyamataiban kell vizsgálni. A tenyésztő számára legáttekinthetőbb az adatok táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, melyből látni lehet hogy a vizsgált hasznossági mutató bizonyos időszakot figyelembe véve javult, vagy romlott, természetesen további statistikai módszerekkel ki kell számítani a varianciát (vagy szórásnégyzetet) és a standard deviációt. Hogy kedvet adjunk a tenyésztőknek és megkönnyítsük a munkájukat néhány példával is illusztráljuk a fent leírtakat. Ilyenkor az év vége felé, mikor termelési és gazdasági mérlegeket készítünk, nem árt azokra a tehenekre gondolni, amelyek az év folyamán vágómarhaként értékesítésre kerültek, vagy elhullottak. Az életteljesítmény adatokból nyert információk gazdasági és tenyésztési célkitűzéseinkhez adnak kiindulási alapot. Az így szerzett ismeretek értékesek lesznek lányaik teljesítményének előrejelzésében és a genetikai előrehaladás kiszámításánál. A tehenek életteljesítményének vizsgálatával valójában „visszatekintünk a jövőbe”. 1. példa: Egy tehenészetben ahol a tehenek kezdőlétszáma 2001. január 1-én 250 volt, az év folyamán kiselejteztek 80 tehenet, ez 32%-os selejtezési arányt jelent. Az adatlapok alapján statisztikailag értékeljük ki a selejtezett állomány tejkilogramm (LPL) értékét, és állapítsuk meg az ellések száma alapján az egy laktációra eső tejmennyiséget! 2. példa: Számítsuk ki a tehenek selejtezési átlagos vágási súlyát, az átlagéletkorát és annak standard deviációját! A számítás menete ugyanaz mint az első példában. A különbség annyi, hogy az életteljesítmény tejmennyiség (kg) oszlopba most a tehenek életkorát írjuk be napokban (selejtezés dátuma - születés dátuma), az ellése száma helyett pedig a vágási súlyt (kg). Kiszámítottuk, hogy a 80 selejtezett tehén átlagosan 2120 + 615 napot élt egy standard deviáción belül, ami gyakorlatilag átlag 5 év 9 hónap és 20 nap. Az átlagos vágási súly pedig 485 kg volt. 3. példa: Számítsuk ki a selejtezett tehenek átlagos közgazdasági életteljesítményét Sk-ban, ha az utóbbi négy év átlagos tejára dotációval együtt 8,85 Sk, és egy kg tehénhús ára átlagosan 21,85 Sk volt. A borjak születési átlag súlya 33 kg, értéke pedig 55 Sk/kg! A Számítás menete az előző két példa eredményei alapján: A tejtermelés értéke: 19320 x 8,85 = 170982 Sk, A vágóérték: 485x21,85 = 10597 Sk A borjútermelés értéke: 3,6x33x55 = 6534 Sk Összessen: 188113 Sk, egy takarmánynapra számítva 88,73 Sk Tehát a selejtezett tehenek átlagos közgazdasági életteljesítménye 188113 Sk, ami egy takarmánynapra átszámítva 88,73 Sk jelent. Sorszám Ellések száma Tehén száma Életteljesítmény Eltérés az átlagtól Deviációk (Y) Tejmennyiség(kg) (deviáció) négyzete X X-x (X-x)2 1 4 55212 823 15350-3970 15760900 2 4 55219 823 25348 +6028 36336784 3 3 55325 823 18551-769 591361 4 5 56312 823 19450 + 130 16900 77 5 65231 823 19352 +32 1024 78 1 55555 823 1531-17789 316448521 79 6 66235 823 21252 + 1932 3732624 80 2 55123 823 9342-9978 99560484 Összeg 288 1545600 3724316980 Variancia (V) Átlag (ý) 3,6 (t) 5367 (x)19320 [(X-x)2] 47443253 n-1 Standard Adatnagyság (n) 80 deviáció s=VV) 6866 Tehát a selejtezett álomány 80 tehene átlag 3,6 laktáció alatt átlagos tejkilogramm életteljesítménye (LPL) 19320 +6866 kg tej volt, egy standard deviáción belül. Egy laktációra eső tejmennyiség átlag 5367 kg volt. Minden kedves olvasónknak, köztük az agrártermelőknek is békés, boldog karácsonyt, és sikerekben gazdag új esztendőt kíván link! Az Agrárkörkép 2002-ben is havonta a következő tervezett időpontokban jelenik meg: Január 17 Július 18 Februárl4 Augusztus 15 Március 14 Szeptember 12 Április 18 Október 17 Május 16 November 14 Június 13 December 12 AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 02/582 38 330
