Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-20 / 292. szám, csütörtök
22 Agrárkörkép ÚJ-SZÓ 2001. DECEMBER 20. Az előcsatlakozási alapok működésének feltétele Integrált adminisztratív és ellenőrzési rendszer ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság legutóbbi értékelő jelentésében kifogásolta az integrált adminisztratív és ellenőrzési rendszer (I.A.C.S.) és a hozzá kapcsolódó fizetési ügynökség (Sapard-ügynökség) lassú kiépítését. Ugyanakkor a rendszer és a fizetési ügynökség működése elengedhetetlen feltétele az előcsatlakozási alapokból meríthető források folyósításának. Franz Fischler az EU mezőgazdasági biztosa szerint a rendszer az unió közös mezőgazdasági politikája érvényesítésének nélkülözhetetlen eszköze, s ezért legkésőbb a belépés napján a tagországokban működnie kell. Szlovákiában rendkívül rövid idő alatt, gyakorlatilag 2 év alatt kell kiépíteni és működésbe hozni. Csak összehasonlításként — az uniós tagországokban ez a folyamat 4—5 évig tartott. A rendszer magában foglalja a támogatások folyósításának rendszerét, a természeti források védelmét, a termelési kvóták meghatározását, a terméshozamok becslését, az állatok nyilvántartási jegyzékét stb. Szlovákiai kiépítésének költségei a következő két évben mintegy 750 millió koronára rúgnak. Ebből 150 millió koronát a Phare programból meríthetünk. A fizetési ügynökség működésének beindítására 2002-ben csaknem 169 millió koronával, 2003-ban 253 millió koronával számolnak, (yl) Kiegészítő források 2002-re és 2003-ra (mii. Sk-ban) 2002. év 2033. év 2004. év Összesen Állatok nyilvántartása 55 39 94 Parcellák inform, rendszere 112 45,1 157,1 Fizetési ügynökség kiépítése 168,7 253 421,8 Hozzá tartozó regiszterek 24 32 61 Összesen 359,7 369,1 733,9 Phare-támogatásból 185,5 140,3 325,8 Hiányzó források 174,2 228,8 408,1 (www.mpsr és hn nyomán) Illusztrációs felvétel RAINSTAR#; BAUER Minden kedves üzleti partnerünknek köszönjük a megtisztelő bizalmat, egyúttal kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk »•-.fyjÉ BAU£Ri<Gett'1lsAt»ft «i.&H organjíafM *íolka Bratislava Podunaiská m, 021 06 Bratislava 214, * hí» 07/4525 0943, wwWJjjtuer-oníin% cortji, e-mail; andras4lbauer.sk. EU csatlakozásunk helyzete - a mezőgazdaság területén egyelőre nagyon visszafogott fejlődés tapasztalható Közvetlen kifizetések nélkül ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A neheze még hátravan, ugyanakkor a labda jelenleg a szjovák térfélen pattog, summázhatnánk Franz Fischlernek, az EU mezőgazdasági biztosának véleményét, amelyet november végi szlovákiai látogatása során fejtett ki, s amelyekben országunk és az agrárágazat csatlakozási esélyeit elemezte. Noha azt az EU-biztos is elismerte, hogy a legutóbbi választások után Szlovákia komoly lépéseket tett a belépés követelményeinek teljesítése terén, s gyakorlatilag behozta eddigi lemaradását, nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy a mezőgazdaság területén egyelőre nagyon visszafogott fejlődés tapasztalható a követelmények teljesítésében. Máig nem teljes egészében rendezett a földtulajdon kérdése, az agrárvállalatok szerkezetváltási folyamata félúton van, s a csatlakozás egyik fontos követelményének tartott integrált adminiszrációs és ellenőrző rendszer kiépítése is késik. Pavol Koncos földművelési miniszter tájékoztatása szerint a rendszer kiépítéséhez a jövő évi költségvetésben még 172 millió korona hiányzik, az összeget várhatóan a tárca egyes költségvetési tételeinek átcsoportosításával, a termelésbe irányzott támogatások megkurtításával fogják előteremtem. Az említett I.A.C.S. (ejtsd, ajax) rendszer kiépítése és működése ugyanakkor elengedhetetlen feltétele az előcsatlakozási alapok és a majdani EU források merítésének. Amint azt már jeleztük, a szlovákiai Sapard-ügynökség tevékenységének beindításához az ügynökség nemzetközi akkreditációja szükséges. A nemzetközi elismerés és működési engedély kiadásának kérvényezéséhez az előzetes nyilatkozatok alapján ez év decemberében már várhatóan kialakítják a feltételeket, s ha minden a tervek szerint alakul, a jövő év első negyedében be is indulhat az ügynökség tevékenysége, amelyre már nagyon várnak az agrárvállalkozók. Elsősorban a Sapard-program keretében igényelhető támogatások miatt, amelyek évente több mint 800 millió korona értékű EU-forrást biztosítanak az ágazat szerkezetváltási folyamatainak és a vidékfejlesztési programok megvalósításának támogatására, s amely egyúttal a szlovákiai mezőgazdaság csatlakozási esélyeit és az ágazat versenyképességének megőrzését, illetve fokozását hivatott szolgálni. Franz Fischler megnyugtatta a kétkedőket, a 2000 novembere óta jóváhagyott program eddig ki nem merített forrásai nem vesznek el, 2003 végéig igénybe vehetők lesznek. (Csak zárójelben jegyezzük meg, folyósításukat rendkívül szigorú, az EU követelményeinek megfelelő feltételrendszerhez kötik). Amint elmondta, az eddigi igyekezet nem veszik kárba, a Sapard-program keretében végzett előkészítő és szervező munka nemcsak a program számára fontos, ennek keretében ugyanis a társult országok gyakorlatilag felkészülnek az unió közös mezőgazdasági politikájának érvényesítésére, különösen a vidékfejlesztési alapok működtetésére. Ugyanakkor egyértelműen leszögezte azt is, hogy a .társulni kívánó országok által az eddigi tárgyalásokon hangoztatott közvetlén támogatások (kifizetések) iránti igény kielégítése egyelőre megvalósíthatatlan, folyósításukra közvetlenül a belépés után az új tagországok ne is számítsanak. Mivel 2006-ban majd újragondolják és átalakítják a közösség mezőgazdasági politikáját, annak keretében mindenképpen érvényesülni fog majd az egységes mezőgazdasági politika, de hogy az milyen lesz, egyelőre csak találgatni lehet. Eléggé behatárolta a termelési kvóták meghatározásának lehetséges alapjait is. Határozottan kizárta azt a lehetőséget, hogy az általa kommunistának nevezett időszak termelési potenciálja szolgáljon kiindulási alapul a termelési kvóták meghatározásakor, sőt még a kilencvenes évek elején kimutatott termelési potenciál is elfogadhatatlan az általa vezetett bizottság számára. Minden valószínűség szerint az utolsó öt év átlaga szolgál majd alapul a történelminek nevezett termelési potenciál meghatározásához. Az EU-biztos előadásában és a kérdésekre adott válaszokban rámutatott, a mezőgazdaság szerkezetváltási folyamata során a támogatások folyósításában is arányeltolódásokra kell majd számítani. Eddig a termelés és a vidékfejlesztés közti 90:10 arány a termelésbe irányuló támogatások túlsúlyát mutatja, az új feltételek és követelmények megkövetelik majd, hogy a támogatási források ezután nagyobb arányban irányuljanak a vidékfejlesztési programok támogatására, új munkahelyek, új piaci lehetőségek kialakítására. (tszl) Agrárágazatunk hatékonyságának erőteljes fejlesztése versenyképességünk megőrzésének legfontosabb feltétele A lemaradás oka egyértelműen tőkehiány ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ egy évtizeddel ezelőtti szinthez viszonyítva a szlovákiai agrárágazat évi teljesítménye 62 százalékra csökkent, vagyonának több mint 80 százaléka teljesen elöregedett, termelékenysége pedig egyelőre jelentősen elmarad az EU tagországok átlagától, állapította meg Gejza Blaas, az agrárkazdálkodási kutatóintézet igazgatója nemrégiben az EU mezőgazdasági biztosának hazánkban tett látogatása, alkalmával tartott beszámolójában. A szlovákiai agrárszektor teljesítőképességének szintjéről nyújtott átfogó tájékoztatás alapján számadatokkal illusztrálva pontos képet adott az ágazat versenyképességéről. A termelés leépülése a növénytermesztésben 50 százalékos volt, az állatenyésztésben 67 százalékra esett vissza. Jól példázza a leépülés mértékét a talajok tápanyagpótlási mutatója. Műtrágyafelhasználásban a rendszerváltás előtt átlagosan 240 kg tiszta tápanyagot (N) juttattak ki a termelők egy hektárra, 1999-ben ez a mennyiség már csak 47 kg volt, a csökkenés mértéke 80 százalékos. Nem csoda tehát, hogy az egyes termények hozamaiban is elmaradunk az EU átlagától. Búzából például nálunk a hektárhozam 1999- ben 4 t/ha, az EU átlaghozama 6,6 t/ha volt, cukorrépában 5,7 t/ha, az EU-átlag 9 t/ha, burgonytermesztésben 14 t/ha az EU-ban 34 t/ha. Tejtermelésben a 3900 literes fejési átlag szintén elmarad az 5700 literes uniós szinttől. A lemaradás elsősdfcan az ágazati termelés tőkehiányára vezethető vissza. Ennek oka a termelési bemenetek árai és a bevételek közötti különbségek fokozatos növekedése, amely azt mutatja, hogy míg a bemenetek árai az utóbbi évtizedben 2,5-szeresére növekedtek, ugyanakkor a kimeneti árak, tehát a bevételek árszintje csupán 1,7- szeresére emelkedett. Az EU tagországokban az agrárolló nyílását nem érzékelik ilyen mértékben a termelők, hiszen az ottani értékesítési árak és a bemenetek hozzájuk kapcsolt támogatási rendszere csaknem 90 százalékban fedezi a különbségeket, nálunk viszont ez csupán 47 százalékot tesz ki. A bemeneti és kimeneti árak közötti különbségek mértéke csaknem 15 milliárd koronával terheli az agrárágazatot. Az agrárgazdsági kutatóintézet adatai alapján jelenleg a hazai agrárágazat teljesítőképessége jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az egy hektárra eső termelés szintje csupán 28,6 százaléka az EU átlagának, a termelékenység tekintetében a szlovákiai agrárágazat csupán egynegyedét teljesíti a nyugat-európai mutatóknak, s még gyengébbek az eredmények a hozzáadottérték tekintetében. Itt az uniós átlagnak csupán a 16 százalékát, az európainak csak a 12 százalékát érjük el. A különbségeket legfőképp a bemeneti és kimeneti árkülönbözetek valamint a támogatáspolitika jelenlegi szintje okozza. A termékek hazai és EU-s értékesítési árszintje közötti különbségek 30^40 százalékot is kitesznek, egyedül a sertéshús árszintje érte el az utóbbi hónapokban az EU-s árszintet. A hazai agrárágazat komoly kihívások előtt áll, hiszen hatékonyságának erőteljes fejlesztése versenyképességünk megőrzésének legfontosabb feltétele. A jelenlegi gondok ellenére a hazai ágazat szerkezeti felépítése révén rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek alapján az unió egységes közös mezőgazdasági politikája keretében a versenyképes lehet a mintegy 500 millió fogyasztót magában foglaló közös piacon is. (sz) Illusztrációs felvétel VK-982
